A regulátoros repce kísérlet terméseredményei azt bizonyították, hogy a regulátoros kezelések mind a hibrid (Vectra), mind a fajta (Smart) esetében eredményesek voltak minden alkalmazott állománysűrűség esetében. Bár a terméskülönbségek a különböző regulátor kezelések esetében nem túl jelentősek, mégis egyértelműen megállapítható, hogy az őszi + tavaszi együttes regulátor kezelések (C és D kezelés) eredményesebbek voltak a csak őszi kezeléshez képest. Megállapítható, hogy mind a fajta (Smart), mind a hibrid (Vectra) hasonlóan reagált a regulátorra a termésnövekedés tekintetében. Az alacsonyabb (0,5–0,7 millió/ha) csíraszám mellett a hibrid és a fajta is nagyobb mértékű termésnövekedést mutatott (35,0–37,5%), mint a magasabb csíraszám (0,8–1,0 millió/ha) esetében (20,0–20,8%). A legmagasabb termést a Smart fajta esetében mértük 0,7 millió/ha csíraszámnál kombinált őszi + tavaszi regulátorkezelésnél (2878 kg/ha).
A növénykórtani, infekciódinamikai vizsgálatok eredményei azt bizonyították, hogy a repcében is egyre több kórokozóval kell számolni, melyek fellépése is egyre nagyobb mértékű. A regulátoros repce kísérlet eredményei alapján megállapítható, hogy a repceállományokban a legerőteljesebb mértékben a Peronospora fertőzöttség lépett fel (Smart fajta, kontroll parcella, 1,0 millió/ha csíraszám: 27%), de viszonylag erőteljes volt a Phoma és Sclerotinia fertőzöttség is. A regulátoros repce kísérletben a fertőzöttség mértékét a kijuttatott regulátorok (egyben fungicidek is) csökkentették. A hibrid (Vectra) és a fajta (Smart) betegség-ellenállósága között számottevő különbséget nem lehetett megállapítani. A kisebb tőszám esetében a fertőzöttség valamivel mérsékeltebb szintű volt.
1. Acko, D. K. – Verbic, J.: 2002. Experience with re-introduction of winter oil rape (Brassica napus L. var. napus) in Slovenia and yield use. [In: Novi izzivi v poljedelstvu 2002.] Zbornik simpozija. 5–6 decembra 2002. Ljubljana. Slovenia. 291–297.
2. Amar, S. – Becker, H. C. – Möllers, C.: 2008. Genetic variation and Genotype × Environment Interactions of Phytosterol Content in Three Doubled Haploid Populations of Winter Rapeseed. Crop Science. 48: 1000–1006.
3. Barcsik J. : 2007. Üzemanyag növényekből. AgrárUnió 8. 8–9: 24–26.
4. Blum Z. : 2007. A repce tavaszi tápanyagigényének és a kijuttatás idejének pontosabb meghatározása. Gyakorlati Agrofórum Extra. 18: 17–19.
5. Eberhardt, S.: 1988. Experience with the plant growth regulator Baronet in oilseed rape (Brassica napus) in Yugoslavia. Pflanzenschutz-Nachrichten Bayer (English ed.). 41. 3: 371–378.
6. Eőri, T.: 2007. A versenyképes repcetermesztés agronómiai feltételei. Az olajnövények termesztésének, feldolgozásának, felhasználásának aktuális kérdései. [In: Pepó P. (szerk.) Észak-Alföldi Regionális Szaktanácsadási Központ, Szaktanácsadási füzetek 7.] Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum – Center-Print Nyomda. Debrecen. 65–81.
7. Gubiani, R. – Maroncelli, D. – Dell'Antonia, D.: 2009. Rape, a growing opportunity for agriculture in Friuli-Venezia Giulia. Notiziario ERSA. 2009. 22. 1: 20–32.
8. Kirkland, K. J.: 1992. Effect of triapenthenol plant-growth regulator on canola height, yield, side branches and pod density. Canadian Journal of Plant Science. 72. 4: 1153–1156.
9. Kiss E. : 2008. A Monsanto ajánlásai a fejlesztési kísérletek eredményei tükrében. Gyakorlati Agrofórum Extra. 23: 42–43.
10. Kivachitskaya, M. M. – Agejchik, V. V.: 2008. Growth regulators in winter rape. Zashchita rsatenij, Vol. 32. Belarus 2008, 198–207. p.
11. Megale, P. – Baldini, M. – Filippi, A. – Vannozzi, G. P.: 1990. Response of some oilseed rape cultivars to a plant growth regulator. Informatore Agrario. 46. 32: 28–34.
12. Schoenberger, H.: 1999. Raps rechtzeitig mit Stickstoff versorgen! Top agrar: das Magazin fuer moderne Landwirtschaft. Ausgabe SR. 2: 66–67.
13. Selmeczi Kovács A. : 1993. A magyarországi olajnövény-kultúra. Akadémiai Kiadó. Budapest. 20–66.
14. Szabó L. Gy. – Domokos J. – Kiss B.: 2006: Olajnövények, növényolajgyártás. Mezőgazda Kiadó. Budapest. 32–33.