Növénytermelés
Volume/Issue:
Volume 59: Issue 2
Műtrágyázás hatása a lucerna (Medicago sativa L.) fejlődésére és termésére karbonátos homoktalajon
Authors: Imre Kádár 1 and László Radics 2
View More View Less
  • 1 MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézete, Budapest, Herman O. u. 15., H-1022
  • 2 Mezőgazdasági Tanszék, Corvinus Egyetem, Budapest, Villányi u. 29–43., H-1118
DOI:
https://doi.org/10.1556/novenyterm.59.2010.2.3
Page Count:
33–52
Publication Date:
01 Jun 2010
Online Publication Date:
01 Jun 2010
Article Category:
Research Article
Restricted access

Összefoglalás

Duna-Tisza közi karbonátos homoktalajon 1970-ben beállított NPK műtrágyázási kísérletünk 31–34. évében, 2000–2001 között vizsgáltuk a kezelések hatását a lucerna fejlődésére, gyomosodási viszonyaira, szénahozamára, valamint a talaj szántott rétegének ammóniumlaktát-ecetsav (AL) oldható PK-tartalmára. A termőhely talaja 1% körüli CaCO3-ot és humuszt, valamint 5–10% agyagot tartalmaz a szántott rétegben, az altalaj sok CaCO3-ot tartalmaz. A talajvíz 5–7 m mélyen található, a terület aszályérzékeny, oldható tápelemekkel (N, P, K) gyengén ellátott. A kísérletből levonható főbb következtetések:

  1. A 29 éve trágyázatlan talaj ammóniumlaktát-ecetsavas (AL) oldható PK-készlete kicsi. A talajgazdagító PK trágyázás nyomán az AL-PK készlet feltalajban 150–200 mg/kg AL-P2O5, ill. AL-K2O “kielégítő” tartományba emelkedett vagy meghaladta azt.
  2. Trágyázatlan kontroll talajon a lucerna 2001 tavaszán vontatottan kelt, fejletlen és alacsony maradt világoszöld színezettel. Az NP-kezelések közepes sarjadási erényt, magasságot és erősen zöld színt mutattak. A bőséges NPK trágyázás nyomán erőteljesen sarjadó, sűrű, fejlett, méregzöld állomány jött létre.
  3. Az évekkel, ill. az egymást követő kaszálásokkal a kontroll és az NP-parcellák állománya egyaránt fokozatosan kiritkult, elgyomosodott és fejlődésben visszamaradt. A negyedik évre, 2004 tavaszára a K-nélküli NP-kezelésekben a lucerna gyakorlatilag kipusztult, a gyomok nagyságrenddel nagyobb borítást mutattak. Az abszolút kontroll talajon a lucerna és a gyom borítása közel fele-fele arányt képviselt. A bőséges K-trágyázással (az N2P2K4 kezelésekben) a lucerna borítása nagyságrenddel haladta meg a gyomborítást és az összes növényfedettség 80% fölé emelkedett, a gyomfajok száma felére csökkent.
  4. A vizsgált évek (8 kaszálás) szénahozamait tekintve a kontroll talajon 6,8 t/ha, az N1P1 kezelésben 8,4 t/ha, az N2P2 kezelésben 9,5 t/ha, az N2P2K4 kezelésekben 12,5 t/ha termést kaptunk. Az NP-kezelések terméstöbbletei az első két évben jelentkeztek. A 3. és 4. évre a K-mal nem trágyázott talaj/altalaj felvehető K-készlete kimerült, és így részben alkalmatlanná vált a lucernatermesztésre.
  5. Az extrém K-hiányos talajon (NP kezelések) a madárhúr (CER AR) 18%-os, az árva rozsnok (BRO IN) 4–6%-os, a pásztortáska (CAP BU) 2%-os, az összes gyom 24–29%-os borítást ért el, míg a lucerna 2–4%-ot. A kísérletben 2000-ben 18 gyomfajt, 2004-ben 27 gyomfajt azonosítottunk. Az őszi árpa elővetemény után 2000 tavaszán uralkodó fajok a kétszikűek (Amaranthus spp.), voltak még 2004-ben az egyszikűek.

  • 1. Antal J.: 1987. Növénytermesztők zsebkönyve. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest.

  • 2. Bergmann, W.: 1992. Nutritional Disorders of Plants. Gustav Fischer Verlag. Jena-Stuttgart-New York.

  • 3. Csathó P. – Kádár I.: 1987. A köles és a lucerna tápelemfelvételének vizsgálata tartamkísérletben. Növénytermelés. 36. 4: 443–453.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 4. Csathó P. : 1997. Összefüggés a talaj K-ellátottsága és a kukorica, őszi búza és a lucerna K-hatások között a hazai szabadföldi kísérletekben, 1960–1990. Agrokémia és Talajtan. 46: 327–346.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 5. Csathó P. : 2003. Lucerna N-hatásokat befolyásoló tényezők vizsgálata az 1960 és 2000 között publikált hazai szabadföldi kísérletek adatbázisán. Növénytermelés. 52. 2: 243–253.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 6. Csathó P. : 2004. Lucerna P-hatásokat befolyásoló tényezők vizsgálata az 1960 és 2000 között publikált hazai szabadföldi kísérletek adatbázisán. Növénytermelés. 53. 1: 141–156.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 7. Cserháti S. : 1901. Általános és különleges növénytermelés. II. köt. Magyar-Óvár. Czéh Sándor-féle Könyvnyomda.

  • 8. Egnér, H. — Riehm, H. – Domingo, W. R.: 1960. Untersuchungen über die chemische Bodenanalyse als Grundlage für die Beurteilung des Nährstoffzustandes der Böden. II. K-Lantbr. Högsk. Ann. 26: 199–215.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 9. Geisler, G.: 1988. Pflanzenbau. Verlag Paul Parey. Berlin und Hamburg. 358.

  • 10. Jakuskin, I. V.: 1950. Növénytermelés I. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest.

  • 11. Kádár I. : 1992. A növénytáplálás alapelvei és módszerei. MTA TAKI. Budapest.

  • 12. Kádár I. : 2007a. Műtrágyázás hatása a sáfrányos szeklice (Carthamus tinctorius L.) termésére és fejlődésére. Növénytermelés. 56. 1: 61–72.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 13. Kádár I. : 2007b. Műtrágyázás hatása a sáfrányos szeklice (Carthamus tinctorius L.) elemfelvételére. Agrokémia és Talajtan. 56. 1: 61–72.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 14. Kádár I. – Ragályi P.– Szemán L.– Márton L. – Nagy S.: 2007. Az NPK műtrágyázás és a foltszerű trágyaterhelés hatásának vizsgálata legeltetett ősgyepen. Gyepgazd. Közl. 5: 16–25.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 15. Késmárki I. : 2005. [In: Antal J. (szerk.) Növénytermesztéstan 2. Lucerna.] Mezőgazda Kiadó. Budapest. 357–385.

  • 16. Kjeldahl, J.: 1891. Neue Methode zur Bestimmung des Stickstoffs in organischen Körpern. Zeitschr. f. analyt. Chemie. 22: 366–382.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 17. Kozák M. : 1977. A kálium műtrágyázás hatása a búza, kukorica és takarmányborsó termésére és tápanyagtartalmára. Agrokémia és Talajtan. 26: 363–378.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 18. Kozák M. – Szemes I.: 1984. Összefüggések a lucerna tápanyagellátottsága, szénahozama és a karbonátos homoktalajok tulajdonságai között. Agrokémia és Talajtan. 33: 245–252.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 19. Láng G. : 1976. Szántóföldi növénytermesztés. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest.

  • 20. Liebig J. V. (1840–1876).: 1996. [In: Kádár I. (szerk.) Kémia alkalmazása a mezőgazdaságban és a növényélettanban.] MTA TAKI. Budapest.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 21. Mathers, A. C. – Stewart, B. A. – Blair, B.: 1975. Nitrate-nitrogen removal from soil profiles by alfalfa. J. Environ. Qual. 4: 403–405.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 22. Mengel, K. – Kirkby, E. A.: 1987. Principles of plant nutrition. 4th Edition. International Potash Institute. Bern. Switzerland.

  • 23. Nielsen, D. R. – Biggar, J. W. – MacIntyre, J. – Tanji, K. K.: 1980. Field investigation of water and nitrate-nitrogen movement in Yolo soil. [In: Soil nitorgen as fertilizer or pollutant.] Int. Atomic Energy Agency. Vienna. 145–168.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 24. Papp I. – Pekáry K.– Mártonffy T.: 1980. Ajánlások a lucerna műtrágyázásához. GATE Kutatóintézete. Kompolt.

  • 25. Prjanisnyikov, D. N.: 1931. Csasztnoe zemledelije. In: Izbrannüe szocsinenija. Tom. vtoroj. Izdatel'sztvo “Kolosz”. Moszkva. 1965.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 26. Radics L. : 1994. Szántóföldi növénytermesztéstan. KÉE Kertészeti Kar. Budapest.

  • 27. Simkins, C. A. – Overdahl, C. J. – Grava, J.: 1970. Fertilizer for alfalfa. Univ. of Minnesota. Extension Folder 255. St. Paul. Minnesota. USA.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
Cover Növénytermelés
Növénytermelés
Print ISSN:
0546-8191
Online ISSN:
2060-8543
Keywords:
elemtartalom; műtrágyázás; lucerna; termés; gyomosodás; element content; fertilisation; alfalfa; yield; weed occurance

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Aug 2020 1 0 0
Sep 2020 0 0 0
Oct 2020 0 0 0
Nov 2020 1 3 0
Dec 2020 0 0 0
Jan 2021 0 0 0
Feb 2021 0 0 0