Magyarország kedvező természeti adottságából adódóan nagy mennyiségű biomasszát tud előállítani, amelynek energetikai célú felhasználásában potenciális lehetőségek vannak. Az energianád szaporítására egyaránt megfelel a palánta és a rizóma, de a felsőpetényi termőhelyen az utóbbi használata bizonyult megfelelőbbnek. Az energianád telepítése elsősorban olyan területekre pozícionálható, ahol nem jelent konkurenciát az élelmiszernövényeknek. Az eredményes termesztés feltétele az átgondolt talajművelés, megfelelő szaporítóanyag kiválasztása, a jól időzített telepítés, és a 90% (9000 tő/ha) fölötti beállottság elérése a 2–3. tenyészévre.
Vizsgálataink során a Miscanthus sinensis eredményes termesztésének feltételeit kívántuk meghatározni. Ezért elvégeztük az eltérő talajművelés módok összehasonlító vizsgálatát, megállapítottuk a telepítés optimális mélységét és időpontját, valamint az állomány tőszámának alakulását (beállottságot) a tenyészidőszak folyamán. Mindemellett sor került a rizóma biológiai aktivitásának vizsgálatára, amelyből megállapítható az aktív és nyugalmi időszakok váltakozása és hossza, és így a telepítés, a tápanyagellátás és a rekultiváció optimális ideje.
1. Bai A. : 2002. A biomassza felhasználása. Szaktudás Kiadó Ház. Budapest.
2. Beale, C. V. – Long, S. P.: 1997. Seasonal dynamics of nutrient accumulation and partitioning in the perennial C4-grasses Miscanthus x giganteus and Spartina cynosuroides. [In: Bullard, M. J. et al. (eds.) Biomass and Bioenergy Crops. Aspects of Applied Biology. 12: 419–428.
3. Birkás, M.: 2006. Környezetkímélő alkalmazkodó talajművelés. Akaprint Kiadó. Budapest. 121–155.
4. Clifton-Brown, J. C. – Stampfl, P. F. – Jones, M. B.: 2004. Miscanthus biomass production for energy in Europe and its potential contribution to decreasing fossil fuel carbon emissions. Global Change Biology. 10. 4: 509–518.
5. Fodorpataki L. – Szigyártó L.: 2009. A növények ökofiziológiájának alapjai. Kriterion Könyvkiadó. Kolozsvár. 92–127.
6. Fogarassy, Cs.: 2001. Energianövények a szántóföldön. Szent István Egyetem Gazdaság-és Társadalomtudományi Kar Európai Tanulmányok Központja. Gödöllő. 10: 119–126.
7. Heaton, E. – Voigt, T. – Long, S. P.: 2004. A quantitative review comparing the yields of two candidate C4 perennial biomass crops in relation to nitrogen, temperature and water. Biomass end Bioenergy. 27. 1: 21–30.
8. Jones, M. B.: 2004. Miscanthus for energy end fibre. James & James (Science Publisher) Ltd. London.
9. Láng, I.: 2003. Agrártermelés és globális környezetvédelem. Mezőgazda Kiadó. Budapest.
10. Lewandowski, I. — Heinz, A.: 2003. Delayed harvest of Miscanthus – influences on biomass quantity and quality and environmental impacts of energy production. European Journal of Agronomy. 19. 1: 45–63.
11. Mikó, P.: 2007. Energetikai és egyéb ipari célokra termesztett kínai nád (Miscanthus spp.) magyarországi kutatása. Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Kar. Budapest. 68.
12. Percze, A. – Pósa, B. – Singh, M. K.: 2009. The effect of the drough stress on the planting of Miscanthus sinensis. Cereal Res. Commun. 37: 273–276.
13. Pósa B. – Percze A. – Lehoczky É.: 2009. Az energianád (Miscanthus sinensis) rizóma, mint szaporítóanyag vizsgálata. V. Növénytermesztési Tudományos Nap. Keszthely. 189–192.