View More View Less
  • 1 Földhasznosítási, Műszaki és Területfejlesztési Intézet, Debreceni Egyetem AGTC, Debrecen, Böszörményi út 138., H-4032
Restricted access

Összefoglalás

Három különböző FAO csoportba tartozó szegedi kukorica hibridet (Sarolta FAO 200, Csanád FAO 300 és Kenéz FAO 400) vizsgáltunk szántóföldi kísérletben csernozjom talajon. A kísérletben 3 évben (2007–2009) értékeltük a vetésidő, a genotípus és az évjárat hatását a kukorica hibridek termésére és a kukoricaszem minőségi paramétereire (keményítő-, fehérje-, olajtartalom).

A vizsgálatok eredményei alapján az évjárat hatása (P<0,001) a legjelentősebb. Befolyásolja a termés (P<0,001) mennyiségét, a kukoricaszem fehérje-, (P<0,05) keményítő- (P<0,01) és olajtartalmát (P<0,001). A hibridek között a minőségi paramétereket, illetve a termést tekintve szignifikáns eltérések voltak. A vetésidő a termést (P<0,01) és a keményítőtartalmat (P<0,001) befolyásolta szignifikánsan, a fehérje- és olajtartalomra nem volt hatással.

Az egymást követő kísérleti évek vizsgálatának varianciaanalízis eredménye alapján megállapítottuk, hogy a szemtermés fehérje- és olajtartalma aszályos években (2007, 2009) jelentősen nagyobb volt, mint a kedvező időjárású 2008-ban.

Mind a száraz, mind a csapadékos években az optimális vetésidő (április 24.) bizonyult legjobbnak a keményítő-, a fehérje és az olajtartalom tekintetében.

A Sarolta és a Csanád hibridek nagyobb keményítő, a Kenéz hibrid nagyobb fehérje- és olajtartalommal rendelkezett.

A kukorica hibridek termése a vizsgált három évben eltérően alakult. A három hibrid átlagában 2007-ben 6,633 t/ha, 2008-ban 8,498 t/ha és 2009-ben 12,161 t/ha átlagtermést értünk el, amely a három évet tekintve 5,528 t/ha-os termésingadozást jelentett.

A kukorica termésmennyiségének alakulásában az optimális vetésidő megválasztása – különösen száraz években – döntő jelentőségű a megváltozó körülményekhez való alkalmazkodásban.

A vizsgált hibridek közül mindhárom évben a Kenéz hibrid adta a legnagyobb termést.

A kísérlet eredményei bizonyítják, hogy a hektáronkénti keményítő-, fehérje- és olajhozamot a szemtermés mennyisége határozta meg.

  • 1. Asghari, M.Hanson, R.G.: 1984. Climate, management and N effect on corn leaf N, yield and grain N. Agronomy Journal. 76: 911916.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 2. Bálint A. : 1977. A kukorica jelene és jövője. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest.

  • 3. Bhatia, C.R.Rabson, R.: 1987. Relationship of Grain Yield and Nutritional Quality 11–44. [In: Olson, R.A.Frey, K.J. (eds.) Nutritional Quality of Cereal Grains]. ASA. CSSA. Madison, Wisc., USA.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 4. Cloninger, F.D.Horrocks, R.D.Ziber, M.S.: 1975. Effects of harvest date, plant density and hybrid on corn grain quality. Agronomy Journal. 5: 693695.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 5. Fabijanac, D.Varga, B.Svečnjak, Z.–Grbeša D.: 2006. Grain yield and quality of semiflint maize hybrids at two sowing dates. Agriculturae Conspectus Scientificus. 71. 2: 4550.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 6. Gundel J. Babinszky L.Kemenes M.: 1981. A silózással tartósított szemes kukorica takarmányértéke hízó sertések részére. Állattenyésztés és takarmányozás. Budapest. 30: 107115.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 7. Gyenesné Hegyi Zs. Kizmus L.Záborszky S.Marton L.Cs.: 2001. A kukorica fehérje- és olajtartalmának, valamint ezerszemtömegének alakulása eltérő ökológiai körülmények között. Növénytermelés. 50. 4: 385394.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 8. Győri Z. Sipos P.: 2005. Kukoricahibridek minőségének változása agrotechnikai kísérletben. [In: Nagy J. (szerk.) Kukoricahibridek adaptációs képessége és termésbiztonsága]. Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum. Debrecen. 101114.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 9. Hegyi Zs. : 2008. Minőség, évjárat és hibridválasztás összefüggései. Az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézetének és Kísérleti Gazdaságának Közleményei. 2: 1618.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 10. Hegyi, Zs.Pók, I.Berzy, T.Pintér, J.Marton, L. Cs.: 2008. Comparison of the grain yield and quality potential of maize hybrids in different FAO maturity groups. Acta Agronomica Hungarica. 56: 161167.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 11. Huzsvai L. : 2001. Tartamkísérletek kiértékelése új szemszögből. Debreceni Egyetem. Agrártudományi Közlemények. Debrecen. II. kötet. 5560.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 12. Izsáki Z. : 2006. A kukorica minőségorientált tápanyag-ellátása. Szántóföld. 10: 712.

  • 13. Kralovánszky U. P. : 1975. A fehérjeprobléma. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest.

  • 14. Lásztity R. : 1981. Gabonafehérjék. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest.

  • 15. Lilburn, M.S.Ngidi, E.M.Ward, N.E.Lames, C.: 1991. The influence of severe drought on selected nutritional characteristics of commercial corn hybrids. Poultry Science. 70: 23292334.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 16. Marton L.Cs. Hadi G.Pintér J.Hegyi Zs.Nagy E.Spitkó T.Szőke Cs.: 2008. Kukorica: a jövő növénye. Sokhasznú kukoricahibridek, 2008. Az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézetének és Kísérleti Gazdaságának Közleményei. 1: 36.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 17. Nagy J. : 2009. A vetésidő hatása a kukorica (Zea mays L.) hibridek terméshozamára és minőségére. Növénytermelés. 58. 2: 85106.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 18. Pásztor, K.–Kováts A.: 1985. Changes in the production of maize hybrids due to mutant parent lines. Acta Agronomica. 34: 189195.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 19. Prokszáné Paplogó Zs. Harmati I.: 1988. Kukoricahibridek keményítő-, fehérje- és olajtartalma. Növénytermelés. 37. 1: 1726.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 20. Sander, D.H.Allaway, W.H.Olson, R.A.: 1987. Modification of nutritional quality by environment and production practices 45–82. [In: Olson, R. A.Frey, K. J. (eds.) Nutritional quality of cereal grains]. ASA. CSSA. Madison. Wisc., USA.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 21. Sharobeem, S.F.Hidvégi M.SimonnéSarkadi L.Lásztity R.Salgó A.: 1986. A kukorica mint fehérje- és aminósavforrás. Élelmezési Ipar. 40. 8: 287292.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 22. Széll E. Dévényi K.-né: 2009. A kukorica hasznosításának és termesztésének néhány kérdése – a racionális felhasználás és a termésingadozás mérséklésének jegyében. Agrofórum Extra. 27: 2025.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation