Környezetünk védelme közös feladat. Minden szennyezés, ami földjeinket, növényeinket, a szűkebb, vagy a tágabb értelemben vett környezetünket éri, előbb-utóbb megjelenik az élelmiszerlánc valamelyik tagjában, végül a piramis csúcsán álló emberben.
Munkánk célja egy átlátható képet adni néhány ipari hulladék – cementpor, mészpor, mészhidrátpor – növényekre gyakorolt fiziológiai hatásáról. A vizsgált anyagok a növények számára sok létfontosságú elemet tartalmaznak (pl.: vas, kálium, magnézium, foszfor, cink), de mindezek mellett alumínium, ólom, króm és kobalt is megtalálható bennük. Ezek figyelembevételével vizsgáltuk a csírázásra gyakorolt hatást, a növények elemfelvételét, a száraz anyag felhalmozást és a relatív klorofill tartalmat. A laboratóriumi kísérletek során bizonyítottá vált a cementpor, a mészpor és a mészhidrátpor kedvező és kedvezőtlen fiziológiai hatása. Kétségtelen, hogy a laboratóriumban a környezet kompenzáló hatása kizárt, azonban a környezeti terhelések semlegesítése természetes körülmények között sem végtelen.
1. Birkás M. : 2009. A klasszikus talajművelési elvárások és a klímakár csökkentés kényszere. Növénytermelés. 58. 2: 123–134.
2. Bollard, E. G.: 1983. Involvement of unusual elements in plant growth and nutrition. [In: Läuchli, A.–Bielski, R. L. (eds.) Encyclopedia of Plant Physiology, New Series.] Springer Verlag, Berlin and New York. 15B. 695–755.
3. Duxbury, T.: 1985. Ecological aspects of heavy metal responses in microorganisms. Adv. Microb. Ecol. 8: 185–235.
4. Filep, Gy.– Dániel, P.– Kovács, B.– Loch, J.: 1998. Effect of various extractants and extractant/soil ratio on detected Cu, Pb and Cd concentration. Soil Pollution. 113–123.
5. Foy, C. D.: 1983. The physiology of plant adaptation to mineral stress. [In: Carson, E. W. (ed.) The Plant Root and its Environment.] University Press. Virginia. Charlottesville. 601–642.
6. Horak, O.: 1985. Zur Bedeutung des Nickels für Fabaceae. II. Nickelaufnahme und Nickelbedarf von Pisum sativum L. Phyton. Austria. 25: 301–307.
7. Kádár, I.– Morvai, B.– Szabó, L.: 1998. Phytotoxicity of heavy metals in long-term field experiments. Soil Pollution.138–143.
8. Kádár I. : 1991. A talajok és növények nehézfémtartalmának vizsgálata. Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium. MTA Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézete. Budapest.
9. Konishi, S.– Miyamoto, S.– Taki, T.: 1985. Stymulatory effects of aluminium on tea plants grown under low and high phosphorus supply. Soil. Sci. Plant Nutr. Tokyo. 31: 361–368.
10. Kovda, V. A. – Szabolcs, I.: 1979. Modelling of soil sanilization and alkalization. Agrokémia és Talajtan. 207.
11. Lehoczky É. - Szomolányi A. – Marth P. – Szabados I.: 1997. A talaj Cd-tartalmának hatása a fokhagymára. 3. Veszprémi Környezetvédelmi Konferencia és Kiállítás, 1997. május 26–28. Tanulmánykötet. 397–402.
12. Matsumoto, H.– Hirasawa, E.– Morimura, S.– Takahashi, E.: 1976. Localization of aluminium in tea leaves. Plant Cell Physiol. 17: 627–631.
13. Miller, G. W. – Huang, I. J. – Welkie, G. W. – Pushnik, J. C.: 1995. Function of iron in plants with spetial emphasis on chloroplasts and photosynthetic activity. [In: Abadia, J. (ed.) Iron Nutrition in Soil and Plants.] Kluwer Academic Press. Dordrecht. 19–28.
14. Murach, D. — Ulrich, B.: 1988. Destabilization of forest ecosystems by acid deposition. Geo J. 17. 2: 253–260.
15. Nagy J. : 2006. Az évjárat hatásának értékelése a kukorica termésére. Növénytermelés. 55. 5–6: 299–307.
16. Pinto, A. P. – Mota, A. M. – de Varennes, A. – Pinto, F. C.: 2004. Influence of organic matter on the uptake of cadmium, zinc, copper and iron by sorghum plants. Sci. Tot. Environ. 326: 239–247.
17. Simon L. – Vágvölgyi S.– Győri Z.: 1999. Kadmium akkumuláció vizsgálata napraforgó (Helianthus annus L.) növényben. Agrokémia és Talajtan. 48. 1–2: 99–108.
18. Sutclifee, J. F.: 1982. A növények és a víz. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest. 30–60.
19. Vér Zs. : 2006. Talajok különböző oldhatóságú nehézfémtartalmának vizsgálata a Keszthelyi Országos Műtrágyázási Tartamkísérletekben. Doktori (PhD) értekezés. Pannon Egyetem Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar. Keszthely.
20. Vigh L. – Horváth I. – Farkas T.: 1983. A növények fagytűrő képességének és membránlipidjeinek fázisállapotának kapcsolata. A biológia aktuális problémái. Medicina Könyvkiadó. Budapest. 26: 120–201.