View More View Less
  • 1 Department of Art History, Pázmány Péter Catholic University, H–2087, Piliscsaba, Egyetem u. 1.
  • 2 Department of Medieval Studies, Central European University, H–1051, Budapest, Nádor u. 9.
Restricted access

Abstract

The usual framework of Romanesque studies is the province, such as Burgundy, Tuscany or Bavaria. In Hungary, however, it has no tradition. The usual framework is either a smaller unit (county, megye in Hungarian) or a larger territory: the entire medieval Hungarian Kingdom, i.e. the Carpathian Basin. This paper discusses the historiography of these two traditions starting with the first Hungarian art historian generation (Arnold Ipolyi, Flóris Rómer, Imre Henszlmann) to contemporaneous efforts of the topographical works of historic monuments and collections of medieval churches, mainly compiled by archaeologists on the level of the county. On the other hand, each generation published its own summary of Romanesque art of Hungary. The regional aspect is a new trend, started by the exhibition on Transdanubia in 1994, however, monographic studies are still missing.

  • 1. Instead of quoting numerous monographs, I mention the series of the Zodiaque publishing house (La Pierre-qui-Vire, Burgundy), which covered the territories of France, Spain, Italy, Britain, Scandinavia and some parts of the Holy Roman Empire in regional units.

  • 2. Świechowski, Zygmunt: Architektura na Śląsku do połowy XIII wieku, Warszawa 1955.

  • 3. Merhautová, Anežka: Raně středověká architektura v Čechách, Praha 1971.

  • 4. Dercsényi Dezső : Baranya középkori templomai, Budapest 1984, 3.

  • 5. Berend, NoraLaszlovszky, JózsefSzakács, Béla Zsolt: The kingdom of Hungary, in: Christianisation and state-formation in Scandinavia and East-Central Europe. Cambridge 2007, 319368. For different interpretation of the county system, see Györffy, György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza I–IV., Budapest 1963–1998, and Kristó, Gyula: A vármegyék kialakulása Magyarországon (Nemzet és emlékezet), Budapest 1988.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 6. Szentesi, Edit: Die Anfänge der institutionellen Denkmalpflege in Ungarn (Die 1850–1860er Jahre), in: The Nineteenth-Century Process of “Musealization” in Hungary and Europe, ed. by Ernő Marosi and Gábor Klaniczay. Budapest 2006, 235248.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 7. On Ipolyi recently with bibliography: Sinkó, Katalin: Ipolyi Arnold (1823–1886), in: Enigma XIII (2006), no. 47, 5172.

  • 8. Reprinted as Ipolyi, Arnold: Csallóközi uti-képek, Pozsony, 1993.

  • 9. Ipolyi, Arnold: Beschreibungen der Baudenkmale der Insel Schütt (Csallóköz) in Ungarn, in: Mitteilungen der K. u. K. Central-Commission zur Erforschung und Erhaltung der Baudenkmale II (1858), 101107., 130–133., 159–162., 180–184., 239–247., 268272.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 10. Ipolyi, Arnold: Csallóköz műemlékei, in: Archaeologiai Közlemények I (1859), 1–173. Reprinted as Ipolyi, Arnold: Csallóköz műemlékei (with notes of Gábor Hushegyi), Pozsony 1994.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 11. Originally in the volumes of the Vasárnapi Újság. Reprinted as Ipolyi Arnold: Fehér-hegységi útiképek, Pozsony 2004. This part was not published in scientific form.

  • 12. This part was never written in any form. However, the key monument of this territory, the Romanesque church of Deáki (Deakovce) was the subject of Ipolyi's inaugural address at the Hungarian Academy of Sciences in 1860. Ipolyi, Arnold: A deákmonostori XIII. századi román bazilika. Pozsony 2004.

  • 13. Papp, Júlia: Rómer Flóris (1815–1889). Jegyzetek Rómer Flóris archaeologiai leveleihez, in: Enigma 47 (2006), 7390.

  • 14. Rómer, Flóris: A Bakony, Győr 1860 (reprint: Budapest 1990).

  • 15. Among his 46 notebooks the first had been published in facsimile and transcription: Rómer Flóris jegyzőkönyvei. Somogy, Veszprém és Zala megye (1861), ed. by Valter, Ilona and Velladics, Márta, Budapest 1999.

  • 16. Marosi, Ernő: Henszlmann Imre (1813–1888), in: Enigma XIII (2006), no. 47, 2950.

  • 17. Henszlmann, Imre: Archaeologiai Közlemények IV (1864), 125157.

  • 18. For his personality see Szentesi, Edit: Műemlékvédelmi Szemle II (1992), 1. sz. 68–76. Haas himself did interesting researches in the county of Baranya (Haas, Mihály: Baranya. Emlékirat, Pécs 1845, reprint Pécs 1985), and was initiator of the first list of monuments of the town of Buda (Felhő, Ibolya: Buda város 1857. évi műemlékjegyzéke, in: Budapest Főváros Levéltára Közleményei III (1988), 55–70.).

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 19. Péter Gerecze (1856–1914) was commissioned with Pest-Pilis-Solt-Kiskun in 1899, János Szendrei (1857–1927) with Borsod in 1902 and Kornél Divald (1872–1931) with counties of Upper Hungary in 1905. Only the latter was published recently: A “szentek fuvarosa”. Divald Kornél felső-magyarországi topográfiája és fényképei 1900–1919, ed. by István Bardoly. Budapest, 1999; see also its review by Gábor Endrődi, in: Ars Hungarica XXIX (2001), 357–414. For the period in general: Szakács, Béla Zsolt: Modernization and Musealization: Monument Protection in Hungary in the Time of Béla Czobor (1889–1904), in: The Nineteenth-Century Process of “Musealization”, op. cit. (note 6) 259273.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 20. A magyar műemlékvédelem korszakai. Szerk.: Bardoly István – Haris Andrea, Budapest 1996, 171–189.; Szakács, Béla Zsolt: Gerevich Tibor (1882–1954), in: Enigma XIII (2006), no. 47, 178–204. with further bibliography.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 21. Marosi, Ernő: Dercsényi Dezső (1910–1987), in: Enigma XIII (2006), no. 49, 517530.

  • 22. Esztergom műemlékei I, 1948; II. Sopron és környéke műemlékei, 1953, 19562; III, Nógrád megye műemlékei, 1954; IV. Budapest műemlékei I, 1955; V. Pest megye műemlékei I–II, 1958; VI. Budapest műemlékei II, 1962; VII–IX. Heves megye műemlékei I–III, 1969, 1972, 1978; X-XI. Szabolcs-Szatmár megye műemlékei I–II, 1986–87.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 23. The present state is described by Somorjay, Sélysette: Topográfiai kutatások a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalnál, in: Műemlékvédelmi Szemle XII (2002), no. 1, 151161.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 24. Koppány, Tibor: A Balaton-Felvidék románkori templomai, in: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei I (1963) 81114.; idem: Középkori templomok és egyházas helyek Veszprém megyében I–II., in: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei VI (1967) 117–150. and XI (1972) 213–241.; idem: A Balaton környékének műemlékei. Budapest 1993. For his activity see studies in Koppány Tibor hetvenedik születésnapjára. Tanulmányok, ed. by Bardoly, István and László, Csaba, Budapest 1998.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 25. Dercsényi op. cit. (note 4).

  • 26. Tari, Edit: Pest megye középkori templomai (Studia Comitatensia 27), Szentendre 2000.

  • 27. Középkori templomok Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, ed. by Szatmáriné Mihucz, Ildikó, Nyíregyháza 2000.

  • 28. Valter, Ilona: Romanische Sakralbauten Westpannoniens, Eisenstadt 1985; idem: Árpád-kori téglatemplomok Nyugat-Dunántúlon, Budapest 2004.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 29. Rusu, Adrian AndreiHurezan, George Pascu: Cetăţi medievale din judeţul Arad, Arad 1999; Biserici medieval din judeţul Arad, Arad 2000.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 30. Szatmári, Imre: Békés megye középkori templomai, Békéscsaba 2005. This enumeration is far from being exhaustive. For more details see Szakács, Béla Zsolt: The research on Romanesque architecture in Hungary: a critical overview of the last twenty years, in: Arte Medievale N.s. IV (2005), 2, 3144.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 31. Szénássy, Árpád: Felvidéki Árpád-kori templomok lexikona. I–II. Komárom (Komárno) 20022003.

  • 32. Árpád-kori templomok és kolostorok Veszprém megyében, ed. by Erdész, Károly, Veszprém 2004.

  • 33. Horváth Zoltán György – Gondos Béla: Somogy, Tolna és Baranya középkori templomai a teljesség igényével, Budapest 2004; Horváth Zoltán György – Gondos Béla – Károlyi György: A Balatontól a Bakonyig. Veszprém megye középkori templomai a teljesség igényével, Budapest 2005; Horváth Zoltán György – Gondos Béla: Kalotaszeg középkori templomai a teljesség igényével, Budapest 2006.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 34. Dercsényi op.cit. (note 4), 3.

  • 35. Ipolyi Arnold : Magyarország középkori emlékszerű építészete (A Magyar Tudományos Akadémia Évkönyvei X/8) Pest 1862 (reprinted in: Ipolyi Arnold: Tanulmányok a középkori magyar művészetről, Budapest 1997, 19–50.).

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 36. Magyaroszág története 1848–1890, ed. by Endre Kovács, Budapest 1979, vol. I, 453456.

  • 37. Bardoly, IstvánLővei, Pál: The First Steps for Listing Monuments in Hungary, in: The Nineteenth-Century Process of “Musealization”, op. cit. (note 6), 249258.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 38. Henszlmann, Imre: Magyarország ó-keresztyén, román és átmenet stylü mű-emlékeinek rövid ismertetése. Budapest 1876.

  • 39. Henszlmann, Imre: Magyarország csúcs-íves stylü mű-emlékei. Győr, Soprony, Pozsony, Sz.-György, Bazin, Modor és Nagyszombat, Budapest 1880.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 40. Rómer, Flóris: Román- és átmenetkoru építmények hazánk területén, in: Archaeologiai Közlemények X (1876), no. 2, 161.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 41. Szabó, László: Az Árpádkori magyar építőművészet, Budapest 1913.

  • 42. A Műbarát II (1922), 73–84., 97–108., 121–138., 161168.

  • 43. Gerevich, Tibor: Magyarország románkori emlékei, Budapest 1938, 98.

  • 44. Dercsényi, Dezső: Románkori építészet Magyarországon, Budapest 1972.

  • 45. Marosi, ErnőWehli, Tünde: Az Árpád-kor művészeti emlékei. Képes atlasz, Budapest 1997.

  • 46. For an overview of the main lines see Engel, Pál: The Realm of St. Stephen: A History of Medieval Hungary 895–1526, London 2001.

  • 47. Müller, Friedrich: Jahrbuch der K. u. K. Central-Commission zur Erforschung und Erhaltung der Baudenkmale III (1859), 147194.

  • 48. Entz, Géza: Die Baukunst Transsilvaniens im 11–13. Jahrhundert, in: Acta Historiae Artium XIV (1968), 3–48., 127–175.; idem: Erdély építészete a 11–13. században, Kolozsvár 1994; idem: Erdély építészete a 14–16. században, Kolozsvár 1996. In the foreword of the second volume Ernő Marosi analyzed the problem of regional art historiograhy, esp. p. 89.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 49. Arhitectura religioasă medievală din Transilvania. Középkori egyházi építészet Erdélyben. Medieval Ecclesiastical Aerchitecture in Transylvania I–IV, ed. by Kiss, Imola – Marcu Istrate, Daniela – Rusu, Adrian Andrei – Szőcs, Péter Levente, Satu Mare 19992007.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 50. Mencl, Václav: Stredoveká architektúra na Slovensku I., Praha – Prešov 1937.

  • 51. Gosztonyi, Ferenc: Pasteiner Gyula (1846–1924), in: Enigma XIII (2006), no. 47, 111130.

  • 52. Pasteiner Gyula : Középkori építészetünk topographiája, in: Budapesti Szemle 134, No. 376 (1908), 5772.

  • 53. Pannonia Regia. Művészet a Dunántúlon 1000–1541, ed. by Mikó, Árpád – Takács, Imre, Budapest, 1994.

  • 54. A középkori Dél-Alföld és Szer, ed. by Kollár, Tibor, Szeged 2000.