A növények szeléntartalmát leginkább a talaj felvehető szeléntartalma befolyásolja. Számos európai országban, így Magyarországon is, a talajok szelénben meglehetősen szegények. Kísérleteinkben, talajon (rizoboxos kísérlet) és tápoldaton, kontrollált körülmények között végzett szelénellátás hatását vizsgáltuk, egy egyszikű (kukorica), illetve egy kétszikű (napraforgó) növénynél. A rizoboxos és a tápoldatos kísérleteinkben a szelént szelenit (1, 10, 100 mg/kg), illetve szelenát (0,1, 1, 10 mg/kg) formában adagoltuk, a kontroll (0) növények nem kaptak szelén kezelést. A Se-kezelések hatására a növények Se-tartalma jelentősen megemelkedett. Ez a növekedés a szelenát kezelés hatására intenzívebb volt, mint a szelenit kezelésnél, ugyanakkora koncentrációjú kezelések esetében. A kísérleti növények hajtásának és gyökerének külön történő vizsgálata alapján megállapítottuk, hogy a kukoricánál, és a napraforgónál a Se-koncentrációk nagyobbak voltak a gyökérben, mint a hajtásban. Ez arra utal, hogy a szelén akkumulációja intenzívebb volt a gyökerekben, miközben a hajtásba történő transzlokációja akadályázott. A tápoldatban és rizoboxban (talajban), a szelenit és szelenát kezelés hatására a hajtásban a következő szeléntartalom növekedéseket tapasztaltunk: 1. Tápoldatban: egyszikű (kukorica) szelenit kezelés hatására: 1176 × (0,461 és 542 mg/kg Se); egyszikű (kukorica) szelenát kezelés hatására: 736 × (0,654 és 482 mg/kg Se); kétszikű (napraforgó) szelenit kezelés hatására: 104 × (1,38 és 143 mg/kg Se); kétszikű (napraforgó) szelenát kezelés hatására: 221 × (2,97 és 656 mg/kg Se). A zárójelben a legkisebb, azaz kontroll (0) és a legnagyobb, azaz szelenit esetén 100 mg/kg, míg szelenát esetén 10 mg/kg kezelést kapott növények hajtásának szelén tartalma található. 2. Rizoboxban: egyszikű (kukorica) szelenit kezelés hatására: 45 × (0,736 és 32,8 mg/kg Se); egyszikű (kukorica) szelenát kezelés hatására: 775 × (0,736 és 570 mg/kg Se); kétszikű (napraforgó) szelenit kezelés hatására: 41 × (0,249 és 10,3 mg/kg Se); kétszikű (napraforgó) szelenát kezelés hatására: 859 × (0,249 és 214 mg/kg Se). A zárójelben a legkisebb, azaz kontroll (0) és a legnagyobb, azaz szelenit esetén 100 mg/kg, míg szelenát esetén 10 mg/kg kezelést kapott növények hajtásának szelén tartalma található.
1. Aubert, H.- Pinta, M.: 1977. Trace elements in soils. Elsevier scientific publishing company New York.
2. Bankhofer H. : 1994. Bio-szelén. Golden Book Kiadó. Budapest.
3. Chengyi, Z.- Ren, J. - Xue, C.- Lin, E.: 2005. Study on the relationship between soil selenium and plant selenium uptake. Plant and Soil. 277: 197–206. Kádár I.: 1998. Szelén forgalma a talaj-növény rendszerben. [In: Cser M. Á.-Sziklai-László I. (szerk.) A szelén szerepe a környezetben és egészségvédelemben.] Frag Bt. Budapest.
4. Kádár I. : 1995. A talaj-növény-állat-ember tápláléklánc szennyeződése kémiai elemekkel Magyarországon. Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium MTA Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézete. Budapest.
5. Kápolna E. : 2006. Szeléntartalmú élelmiszerek és étrendkiegészítők biológiai hasznosulásának vizsgálata. Doktori disszertáció. Szent István Egyetem. Alkalmazott Kémiai Tanszék. Budapest.
6. Kovács, B. -Győri, Z.-Prokisch, J.-Loch J.- Dániel, P.: 1996. A study of plant sample preparation and inductively coupled plasma emission spectrometry parameters. Communications in Soil Science and Plant Analysis. 27. 5–8: 1177–1198.
7. Kovács, B. -Dániel, P.-Győri, Z.-Loch J.-Prokisch, J.: 1998a. Studies on Parameters of Inductively Coupled Plasma Spectrometer. Communications in Soil Science and Plant Analysis. 29. 11–14: 2035–2054.
8. Kovács M. - Turcsányi G.-Siller I.-Engloner A.: 1998b. A Se előfordulása Magyarország növénytársulásaiban. 85. [In: Cser M. Á-Sziklai-László I. (szerk.) A szelén szerepe a környezetben és egészségvédelemben.] Frag Bt. Budapest.
9. Lteif, A.-Bashour I.,- Nimah, M. - Darwish, R.: 2005. Selenium Levels in Beqaa Valley in Lebanon. [In: Lee et al. (eds.) Plant Nutrition for Food Security. Human Health and environmental Protection.] Tsinghua University Press. Bejing. China.
10. Marschner, H.: 1995. Mineral Nutrition of Higher Plants. Academic Press. London.
11. Robb, D. A - Pierpoint, W. S.: 1983. Metals and micronutrients: uptake and utilization by plants. Academic Press. London.
12. Schwarz, K. - Foltz, C. M.: 1957. Selenium as an integral part of factor 3 against dietary necrotic liver degeneration. Journal of the American Chemical Society. 79. 12: 3292–3293.
13. Simon L. : 1999. A talajok szennyeződése szervetlen anyagokkal. [In: Simon L. (szerk.) Talajszennyeződés, talajtisztítás.] Környezetgazdálkodási Intézet Környezet- és Természetvédelmi Szakkönyvtár és Információs Központ. Budapest.
14. Széles É. : 2007. Szelénvegyületek átalakulásának vizsgálata tartamkísérletből származó talaj- és növénymintákban. Doktori disszertáció. Debreceni Egyetem. Mezőgazdaságtudományi Kar. Élelmiszertudományi, Minőségbiztosítási és Mikrobiológiai Intézet. Debrecen.
15. Takács S. : 2001. A nyomelemek nyomában. Medicina Könyvkiadó Rt. Budapest.
16. Terry N. - Zayed, A. M.- Desouza, M. P., Tarun, A. S.: 2000. Selenium in higher plants. Annual Review of Plant Physiology and Plant Molecular Biology. 51: 401–432.