View More View Less
  • 1 Debreceni Egyetem, 4032 Debrecen, Egyetem tér 1.
Restricted access

Absztrakt:

A tanulmányban egy európai kutatás (MYPLACE projekt) magyar adatbázisán (N = 1 200 fő), a 15–26 éves fiatalok vizsgálata alapján a következő kérdésre próbáltunk válaszolni: hogyan jellemezhető a fiatalok demokráciáról alkotott értelmezése, és milyen szocializációs tényezők befolyásolják leginkább a fogalom értelmezését. A vizsgálat koncepciója nem előzetes kutatói konstrukciók szerint, hanem a szociális reprezentáció elméletéhez és egyik módszertani lehetőségéhez (asszociációk) kapcsolódott. Az eredmények a demokrácia antiliberális és inkább negatív tartalmú reprezentációjára utalnak, melynek alakításában nem a nyílt politikai aktivitásnak, hanem a „rejtett” szocializációs hatásoknak van szerepük.

  • 1

    Abric , J. C. (1994) Les représentations sociales: aspects théoriques. In: J. C. Abric (ed.): Pratiques sociales et représentations. Paris, Presses Universitaires de France. pp. 11–35.

  • 2

    Berényi Z. – Murányi I. (2011) Magyar tizenévesek demokrácia-értelmezése és előítéletessége közötti kapcsolat. In: Simon J. (ed.) Húsz éve szabadon Közép-Európában. Demokrácia , politika, jog. Budapest, Konrad Adenauer Alapítvány. pp. 227–238.

  • 3

    Csákó M. (2007) Tizenévesek demokráciaképéről. Előadás a Politológus Vándorgyűlésen, Pécs, 2007. június 22.

  • 4

    Csákó M. – Murányi I. – Sik D. & Szabó I. (2010) A családi politikai szocializációról. Vizsgálati szempontok egy empirikus kutatáshoz. Társadalomkutatás, 28/4. pp. 419–446.

  • 5

    Dekker, H.– Malová, D. – Hoogendoorn, S. (2003) Nationalism and Its Explanations. Political Psychology, 24/2. pp. 345–376.

  • 6

    Meier, K. – Kirchler, E. (1998) Social Representations of the Euro in Austria. Journal of Economic Psychology, 19/6. pp. 755–774.

  • 7

    Moliner, P. (1994) Les méthodes de répérage et d’identification du noyau des représentations sociales. In: C. Guimelli (ed.) Structures et transformations des représentations sociales. Paris, Delachaux et Niestlé. pp. 34–47.

  • 8

    Moscovici, S. (1976) La psychanalyse son image et son public. Paris, Presses Universitaires de France.

  • 9

    Murányi I. (2010) Tizenévesek előítéletessége és demokráciához való viszonya. Új Ifjúsági Szemle, VIII/1. pp. 47–60.

  • 10

    Pollock, G. – Pilkington, H. (2012) The MYPLACE Case Study Approach: A Discussion Paper. 21. February. http://www.fp7-myplace.eu/resources_general.php [Letöltve: 2017. 04. 27]

  • 11

    Purkhardt, S. – Purkhardt, C. (1993) Transforming Social Representations. A Social Psychology of Common Sense and Science. London /New York, Routlege.

  • 12

    Sá, C. P. D. (1995) The Central Nucleus Approach to Social Representations. Paper was presented in the XXV Interamerican Congress of Psychology, San Juan de Puerto Rico. http://www2.lse.ac.uk/methodologyInstitute/pdf/QualPapers/CELSO-Core-periphery.pdf [Letöltve: 2017. 04. 20]

  • 13

    Sik D. (2016) A radikalizmus inkubációja Magyarországon – Sopron és és Ózd esete. Metszetek, 5/3. pp. 79–102.

  • 14

    Szabó I. (2009) Nemzet és szocializáció. Budapest, L’Harmattan.

  • 15

    Szabó A. – Kern T. (2011) A magyar fiatalok politikai aktivitása. In: Bauer B. – Szabó A. (eds) Arctalan (?) nemzedék . Ifjúság 2000–2010. Budapest, Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet. pp. 37–80.

  • 16

    Verges, P. (1992) L’évocation de l’argent: une méthode pour la définition du noyau central d’une représentation. Bulletin de Psychologie, 45/405. pp. 203–209.

  • 17

    Vincze O. – Kőváriné S. I. (2003) A nemzeti identitás reprezentációja a sikeres történelmi regényekben. Magyar Tudomány, 47/1. pp. 58–66.