View More View Less
  • 1 ELTE PPK, 1076 Budapest, Kazinczy utca 23–27.

Absztrakt:

A tanulmány a digitális egyenlőtlenségek fogalmaival és főbb kutatási irányaival ismerteti meg az olvasót. Kitér Magyarország jelenlegi helyzetére és összeveti azt az európai országok digitális hozzáférési adataival, megállapítva, hogy Magyarország inkább a leszakadó országcsoportok közé tartozik. Az írás a nemzetközi tanulói teljesítménymérések adatai alapján azt is vizsgálja, hogy a digitális írástudás területén a tradicionális egyenlőtlenségi dimenziók érvényesülnek-e. Megállapítható, hogy Magyarországon az oktatási egyenlőtlenségek dimenziói e területen is hasonlóan működnek, csak még inkább elmélyülnek.

If the inline PDF is not rendering correctly, you can download the PDF file here.

  • 1

    Albert F. – Dávid B. – Molnár Sz. (2007) Az Internet-használat és a társadalmi tőke időbeni alakulása Magyarországon. Szociológia Szemle, 3–4. pp. 93–114.

  • 2

    Angelusz R. – Fábián Z. – Tardos R. (2004) Digitális egyenlőtlenségek és az info-kommunikációs eszközhasználat válfajai. In: Kolosi T., Tóth István Gy., Vukovich Gy. (eds): Társadalmi riport 2004. Budapest, TÁRKI. pp. 309–331.

  • 3

    Balázsi I. – Ostorics L. – Szalay B. – Szepesi I. & Vadász Cs. (2013) Pisa 2012. Összefoglaló jelentés. Budapest, Oktatási Hivatal.

  • 4

    Balázsi I. – Ostorics L. (2011) PISA 2009. Digitális szövegértés: Olvasás a világhálón. Budapest, Oktatási Hivatal.

  • 5

    Bell, D. (1973) The Coming of Post-industrial Society. New York, Basic Books.

  • 6

    Bognár É. – Rét Zs. (2005) A digitális egyenlőtlenségek kulturális vonatkozásai. In: Dessewffy T., Fábián Z., Z. Karvalics L. (eds): Internet.hu. A magyar társadalom digitális gyorsfényképe 2. Budapest, Gondolat-Infonia. pp. 124–152.

  • 7

    Brooks, H. (1971) Can Science Survive in the Modern Age? Science (Washington), 1971. okt. 1. pp. 21–30.

  • 8

    Castells, M. (2005) A hálózati társadalom kialakulása. Budapest, Gondolat–Infonia.

  • 9

    Csepeli Gy. – Prazsák G. (2012) Információs társadalom 2.0. Eötvös Loránd Tudományegyetem, Társadalomtudományi Kar.

  • 10

    Csepeli Gy. (2016) A Z nemzedék lehetséges életpályái. Educatio, 2016/4. pp. 509–515.

  • 11

    Dessewffy T. – Rét Zs. (2005) Az info-kommunikációs technológiák terjedése. In: Kolosi T., Tóth István Gy., Vukovich Gy. (eds): Társadalmi riport 2005. Budapest, TÁRKI. pp. 332–342.

  • 12

    DiMaggio, P. – Hargittai, E. (2001) From the ‘Digital Divide’ to ‘Digital Inequality’: Studying Internet Use As Penetration Increases. Working Paper, Series #15 Summer.

  • 13

    DiMaggio, P. – Hargittai, E. – Celeste, C. & Shafer, S. (2004) From Unequal Access to Differentiated Use: A Literature Review and Agenda for Research on Digital Inequality. New York, Russell Sage Foundation.

  • 14

    Dutton, W. H. – Sheperd, A. – Di Gennaro, C. (2006) Digitális megosztottság és digitális döntések. Az internet terjedésének és használatának brit és nemzetközi mintázatai. In: Dessewffy T., Fábián Z., Z. Karvalics L. (eds): Internet.hu: a magyar társadalom digitális gyorsfényképe 3. Budapest, TÁRKI, pp. 205–226.

  • 15

    Fekete M. – Prazsák G. (2014) Kulturális kasztrendszer: Autonómia és közösségiség szerepe a fiatalok kulturális aktivitásában. In: Nagy Á., Székely L. (eds): Másodkézből. Magyar Ifjúság 2012. Budapest, Kutatópont. pp. 195–218.

  • 16

    Fukuyama, F. (1995) Trust: The Social Virtues and the Creation of Prosperity. New York, Free Press.

  • 17

    Galácz A. – Ságvári B. (2008) Digitális döntések és másodlagos egyenlőtlenségek: a digitális megosztottság új koncepciói szerinti vizsgálat Magyarországon. Infonia, 8/2.

  • 18

    KSH (2016) Az infokommunikációs technológiák és szolgáltatások helyzete Magyarországon, 2015.

  • 19

    Macbride, S. (1980) Many Voices One World: Towards a New More Just and More Efficient World Information and Communication Order. (Communication and Society Today and Tomorrow). London, Kogan Page / New York, Uniput / Paris, Unesco.

  • 20

    Machlup, F. (1962) The Production and Distribution of Knowledge in the United States. Princeton, Princeton University Press.

  • 21

    Nagy R. (2008) Digitális egyenlőtlenségek a magyarországi fiatalok körében. Szociológiai Szemle, 18/1. pp. 33–59.

  • 22

    Norris, P. (2001) Digital Divide, Civic Engagement, Information Poverty and the Internet Worldwide. Cambridge, University Press.

  • 23

    NTIA (1995) National Telecommunications and Information Administration. Falling Through the Net: A Survey of „Have Nots” in Rural and Urban America. Washington DC, US Department of Commerce, July.

  • 24

    NTIA (1998) National Telecommunications and Information Administration. Falling Through the Net II: New Data on Digital Divide. Washington DC, US Department of Commerce, July.

  • 25

    NTIA (2000) National Telecommunications and Information Administration. Falling Through the Net: Toward Digital Inclusion. Washington DC, US Department of Commerce, October.

  • 26

    OECD (2016) PISA 2015 Results, Volume I, Exellence and Equity in Education. Paris, PISA OECD Publishing.

  • 27

    Ostorics L. – Szalay B. – Szepesi I. & Vadász Cs. (2016) PISA 2015. Összefoglaló jelentés. Budapest, Oktatási Hivatal.

  • 28

    Rogers, E. M. (1995) Diffusion of Innovations. New York, The Free Press.

  • 29

    Salvaggio, J. (2009) The Information Society: Economic, Social, and Structural Issues. New York, Routledge.

  • 30

    Székely L. – Szabó A. eds (2017) Magyar Ifjúságkutatás 2016. Új Nemzedék Központ.

  • 31

    Tóth P. – Huszár Á. (2016) Rétegződés és mobilitás: ifjúsági rétegek, mobilitási lehetőségek és stratégiák. In: Nagy Á., Székely L. (eds): Negyedszázad. Ifjúságkutatás 2012. Iuvenis Ifjúságszakmai Műhely – ISZT Alapítvány – Excenter Kutató Központ – Új Ifjúsági Szemle Alapítvány, pp. 78–116.