View More View Less
  • 1 MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézete, Budapest, Herman O. u. 15., H-1022
  • 2 Mezőgazdasági Tanszék, Corvinus Egyetem, Budapest, Villányi u. 29–43., H-1118
Restricted access

Összefoglalás

Duna-Tisza közi karbonátos homoktalajon 1970-ben beállított NPK műtrágyázási kísérletünk 31–34. évében, 2000–2001 között vizsgáltuk a kezelések hatását a lucerna fejlődésére, gyomosodási viszonyaira, szénahozamára, valamint a talaj szántott rétegének ammóniumlaktát-ecetsav (AL) oldható PK-tartalmára. A termőhely talaja 1% körüli CaCO3-ot és humuszt, valamint 5–10% agyagot tartalmaz a szántott rétegben, az altalaj sok CaCO3-ot tartalmaz. A talajvíz 5–7 m mélyen található, a terület aszályérzékeny, oldható tápelemekkel (N, P, K) gyengén ellátott. A kísérletből levonható főbb következtetések:

  1. A 29 éve trágyázatlan talaj ammóniumlaktát-ecetsavas (AL) oldható PK-készlete kicsi. A talajgazdagító PK trágyázás nyomán az AL-PK készlet feltalajban 150–200 mg/kg AL-P2O5, ill. AL-K2O “kielégítő” tartományba emelkedett vagy meghaladta azt.
  2. Trágyázatlan kontroll talajon a lucerna 2001 tavaszán vontatottan kelt, fejletlen és alacsony maradt világoszöld színezettel. Az NP-kezelések közepes sarjadási erényt, magasságot és erősen zöld színt mutattak. A bőséges NPK trágyázás nyomán erőteljesen sarjadó, sűrű, fejlett, méregzöld állomány jött létre.
  3. Az évekkel, ill. az egymást követő kaszálásokkal a kontroll és az NP-parcellák állománya egyaránt fokozatosan kiritkult, elgyomosodott és fejlődésben visszamaradt. A negyedik évre, 2004 tavaszára a K-nélküli NP-kezelésekben a lucerna gyakorlatilag kipusztult, a gyomok nagyságrenddel nagyobb borítást mutattak. Az abszolút kontroll talajon a lucerna és a gyom borítása közel fele-fele arányt képviselt. A bőséges K-trágyázással (az N2P2K4 kezelésekben) a lucerna borítása nagyságrenddel haladta meg a gyomborítást és az összes növényfedettség 80% fölé emelkedett, a gyomfajok száma felére csökkent.
  4. A vizsgált évek (8 kaszálás) szénahozamait tekintve a kontroll talajon 6,8 t/ha, az N1P1 kezelésben 8,4 t/ha, az N2P2 kezelésben 9,5 t/ha, az N2P2K4 kezelésekben 12,5 t/ha termést kaptunk. Az NP-kezelések terméstöbbletei az első két évben jelentkeztek. A 3. és 4. évre a K-mal nem trágyázott talaj/altalaj felvehető K-készlete kimerült, és így részben alkalmatlanná vált a lucernatermesztésre.
  5. Az extrém K-hiányos talajon (NP kezelések) a madárhúr (CER AR) 18%-os, az árva rozsnok (BRO IN) 4–6%-os, a pásztortáska (CAP BU) 2%-os, az összes gyom 24–29%-os borítást ért el, míg a lucerna 2–4%-ot. A kísérletben 2000-ben 18 gyomfajt, 2004-ben 27 gyomfajt azonosítottunk. Az őszi árpa elővetemény után 2000 tavaszán uralkodó fajok a kétszikűek (Amaranthus spp.), voltak még 2004-ben az egyszikűek.
  • 1. Antal J.: 1987. Növénytermesztők zsebkönyve. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest.

  • 2. Bergmann, W.: 1992. Nutritional Disorders of Plants. Gustav Fischer Verlag. Jena-Stuttgart-New York.

  • 3. Csathó P. Kádár I.: 1987. A köles és a lucerna tápelemfelvételének vizsgálata tartamkísérletben. Növénytermelés. 36. 4: 443453.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 4. Csathó P. : 1997. Összefüggés a talaj K-ellátottsága és a kukorica, őszi búza és a lucerna K-hatások között a hazai szabadföldi kísérletekben, 1960–1990. Agrokémia és Talajtan. 46: 327346.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 5. Csathó P. : 2003. Lucerna N-hatásokat befolyásoló tényezők vizsgálata az 1960 és 2000 között publikált hazai szabadföldi kísérletek adatbázisán. Növénytermelés. 52. 2: 243253.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 6. Csathó P. : 2004. Lucerna P-hatásokat befolyásoló tényezők vizsgálata az 1960 és 2000 között publikált hazai szabadföldi kísérletek adatbázisán. Növénytermelés. 53. 1: 141156.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 7. Cserháti S. : 1901. Általános és különleges növénytermelés. II. köt. Magyar-Óvár. Czéh Sándor-féle Könyvnyomda.

  • 8. Egnér, H.Riehm, H.Domingo, W. R.: 1960. Untersuchungen über die chemische Bodenanalyse als Grundlage für die Beurteilung des Nährstoffzustandes der Böden. II. K-Lantbr. Högsk. Ann. 26: 199215.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 9. Geisler, G.: 1988. Pflanzenbau. Verlag Paul Parey. Berlin und Hamburg. 358.

  • 10. Jakuskin, I. V.: 1950. Növénytermelés I. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest.

  • 11. Kádár I. : 1992. A növénytáplálás alapelvei és módszerei. MTA TAKI. Budapest.

  • 12. Kádár I. : 2007a. Műtrágyázás hatása a sáfrányos szeklice (Carthamus tinctorius L.) termésére és fejlődésére. Növénytermelés. 56. 1: 6172.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 13. Kádár I. : 2007b. Műtrágyázás hatása a sáfrányos szeklice (Carthamus tinctorius L.) elemfelvételére. Agrokémia és Talajtan. 56. 1: 6172.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 14. Kádár I. Ragályi P.Szemán L.Márton L.Nagy S.: 2007. Az NPK műtrágyázás és a foltszerű trágyaterhelés hatásának vizsgálata legeltetett ősgyepen. Gyepgazd. Közl. 5: 1625.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 15. Késmárki I. : 2005. [In: Antal J. (szerk.) Növénytermesztéstan 2. Lucerna.] Mezőgazda Kiadó. Budapest. 357385.

  • 16. Kjeldahl, J.: 1891. Neue Methode zur Bestimmung des Stickstoffs in organischen Körpern. Zeitschr. f. analyt. Chemie. 22: 366382.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 17. Kozák M. : 1977. A kálium műtrágyázás hatása a búza, kukorica és takarmányborsó termésére és tápanyagtartalmára. Agrokémia és Talajtan. 26: 363378.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 18. Kozák M. Szemes I.: 1984. Összefüggések a lucerna tápanyagellátottsága, szénahozama és a karbonátos homoktalajok tulajdonságai között. Agrokémia és Talajtan. 33: 245252.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 19. Láng G. : 1976. Szántóföldi növénytermesztés. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest.

  • 20. Liebig J. V. (1840–1876).: 1996. [In: Kádár I. (szerk.) Kémia alkalmazása a mezőgazdaságban és a növényélettanban.] MTA TAKI. Budapest.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 21. Mathers, A. C.Stewart, B. A.Blair, B.: 1975. Nitrate-nitrogen removal from soil profiles by alfalfa. J. Environ. Qual. 4: 403405.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 22. Mengel, K.Kirkby, E. A.: 1987. Principles of plant nutrition. 4th Edition. International Potash Institute. Bern. Switzerland.

  • 23. Nielsen, D. R.Biggar, J. W.MacIntyre, J.Tanji, K. K.: 1980. Field investigation of water and nitrate-nitrogen movement in Yolo soil. [In: Soil nitorgen as fertilizer or pollutant.] Int. Atomic Energy Agency. Vienna. 145168.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 24. Papp I. Pekáry K.Mártonffy T.: 1980. Ajánlások a lucerna műtrágyázásához. GATE Kutatóintézete. Kompolt.

  • 25. Prjanisnyikov, D. N.: 1931. Csasztnoe zemledelije. In: Izbrannüe szocsinenija. Tom. vtoroj. Izdatel'sztvo “Kolosz”. Moszkva. 1965.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 26. Radics L. : 1994. Szántóföldi növénytermesztéstan. KÉE Kertészeti Kar. Budapest.

  • 27. Simkins, C. A.Overdahl, C. J.Grava, J.: 1970. Fertilizer for alfalfa. Univ. of Minnesota. Extension Folder 255. St. Paul. Minnesota. USA.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation