Három különböző FAO csoportba tartozó szegedi kukorica hibridet (Sarolta FAO 200, Csanád FAO 300 és Kenéz FAO 400) vizsgáltunk szántóföldi kísérletben csernozjom talajon. A kísérletben 3 évben (2007–2009) értékeltük a vetésidő, a genotípus és az évjárat hatását a kukorica hibridek termésére és a kukoricaszem minőségi paramétereire (keményítő-, fehérje-, olajtartalom).
A vizsgálatok eredményei alapján az évjárat hatása (P<0,001) a legjelentősebb. Befolyásolja a termés (P<0,001) mennyiségét, a kukoricaszem fehérje-, (P<0,05) keményítő- (P<0,01) és olajtartalmát (P<0,001). A hibridek között a minőségi paramétereket, illetve a termést tekintve szignifikáns eltérések voltak. A vetésidő a termést (P<0,01) és a keményítőtartalmat (P<0,001) befolyásolta szignifikánsan, a fehérje- és olajtartalomra nem volt hatással.
Az egymást követő kísérleti évek vizsgálatának varianciaanalízis eredménye alapján megállapítottuk, hogy a szemtermés fehérje- és olajtartalma aszályos években (2007, 2009) jelentősen nagyobb volt, mint a kedvező időjárású 2008-ban.
Mind a száraz, mind a csapadékos években az optimális vetésidő (április 24.) bizonyult legjobbnak a keményítő-, a fehérje és az olajtartalom tekintetében.
A Sarolta és a Csanád hibridek nagyobb keményítő, a Kenéz hibrid nagyobb fehérje- és olajtartalommal rendelkezett.
A kukorica hibridek termése a vizsgált három évben eltérően alakult. A három hibrid átlagában 2007-ben 6,633 t/ha, 2008-ban 8,498 t/ha és 2009-ben 12,161 t/ha átlagtermést értünk el, amely a három évet tekintve 5,528 t/ha-os termésingadozást jelentett.
A kukorica termésmennyiségének alakulásában az optimális vetésidő megválasztása – különösen száraz években – döntő jelentőségű a megváltozó körülményekhez való alkalmazkodásban.
A vizsgált hibridek közül mindhárom évben a Kenéz hibrid adta a legnagyobb termést.
A kísérlet eredményei bizonyítják, hogy a hektáronkénti keményítő-, fehérje- és olajhozamot a szemtermés mennyisége határozta meg.
1. Asghari, M. — Hanson, R.G.: 1984. Climate, management and N effect on corn leaf N, yield and grain N. Agronomy Journal. 76: 911–916.
2. Bálint A. : 1977. A kukorica jelene és jövője. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest.
3. Bhatia, C.R. – Rabson, R.: 1987. Relationship of Grain Yield and Nutritional Quality 11–44. [In: Olson, R.A.–Frey, K.J. (eds.) Nutritional Quality of Cereal Grains]. ASA. CSSA. Madison, Wisc., USA.
4. Cloninger, F.D. – Horrocks, R.D. – Ziber, M.S.: 1975. Effects of harvest date, plant density and hybrid on corn grain quality. Agronomy Journal. 5: 693–695.
5. Fabijanac, D.–Varga, B.–Svečnjak, Z.–Grbeša D.: 2006. Grain yield and quality of semiflint maize hybrids at two sowing dates. Agriculturae Conspectus Scientificus. 71. 2: 45–50.
6. Gundel J. – Babinszky L. – Kemenes M.: 1981. A silózással tartósított szemes kukorica takarmányértéke hízó sertések részére. Állattenyésztés és takarmányozás. Budapest. 30: 107–115.
7. Gyenesné Hegyi Zs. – Kizmus L. – Záborszky S. – Marton L.Cs.: 2001. A kukorica fehérje- és olajtartalmának, valamint ezerszemtömegének alakulása eltérő ökológiai körülmények között. Növénytermelés. 50. 4: 385–394.
8. Győri Z. – Sipos P.: 2005. Kukoricahibridek minőségének változása agrotechnikai kísérletben. [In: Nagy J. (szerk.) Kukoricahibridek adaptációs képessége és termésbiztonsága]. Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum. Debrecen. 101–114.
9. Hegyi Zs. : 2008. Minőség, évjárat és hibridválasztás összefüggései. Az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézetének és Kísérleti Gazdaságának Közleményei. 2: 16–18.
10. Hegyi, Zs.–Pók, I.–Berzy, T.– Pintér, J.– Marton, L. Cs.: 2008. Comparison of the grain yield and quality potential of maize hybrids in different FAO maturity groups. Acta Agronomica Hungarica. 56: 161–167.
11. Huzsvai L. : 2001. Tartamkísérletek kiértékelése új szemszögből. Debreceni Egyetem. Agrártudományi Közlemények. Debrecen. II. kötet. 55–60.
12. Izsáki Z. : 2006. A kukorica minőségorientált tápanyag-ellátása. Szántóföld. 10: 7–12.
13. Kralovánszky U. P. : 1975. A fehérjeprobléma. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest.
14. Lásztity R. : 1981. Gabonafehérjék. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest.
15. Lilburn, M.S. – Ngidi, E.M. – Ward, N.E. – Lames, C.: 1991. The influence of severe drought on selected nutritional characteristics of commercial corn hybrids. Poultry Science. 70: 2329–2334.
16. Marton L.Cs. – Hadi G.– Pintér J.– Hegyi Zs. – Nagy E.– Spitkó T.– Szőke Cs.: 2008. Kukorica: a jövő növénye. Sokhasznú kukoricahibridek, 2008. Az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézetének és Kísérleti Gazdaságának Közleményei. 1: 3–6.
17. Nagy J. : 2009. A vetésidő hatása a kukorica (Zea mays L.) hibridek terméshozamára és minőségére. Növénytermelés. 58. 2: 85–106.
18. Pásztor, K.–Kováts A.: 1985. Changes in the production of maize hybrids due to mutant parent lines. Acta Agronomica. 34: 189–195.
19. Prokszáné Paplogó Zs. – Harmati I.: 1988. Kukoricahibridek keményítő-, fehérje- és olajtartalma. Növénytermelés. 37. 1: 17–26.
20. Sander, D.H. – Allaway, W.H. – Olson, R.A.: 1987. Modification of nutritional quality by environment and production practices 45–82. [In: Olson, R. A.–Frey, K. J. (eds.) Nutritional quality of cereal grains]. ASA. CSSA. Madison. Wisc., USA.
21. Sharobeem, S.F. – Hidvégi M.– SimonnéSarkadi L.– Lásztity R.– Salgó A.: 1986. A kukorica mint fehérje- és aminósavforrás. Élelmezési Ipar. 40. 8: 287–292.
22. Széll E. – Dévényi K.-né: 2009. A kukorica hasznosításának és termesztésének néhány kérdése – a racionális felhasználás és a termésingadozás mérséklésének jegyében. Agrofórum Extra. 27: 20–25.