View More View Less
  • 1 Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet, MTA, Budapest, Herman O. u. 15., H-1022
Restricted access

Összefoglalás

Duna-Tisza közi karbonátos homoktalajon 1970-ben beállított NPK műtrágyázási szabadföldi tartamkísérletünk 35. évében, 2005-ben vizsgáltuk a kezelések hatását a borsó termésére, ásványi összetételére, elemfelvételére, valamint a feltalaj és a 2 m-es talajprofil jellemzőire. A termőhely feltalajában 7 körüli pH(H2O), 1% körüli humusz és 5–10% körüli agyagtartalom található. A talajvíz 5–7 m mélyen található, a terület aszályérzékeny, oldható tápelemekkel (N,P,K) gyengén ellátott. A kísérletből levonható tanulságok:

  • A talajgazdagító PK trágyázás nyomán az ammóniumlaktát-ecetsav (AL) oldható PK készletek felhalmozódtak a szántott rétegben elérve a 150–200 mg/kg “kielégítő” tartományt, vagy esetenként meghaladva azt. A 120 kg/ha/év P2O5-adagok hatására a 20–40 cm réteg AL-P2O5 tartalma is megötszöröződött. A K vertikális elmozdulása a 40–60 cm réteg AL-K2O tartalmát 6,5-szeresére növelte.
  • A borsó aktív tenyészideje alatt mindössze 137 mm csapadékot kapott. Virágzás idején az időjárás szárazzá és forróvá vált. A magtermést a mérsékelt NP trágyázás 0,4 t/ha-ról 0,7 t/ha-ra növelte. Földfeletti légszáraz aratáskori biomassza tömege mindössze 2,26 t/ha volt, melynek 28%-át a magtermés tette ki.
  • A kis termésben az ásványi elemtartalom feldúsult. Az 1 t szem és a hozzátartozó melléktermés fajlagos elemtartalma 112 kg N, 71 kg Ca (99 kg CaO), 52 kg K (62 kg K2O), 13 kg P (29 kg P2O5), 11 kg Mg (19 kg MgO), 6–7 kg S, 1–2 kg Fe és Al, 600–700 g Mn és Sr, 111 g Zn, 100 g B és Na, ill. 16 g Cu mennyiségnek adódott. A P és K fajlagosok 1,7; a N 2,2; a Ca és Mg 3,1-szeresen múlja felül a hazai szaktanácsadásban elfogadott irányszámokat. A mikroelem-tartalmakban általában nagyságrendbeli lehet a túllépés.
  • Az itt kapott fajlagos értékek félrevezetőek lehetnek a tervezett termés elemszükségletének megállapításakor, és túltrágyázásra ösztönöznek. Valójában a kapott csekély termés a trágyákat az adott évben nem volt képes hasznosítani. Tehát a trágyaigény a következő évben csökkenhet, mert azok utóhatásával is számolhatunk.
  • 1. Antal J. : 1987. Növénytermesztők zsebkönyve. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest.

  • 2. Ács A. Kurnik E.: 1980. A borsó termesztésének ökológiai és technológiai feltételei. [In: Kiss Á. (szerk.) A borsó termesztése.] Mezőgazdasági Kiadó. Budapest. 3144.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 3. Buzás I. Fekete A.Buzás I.-néCsengeri P.-né–Kovács Á.-né.: (szerk.): 1979. Műtrágyázási irányelvek és üzemi számítási módszer. MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központ. Budapest. 68.

  • 4. Egnér, H.Riehm, H.Domingo, W. R.: 1960. Untersuchungen über die chemische Bodenanalyse als Grundlage für die Beurteilung des Nährstoffzustandes der Böden. II. K-Lantbr. Högsk. Ann. 26: 199215.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 5. Győri Z. Bocz E.: 1991. A trágyázás és az öntözés hatása a borsó ásványi elemtartalmára és aminosav összetételére I. N-tartalom és aminosav összetétel. Növénytermelés. 40. 4: 509518.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 6. Győri Z. Bocz E.: 1992. A trágyázás és az öntözés hatása a borsó ásványi elemtartalmára és aminosav összetételére II. Cink- és réztartalom. Növénytermelés. 41. 1: 6776.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 7. Husti I . (szerk.): 1984. Gépesített szárazborsó-termesztés. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest.

  • 8. Iványi, S.-né.: 1973. Étkezési szárazborsó. Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat. Budapest.

  • 9. Kádár, I.: 1992. A növénytáplálás alapelvei és módszerei. MTA TAKI. Budapest. 398.

  • 10. Kádár, I.: 2001. Mikroelem-terhelés hatása a borsóra karbonátos csernozjom talajon I. Termés és ásványi összetétel. Agrokémia és Talajtan. 50: 6282.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 11. Kádár, I.: 2005. Műtrágyázás hatása a borsó (Pisum sativum L.) elemfelvételére. Agrokémia és Talajtan. 54: 359374.

  • 12. Kjeldahl, J.: 1891. Neue Methode zur Bestimmung des Stickstoffs in organischen Körpern. Zeitschr. f. Analyt. Chemie. 22: 366382.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 13. Kozák, M.: 1977. A kálium műtrágyázás hatása a búza, kukorica és takarmányborsó termésére és tápanyagtartalmára. Agrokémia és Talajtan. 26: 363378.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 14. Kozák M. Szemes I.: 1984. Összefüggések a lucerna tápanyagellátottsága, szénahozama és a karbonátos homoktalajok tulajdonságai között. Agrokémia és Talajtan. 33: 245252.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 15. Kralovánszky U. P. : 1975. A fehérjeprobléma. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest.

  • 16. Kurnik E. : 1970. Étkezési és abraktakarmány-hüvelyesek termesztése. Akadémiai Kiadó. Budapest.

  • 17. Láng, G.: 1976. Szántóföldi növénytermesztés. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest.

  • 18. Tölgyesi, Gy.: 1969. A növények mikroelem-tartalma és ennek mezőgazdasági vonatkozásai. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest.

  • 19. Spector, W. S.: 1956. Handbook of Biological Data. Saunders. Philadelphia.

  • 20. Sárvári, M.: 2005. Borsó. [In: Antal J. (szerk.) Növénytermesztéstan 2. Hüvelyesek.] Mezőgazda Kiadó. Budapest. 109134.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation