View More View Less
  • 1 Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Kutatóintézet, H-1250, Budapest 1, Pf. 27
Restricted access

Abstract

From Vienna to Berlin, preservation of historical monuments and architectural creations of Hungarian Noegothic: Vienna was influential on Hungarian Neogothic due both to its Gothic buildings (first of all St. Stephens’) and to the cercle of Friedrich von Schmidt, organized in the form of a lodge. Imre Henszlmann has begun his art historical activities already in the 1840ties in this sense and he collaborated later with Schmidt's Hungarian pupils. Another school of Historicism was represented by the Berlin-trained Ödön Lechner, who, on the bell-tower of his parish church in Budapest/Kőbánya followed the Pfarrturm of St. Bartholomew in Frankfurt, rebuilt after the fire of 1867 by Franz Joseph Denziger. Lechner's 1893 design, considered as one of the incunables of his Secessionist style belongs thus also to solutions inspired by Gothic architecture. Part 2. Historicism in Secession discusses recent views in Hungarian art historical literature about Secessionism as an anti-historical movement. It proves, that ideas about peasant art as conserving national antiquities go back to Gottfried Semper's wide-spread theories about the origin of styles, and have so the same roots as Historicism based on European styles. E.g. Alajos Hauszmann, also a Berlin-trained architect and companion Lechner's tried to synthetize Hungarian popular ornaments with Rococo stuccoes in the interiors of the Buda Royal palace. The visual reconstructions by Ede Thoroczkai-Wigand of King Attila's wooden palace (1912) on the stained glass windows of the Palace of Culture in Marosvásárhely were also influenced by Semper's theories on tectonics as the origin of architecture.

  • 1. Vorgelesen auf dem Werkstattgespräch zu Berlin, am 23.01.2007. – Vgl Marosi, Ernő, Gótikus és neogótikus kupolák [Gotische und neogotische Kuppeln], Romantikus kastély. Tanulmányok Komárik Dénes tiszteletére [Romantisches Schloss, Festschrift Dénes Komárik], hg. Ferenc Vadas, Budapest 2004, 357363.

  • 2. A Magyar Tudományos Akadémia pályázati tervei / Bewerbungspläne für den Palast der Ungarischen Akademie der Wissenschaften 1861, Katalog und Schriftquellen, hg. Júlia Szabó, Budapest 1996, die Beschreibung der Entwürfe von Henszlmann und der Architekten Károly Gerster und Lajos Frey: 89–102.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 3. Marosi, Ernő, Henszlmann Imre és Kassa városának ó német stylű templomai [Imre Henszlmann und die Kirchen altdeutschen Styls der Stadt Kaschau], Beiheft zum Neudruck von Henszlann, Imre, Kassa városának ó német stylű templomai [Die Kirchen altdeutschen Styls der Stadt Kaschau], Pest 1846, Budapest, 1996. – Vg. auch Becher, Martin, Imre Henszlmann und die Denkmalpflege in Ungarn 1846–1881. Diss. München 2007, hier: S. 168169.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 4. Das Spottgedicht befand sich 1961 auf einem Blatt im schriftlichen Nachlaß Henszlmanns, der im Východoslovenské Múzeum von Košice aufbewahrt wird. Seitdem wurde der ungarische Text nie herausgegeben – von späteren Benützen der Archivalien wohl auch nicht mehr gefunden. Der Text lautet wie folgt: “A palotára tervünk kell / Ki az ki tervet készít / A magyar tervet rajzolgat / Nekünk magyar terv nem kell. / A bécsi tervet rajzolgat; / A bécsi terv se kell nekünk. / Münchenben tervet rajzolnak; / a bajor terv se kell nekünk. / Nekünk csak porosz terv kell. / Oly német terv, mely nem német / Oly porosz terv, mely nem porosz; / Hanem mely olasz renaissance. / Mi az az olasz renaissance? / Fordított újjászületés / Ez kell mert gyermekek vagyunk. / Nem nőtt be fejünk lágya még / Keményre veri Stüler majd. / könnyen beveri Stühler azt / És bele szépen önti majd / Berlin ironiáját / a porosz renaissenceal.”.

  • 5. Marosi, Ernő, Szent István megkeresztelése [Die Taufe Stefans Hl.], in: Művészettörténeti Értesítő XLVIII (1999) 180. Vgl.: Történelem – kép, szemelvények múlt és művészet kapcsolatából Magyarországon / Geschichte – Geschichtsbild. Die Beziehung von Vergangenheit und Kunst in Ungarn, Ausstellungskatalog, hg. Árpád Mikó, Katalin Sinkó, Budapest 2000, Kat. Nr. XIII–6, S. 642 (K. Sinkó).

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 6. Sisa, József, Stendl, Schulek und Schulcz – drei ungarische Schüler des Wiener Dombaumeisters Friedrich von Schmidt, Mitteilungen der Gesellschaft für Vergleichende Kunstforschung in Wien 1985 Nr.3. 1–8; derselbe, Romantikus kastély. Tanulmányok Komárik Dénes tiszteletére [Romantisches Schloss, Festschrift Dénes Komárik], hg. Ferenc Vadas, Budapest 2004, 299313.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 7. Das Gebäude der Ungarischen Akademie, Pester Lloyd, VIII (1861) No. 27. 31. Januar, No. 28. 1. Februar, zit. nach: Henszlmann, Imre, Válogatott képzőművészeti írások [Ausgewählte Schriften zur bildenden Kunst], hg. Árpád Tímár, Budapest 1990, 407.

  • 8. a.a.O. [wie Anm. 7), 406.

  • 9. Egy monumentális épülettől megfosztattunk, Archaeologiai Értesítő IV (1870) 22.

  • 10. Sisa, József, Steindl Imre 1839–1902, Budapest 2005, 4457.

  • 11. Sisa, a.a.O. (wie Anm. 10), 102.

  • 12. Vadas, Ferenc, Marburg, Kassa és Bécs között. Az erzsébetvárosi templom építészettörténeti helye [Unter Marburg, Kaschau und Wien, Die architekturgeschichtliche Stellung der Pfarrkirche der Elisabethstadt], Maradandóság és változás, művészettörténeti konferencia, Ráckeve, 2000 [Dauerhaftigkeit und Wandel, eine kunsthistorische Tagung, Ráckeve 2000], hg. Bodnár Szilvia u.a. Budapest 2004, 313327.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 13. Sisa, József, Az Országház építéstörténete [Die Baugeschichte des Parlaments] in: Csorba, László, Sisa, József, Szalay, Zoltár, Az Országház [Das Parlament], Budapest 1993, 30f, 36f; Horváth, Alice, Művészettörténeti Értesítő 38 (1989), 159 ff.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 14. Allgemeines Lexikon der bildenden Künstler, hg. v. U. Thieme, Bd. 9, Leipzig 1913, 86f (G.A. Weber).

  • 15. Fischer, Friedhelm Wilhelm, Die spätgotische Kirchenbaukunst am Mittelrhein 1410–1520, Heidelberg 1962, 41 ff; vgl auch Die Parler und der Schöne Stil 1350–1400. Eurpäische Kunst unter den Luxemburgern, hg. A. Legner, Köln 1978, Bd. 1, 232f (Gerhard Ringhausen).

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 16. Kismarty-Lechner, Jenő, Lechner Ödön, Budapest 1961, 66 ff, Bakonyi, Tibor – Kubinszky Mihály, Lechner Ödön, Budapest 1981, 80; Gerle, János, Boglyakupola, boglyaív [Schoberkuppel, Schoberbogen], Sub Minervae nationis praesidio. Tanulmányok a nemzeti kultúra kérdésköréből Németh Lajos 60. születésnapjára [Studien zum Fragenkreis nationaler Kultur, Festschrift Lajos Németh zum 60. Geburtstag], Budapest 1989, 170179.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 17. Vorgelesen in der Budapester Tagung, am 5.10.2007.

  • 18. Sinkó, Katalin, Historizmus – antihistorizmus, im Katalogwerk Történelem – kép 2000 (wie Anm. 4), 103115.

  • 19. a.a.O. (wie Anm. 4 und oben), XV. Antihistorizmus: a múlt kiszabadítása a történelem fogságából [Antihistorismus, die Befreiung der Vergangenheit aus der Gefangenheit der Geschichte], S. 695–739, und Kat. Nr. XV-1-30.

  • 20. Sinkó, Katalin, Ékítményes rajz és festés. Ornamentika-elméletek 1900 körül [Ornamentzeichnen und –malen. Theorien der Ornamentik um 1900], A Mintarajziskolától a Képzőművészeti Főiskoláig [Von der Musterzeichenschule bis zur Akademie der Bildenden Künste], hg. Katalin Majkó, Annamária Szőke, Budapest 2002, 197221; dieselbe, Viták a nemzeti ornamentika körül 1873–1907 között [Streit um die nationale Ornamentik zwischen 1873–1907], Romantikus kastély. Tanulmányok Komárik Dénes tiszteletére [Romantisches Schloss, Festschrift Dénes Komárik], hg. Ferenc Vadas, Budapest 2004, 399433, und dieselbe, Die Entstehung des Begriffs der Volkskunst in den Kunstgewerbemuseen des Zeitalters des Positivismus. Ornament als Nationalsprache, Acta Historiae Artium 46 (2005) 205–259.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 21. Zur Interpretierungsweise des Verfassers vgl. Marosi, Ernő, Nachleben oder Wiederbelebung? Versuche zur Eingliederung des Schatzes von Nagyszentmiklós in die Geschichte der Kunst in Ungarn, Gold der Awaren. Der Goldschatz von Nagyszentmiklós, Ausstellungskatalog, hg. Éva Garam, Budapest 2002, 134142. S. auch derselbe, Josef Strzygowski als Entwerfer von nationalen Kunstgeschichten, Kunstgeschichte im “Dritten Reich”. Theorien, Methoden, Praktiken, hg. Ruth Heftrig, Olaf Peters, Barbara Schellewald, Akademie Verlag, Berlin 2008, 103113.

  • 22. Huszka, József, Nemzeti építészetünk múltja és jelene, A Magyar Mérnök- és Építészegylet Közleményei XXVI (1892), 201.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 23. Huszka, a.a.O. (wie Anm. 22), 202.

  • 24. Huszka, a.a.O. (wie Anm. 22), 206.

  • 25. Hauszmann, Alajos, A királyi vár építésének története [Baugeschichte des Königsschlosses], A Magyar Mérnök- és Építészegylet Közleményei XXXIV (1900) 254. – Vgl. Rostás, Péter, Die “historischen” Prunkräume des Budaer Königspalastes um 1900, Mitteilungen der Gesellschaft für Vergleichende Kunstforschung in Wien 59/1–2, (Februar 2007), 1–22, Hier insbesondere der Kapitel “Magyarisierender Historismus”, 12–13. – Herrn Rostás bin ich zum besten Dank verpflichtet, da er auf seine mir bis dahin nicht bekannte Publikation aufmerksam gemacht hat.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 26. Pártos, Gyula – Lechner, Ödön, Kecskemét városának új székháza [Das neue Rathaus von Kecskemét], A Magyar Mérnök- és Építészegylet Közleményei XXVI (1892), 167.

  • 27. Lechner, Ödön, Magyar formanyelv nem volt, hanem lesz, Művészet V (1906) 6.

  • 28. Lechner, a.a.O. (wie oben, Anm. 27), 1.

  • 29. A gödöllői művésztelep 1901–1920 / The Artists’ Colony of Gödöllő, Ausstellungskatalog, hg. Katalin Gellér u.a., Gödöllő 2003, Kat. Nr. 124–128.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 30. a.a.O. (wie Anm. 29), Kat. Nr. 126.