View More View Less
  • 1 Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Szent István Egyetem, Gödöllő, Páter K. u. 1., H-2103
Restricted access

Összefoglalás

A megújuló energiaforrások felhasználásának növekedésével hazánkban is egyre nagyobb szükség lesz a biomasszára, mint energiahordozóra. Fontos, hogy a tűzifa mellett egyre inkább a kevésbé értékes szántóföldi területeken is termelhessünk energetikai alap-anyagot fás szárú ültetvényekkel. Ez egyrészt előmozdíthatja a mezőgazdasági termelők több lábon állását, jövedelemforrásaik diverzifikációját, másrészt a fás szárú energiaültetvényeknek fontos környezetvédelmi aspektusai is vannak, mint például a talajvédelem, vagy a széndioxid megkötése. E környezetvédelmi hatások számszerűsítésére vállalkoztunk ebben a tanulmányunkban, amelyet a GaBi4 életciklus elemző szoftver Ecoinvent 2.2 adatbázissal végeztünk el. A számítások alapjául a Szent István Egyetem energiafűz kísérleteinek eredményei szolgáltak, amelyek szerint az ültetvény két éves vágásforduló esetén 40 t/ha 49,5%-os nedvességtartalmú hozamot produkál 50 kg/ha/N műtrágyázás és 12 éves élettartam mellett.

Az ültetvény környezeti hatásait a dugvány előállítástól az apríték alapanyag a felhasználás helyére történő szállításáig vizsgáltuk 50, 100 és 150 km-es szállítási távolságok esetén. A környezeti hatásokat az üvegházgáz kibocsátási mérlegen, az energia input-output hányadoson és a savasodási potenciálon keresztül kívántuk megjeleníteni. Ezen eredményeket hasonlítottuk össze a kukorica és a búza ugyanezen mutatóival.

A területhasználat összehasonlíthatósága érdekében eredményeinket egy hektárra vonatkoztattuk. A kukorica és búza termesztésekor hektáronként évente 7101 kg, illetve 4697 kg CO2 nyelődik el, míg a kétéves vágásfordulójú fűz esetében ugyanez az érték 17 093 kg CO2. Az egy hektárra vetített savasodási potenciál a kukorica esetében 48,43 kg SO2 egyenérték, a búzánál 27,73 kg SO2 egyenérték, a fűz esetében pedig mindössze 11 kg SO2 egyenérték kibocsátást jelent. Az eredmények alapján megállapítható, hogy a fűz energiaültetvény mérhetően kedvezőbb környezeti hatásokkal bír, mint a hagyományos szántóföldi növények közül a vizsgálat tárgyát képező búza és a kukorica.

  • 1. Barczi, A.Joó, K.Pető, Á.Bucsi, T.: 2006. Survey of the buried paleosoil under the Lyukas-mound in Hungary. Eurasian Soil Science. 39. 1: 133140.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 2. Baráth E. Ittzés A.Ugrósdy, Gy.: 1996. Biometria. Mezőgazda Kiadó. Budapest.

  • 3. Begley, D.McCracken, A. R.Dawson, W. M.Watson, S.: 2008. Interaction in Short Rotation Coppice willow, Salix viminalis genotype mixtures. Biomass and Bioenergy. 33. 2: 163173.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 4. Cambell, P. G. C.Stokes, P. M.Galloway, J. N.: 1983. The effect of atmospheric deposition on the geochemical cycling and biological availability of metals. [In: Heavy Metals in Environment.] Heidelberg International Conf. CEP Consultants. Edinburgh. 2: 760763.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 5. Dobó, E.Fekete-Farkas, M.Kumar Singh, M.Szűcs, I.: 2006. Ecological-economic analysis of climate change on food system and agricultural vulnerability: a brief overview. Cereal Res. Commun. 34. 1: 777781.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 6. Farkas, C.Randriamampianina, R.Majercka, J.: 2005. Modelling impacts of different climate change scenarios on soil water regime of a mollisol. Cereal Res. Commun. 34. 1: 185188.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 7. Frisknecht, R.Jungbluth N., (eds.): 2007. Overview and Methodology. Ecoinvent Report No. 1. Ecoinvent Centre. Dübendorf, 2830.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 8. Gyuricza, Cs.: 2007. Cultivating woody energy crops for energetic purposes. Biowaste. 2. 4: 2532.

  • 9. Heller, M. C.Keoleian, G. A.Volk, T. A.: 2003. Life cycle assessment of a willow bioenergy cropping system. Biomass and Bioenergy. 25. 1: 147165.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 10. Kohlheb N. Pataki Gy.Porteleki A.Szabó B.: 2010. A megújuló energiaforrások társadalmi hasznosságának értékelése. Tanulmány. ESSRG Kft. 48.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 11. Mola-Yudego, B.Aronsson, P.: 2008. Yield models for commercial willow biomass plantations in Sweden. Biomass and Bioenergy. 32. 9: 829837.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 12. Nemzeti Cselekvési Terv : 2010. Magyarország Megújuló Energiahordozó Cselekvési Terve (NCsT). A 2020-ig terjedő megújuló energiahordozó felhasználás alakulásáról. Nemzeti Fejlesztési Minisztérium.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 13. Sára, B.: 2010. Az életciklus felmérés lépései. FEBE Ecologic. 10.

  • 14. Varga K . – Homonnai G.: 2009. Munkahelyteremtés zöldenergiával – A megújuló energiaforrások munkahelyteremtő hatásának nemzetközi tapasztalatai. Tanulmány. Energia Klub. 17.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation