View More View Less
  • 1 Agrokémiai és Talajtani Tanszék, Debreceni Egyetem AGTC, Debrecen, Böszörményi út 138., H-4032
Restricted access

Összefoglalás

Szabadföldi, kis parcellás kísérletben vizsgáltuk, hogy az NH4NO3 műtrágya és a Microbion UNC baktériumtrágya hogyan hat a torma tápelemtartalmára. A csernozjom talajon (pHCaCl2=7,47; Hu%=2,87; KA=43) beállított kísérletben a növekvő adagú ammónium-nitrát (0, 141, 282, 423 kg N/ha) műtrágyát bizonyos kezelésekben Microbion UNC baktériumtrágyával is kiegészítettük. A foszfort (75,6 P2O5 kg/ha) szuperfoszfátként, a káliumot (242 K2O kg/ha) kálium-szulfátként minden parcellára egységesen juttattuk ki. Jelen dolgozatban a kezelések hatását a torma N-, S-, NO3-, SO42-- és Cl -tartalmára, valamint növényen belüli eloszlására közöljük. A javuló N ellátás és a baktériumtrágyás kiegészítés egyaránt fokozták a növény N-tartalmát. A NO3 mennyisége a gyökerekben volt nagyobb, azonban sem az emelkedő N adagok, sem a baktériumtrágya hatására értéke nem emelkedett jelentős mértékben. A javuló nitrogénellátással, ill. a baktériumtrágyás kiegészítéssel fokozódott a növény kénfelvétele is. A szerves-S frakció mennyisége a gyökerekben volt nagyobb, a SO42- pedig a levelekben volt magasabb. A kisebb N adagok hatására (N1, N2) a levelek és gyökerek S-tartalma egyaránt növekedett, az emelkedés a gyökerekben volt meghatározóbb. A legnagyobb N adag (N3) csökkentette a növényben a szerves-S mennyiségét, ugyanakkor növelte a szulfátét. A baktériumtrágyás kiegészítés hatására a szerves-S mennyisége csökkent, a szulfát frakció pedig növekedett a levelekben. Az N/S arány a levelekben volt magasabb. A kontrollhoz képest az N1 adag a levelekben növelte, a gyökerekben csökkentette az arányszámot. A további, emelkedő N adagok (N2, N3) a levelekben nem módosították tovább, a gyökerekben azonban emelték az N/S arány értékét. A talajoltás a levelek N/S értékeit szignifikáns mértékben növelte, ugyanakkor a gyökerek hasonló paramétereit tekintve a kontrollhoz képest az N0+Microbion UNC kezelésben szignifikáns csökkenést indukált. A Cl inkább a levelekben halmozódott fel. A kontrollhoz képest a kisebb N adagok (N1, N2) hatására egy kismértékű növekedés volt tapasztalható a levelek Cl-tartalmában, ugyanakkor a tormagyökerek Cl-tartalma csökkent. A baktériumtrágya alkalmazása nem befolyásolta a növény Cl-tartalmát.

  • 1. Ángyán J. Menyhért Z.: 1997. Alkalmazható növénytermesztés, ésszerű környezetgazdálkodás. Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó. Budapest.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 2. Balláné Kovács A. Loch J.: 2004. Néhány anion ionkromatográfiás meghatározása talaj- és növénymintákban. Agrokémia és Talajtan. 53. 3–4: 391400.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 3. Becker-Dillingen, J.: 1956. Handbuch des gesamten gemüsebaues. Berlin.

  • 4. Canbolat, M. Y.Barik, K.Cakmakci, R.Sahin, F.: 2006. Effects of mineral and biofertilizers on barley growth on compacted soil. Acta Agriculturae Scandinavica. 56: 324332.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 5. Elkoca, E.Kantar, F.Sahin F.: 2008. Influence of nitrogen fixing and phosphorus solubilizing bacteria on the nodulation, plant growth, and yield of chickpea. Journal of Plant Nutrition. 31: 157171.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 6. El-Sirafy Z. M. Woodard, H. J.El-Norjar, E. M.: 2006. Contribution of biofertilizers and fertilizer nitrogen to nutrient uptake and yield of Egyptian winter wheat. Journal of Plant Nutrition. 29: 587599.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 7. Géczi L. : 1998. A torma termesztése. Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó. Budapest.

  • 8. Géczi L. Irinyiné Oláh K.: 2007. A torma beltartalmi értékei. Zöldségtermesztés. 38. 3: 1823.

  • 9. Hájas M. : 1976. Gyökérzöldségek termesztése. Mezőgazdasági kiadó. Budapest.

  • 10. Kincses, I.Filep, T.Kremper, R.: 2008. Effect of nitrogen fertilization and biofertilization on element content of parsley. Cereal Res. Commun. 36: 571574.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 11. Kunda, B. S.Gaur, A. C.: 1984. Rice responses to inoculation with nitrogen fixing and P-solubilizing micro-organics. Plant and Soil. 79: 227234.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 12. Nagy P.T. : 2000. Égetéses elven működő elemanalizátor alkalmazhatósága talaj- és növényvizsgálatokban. Agrokémia és Talajtan. 49. 3–4: 521534.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 13. Rácz P. : 1998. Tormából kinyert vegyületek, hatóanyagok. [In: Géczi L. (szerk.) A torma termesztése.] Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó. Budapest.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 14. Sipos M : 2009. A kukorica (Zea mays L.) termésének, valamint néhány beltartalmi értékének vizsgálata a hibrid és a tápanyagellátás függvényében öntözési és műtrágyázási tartamkísérletben. Agrokémia és Talajtan. 58: 7990.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 15. Sturz, A. V.Christie, B. R.Nowak, J.: 2000. Bacterial Endophytes: Potential Role in Developing Sustainable Systems of Crop Production. Critical Reviews in plant Sciences. 12. 1: 130.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 16. Takácsné Gy. K. : 2003. Gazdálkodás. 3.

  • 17. Zhang, J.Blackmer, A. M.Blackmer, T. M.Kyveryga, P. M.Ellsworth, J. W.: 2007. Nitrogen deficiency and recovery in sustainable corn production as revealed by leaf chlorophyll measurements. Agronomy for sustainable. 27. 4: 313319.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation