A növények nitrogén asszimilációja bonyolult biokémiai folyamatok összességén keresztül valósul meg. Növényeink a nitrogént a talajból több formában vehetik fel. A felvett formától függetlenül valamennyi forma ammóniummá alakul, hogy a növény hasznosítani tudja.
Célkitűzésünk volt, hogy laboratóriumi körülmények között vizsgáljuk, hogyan hat a növekvő koncentrációjú molibdénellátás a különböző nitrogén-formákra, valamint hogyan befolyásolja a nitrátasszimiláció folyamatát.
Kísérleti növényként egy kétszikű (napraforgó, Helianthus annuus L. cv Arena PR) növényt választottunk, melynél külön vizsgáltuk a hajtás és a gyökér molibdén koncentrációját.
Kísérletünkkel igazoltuk, hogy a nitrátasszimiláció egyik lényeges mozzanatának, a nitrátredukciónak a zavartalan lejátszódásához a molibdén nélkülözhetetlen. A megfelelő molibdénellátás a nitrát-reduktáz enzim aktivitását növeli, így elkerülhetjük, hogy a nitrát káros mennyiségben halmozódjon fel növényeinkben.
A molibdénellátás és a nitrátredukció közötti összefüggés vizsgálatának gyakorlati értékét különösen a levél- és gyökérzöldségek termesztésénél hasznosíthatjuk, mivel ezek a növényeink a nitrátot az átlagostól jóval nagyobb koncentrációban tartalmazzák. Amennyiben gondoskodunk róla, hogy a talajaink molibdén koncentrációja elérje a növények fiziológiai molibdén szükségletét (0,01 μM), csökkenteni tudjuk nitrát tartalmukat. Ez az eredmény humán-egészségügyi szempontból lényeges.
1. Aguera, E. – Haba, P. – Fontes, A. G. – Maldonado, J. M.: 1990. Nitrate and nitrite uptake and reduction by intact sunflower. Planta. 182: 149–154.
2. Berki I. : 1993. Az Északi-középhegység kocsánytalan tölgy-pusztulás néhány okának vizsgálata. Kandidátusi Értekezés, Debrecen. [In: Németh T.: 1996. Talajaink szervesanyag-tartalma és nitrogénforgalma.] MTA TAKI. Budapest.
3. Cakmak, I. – Marschner, H.: 1990. Decrease in nitrate uptake and increase in proton release in zinc deficient cotton, sunflower and buckwheat plants. Plant and Soil. 129: 261–268.
4. Campbell, W. H.: 1999. Nitrate reductase structure, function and regulation: bridging the gap between biochemistry and physiology. Annu. Rev. Plant Physiol. Mol. Biol. 50: 277–303.
5. Farkas G. : 1984. Növényi biokémia. Akadémia Kiadó. Budapest.
6. Füleky, Gy.: 1999. Tápanyag-gazdálkodás. Mezőgazda Kiadó. Budapest.
7. Győri, D.: 1984. A talaj termékenysége. Mezőgazda Kiadó. Budapest.
8. Kalocsai R. – Giczi Zs.: 2006. A tudatos (tápanyag) gazdálkodás I. A nitrogén. MezőHír. 10: 34–39.
9. Kalocsai R. – Pogány É.: 2007. A molibdén jelentősége, előfordulása a talajban, felvétele. MezőHír. 11: 62.
10. Kádár I. – Pálvölgyi L.: 2003. Mikroelem-terhelés hatása a napraforgóra karbonátos csernozjom talajon. Agrokémia és Talajtan. 52: 79–92.
11. Kovács, B. – Győri, Z. – Prokisch, J. – Loch, J. – Dániel, P.: 1996. A study of plant sample preparation and inductively coupled plasma emission spectometry parameters. Commun. in Soil Science and Plant Analysis. 27. 5–8: 1177–1198.
12. Kovács, B. – Dániel, P. – Győri, Z. – Loch, J. – Prokisch, J.: 1998. Studies on Parameters of Inductively Coupled Plasma Spectrometer. Commun. in Soil Science and Plant Analysis. 29. 11–14: 2035–2054.
13. Kovács, B. – Győri, Z. – Prokisch, J. – Loch, J. – Dániel, P.: 2000. Studies on soil sample preparation for inductively coupled plasma atomic emission spectrometry analys. Commun. in Soil Science and Plant Analysis. 31. 11–14: 1949–1963.
14. Láng, F.: 2002. Növényélettan. A növényi anyagcsere 1. ELTE Eötvös Kiadó. Budapest.
15. Lévai, L. – Kovács, B.: 2001. The influence of IAA and TIBA on iron concentration of maize seedlings. [In: Horst, W. J. (ed.) Plant Nutrition – Food, Security and Sustainability of Agro- Ecosystem.] Kluwer Academia Publishers. Netherlands. 154–155.
16. Mézes, M.: 1997. Takarmányártalmak, takarmánytoxikológia. Szent István Egyetem. Gödöllő.
17. Németh, T.: 1996. Talajaink szervesanyag-tartalma és nitrogénforgalma. MTA TAKI. Budapest.
18. Pais I. : 1980. A mikrotápanyagok szerepe a mezőgazdaságban. Mezőgazda Kiadó. Budapest.
19. Pais I. : 1999. A mikroelemek jelentősége az életben. Mezőgazda Kiadó. Budapest.
20. Silveira, J. A. G. – Matos, J. C. S. – Ceccato, V. M. – Viégas, R. A. – Oliveira, J. T. A.: 2001. Nitrate reductase activity, distribuition and response to nitrate in two contrasting Phaseoulus species inoculated with Rhizobium spp. Environ. Exp. Bot. 46: 37–46.
21. Simon L. : 1999. Talajszennyeződés, talajtisztítás. Környezetügyi Műszaki Gazdasági Tájékoztató. 5. kötet. Környezetgazdálkodási Intézet. Budapest.
22. Suttle, N. F.: 1983. Effects of molybdenum concentration in fresh herbage, hay and semi-purified diets on the copper metabolism of sheep. J. Agric. Sci. Camb. 100: 651–656.
23. Szabó S. A. – Regiusné Mőcsényi Á. – Győri D. – Szentmihályi S.: 1987. Mikroelemek a mezőgazdaságban I. (Esszenciális mikroelemek). Mezőgazdasági Kiadó. Budapest.
24. Szalai I. : 2006. A növények élete. Ahogyan ma látjuk I. Nemzeti Tankönyvkiadó Zrt. Budapest.
25. Tölgyesi, Gy.: 1969. A növények mikroelem-tartalma és ennek mezőgazdasági vonatkozásai. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest.
26. Viégas, R. A. – Melo, A. R. B. – Silveira J. A. G.: 1999. Nitrate reductase activity and proline accumulation in young cashew (Anacardium occidentale L.) plants in response to NaCl-salt shock. Rev. Bras. Fisiol. Veg. 11: 21–28.