Orvosi Hetilap
Volume/Issue:
Volume 148: Issue 26
Whipple’s disease: current problems
Authors:
Györgyi Műzes Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar II. Belgyógyászati Klinika Budapest Szentkirályi u. 46. 1088

Search for other papers by Györgyi Műzes in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
,
Hajnal Székely Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar II. Belgyógyászati Klinika Budapest Szentkirályi u. 46. 1088

Search for other papers by Hajnal Székely in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
, and
Zsolt Tulassay Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar II. Belgyógyászati Klinika Budapest Szentkirályi u. 46. 1088

Search for other papers by Zsolt Tulassay in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
Pages:
1225–1230
Online Publication Date:
22 Jun 2007
Publication Date:
01 Jul 2007
Article Category:
Research Article
DOI:
https://doi.org/10.1556/oh.2007.28144
Keywords:
Tropheryma whipplei ; mononuclearis-phagocyta rendszer; szisztémás betegség; Tropheryma whipplei ; mononuclear-phagocytic system; systemic disease
Restricted access
Get Permissions

A Whipple-kór bakteriális fertőzés okozta, ritkán előforduló, számos szerv érintettségével, így változatos klinikummal társuló, alattomos kezdetű, relapsusokkal kísért idült lefolyású, kezelés nélkül fatális gyulladásos betegség. A kórkép gyanúját a jellegzetes (de nem specifikus) tüneti triász (fogyás, krónikus hasmenés, arthralgia) megjelenése sugallhatja. Elhúzódó, intermittáló jellegű láz és lymphadenopathia társulásakor fennállásának különösen nagy a valószínűsége. A Whipple-kór vonatkozásában meghatározó jelentőségű volt az egyedi tulajdonságokkal bíró kórokozó, a Tropheryma whipplei felismerése. A bakteriális fertőzés vélhetően gyakori, betegség viszont csak a hajlamosító immunológiai tényező(k) megléte esetén alakul ki. Tekintettel az alapvetően a macrophagokban perzisztáló és szaporodó baktériumokra, főként a mononuclearis-phagocyta rendszer kóros funkciója tételezhető fel. (A Whipple-kór elsősorban macrophag betegségként értelmezhető.) A klinikai kép sokszínű. Bár a Whipple-kórt eredetileg a gastrointestinalis rendszer megbetegedésének vélték, ma szisztémás betegségnek tekintik. A fertőzés gyanújakor az elsőként választandó vizsgálat a gasztroszkópia: jellegzetes esetben a postbulbaris duodenum és a jejunum területén az erythemas, erodált, sérülékeny nyálkahártyán szétszórt halványsárgás plaque-ok mutatkoznak. A szövettani mintákban előtérben áll a kifejezett macrophag infiltráció (a baktérium intracelluláris inváziójával). A betegség igazolásának klasszikus eszköze a vékonybél-biopsziás minták PAS-festése, valamint a kórokozó PCR-ral történő igazolása. A megfelelő antibiotikum kiválasztása és a terápia időtartama napjainkban is nagyrészt empirikus.

  • Allchin, W. H., Heb, R. G.: Lymphangiectasis intestini. Trans. Pathol. Soc. London, 1895, 46 , 221–223.

    Heb R. G. , 'Lymphangiectasis intestini ' (1895 ) 46 Trans. Pathol. Soc. London : 221 -223 .

    • Search Google Scholar

  • Bai, J. C., Crosetti, E. E., Maurino, C. és mtsai: Short-term antibiotic treatment in Whipple’s disease. J. Clin. Gastroenterol., 1991, 13 , 303–307.

    Maurino C. , 'Short-term antibiotic treatment in Whipple’s disease ' (1991 ) 13 J. Clin. Gastroenterol. : 303 -307 .

    • Search Google Scholar

  • Baisden, B. L., Lepidi, H., Raoult, D. és mtsai: Diagnosis of Whipple disease by immunohistochemical analysis: a sensitive and specific method for the detection of Tropheryma whipplei (the Whipple bacillus) in paraffin-embedded tissue. Am. J. Clin. Pathol., 2002, 118 , 742–748.

    Raoult D. , 'Diagnosis of Whipple disease by immunohistochemical analysis: a sensitive and specific method for the detection of Tropheryma whipplei (the Whipple bacillus) in paraffin-embedded tissue ' (2002 ) 118 Am. J. Clin. Pathol. : 742 -748 .

    • Search Google Scholar

  • Bentley, S. D. és mtsai: Sequencing and analysis of the genome of the Whipple’s disease bacterium Tropheryma whipplei. Lancet, 2003, 361 , 637–644.

    Bentley S. D. , 'Sequencing and analysis of the genome of the Whipple’s disease bacterium Tropheryma whipplei ' (2003 ) 361 Lancet : 637 -644 .

    • Search Google Scholar

  • Bjerknes, R., Odegaard, S., Bjerkvig, R. és mtsai: Whipple’s disease. Demonstration of a persisting monocyte and macrophage dysfunction. Scand. J. Gastroenterol., 1988, 23 , 611–619.

    Bjerkvig R. , 'Whipple’s disease. Demonstration of a persisting monocyte and macrophage dysfunction ' (1988 ) 23 Scand. J. Gastroenterol. : 611 -619 .

    • Search Google Scholar

  • Black-Schaffer, B.: The tinctoral demonstration of a glycoprotein in Whipple’s disease. Proc. Soc. Exp. Biol. Med., 1949, 72 , 225–227.

    Black-Schaffer B. , 'The tinctoral demonstration of a glycoprotein in Whipple’s disease ' (1949 ) 72 Proc. Soc. Exp. Biol. Med. : 225 -227 .

    • Search Google Scholar

  • Chears, W. C., Ashworth, C. T.: Electron microscopic study of the intestinal mucosa in Whipple’s disease. Demonstration of encapsulated bacilliform bodies in the lesion. Gastroenterology, 1961, 41 , 129–138.

    Ashworth C. T. , 'Electron microscopic study of the intestinal mucosa in Whipple’s disease. Demonstration of encapsulated bacilliform bodies in the lesion ' (1961 ) 41 Gastroenterology : 129 -138 .

    • Search Google Scholar

  • Crosetti, E., Mauriño, E., Boerr L. és mtsai: Enfermedad de Whipple. Patología del intestino delgado. Buenos Aires: Editorial Científica Interamericana, 1987, 258–271.

    Boerr L. , '', in Enfermedad de Whipple. Patología del intestino delgado , (1987 ) -.

  • Desnues, B., Raoult, D., Mege, J. L.: IL-16 is critical for Tropheryma whipplei replication in Whipple’s disease. J. Immunol., 2005, 175 , 4575–4582.

    Mege J. L. , 'IL-16 is critical for Tropheryma whipplei replication in Whipple’s disease ' (2005 ) 175 J. Immunol. : 4575 -4582 .

    • Search Google Scholar

  • Dobbins, W. O. III., Ruffin, J. M.: A light- and electron-microscopic study of bacterial invasion in Whipple’s disease. Am. J. Pathol., 1967, 51 , 225–242.

    Ruffin J. M. , 'A light- and electron-microscopic study of bacterial invasion in Whipple’s disease ' (1967 ) 51 Am. J. Pathol. : 225 -242 .

    • Search Google Scholar

  • Dobbins, W. O. III., Charles, C. T.: Whipple’s disease. Springfield, Ill, 1987.

    Charles C. T. , '', in Whipple’s disease , (1987 ) -.

  • Dobbins, W. O.: Whipple’s disease. In: Principles and practice of infectious disease (4th edn.), Churchill Livingstone, Philadelphia, 1995, 1030–1032.

    Dobbins W. O. , '', in Principles and practice of infectious disease , (1995 ) -.

  • Dobbins, W. O. II, Kawanishi, H.: Bacillary characteristics in Whipple’s disease: an electron microscopic study. Gastroenterology, 1981, 80 , 1468–1475.

    Kawanishi H. , 'Bacillary characteristics in Whipple’s disease: an electron microscopic study ' (1981 ) 80 Gastroenterology : 1468 -1475 .

    • Search Google Scholar

  • Dobbins, W. O. III.: Is there an immune deficit in Whipple’s disease? Dig. Dis. Sci., 1981, 26 , 247–252.

    Dobbins W. O. , 'Is there an immune deficit in Whipple’s disease? ' (1981 ) 26 Dig. Dis. Sci. : 247 -252 .

    • Search Google Scholar

  • Durand, D. V., Lecomte, C., Cathebras, P. és mtsai: Whipple’s disease: clinical review of 52 cases. Medicine, 1997, 76 , 170–184.

    Cathebras P. , 'Whipple’s disease: clinical review of 52 cases ' (1997 ) 76 Medicine : 170 -184 .

    • Search Google Scholar

  • Dutly, F., Altwegg, M.: Whipple’s disease and „Tropheryma whippelii". Clin. Microbiol. Rev., 2001, 14 , 561–583.

    Altwegg M. , 'Whipple’s disease and „Tropheryma whippelii" ' (2001 ) 14 Clin. Microbiol. Rev. : 561 -583 .

    • Search Google Scholar

  • Elssner, A., Doseff, A. I., Duncan, M. és mtsai: IL-16 is constitutively present in peripheral blood monocytes and spontaneously released during apoptosis. J. Immunol., 2004, 172 , 7721–7725.

    Duncan M. , 'IL-16 is constitutively present in peripheral blood monocytes and spontaneously released during apoptosis ' (2004 ) 172 J. Immunol. : 7721 -7725 .

    • Search Google Scholar

  • Enzinger, F. M., Helwig, B.: Whipple’s disease: a review of the literature and report fifteen patients. Virchows Arch. Pathol. Anat. Physiol. Klin. Med., 1963, 336 , 238–269.

    Helwig B. , 'Whipple’s disease: a review of the literature and report fifteen patients ' (1963 ) 336 Virchows Arch. Pathol. Anat. Physiol. Klin. Med. : 238 -269 .

    • Search Google Scholar

  • Fenollar, F., Fournier, P. E., Robert, C. és mtsa: Use of genome selected repeated sequences increases the sensitivity of PCR detection of Tropheryma whipplei. J. Clin. Microbiol., 2004, 42 , 401–403.

    Robert C. , 'Use of genome selected repeated sequences increases the sensitivity of PCR detection of Tropheryma whipplei ' (2004 ) 42 J. Clin. Microbiol. : 401 -403 .

    • Search Google Scholar

  • Fenollar, F., Lepidi, H., Raoult, D.: Whipple’s endocarditis: review of the literature and comparisons with Q fever, Bartonella infection, and blood culture-positive endocarditis. Clin. Infect. Dis., 2001, 33 , 1309–1316.

    Raoult D. , 'Whipple’s endocarditis: review of the literature and comparisons with Q fever, Bartonella infection, and blood culture-positive endocarditis ' (2001 ) 33 Clin. Infect. Dis. : 1309 -1316 .

    • Search Google Scholar

  • Fenollar, F., Raoult, D.: Whipple’s disease. Clin. Diagn. Lab. Immunol., 2001, 8 , 1–8.

    Raoult D. , 'Whipple’s disease ' (2001 ) 8 Clin. Diagn. Lab. Immunol. : 1 -8 .

  • Feurle, G. E., Dörken, B., Schöpf, E.: HLA-B27 and defects in the T-cell system in Whipple’s disease. Eur. J. Clin. Invest., 1979, 9 , 385–389.

    Schöpf E. , 'HLA-B27 and defects in the T-cell system in Whipple’s disease ' (1979 ) 9 Eur. J. Clin. Invest. : 385 -389 .

    • Search Google Scholar

  • Geboes, K., Ectors, N., Heidbuchel, H. és mtsai: Whipple’s disease: the value of upper gastrointestinal endoscopy for the diagnosis and follow-up. Acta Gastroenterol. Belg., 1992, 55 , 209–219.

    Heidbuchel H. , 'Whipple’s disease: the value of upper gastrointestinal endoscopy for the diagnosis and follow-up ' (1992 ) 55 Acta Gastroenterol. Belg. : 209 -219 .

    • Search Google Scholar

  • Gerard, A., Sarrot-Reynauld, F., Liozo, E. és mtsai: Neurologic presentation of Whipple disease: report of 12 cases and review of the literature. Medicine (Baltimore), 2002, 81 , 443–457.

    Liozo E. , 'Neurologic presentation of Whipple disease: report of 12 cases and review of the literature ' (2002 ) 81 Medicine (Baltimore) : 443 -457 .

    • Search Google Scholar

  • Ghigo, E., Capo C., Aurouze, M. és mtsai: Survival of Tropheryma whipplei, the agent of Whipple’s disease, requires phagosome acidification. Infect. Immun., 2002, 70 , 1501–1506.

    Aurouze M. , 'Survival of Tropheryma whipplei, the agent of Whipple’s disease, requires phagosome acidification ' (2002 ) 70 Infect. Immun. : 1501 -1506 .

    • Search Google Scholar

  • Gubler, J. G., Raoult, D.: A febrile, blood culture-negative endocarditis. Ann. Intern. Med., 1999, 131 , 144–146.

    Raoult D. , 'A febrile, blood culture-negative endocarditis ' (1999 ) 131 Ann. Intern. Med. : 144 -146 .

    • Search Google Scholar

  • Hinrikson, H. P., Dutly, F., Nair, S. és mtsa: Detection of three different types of ‘Tropheryma whippelii’ directly from clinical specimens by sequencing, single-strand conformation polymorphism (SSCP) analysis and type-specific PCR of their 16S-23S ribosomal intergenic spacer region. Int. J. Syst. Bacteriol., 1999, 4 , 1701–1706.

    Nair S. , 'Detection of three different types of ‘Tropheryma whippelii’ directly from clinical specimens by sequencing, single-strand conformation polymorphism (SSCP) analysis and type-specific PCR of their 16S-23S ribosomal intergenic spacer region ' (1999 ) 4 Int. J. Syst. Bacteriol. : 1701 -1706 .

    • Search Google Scholar

  • Keinath, R. D., Merrell, D. E, Vlietstra, R. és mtsa: Antibiotic treatment and relapse in Whipple’s disease: long term follow-up of 88 patients. Gastroenterology, 1985, 88 , 1867–1873.

    Vlietstra R. , 'Antibiotic treatment and relapse in Whipple’s disease: long term follow-up of 88 patients ' (1985 ) 88 Gastroenterology : 1867 -1873 .

    • Search Google Scholar

  • La Scola, B., Fenollar, F., Fournier, P. E. és mtsai: Description of Tropheryma whipplei gen. nov., sp. nov., the Whipple’s disease bacillus. Int. J. Syst. Evol. Microbiol., 2001, 51 , 1471–1479.

    Fournier P. E. , 'Description of Tropheryma whipplei gen. nov., sp. nov., the Whipple’s disease bacillus ' (2001 ) 51 Int. J. Syst. Evol. Microbiol. : 1471 -1479 .

    • Search Google Scholar

  • Louis, E. D., Lynch, T., Kaufman, P. és mtsai: Diagnostic guidelines in central nervous system Whipple’s disease. Ann. Neurol., 1996, 40 , 561–568.

    Kaufman P. , 'Diagnostic guidelines in central nervous system Whipple’s disease ' (1996 ) 40 Ann. Neurol. : 561 -568 .

    • Search Google Scholar

  • Mahnel, R., Kalt, A., Ring, S. és mtsai: Immunosuppressive therapy in Whipple’s disease patients is associated with the appearance of gastrointestinal manifestations. Am. J. Gastroenterol., 2005, 100 , 1167–1173.

    Ring S. , 'Immunosuppressive therapy in Whipple’s disease patients is associated with the appearance of gastrointestinal manifestations ' (2005 ) 100 Am. J. Gastroenterol. : 1167 -1173 .

    • Search Google Scholar

  • Maiwald, M., Schumacher, F., Ditton, H. J. és mtsa: Environmental occurrence of the Whipple’s disease bacterium (T. whippelii) . Appl. Environ. Microbiol., 1998, 64 , 760–762.

    Ditton H. J. , 'Environmental occurrence of the Whipple’s disease bacterium (T. whippelii) ' (1998 ) 64 Appl. Environ. Microbiol. : 760 -762 .

    • Search Google Scholar

  • Marth, T., Raoult, D.: Whipple’s disease. Lancet, 2003, 361 , 239–246.

    Raoult D. , 'Whipple’s disease ' (2003 ) 361 Lancet : 239 -246 .

  • Marth, T.: Whipple’s Disease. In: Principles and practice of infectious disease (5th edn.), Churchill Livingstone, Philadelphia, 1999, 1170–1174.

    Marth T. , '', in Principles and practice of infectious disease , (1999 ) -.

  • Marth, T.: The diagnosis and treatment of Whipple’s disease. Curr. Allergy Asthma Rep., 2001, 1 , 566–571.

    Marth T. , 'The diagnosis and treatment of Whipple’s disease ' (2001 ) 1 Curr. Allergy Asthma Rep. : 566 -571 .

    • Search Google Scholar

  • Marth, T., Neurath, M., Cuccherini, B. A. és mtsa: Defects of monocyte interleukin 12 production and humoral immunity in Whipple’s disease. Gastroenterology, 1997, 113 , 442–448.

    Cuccherini B. A. , 'Defects of monocyte interleukin 12 production and humoral immunity in Whipple’s disease ' (1997 ) 113 Gastroenterology : 442 -448 .

    • Search Google Scholar

  • Marth, T., Kleen, N., Stallmach, A. és mtsai: Dysregulated peripheral and mucosal Th1/Th2 response in Whipple’s disease. Gastroenterology, 2002, 123 , 1468–1477.

    Stallmach A. , 'Dysregulated peripheral and mucosal Th1/Th2 response in Whipple’s disease ' (2002 ) 123 Gastroenterology : 1468 -1477 .

    • Search Google Scholar

  • Misbah, S. A., Mapstone, N. P.: Whipple’s disease revisited. J. Clin. Pathol., 2000, 53 , 750–755.

    Mapstone N. P. , 'Whipple’s disease revisited ' (2000 ) 53 J. Clin. Pathol. : 750 -755 .

    • Search Google Scholar

  • Oliver-Pascual, E.: Un caso de lipodistrofia intestinal con lesions gangliones mesentericas de granulomatosis lipofagica (Enfermedad de Whipple). Rev. Esp. Enferm. Ap. Dig., 1947, 6 , 213–226.

    Oliver-Pascual E. , 'Un caso de lipodistrofia intestinal con lesions gangliones mesentericas de granulomatosis lipofagica (Enfermedad de Whipple) ' (1947 ) 6 Rev. Esp. Enferm. Ap. Dig. : 213 -226 .

    • Search Google Scholar

  • Perez, V., Tafuri, W., Schapira, A. és mtsai: Light and electron-microscope findings on jejunal biopsy in Whipple’s disease: studies before and after antibiotic therapy. Am. J. Dig. Dis., 1963, 8 , 718–728.

    Schapira A. , 'Light and electron-microscope findings on jejunal biopsy in Whipple’s disease: studies before and after antibiotic therapy ' (1963 ) 8 Am. J. Dig. Dis. : 718 -728 .

    • Search Google Scholar

  • Puechal, X.: Whipple disease and arthritis. Curr. Opin. Rheumatol., 2001, 13 , 74–79.

    Puechal X. , 'Whipple disease and arthritis ' (2001 ) 13 Curr. Opin. Rheumatol. : 74 -79 .

    • Search Google Scholar

  • Puechal, X., Schaeverbeke, T., Sibilia, J. és mtsai: Polymerase chain reaction testing for Tropheryma whippelii in unexplained isolated cases of arthritis. Arthritis Rheum., 2002, 46 , 1130–1132.

    Sibilia J. , 'Polymerase chain reaction testing for Tropheryma whippelii in unexplained isolated cases of arthritis ' (2002 ) 46 Arthritis Rheum. : 1130 -1132 .

    • Search Google Scholar

  • Raoult, D. és mtsai: Tropheryma whipplei Twist: a human pathogenic Actinobacteria with a reduced genome. Genome Res., 2003, 13 , 1800–1809.

    Raoult D. , 'Tropheryma whipplei Twist: a human pathogenic Actinobacteria with a reduced genome ' (2003 ) 13 Genome Res. : 1800 -1809 .

    • Search Google Scholar

  • Raoult, D. és mtsai: Cultivation of the bacillus of Whipple’s disease. N. Engl. J. Med., 2000, 342 , 620–625.

    Raoult D. , 'Cultivation of the bacillus of Whipple’s disease ' (2000 ) 342 N. Engl. J. Med. : 620 -625 .

    • Search Google Scholar

  • Raoult, D., La Scola, B., Lecocq, P. és mtsai: Culture and immunological detection of Tropheryma whippelii from the duodenum of a patient with Whipple disease. JAMA, 2001, 285 , 1039–1043.

    Lecocq P. , 'Culture and immunological detection of Tropheryma whippelii from the duodenum of a patient with Whipple disease ' (2001 ) 285 JAMA : 1039 -1043 .

    • Search Google Scholar

  • Relman, D. A. és mtsai: Identification of the uncultured bacillus of Whipple’s disease. N. Engl. J. Med., 1992, 327 , 293–301.

    Relman D. A. , 'Identification of the uncultured bacillus of Whipple’s disease ' (1992 ) 327 N. Engl. J. Med. : 293 -301 .

    • Search Google Scholar

  • Schneider, T., Stallmach, A., von Herbay, A. és mtsai: Treatment of refractory Whipple disease with interferon-(gamma). Ann. Intern. Med., 1998, 129 , 875–877.

    Herbay A. , 'Treatment of refractory Whipple disease with interferon-(gamma) ' (1998 ) 129 Ann. Intern. Med. : 875 -877 .

    • Search Google Scholar

  • Schneider, T., Salomon-Looijen, M., von Herbay, A. és mtsai: Whipple’s disease with aortic regurgitation requiring aortic valve replacement. Infection, 1998, 26 , 178–180.

    Herbay A. , 'Whipple’s disease with aortic regurgitation requiring aortic valve replacement ' (1998 ) 26 Infection : 178 -180 .

    • Search Google Scholar

  • Silva, M. T., Macedo, P. M., Moura Nunes, J. F.: Ultrastructure of bacilli and the bacillary origin of the macrophagic inclusions in Whipple’s disease. J. Gen. Microbiol., 1985, 131 , 1001–1013.

    Moura Nunes J. F. , 'Ultrastructure of bacilli and the bacillary origin of the macrophagic inclusions in Whipple’s disease ' (1985 ) 131 J. Gen. Microbiol. : 1001 -1013 .

    • Search Google Scholar

  • Street, S., Donoghue, H. D., Neild, G. H.: Tropheryma whippelii DNA in saliva of healthy people. Lancet, 1999, 354 , 1178–1179.

    Neild G. H. , 'Tropheryma whippelii DNA in saliva of healthy people ' (1999 ) 354 Lancet : 1178 -1179 .

    • Search Google Scholar

  • Whipple, G. H.: A hitherto undescribed disease characterized anatomically by deposits of fat and fatty acids in the intestinal and mesenteric lymphatic tissues. Bull. Johns Hopkins Hosp., 1907, 18 , 382–391.

    Whipple G. H. , 'A hitherto undescribed disease characterized anatomically by deposits of fat and fatty acids in the intestinal and mesenteric lymphatic tissues ' (1907 ) 18 Bull. Johns Hopkins Hosp. : 382 -391 .

    • Search Google Scholar

  • Williams, J. G., Edward, D. P., Tessler, H. H. és mtsai: Ocular manifestations of Whipple’s disease: an atypical presentation. Arch. Ophhtalmol., 1998, 116 , 1232–1234.

    Tessler H. H. , 'Ocular manifestations of Whipple’s disease: an atypical presentation ' (1998 ) 116 Arch. Ophhtalmol. : 1232 -1234 .

    • Search Google Scholar

  • Wilson, K. H. és mtsai: Phylogeny of the Whipple’s disease-associated bacterium. Lancet, 1991, 338 , 474–475.

    Wilson K. H. , 'Phylogeny of the Whipple’s disease-associated bacterium ' (1991 ) 338 Lancet : 474 -475 .

    • Search Google Scholar
  • Collapse
  • Expand
Cover Orvosi Hetilap
Orvosi Hetilap
Print ISSN:
0030-6002
Online ISSN:
1788-6120

Főszerkesztő - Editor-in-Chief:
 
Zoltán PAPP (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Budapest)

Read the professional career of Zoltán PAPP HERE.

All scientific publications of Zoltán PAPP are collected in the Hungarian Scientific Bibliography.

Főszerkesztő-helyettesek - Assistant Editors-in-Chief: 

  • Erzsébet FEHÉR (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet)
  • Krisztina HAGYMÁSI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)

Főmunkatársak - Senior Editorial Specialists:

  • László KISS (a Debreceni Egyetem habilitált doktora)
  • Gabriella LENGYEL (ny. egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)
  • Alajos PÁR (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)

 A Szerkesztőbizottság tagjai – Members of the Editorial Board:

  • Péter ANDRÉKA (főigazgató, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • Géza ÁCS Jr. (egyetemi tanár Floridában)
  • Csaba BALÁZS (egyetemi tanár, Budai Endokrinközpont, Budapest)
  • Zoltán BENYÓ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Transzlációs Medicina Intézet, Budapest)
  • Dániel BERECZKI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Neurológiai Klinika, Budapest)
  • István BERKES (professor emeritus, Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem, Egészségtudományi és Sportorvosi Tanszék, Budapest)
  • Anna BLÁZOVICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Farmakognóziai Intézet, Budapest)
  • Lajos BOGÁR (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, Klinikai Központ, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet, Pécs)
  • Katalin DARVAS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika, továbbá Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Budapest)
  • Elek DINYA (professor emeritus, biostatisztikus, Semmelweis Egyetem, Budapest)
  • Attila DOBOZY (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Bőrgyógyászati Klinika, Szeged)
  • Zsófia EGYED (osztályvezető főorvos, Uzsoki utcai Kórház, Radiológiai Osztály, Budapest)
  • Levente EMŐDY (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Mikrobióligiai Intézet, Pécs)
  • András FALUS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet, Budapest)
  • Sándor FEKETE (ny. osztályvezető főorvos, Dél-pesti Centrum Kórház Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet, Budapest)
  • Béla FÜLESDI (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Debrecen)
  • István GERA (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Fogorvostudományi Kar, Parodontológiai Klinika, Budapest)
  • Beáta GASZTONYI (egyetemi magántanár, kórházi főorvos, Zala Megyei Kórház, Belgyógyászat, Zalaegerszeg)
  • Béla GÖMÖR (professor emeritus, Budai Irgalmasrendi Kórház, Reumatológiai Osztály, Budapest)
  • János HANKISS (professor emeritus, Markusovszky Lajos Oktató Kórház, Belgyógyászati Osztály, Szombathely)
  • Katalin HEGEDŰS (habilitált egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Általános Orvosi Kar, Magatartástudományi Intézet, Budapest)
  • Andor HIRSCHBERG (c. egyetemi tanár, Észak-budai Szent János Centrumkórház, Fül-, Orr-, Gége-, Fej-Nyak és Szájsebészeti Osztály, Budapest)
  • Örs Péter HORVÁTH (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Sebészeti Klinika, Pécs)
  • Béla HUNYADY (egyetemi tanár, Somogy Megyei Kaposi Mór Kórház, Belgyógyászat, Kaposvár)
  • Péter IGAZ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • Ferenc JAKAB (c. egyetemi tanár, Uzsoki Utcai Kórház, Sebészet, Budapest)
  • Zoltán JANKA (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar és Klinikai Központ, Pszichiátriai Klinika, Szeged)
  • András JÁNOSI (c. egyetemi tanár, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • György JERMENDY (egyetemi tanár, Bajcsy-Zsilinszky Kórház, Belgyógyászat, Budapest)
  • László KALABAY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Családorvosi Tanszék, Budapest)
  • Anita KAMONDI (egyetemi tanár, Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet, Neurológiai Osztály, Budapest)
  • János KAPPELMAYER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Debrecen)
  • Éva KELLER (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • András KISS (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, II. Patológiai Intézet, Budapest)
  • Lajos KULLMANN (ny. egyetemi tanár, Országos Rehabilitációs Intézet, Budapest)
  • Emese MEZŐSI (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika, Pécs)
  • László MÓDIS (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Szemészeti Tanszék, Debrecen)
  • Györgyi MŰZES (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Bálint NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Humángenetikai Tanszék, Debrecen)
  • Endre NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Belgyógyászati Intézet, Debrecen) 
  • Péter NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, I. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet, Budapest)
  • Viktor NAGY (főorvos, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Zoltán Zsolt NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György PARAGH (professor emeritus, Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Belgyógyászati Intézet, Debrecen)
  • Attila PATÓCS (tudományos főmunkatárs, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Edit PAULIK (intézetvezető egyetemi tanár, Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar, Népegészségtani Intézet, Szeged)
  • Gabriella PÁR (egyetemi docens, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)
  • György PFLIEGLER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Ritka Betegségek Tanszéke, Debrecen)
  • István RÁCZ (egyetemi tanár, főorvos, Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Belgyógyászat, Győr)
  • Bernadette ROJKOVICH (osztályvezető főorvos, Betegápoló Irgalmasrend Budai Irgalmasrendi Kórház, Budapest)
  • Imre ROMICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Urológiai Klinika, Budapest)
  • László Jr. ROMICS (Angliában dolgozik)
  • Ferenc ROZGONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • Imre RURIK (professor emeritus, Debreceni Egyetem, Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék, Debrecen)
  • László SÁGODI (egyetemi tanár, Miskolci Egyetem, Preventív Egészségtudományi Tanszék, Miskolc)
  • Péter SCHMIDT (házi gyermekorvos, Győr)
  • Gábor SIMONYI (vezető főorvos, Szent Imre Kórház, Anyagcsere Központ, Budapest)
  • Gábor Márk SOMFAI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • Anikó SOMOGYI (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Péter SÓTONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • Péter Jr. SÓTONYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Városmajori Szív- és Érsebészeti Klinika, Budapest)
  • Ildikó SÜVEGES (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György SZABÓ (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Arc-Állcsont-Szájsebészeti és Fogászati Klinika, Budapest)
  • György SZEIFERT (egyetemi magántanár, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Idegsebészeti Tanszék, Budapest)
  • Miklós SZENDRŐI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Ortopédiai Klinika, Budapest)
  • Miklós TÓTH (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • László TRINGER (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, Budapest)
  • Tivadar TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, I. Gyermekgyógyászati Klinika, Budapest)
  • Zsolt TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • János URBANCSEK (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Budapest)
  • Lívia VASAS (ny. könyvtárigazgató, Semmelweis Egyetem, Központi Könyvtár, Budapest)
  • Barna VÁSÁRHELYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • László VÉCSEI (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Neurológiai Klinika, Szeged)
  • Gábor WINKLER (egyetemi tanár, Szent János Kórház, Belgyógyászati Osztály, Budapest)

Nemzetközi szerkesztőbizottság - International Editorial Board:

  • Elnök/President Péter SÓTONYI (Budapest)
  • Ernest ADEGHATE (Al Ain)
  • Ferenc ANTONI (Edinburgh)
  • Maciej BANACH (Łódź)
  • Klára BERENCSI (Rosemont)
  • Angelo BIGNAMINI (Milano)
  • Anupam BISHAYEE (Signal Hill)
  • Hubert E. BLUM (Freiburg)
  • G. László BOROS (Los Angeles)
  • Frank A. CHERVENAK (New York)
  • József DÉZSY (Wien)
  • Peter ECKL (Salzburg)
  • Péter FERENCI (Wien)
  • Madelaine HAHN (Erlangen)
  • S. Tamás ILLÉS (Bruxelles)
  • Michael KIDD (Toronto)
  • Andrzej KOKOSZKA (Warsaw)
  • Márta KORBONITS (London)
  • Asim KURJAK (Zagreb)
  • Manfred MAIER (Wien)
  • Lajos OKOLICSÁNYI (Padova)
  • Amado Salvador PENA (Amsterdam)
  • Guliano RAMADORI (Goettingen)
  • Olivér RÁCZ (Košice)
  • Roberto ROMERO (Detroit)
  • Rainer SCHÖFL (Linz)
  • Zvi VERED (Tel Aviv)
  • Josef VESELY (Olomouc)
  • Ákos ZAHÁR (Hamburg)

Akadémiai Kiadó Zrt. 1117 Budapest
Budafoki út 187-189.
A épület, III. emelet
Phone: (+36 1) 464 8235
Email: orvosihetilap@akademiai.hu

  • Web of Science SCIE
  • Scopus
  • Medline
  • CABELLS Journalytics

2024  
Web of Science  
Journal Impact Factor 0.9
Rank by Impact Factor Q3 (Medicine, General & Internal)
Journal Citation Indicator 0.25
Rank by Journal Citation Indicator Q3 (Medicine, General & Internal)
Scopus  
CiteScore 1.2
CiteScore rank Q2 (General Medicine)
SNIP 0.345
Scimago  
SJR index 0.227
SJR Q rank Q4

 

2023  
Web of Science  
Journal Impact Factor 0.8
Rank by Impact Factor Q3 (Medicine, General & Internal)
Journal Citation Indicator 0.2
Scopus  
CiteScore 1.2
CiteScore rank Q3 (General Medicine)
SNIP 0.343
Scimago  
SJR index 0.214
SJR Q rank Q4

Orvosi Hetilap
Publication Model Hybrid
Submission Fee none
Article Processing Charge 900 EUR/article
Printed Color Illustrations 20 EUR (or 5000 HUF) + VAT / piece
Regional discounts on country of the funding agency World Bank Lower-middle-income economies: 50%
World Bank Low-income economies: 100%
Further Discounts Editorial Board / Advisory Board members: 50%
Corresponding authors, affiliated to an EISZ member institution subscribing to the journal package of Akadémiai Kiadó: 100%
Subscription fee 2025 Online subsscription: 962 EUR / 1157 USD
Print + online subscription: 1092 EUR / 1352 USD
Subscription Information Online subscribers are entitled access to all back issues published by Akadémiai Kiadó for each title for the duration of the subscription, as well as Online First content for the subscribed content.
Purchase per Title Individual articles are sold on the displayed price.

Orvosi Hetilap
Language Hungarian
Size A4
Year of
Foundation		 1857
Volumes
per Year		 1
Issues
per Year		 52
Founder Markusovszky Lajos Alapítvány -- Lajos Markusovszky Foundation
Founder's
Address		 H-1088 Budapest, Szentkriályi u. 46.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address		 H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher		 Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 0030-6002 (Print)
ISSN 1788-6120 (Online)

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Jan 2025 40 0 1
Feb 2025 59 0 0
Mar 2025 60 0 0
Apr 2025 36 0 2
May 2025 25 0 1
Jun 2025 26 0 1
Jul 2025 0 0 0