A molibdén alapvető nyomelem a növényi tápanyagellátásban. Növényélettani jelentő ségét 1940-ben bizonyították be. A növény nitrogén anyagcseréjében van fontos szerepe, hiányában nitrát felhalmozódás tapasztalható.
Kutatómunkánk célja kettős volt: Kísérleteink során egyrészt arra a kérdésre kerestük a választ, hogyan változik a kukorica (Zea mays L. cv Norma SC) csíranövény Mo, Fe és S koncentrációja növekvő kon centrációjú Mo-kezelések során. Azért tartottuk fontosnak e három elem koncentrációjának nyomon követését, mert a nitrátredukcióban, a nitrát-reduktáz működésében ezek az elemek kiemelt szerepet töltenek be. Másrészt kísérleteinkkel laboratóriumi körülmények között kívántuk igazolni, hogy szoros összefüggés van a molibdénellátás és nitrátredukció között: a növények fiziológiai molibdén szükségletét biztosítva, csökkenteni tudjuk nitrát tartalmukat.
Kísérleteink az alábbi két típusba sorolhatók: rizoboxos- és tápoldatos kísérletek.
Rizoboxos kísérleteinkben három különböző koncentrációjú Mo-kezelést alkalmaztunk: 30, 90, 270 mg/kg. A kontroll talajhoz pedig nem adtunk molibdént.
Tápoldatos kísérleteinkben a kezelések a következők voltak: 0,01 μM, 0,1 μM, 1 μM Mo koncentrációk. A kontroll tápoldat nem tartalmazott molibdént.
Az eredményekből egyértelműen látható, hogy a Mo-kezelések hatására, a kukori ca csíranövények Mo koncentrációja jelentősen megemelkedett. A kísérleti növények hajtásának és gyökerének külön történő vizsgálata alapján megállapítottuk, hogy a gyökerekben mért Mo-koncentrációk nagyobbak a hajtásban mért értékeknél. Ez arra utal, hogy a gyökerekben, a vizsgált körülmények között a nitrát akkumulációja intenzívebb volt. A molibdénnel ellentétében a kén és a vas koncentrációjának alakulásában nem figyeltünk meg egyértelmű, jelentős növekedést.
1. Aubert, H. — Pinta, M.: 1977. Trace elements in soils. Elsevier Scientific Publishing Company. 55–61.
2. Berger, K. C. – Pratt, P. F.: 1965. Advances in secondary and micronutrient fertilization. [In: McVicka, M. M. – Bridger, G. L. – Nelson, L. B. (eds.) Fertilizer technology and usage.] Soil Science Society of America. Madison. Wisconsin. USA. 287–340.
3. Berks, B. C. – Ferguson, S. J. – Moir, J. W. B. – Richardson, D. J.: 1995. Biochim. Biophys. Acta–Bioenergetics. 1232: 97.
4. Cakmak, I. — Marschner, H.: 1990. Decrease in nitrate uptake and increase in proton release in zinc deficient cotton, sunflower and buckwheat plants. Plant and Soil. 129: 261–268.
5. Duval, L. – More, E. – Sicot, A.: 1991. Observations on molybdenum deficiency in cauliflower in Brittany. Comtes Rendus de I Academic d Agriculture de France. 78: 27–34.
6. Füleky, Gy.: 1999. Tápanyag-gazdálkodás. Mezőgazda Kiadó. Budapest.
7. Gupta, U. C. – Lipsett, J.: 1981. Molybdenum in soils, plants and animals. Adv. Agron. 34: 73–115.
8. Kádár I. – Koncz J. – Gulyás F.: 2000. Mikroelem-terhelés hatása a kukorica összetételére és a talaj könnyen oldható elemtartalmára karbonátos csernozjomon. Agrokémia és Talajtan. 49: 205–220.
9. Kádár, I.: 1995. A talaj-növény-állat-ember tápláléklánc szennyeződése kémiai elemekkel Magyarországon. KTM – MTA TAKI. Budapest. 388.
10. Kalocsai R. – Pogány É.: 2007. A molibdén jelentősége, előfordulása a talajban, felvétele. MezőHír. 11: 62.
11. Katyal, J. C. – Randhawa, N. S.: 1983. Micronutrients (molybdenum). FAO Fert. Plant Nutr. Bull. 7: 69–76.
12. Knowles, R. G. – Palacios, M. – Palmer, R. J. M. – Moncada, S.: 1989. Formation of nitric oxide from L-arginine in the central nervous system: a transduction mechanism for stimulation of the soluble guanylate cyclase. Proc. Natl. Acad. Sci. 86: 5159–5162.
13. Kovács, B. – Győri, Z. – Prokisch, J. – Loch, J. – Dániel, P.: 1996. A study of plant sample preparation and inductively coupled plasma emission spectometry parameters. Commun. in Soil Science and Plant Analysis. 27. 5–8: 1177–1198.
14. Loch J. – Nosticzius Á.: 1992. Agrokémia és növényvédelmi kémia. Mezőgazda Kiadó. Budapest.
15. Nagy K. – Lévai L. – Kovács B.: 2010. A szelénellátás hatása a kukorica és napraforgó növényekre. Növénytermelés. 59. 1: 61–84.
16. Puskás-Preszner A. – Kovács B.: 2009. Molibdénkezelés hatása szabadföldi kísérletben a növényi felvételre és a talaj molibdén frakcióira. Agrártudományi Közlemények. Debrecen. 36: 117–122.
17. Reilly, C.: 1991. Metal contamination of food. Elsevier Science Publisher Ltd. 225–229.
18. Schulte, E. E.: 2004. Soil and Applied Molybdenum. Understanding Plant Nutritients. Produced by Cooperative Extension Publications. University of Wisconsin. Extension.
19. Simon L. : 1999. Talajszennyeződés, talajtisztítás. Környezetügyi Műszaki Gazdasági Tájékoztató − 5. kötet Környezetgazdálkodási Intézet. Budapest.
20. Szabó S. A. – Regiusné Mőcsényi Á. – Győri D. – Szentmihályi S.: 1987. Mikroelemek a mezőgazdaságban I. (Esszenciális mikroelemek). Mezőgazdasági Kiadó. Budapest.
21. Szalai I. : 2006. A növények élete. Ahogyan ma látjuk I. Nemzeti Tankönyvkiadó Zrt. Budapest.