Növénytermelés
Volume/Issue:
Volume 60: Issue 3
Csíraszám és vetésidő hatása az őszi búza terméselemeire
Authors:
István Kristó Mezőgazdasági Kar, Szegedi Tudományegyetem, Hódmezővásárhely, Andrássy út 15., H-6800

Search for other papers by István Kristó in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
,
Márton Jolánkai Növénytermesztési Intézet, Szent István Egyetem, Gödöllő, Páter Károly utca 1., H-2103

Search for other papers by Márton Jolánkai in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
, and
István Mihály Petróczi Gabonakutató Nonprofit Közhasznú Kft., Szeged, Alsó Kikötő Sor 9., H-6726

Search for other papers by István Mihály Petróczi in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
Pages:
67–89
Online Publication Date:
01 Sep 2011
Publication Date:
01 Sep 2011
Article Category:
Research Article
DOI:
https://doi.org/10.1556/novenyterm.60.2011.3.4
Keywords:
őszi búza; terméselemek; vetésidő; vetéssűrűség; winter wheat; yield components; sowing date; seeding rate
Restricted access

Összefoglalás

Csíraszám- és vetésidő-vizsgálatainkat mélyben sós réti csernozjom talajon, 4 tenyészidőszakban (2003/2004, 2004/2005, 2005/2006, 2006/2007), 4 őszi búzafajtával (GK Garaboly, GK Kalász, GK Petur, GK Holló), 4 ismétlésben, 10 m2-es, véletlen blokk elrendezésű parcellákon állítottuk be, őszi káposztarepce elővetemény után. A parcellák növényápolási és növényvédelmi munkái nem különböztek, csak a vetési adatokban tértek el egymástól. A vetést október közepén és november elején, 300 és 500 csíra/m2 vetéssűrűséggel végeztük.

Megállapítható, hogy a vetésidő szignifikáns hatást gyakorol az őszi búza területegységre jutó hajtásszám, kalászszám, kalászkaszám értékeire, viszont a vetésidő szemszámra és szemtömegre gyakorolt hatását statisztikailag nem tudtuk igazolni. A vizsgált négy év és négy genotípus alapján megállapítható, hogy a szegedi termőhelyen a november eleji vetésidő kis mértékben előnyösebb, mint az október közepi, bár ettől a GK Kalász és GK Petur fajta, illetve a 2003/2004-es és a 2005/2006-os évjárat is eltérést mutatott. Vizsgálatunkban az eltérő csíraszám következtében kialakult területegységenkénti hajtásszám, kalászszám, kalászkaszám és szemtömeg értékei szignifikáns különbséget mutattak. A csíraszám csökkentése a terméselemek többségét és a terméshozamot is csökkentette, viszont az őszi búza jó alkalmazkodóképessége lehetővé tette, hogy a kisebb vetéssűrűségű állomány jobban bokrosodjon, így a mért terméskomponensek csökkenése nem volt arányban a vetőmagmennyiség változásával. Az őszi búza termesztése során a csíraszám és a vetésidő szorosan összefüggő agrotechnikai tényezők, amelyeket mindig együtt kell értékelni, valamint a fajta- és az évjárathatást is figyelembe kell venni.

  • 1. Cserháti, S.: 1906. Növénytermelés II. Különleges növénytermelés. Győr. 62.

  • 2. Dahlke, B.J. – Oplinger, E.S. – Gaska, J.M. – Martinka, M.J.: 1993. Influence of planting date and seeding rate on winter wheat grain yield and yield components. Journal of Production Agriculture. 6. 3: 408–418.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 3. Donaldson, E. – Schillinger, W.W. – Dofing, S.M.: 2001. Straw production and grain yield relationships in winter wheat. Crop Science. 41. 1: 100–106.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 4. Gan, Y. – Stobbe, H. – Moes, J.: 1992. Relative date of wheat seedling emergence and its impact on grain yield. Crop Science. 32: 1275–1281.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 5. Grábner, E.: 1935. Szántóföldi növénytermesztés. Pátria Nyomda Rt. Budapest.

  • 6. Gyárfás, J.: 1925. Sikeres gazdálkodás szárazságban (Magyar dry-farming) Országos Magyar Gazdasági Egyesület Könyvkiadó Vállalat. Budapest. 122.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 7. Hakan, O.: 2003. Sowing date and nitrogen rate effects on growth, yield and yield components of two summer rapeseed cultivars. European Journal of Agronomy. 19. 3: 453–463.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 8. Jolánkai M. – Szabó M.: 2005. Búza. [In: Antal J. (szerk.) Növénytermesztéstan I. - A növénytermesztéstan alapjai, Gabonafélék.] Mezőgazda Kiadó. Budapest. 183–205.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 9. Jolánkai, M.: 1993. A búzatermesztés egyes meghatározó tényezői. Tézisek a mezőgazdasági tudomány doktora fokozat elnyeréséhez. Martonvásár.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 10. Koltay Á. - Balla L.: 1975. Búzatermesztés és –nemesítés. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest. 254.

  • 11. Koltay, Á.: 1966. Termesztési tényezők hatása búzafajták szemtermésére és terméselemeire. Kandidátusi értekezés. MTA Mezőgazdasági Kutató Intézet. Martonvásár.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 12. Koltay, Á.: 1971. A termesztési tényezők hatása a búzafajták szemtermésére és terméselemeire. [In: Bajai J. (szerk.) Búzatermesztési kísérletek 1960–1970.] Akadémiai Kiadó. Budapest. 111–123.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 13. Kováts, A.: 1981. Növénytermesztési praktikum. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest. 386.

  • 14. Kuti, A. – Horváth, J.: 1971. A Bezosztaja 1 őszi búza vetésidejének és vetőmagmennyiségének összefüggései.. [In: Bajai, J. (szerk.) Búzatermesztési kísérletek 1960–1970.] Akadémiai Kiadó. Budapest. 471–477.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 15. Kuti A. – Szőke A.: 1985. A martonvásári búzafajták optimális vetésideje és vetőmagmennyisége. [In: Bajai, J. – Koltay, Á. (szerk.) Búzatermesztési kísérletek 1970–1980.] Akadémiai Kiadó. Budapest. 464–470.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 16. Láng, G.: 1966. A búza. [In: Láng G. (szerk.) A növénytermesztés kézikönyve I.] Mezőgazdasági Kiadó. Budapest. 48–111.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 17. Lehoczky É. - Debreczeni B.-né – Karamán, J.: 1988. Az őszi búza és néhány gyomnövény tápanyag-tartalmának és felvételének vizsgálata üzemi táblákon. Növénytermelés. 37. 2: 115–123.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 18. Mennan, H. – Zandstra, B.H.: 2005. Effect of wheat (Triticum aestivum L.) cultivars and seeding rate on yield loss from Galium aparine (cleavers). Crop Protection. 24. 12: 1061–1067.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 19. Ortiz-Monasterio, R.J.I. – Dhillon, S.S. – Fischer, R.A.: 1994. Date of sowing effects on grain yield and yield components of irrigated spring wheat cultivars and relationships with radiation and temperature in Ludhiana, India. Field Crops Research. 37. 3: 169–184.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 20. Subedi, D. – Floyd, C.N. – Budhathoki, C.B.: 1998. Cool temperature-induced sterility in spring wheat (Triticum aestivum L.) at high altitudes in Nepal: variation among cultivars in response to sowing date. Field Crops Research. 55. 1–2: 141–151.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 21. Szalai, Gy.: 1985. Hagyományos kalásztípusú őszi búza (Kompolti-1) termésének változása és terméskomponenseinek elemzése eltérő vetésidő és növényszám esetén. [In: Bajai, J. – Koltay, Á. (szerk.) Búzatermesztési kísérletek 1970–1980.] Akadémiai Kiadó. Budapest. 471–476.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 22. Szüllő, F.: 1961 Az őszi búza vetésideje a dél-alföldi tájon. [In: Bajai J. (szerk.) Búzatermesztési kísérletek 1952–1959.] Akadémiai Kiadó. Budapest. 496–498.

  • Collapse
  • Expand
Cover Növénytermelés
Növénytermelés
Print ISSN:
0546-8191
Online ISSN:
2060-8543

Növénytermelés
Language Hungarian
Year of
Foundation		 1952
Founder Debreceni Egyetem
Founder's
Address		 H-4032 Debrecen, Hungary Egyetem tér 1.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address		 H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher		 Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 0546-8191 (Print)
ISSN 2060-8543 (Online)

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Jun 2024 10 0 0
Jul 2024 11 0 0
Aug 2024 9 0 0
Sep 2024 23 0 0
Oct 2024 74 0 0
Nov 2024 80 0 0
Dec 2024 10 0 0