A tanulmányban egy európai kutatás (MYPLACE projekt) magyar adatbázisán (N = 1 200 fő), a 15–26 éves fiatalok vizsgálata alapján a következő kérdésre próbáltunk válaszolni: hogyan jellemezhető a fiatalok demokráciáról alkotott értelmezése, és milyen szocializációs tényezők befolyásolják leginkább a fogalom értelmezését. A vizsgálat koncepciója nem előzetes kutatói konstrukciók szerint, hanem a szociális reprezentáció elméletéhez és egyik módszertani lehetőségéhez (asszociációk) kapcsolódott. Az eredmények a demokrácia antiliberális és inkább negatív tartalmú reprezentációjára utalnak, melynek alakításában nem a nyílt politikai aktivitásnak, hanem a „rejtett” szocializációs hatásoknak van szerepük.
Abric , J. C. (1994) Les représentations sociales: aspects théoriques. In: J. C. Abric (ed.): Pratiques sociales et représentations. Paris, Presses Universitaires de France. pp. 11–35.
Berényi Z. – Murányi I. (2011) Magyar tizenévesek demokrácia-értelmezése és előítéletessége közötti kapcsolat. In: Simon J. (ed.) Húsz éve szabadon Közép-Európában. Demokrácia, politika, jog. Budapest, Konrad Adenauer Alapítvány. pp. 227–238.
Csákó M. (2007) Tizenévesek demokráciaképéről. Előadás a Politológus Vándorgyűlésen, Pécs, 2007. június 22.
Csákó M. – Murányi I. – Sik D. & Szabó I. (2010) A családi politikai szocializációról. Vizsgálati szempontok egy empirikus kutatáshoz. Társadalomkutatás, 28/4. pp. 419–446.
Dekker, H.– Malová, D. – Hoogendoorn, S. (2003) Nationalism and Its Explanations. Political Psychology, 24/2. pp. 345–376.
Meier, K. – Kirchler, E. (1998) Social Representations of the Euro in Austria. Journal of Economic Psychology, 19/6. pp. 755–774.
Moliner, P. (1994) Les méthodes de répérage et d’identification du noyau des représentations sociales. In: C. Guimelli (ed.) Structures et transformations des représentations sociales. Paris, Delachaux et Niestlé. pp. 34–47.
Moscovici, S. (1976) La psychanalyse son image et son public. Paris, Presses Universitaires de France.
Murányi I. (2010) Tizenévesek előítéletessége és demokráciához való viszonya. Új Ifjúsági Szemle, VIII/1. pp. 47–60.
Pollock, G. – Pilkington, H. (2012) The MYPLACE Case Study Approach: A Discussion Paper. 21. February. http://www.fp7-myplace.eu/resources_general.php [Letöltve: 2017. 04. 27]
Purkhardt, S. – Purkhardt, C. (1993) Transforming Social Representations. A Social Psychology of Common Sense and Science. London /New York, Routlege.
Sá, C. P. D. (1995) The Central Nucleus Approach to Social Representations. Paper was presented in the XXV Interamerican Congress of Psychology, San Juan de Puerto Rico. http://www2.lse.ac.uk/methodologyInstitute/pdf/QualPapers/CELSO-Core-periphery.pdf [Letöltve: 2017. 04. 20]
Sik D. (2016) A radikalizmus inkubációja Magyarországon – Sopron és és Ózd esete. Metszetek, 5/3. pp. 79–102.
Szabó I. (2009) Nemzet és szocializáció. Budapest, L’Harmattan.
Szabó A. – Kern T. (2011) A magyar fiatalok politikai aktivitása. In: Bauer B. – Szabó A. (eds) Arctalan (?) nemzedék. Ifjúság 2000–2010. Budapest, Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet. pp. 37–80.
Verges, P. (1992) L’évocation de l’argent: une méthode pour la définition du noyau central d’une représentation. Bulletin de Psychologie, 45/405. pp. 203–209.
Vincze O. – Kőváriné S. I. (2003) A nemzeti identitás reprezentációja a sikeres történelmi regényekben. Magyar Tudomány, 47/1. pp. 58–66.