View More View Less
  • 1 Research Institute for Art History of the Hungarian Academy of Sciences, 1014, Budapest, Úri utca 49., Hungary
Restricted access

Abstract

From the 1850s to the 1880s several young Hungarians went to Berlin to study at the Baukadamie. The Technical University in Budapest was not yet in the position to offer the kind of education available in western Europe, besides travelling to the Prussian capital provided a welcome alternative to Vienna, whose cultural and political dominance in Hungary was for many too overwhelming. At the Berlin Bauakademie the teachers of the post-Schinkelian period, such as August Stüler, Johann Strack and Richard Lucae, inculcated in their students a form of Neorenaissance which would be later termed as “Berlin Renaissance” by contemporaries in Hungary. This variant was characterized by restrained forms and a somewhat dry approach, a trend which for some time remained distinctive and distinguishable within the spectrum of revived styles in Hungarian architecture. The Hungarian representatives of the “Berlin Renaissance”, e.g. Antal Szkalnitzky, Emil Unger, Ferenc Kolbenheyer and Alajos Hauszmann gained important positions in their profession, thus brought the trend to prominence. Yet architects trained elsewhere, chiefly in Vienna and at other cultural centres of the German-speaking world, brought similar impulses and soon a general language of Neorenaissance architecture, typical of most Central European countries, evolved.

  • 1. Margitszigeti nyaraló. Tervezték Benkó és Kolbenheyer építészek (Eine Villa auf der Margareteninsel. Entworfen von den Architekten Benkó und Kolbenheyer). A Magyar Mérnök-Egylet Közlönye 5 (1871) S. 146. “Ami az épület külsejét illeti, egészében és részleteiben a modern renaissance idomait mutatja, s – közelebbi meghatározással – az u.n. berlini iskola terméke gyanánt mosolyog felénk. Ez iskolának kiváló vonása épen a gyöngéd izletesség jellemében fekszik, s igy egy nyaraló tervezéséhez legalkalmasabb eszközül kinálkozik.“.

  • 2. Komárik Dénes : Az európai hatások útja a romantika korának építészetében (der Weg der europäischen Einflüsse in der Architektur der Romantik). Ars Hungarica 10 (1982) Nr. 1. S. 1942.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 3. Anikó Ézsiás: Vecsey Imre vándorútja és munkássága (1820–1878) (Imre Vecseys Wanderfahrt und Tätigkeit 1820–1878). Építés-Építészettudomány3 (1971) Nr. 4. S. 419–437. – Das Notizbuch befindet sich im Privatbesitz.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 4. Zoltán Szentkirályi : Adatok a magyar építészképzés történetéhez (Angaben zur Geschichte der ungarischen Architektenausbildung). Építés-Építészettudomány 3 (1971) Nr. 4. S. 439465.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 5. Eine allgemeine Übersicht über die Frage József Sisa: Magyar építészek külföldi tanulmányai a 19. század második felében (Ausländische Studien ungarischer Architekten in der zweiten Hälfte des 19. Jahrhunderts). Művészettörténeti Értesítő 45 (1996) Nr. 3–4., S. 169186.

  • 6. Az építészeti oktatás a műegyetemen (Der Architekturunterricht an der Technischen Universität). Művészeti Ipar 1 (1885/1886) S. 29. “Általánosan elfogadott szokás, valóságos dogma, hogy ki építőművész akar lenni, annak több évig külföldi intézetet kell látogatnia.“.

  • 7. József Sisa : Szkalnitzky Antal – egy építész a kiegyezés korabeli Magyarországon(Antal Szkalnitzky – ein Architekt in Ungarn zur Zeit des Ausgleichs). Budapest, 1994.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 8. Allgemeiner Überblick Sisa 1996. (wie Anm. 5.).

  • 9. Magyar Építészeti Múzeum (Ungarisches Architekturmuseum), Budapest – Erste Publikation Sisa 1996. (wie Anm. 5.) S. 171–173. Manche von den Blättern wurden an der Ausstellung “Variationen des Historismus – Aspekte des Historismus in Ungarn und in Deutschland“ 2007 in der Kunstsammlung der Ungarischen Akademie der Wissenschaften ausgestellt.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 10. Gábor György Papp: A berlini magyar “aranyifjak“ ismeretlen építészeti tevei. (Unbekannte Baupläne von den ungarischen “Playboys“ in Berlin), in Magyar Műemlékvédelem. A Műemlékvédelmi Tudományos Intézet Közleményei XIII. Budapest, 2006. S. 255266.

  • 11. Zwei kolorierte Zeichnungen befinden sich in der Sammlung des Ungarischen Architekturmuseums. Erste Publikation Sisa 1994. (wie Anmerkung 7.) Die Blätter wurden an der Ausstellung “Variationen des Historismus – Aspekte des Historismus in Ungarn und in Deutschland“ 2007 in der Kunstsammlung der Ungarischen Akademie der Wissenschaften ausgestellt.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 12. Eva Börsch-Supan : Berliner Baukunst nach Schinkel 1840–1870. München, 1977. S. 174175.

  • 13. Todesfall. Bauzeitung für Ungarn 10 (1881) Nr. 3. S. 20.