A köztermesztésben szereplő korszerű napraforgó hibridek termésbiztonságának fokozása az agrotechnikai tényezők optimalizálását teszi szükségessé. A vetéstechnológia jelentős mértékben képes kompenzálni az évjárat kedvezőtlen hatásait, valamint hozzájárulni a kórokozókkal szembeni sikeresebb védekezéshez és a termésmaximalizáláshoz. A tőszám és a vetésidő az agrotechnika két sarkalatos pontját képezi. A kísérletet a hajdúsági löszháton állítottuk be a 2009. évben. A köztermesztésben alkalmazott napraforgó hibridek tőszám és vetésidő reakcióját vizsgáltuk a kórtani tényezők és a produktivitás vonatkozásában. Az eltérő időpontú vetésidők a szárszilárdsági paramétereket, valamint a betegségfertőzöttséget jelentősen befolyásolták. A legkésőbbi időpontú vetésidőben volt a szárdőlés és a tányér alatti szártörés mértéke a hibridek átlagában a legalacsonyabb (4,6%, 1,9%), míg a korai vetésidőben a legmagasabb (9,5%, 6,3%). Ugyanez a tendencia érvényesült a szár Sclerotinia, a Diaporte, valamint a tányérbetegségek fertőzöttségével kapcsolatban is. A tőszám növelése ugyancsak a szárszilárdsági paraméterek romlásához, valamint a vizsgált kórokozók infekciójának növekedéséhez vezetett. A 2009. száraz évjáratban az 55 000 tő ha−1 állománysűrűség bizonyult optimálisnak (4838 kg/ha). A 2009. évben az április közepi vetésidőben kaptuk a hibridek átlagában a maximális termést (4717 kg/ha). A korábbi vagy későbbi vetésidő egyaránt terméscsökkenéshez vezetett (3712 kg/ha, 4228 kg/ha). A kórokozók kártétele a vetésidő későbbre halasztásával fokozatosan csökkent. A hibridek olajtartalmát a vetésidő és az állománysűrűség befolyásolta. A legnagyobb átlagos olajtartalmat a 3. vetésidőben (44,51%), valamint a legnagyobb vizsgált tőszámsűrűségi szinten figyeltük meg (44,27%). Az olajhozam alakulását elsősorban a termésmennyiség határozta meg. A hibridek genotípusosan eltérő módon reagáltak a kísérlet során mind a tőszám, mind a vetésidő változására a vizsgált tényezőkkel kapcsolatban.
1. Aguilar, G. L. – Escalante, A. J. A. – Fucikovsky, Z. L. – Tijerina, C. L. – Engleman, E. M.: 2005. Leaf area, net assimilation rate, yield and plant density in sunflower. Terra. 23. 3: 303–310.
2. Birkás, M. — Dexter, A. R. – Kalmár, T. – Bottlik, L.: 2006. Soil quality - soil condition - production stability. Cereal Res. Commun. 34. 1: 135–138.
3. Bíró, J. – Pepó, P.: 2008. Néhány eltérő genotípusú napraforgó (Helianthus annuus L.) hibrid trágyareakciójának vizsgálata. Növénytermelés. 57. 2: 149–157.
4. Borbélyné Hunyadi, É. – Csajbók, J. – Lesznyák, M.: 2007. Relations between the yield of sunflower and the characteristics of the cropyear. Cereal Res. Commun. 35. 2: 285–288.
5. Borbélyné Hunyadi, É. – Lesznyák, M.: 2006. Investigating yield and phenological stages of sunflower varieties in agroecological enviroment. Cereal Res. Commun. 34. 1: 417–420.
6. Dani, M. – Pepó, P.: 2005. The yield potential utilization of some sunflower hybrids in different cropyears. Cereal Res. Commun. 33. 1: 193–196.
7. Göksoy, A. T. – Turan, Z. M.: 2007. Correlations and path analysis of yield components in synthetic varieties of sunflower (Helianthus annuus L.). Acta Agronomica Hungarica. 55. 3: 339–345.
8. Lehoczky, É. – Sárkány E., Sz.: 2006. Influence of preemergence herbicides on the early growth of sunflower hybrids. Cereal Res. Commun. 34. 1: 1033–1036.
9. Lehoczky, É. – Pardi, J. – Szalai, T. – Dobozi, M.: 2002. Effect of pre-emergent herbicides on the growth of sunflower varieties. Zeitschrift für Pflanzenkrankheiten undPflanzenschutz. Sonderheft. 18: 937–941.
10. Lehoczky, É. – Reisinger, P. – Kőmíves, T. – Szalai, T.: 2006. Study on the early competition between sunflower and weets in field experiments. Zeitschrift für Pflanzenkrankheiten undPflanzenschutz. Sonderheft, 20: 935–940.
11. Mikulec, V. — Stehlova, K.: 2006. Application of the climate change scenarios on selected meteorological charasterestics for the purposes of water content course prognosis in time horizons 2010, 2030 and 2075. Cereal Res. Commun. 34. 1: 45–48.
12. Pepó P. – Borbélyné Hunyadi É. – Zsombik L.: 2002. A napraforgó-termesztés agrotechnikai fejlesztési lehetőségei. Agrofórum. 13. 1: 19–22.
13. Pepó, P. – Szabó, A.: 2005. Effect of agrotechnical and meteorological factors on yield formation in sunflower production. Cereal Res. Commun. 33. 1: 49–52.
14. Sándor, Zs. – Kátai, J. – Tállai, M. – Varga, A. – Balogh, E.: 2007. The effect of herbicides applied in maize on the dynamics of some soil microbial groups and soil enzyme activity. Cereal Res. Commun. 35. 1: 1025–1028.
15. Szabó, A. — Pepó, P.: 2007. Effect of plant density on yield and oil content of different sunflower genotypes. Cereal Res. Commun. 35. 2: 1121–1124.
16. Várallyay Gy. - Láng I. – Csete L. – Jolánkai M. (szerk.): 2007. A globális klímaváltozás: hazai hatások és válaszok (A VAHAVA Jelentés). Agrokémia és Talajtan. 56. 1: 199–202.
17. Zsombik, L.: 2006. Effect of sowing time on the oil content of different sunflower hybrids. Cereal Res. Commun. 34. 1: 725–728.