View More View Less
  • 1 Növénytermesztési Intézet, Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Gödöllő, Páter K. u. 1., H-2103
Restricted access

Összefoglalás

A Szent István Egyetem Növénytermesztési és Biomassza-hasznosítási Bemutató Központjában Gödöllőn kedvezőtlen termőhelyi körülmények között rozsdabarna erdőtalajon 2007–2009 években három másodvetésű zöldtrágyanövény (facélia, mustár, olajretek) fejlődését, illetve beltartalmi paramétereinek alakulását vizsgáltuk két tápanyagdózis (0 kg/ha N, 50 kg/ha N) függvényében.

A kis mennyiségű 50 kg/ha nitrogén hatóanyag mindhárom növénynél többszörösére növelte a biomasszát – három év átlagában facéliánál 3,11-szeresére, mustárnál 3,09-szeresére, olajreteknél 2,78-szeresére. A szárazanyag növekedése valamivel elmaradt a zöldtömeg-növekedés mértéke mögött, mert nitrogén kiegészítés hatására a zöldtrágyanövények víztartalma is növekedett. Egy kilogramm nitrogén hatóanyag facéliánál három év átlagában hektáronként 455,9 kg-mal növelte a zöldtömeget és 31,8 kg-mal a száraztömeget. Mustárnál a zöldtömeg-növekedés 377,9 kg, a száraztömeg-növekedés 43,5 kg volt. Olajreteknél a zöldtömeg 342,9 kg-mal a száraztömeg 26,6 kg-mal nőtt. Nitrogén-kiegészítés nélkül azonban adott gyenge adottságú termőhelyen nem minden esetben volt elérhető az elégséges biomassza.

A hektáronként felvett NPK mennyisége szintén nőtt a nitrogén hatására − 2008–2009 átlagában facéliánál 3,32/2,89/2,63-szeresére, mustárnál 3,73/2,63/2,94-szeresére, olajreteknél pedig 3,54/2,62/2,51-szeresére. Egy kilogramm nitrogén hatóanyag a 2008–2009 évek átlagában facéliánál további 1,4 kg, mustárnál 3,0 kg, olajreteknél 2,1 kg nitrogén felvételét tette lehetővé. A nitrogén hatóanyag jelentősen elősegítette a foszfor és a kálium felvételét is. A nitrogén a P2O5 felvehetőségét kg-onként facéliánál 0,4 kg-mal, mustárnál és olajreteknél egyaránt 0,6 kg-mal növelte. A plusz nitrogén hatóanyag elősegítette a K2O felvehetőségét, hatóanyag kg-onként facéliánál 1,7 kg-mal, mustárnál 2,6 kg-mal, olajreteknél 1,8 kg-mal.

A kapott eredmények alapján adott termőhelyen másodvetésű zöldtrágyázásnál lehetőség szerint minden esetben, de a kalászosok szalmájának helyben hagyásakor feltétlenül javasolandó a nitrogén kijuttatás.

  • 1. Ajtay, Ö.: 1957. A hozamok javítása és hasznosítása. Magyar Mezőgazdaság. 12. 12–13: 1011.

  • 2. AKI: 2009. Tájékoztató jelentés a nyári mezőgazdasági munkákról (2009. augusztus 10-i operatív jelentések alapján). AKI. Budapest.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 3. Antal J. : 2000. Növénytermesztők zsebkönyve. Mezőgazda Kiadó. Budapest.

  • 4. Birkás, M.: 2001. Talajművelés a fenntartható gazdálkodásban. Akaprint Kiadó. Budapest. 294.

  • 5. Birkás M : 2008. Kinek fontos, mi lesz a talajainkkal? Agrofórum. 19. 9: 3335.

  • 6. Füleky, Gy.: 1999. Tápanyag-gazdálkodás. Mezőgazda Kiadó. Budapest.

  • 7. Gyárfás, J.: 1916. A zöldtrágyázás. A “Mosonvármegye” könyvnyomdája Magyaróvárott. Mosonmagyaróvár.

  • 8. Gyárfás, J.: 1929. A zöldtrágya és alkalmazása. “Pátria” Irodalmi Vállalat és Nyomdai Részvénytársaság. Budapest.

  • 9. Gyárfás, J.: 1953. A zöldtrágyázás. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest.

  • 10. Kahnt G. : 1986. Zöldtrágyázás. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest.

  • 11. Kátai, J.: 1992. Kölcsönhatások a talajtulajdonságok, néhány agrotechnikai eljárás és a mikrobiológiai aktivitás között. Kandidátusi értekezés. Debrecen.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 12. Kátai, J.: 1999. Talaj-mikrobiológiai jellemzők változása trágyázási tartamkísérletben. Agrokémia és Talajtan. 48. 3–4: 348359.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 13. Késmárki I. Petróczki F.: 2003. Komposztálás-zöldtrágyázás. Agro Napló. 7. 7: 1113.

  • 14. Késmárki I. Petróczki F.: 2005. Vélemények a lehetséges klímaváltozásról és várható hatásairól. II. rész. Agro Napló. 9. 6–7: 1315.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 15. Kismányoky, T.: 2005. Tápanyagellátás, trágyázás. [In: Antal J. Növénytermesztéstan 1. A növénytermesztés alapjai, gabonafélék.] Mezőgazda Kiadó. Budapest.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 16. Máté, A.: 2005. Növénytermesztési Tanüzem. Tanulmány. Gödöllő.

  • 17. Müller, G.: 1991. Az agroökológia talaj-mikrobiológiai kérdései és az intenzív mezőgazdasági termelés. Agrokémia és Talajtan. 40. 3–4: 263272.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 18. Stefanovits P. : 1999a. Főtípusok, típusok és altípusok. [In: Stefanovits P. et al. Talajtan.] Mezőgazda Kiadó. Budapest.

  • 19. Stefanovits P. : 1999b. A tájak talajviszonyai. [In: Stefanovits P. et al. Talajtan.] Mezőgazda Kiadó. Budapest.

  • 20. Surányi, J.: 1951. Kettőstermesztés. Mezőgazdasági kiadó. Budapest.

  • 21. Surányi, J.: 1952. A szántóföldi kettőstermesztés módszerei és növényei. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest.

  • 22. Tóth, Z.: 2006. A zöldtrágya. [In: Birkás M. Földművelés és földhasználat.] Mezőgazda Kiadó. Budapest.

  • 23. Westsik V. : 1923. Zöldtrágyázás a homokföldeken. Köztelek. 33. 49: 549580.

  • 24. Westsik V. : 1927. Az alföldi futóhomoktalajok okszerű mezőgazdasága. “Pátria” Irodalmi Vállalat és Nyomdai Részvénytársaság. Budapest.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 25. Westsik V. : 1932. A tarlózöldtrágyázás. Köztelek. 42. 57–28: 517.