View More View Less
  • 1 Szegedi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar Pszichiátriai Klinika Magatartástudományi Csoportja Szeged Szentháromság u. 5. 6722
  • | 2 Szegedi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar Pszichiátriai Klinika Neuropszichiátriai Rehabilitációs Osztály Szeged
Restricted access

Az életminőség fogalma az utóbbi évtizedekben egyre inkább előtérbe került a krónikus betegek ellátásával kapcsolatban. A jelen tanulmány célja, hogy a fejfájás (tenziós típus), a hangulatzavar (depresszió), a szorongás diagnózisával, valamint a komorbid állapotokkal összefüggésben elemezzük e betegségek életminőségre gyakorolt hatását, bevonva néhány kiemelt pszichológiai jellemzőt, mint például a hosztilitás vagy a társas támogatás. Módszerek: A vizsgálatban 157 beteg vett részt, akik a SZTE ÁOK Pszichiátriai Klinika Neuropszichiátriai Rehabilitációs Osztály ambuláns beteganyagából kerültek ki 2005 első félévében. A minta végső elemszáma 151 személy volt, akiket öt fő betegségcsoportba osztottunk be: hangulatzavar (depresszió); szorongásos kórképek; kevert pszichiátriai diagnózis; fejfájás és komorbiditás (fejfájás és pszichiátriai zavar együtt). Az életminőségi skálák pontértékeit nemenként, betegségcsoportonként vizsgáltuk, valamint elemeztük az életminőség pszichológiai hátterét. A kérdőíves felmérés önkitöltéses formában történt, a válaszadás önkéntes volt. Eredmények: Faktoranalízis segítségével két életminőségi faktort különítettünk el: az ún. „mindennapi élettevékenység” életminőségi faktort (például munka, anyagi helyzet, táplálkozás, szexuális élet vagy önkifejezés), valamint a „társas aktivitások” életminőségi faktort (például a házastárssal, családdal, egyéb személyekkel való, vallásos és közösségi tevékenységek). A betegségcsoportok szerint elsősorban a mindennapi tevékenységek terén mutatkozott különbség: leginkább a hangulatzavarban szenvedők ezzel kapcsolatos életminősége romlott, hozzájuk képest a fejfájásos betegek kevésbé jeleztek változást. Amennyiben komorbid pszichiátriai zavar előfordul a fejfájás mellett, az életminőség-változás számottevőbb. A mindennapi tevékenységeket érintő életminőség-romláshoz elsősorban a hosztilitás (ellenségesség), valamint a pszichoszomatikus/szorongásos tünetek megléte járul hozzá, és az életkor előrehaladtával a betegek az életminőség-romlást is erőteljesebben élik meg. A betegségcsoportból a hangulatzavar megléte rontja leginkább a betegek életminőségét. A szociális aktivitásokat érintő életminőség-faktor esetében a társas támogatás védőfaktor. Következtetések: A jelen tanulmányunkban szeretnénk felhívni a figyelmet a pszichoszomatikus és pszichiátriai zavarok életminőségre gyakorolt hatásaira, amelynek segítségével közelebb juthatunk a betegek viselkedésének mélyebb megértéséhez. Az életminőség-kutatás nemcsak kedvezőtlen hatásokat azonosít, hanem a pozitívakat is feltérképezi. Ez magában foglalja a hatékony alkalmazkodás lehetőségét.

  • Engel, G. L.: The need for a new medical model: a challenge for biomedicine. Science, 1977, 196 , 129–136.

    Engel G. L. , 'The need for a new medical model: a challenge for biomedicine ' (1977 ) 196 Science : 129 -136.

    • Search Google Scholar
  • Weinman, J., Petrie, K. J.: Illness perception: A new paradigm for psychosomatics? J. Psychosom. Res., 1997, 42 , 113–116.

    Petrie K. J. , 'Illness perception: A new paradigm for psychosomatics? ' (1997 ) 42 J. Psychosom. Res. : 113 -116.

    • Search Google Scholar
  • Pikó, B. F., Kopp, M. S.: Behavioral medicine in Hungary: Past, present and future. Behav. Med., 2002, 28 , 72–78.

    Kopp M. S. , 'Behavioral medicine in Hungary: Past, present and future ' (2002 ) 28 Behav. Med. : 72 -78.

    • Search Google Scholar
  • Bloom, J. R., Kessler, L.: Emotional support following cancer: A test of the stigma and social activity hypotheses. J. Health Soc. Behav., 1994, 35 , 118–133.

    Kessler L. , 'Emotional support following cancer: A test of the stigma and social activity hypotheses ' (1994 ) 35 J. Health Soc. Behav. : 118 -133.

    • Search Google Scholar
  • Ginzburg, K., Solomon, Z., Bleich, A.: Repressive coping style, acute disorder, and posttraumatic stress disorder after myocardial infarction. Psychosom. Med., 2002, 64 , 748–757.

    Bleich A. , 'Repressive coping style, acute disorder, and posttraumatic stress disorder after myocardial infarction ' (2002 ) 64 Psychosom. Med. : 748 -757.

    • Search Google Scholar
  • Petrie, K. J., Weinman, J., Sharpe, N. és mtsa: Role of patients’ view of their illness in predicting return to work and functioning after myocardial infarction: longitudinal study. Br. Med. J., 1996, 312 , 1191–1194.

    Sharpe N. , 'Role of patients’ view of their illness in predicting return to work and functioning after myocardial infarction: longitudinal study ' (1996 ) 312 Br. Med. J. : 1191 -1194.

    • Search Google Scholar
  • Kopp M., Pikó B.: A kultúra és az életminőség kapcsolata. In: Bácsy Ernő és Mikola István (szerk.): Civilizáció és egészség. Magyarország az ezredfordulón. MTA Társadalomkutató Központ, Budapest, 2004, 139–158.

    Pikó B. , '', in Civilizáció és egészség. Magyarország az ezredfordulón , (2004 ) -.

  • Tringer L.: Egészség és életminőség. Psychiat. Hung., 2003, 18 , 10–16.

    Tringer L. , 'Egészség és életminőség ' (2003 ) 18 Psychiat. Hung. : 10 -16.

  • Heinz, K.: How useful is the concept of quality of life in psychiatry? Curr. Op. Psychiat., 1997, 10 , 337–345.

    Heinz K. , 'How useful is the concept of quality of life in psychiatry? ' (1997 ) 10 Curr. Op. Psychiat. : 337 -345.

    • Search Google Scholar
  • Novák M., Stauder A., Mucsi I.: Az életminőség vizsgálatának jelentősége és gyakorlati szempontjai. Orv. Hetil., 2003, 144 , 1031–1038.

    Mucsi I. , 'Az életminőség vizsgálatának jelentősége és gyakorlati szempontjai ' (2003 ) 144 Orv. Hetil. : 1031 -1038.

    • Search Google Scholar
  • Szende Á., Németh R.: A magyar lakosság egészségi állapothoz kapcsolódó életminősége. Orv. Hetil., 2003, 144 , 1667–1674.

    Németh R. , 'A magyar lakosság egészségi állapothoz kapcsolódó életminősége ' (2003 ) 144 Orv. Hetil. : 1667 -1674.

    • Search Google Scholar
  • Kullmann, L., Harangozó, J.: Az Egészségügyi Világszervezet életminőség-vizsgáló módszerének hazai adaptációja. Orv. Hetil., 1999, 140 , 1947–1952.

    Harangozó J. , 'Az Egészségügyi Világszervezet életminőség-vizsgáló módszerének hazai adaptációja ' (1999 ) 140 Orv. Hetil. : 1947 -1952.

    • Search Google Scholar
  • Devins, G. M., Dion, R., Pelletier, L. G. és mtsai: Structure of lifestyle disruptions in chronic disease. Med. Care, 2001, 39 , 1097–1104.

    Pelletier L. G. , 'Structure of lifestyle disruptions in chronic disease ' (2001 ) 39 Med. Care : 1097 -1104.

    • Search Google Scholar
  • Mészáros Á.: Életminőség-mérés asthma bronchialéban. LAM, 2006, 16 , 353–359.

    Mészáros Á. , 'Életminőség-mérés asthma bronchialéban ' (2006 ) 16 LAM : 353 -359.

  • Viola R., Lovas K., Szabó Z. és mtsai: A depressziós betegek életminőségének meghatározására szolgáló kérdőív magyarországi adaptációja. Orv. Hetil., 2007, 148 , 603–608.

    Szabó Z. , 'A depressziós betegek életminőségének meghatározására szolgáló kérdőív magyarországi adaptációja ' (2007 ) 148 Orv. Hetil. : 603 -608.

    • Search Google Scholar
  • Januzzi, J. L., Stern, T. A., Pasternak, R. C. és mtsa: The influence of anxiety and depression on outcomes of patients with coronary artery disease. Arch. Int. Med., 2000, 160 , 1913–1921.

    Pasternak R. C. , 'The influence of anxiety and depression on outcomes of patients with coronary artery disease ' (2000 ) 160 Arch. Int. Med. : 1913 -1921.

    • Search Google Scholar
  • Kopp M., Pikó B.: A magatartástudományok szerepe a nemzetközi és a hazai orvosképzésben: Helyzetkép és lehetőségek. Orv. Hetil., 2001, 142 , 2715–2721.

    Pikó B. , 'A magatartástudományok szerepe a nemzetközi és a hazai orvosképzésben: Helyzetkép és lehetőségek ' (2001 ) 142 Orv. Hetil. : 2715 -2721.

    • Search Google Scholar
  • Dickens, C. M., McGowan, L., Percival, C. és mtsai: Contribution of depression and anxiety to impaired health-related quality of life following first myocardial infarction. Br. J. Psychiat., 2006, 189 , 367–372.

    Percival C. , 'Contribution of depression and anxiety to impaired health-related quality of life following first myocardial infarction ' (2006 ) 189 Br. J. Psychiat. : 367 -372.

    • Search Google Scholar
  • Jiang, W., Alexander, J., Christopher, E. és mtsai: Relationship of depression to increased risk of mortality and rehospitalization in patients with congestive heart failure. Arch. Int. Med., 2001, 161 , 1849–1856.

    Christopher E. , 'Relationship of depression to increased risk of mortality and rehospitalization in patients with congestive heart failure ' (2001 ) 161 Arch. Int. Med. : 1849 -1856.

    • Search Google Scholar
  • Robb, J. C., Cooke, R. G., Devins, G. M. és mtsai: Quality of life and lifestyle disruption in euthymic bipolar disorder. J. Psychiat. Res., 1997, 31 , 509–517.

    Devins G. M. , 'Quality of life and lifestyle disruption in euthymic bipolar disorder ' (1997 ) 31 J. Psychiat. Res. : 509 -517.

    • Search Google Scholar
  • Sapin, C., Fantino, B., Nowicki, M.-L. és mtsa: Usefulness of EQ-5D in assessing health status in primary care patients with major depressive disorder. Health Qual. Life Outcomes, 2004, 2 , 20–27.

    Nowicki M.-L. , 'Usefulness of EQ-5D in assessing health status in primary care patients with major depressive disorder ' (2004 ) 2 Health Qual. Life Outcomes : 20 -27.

    • Search Google Scholar
  • Quilty, L. C., van Ameringen, M., Mancini, C. és mtsai: Quality of life and the anxiety disorders. Anxiety Disord., 2003, 17 , 405–426.

    Mancini C. , 'Quality of life and the anxiety disorders ' (2003 ) 17 Anxiety Disord. : 405 -426.

    • Search Google Scholar
  • Gladis, M. M., Gosch, E. A., Dishuk, N. M. és mtsai: Quality of life: Expanding the scope of clinical significance. J. Consult. Clin. Psychol., 1999, 67 , 320–331.

    Dishuk N. M. , 'Quality of life: Expanding the scope of clinical significance ' (1999 ) 67 J. Consult. Clin. Psychol. : 320 -331.

    • Search Google Scholar
  • Pikó B.: Pszichoszomatikus tünetek és a szubjektív egészségértékelés epidemiológiája középiskolások körében. Orv. Hetil., 1999, 140 , 1297–1304.

    Pikó B. , 'Pszichoszomatikus tünetek és a szubjektív egészségértékelés epidemiológiája középiskolások körében ' (1999 ) 140 Orv. Hetil. : 1297 -1304.

    • Search Google Scholar
  • Diamond, S.: Tension-type headache. Clin. Cornerstone, 1999, 1 , 33–44.

    Diamond S. , 'Tension-type headache ' (1999 ) 1 Clin. Cornerstone : 33 -44.

  • Mongini, F., Rota, E., Deregibus, A. és mtsai: Accompanying symptoms and psychiatric comorbidity in migraine and tension-type headache patients. J. Psychosom. Res., 2006, 61 , 447–451.

    Deregibus A. , 'Accompanying symptoms and psychiatric comorbidity in migraine and tension-type headache patients ' (2006 ) 61 J. Psychosom. Res. : 447 -451.

    • Search Google Scholar
  • Holroyd, K. A., Stensland, M., Lipchik, G. L. és mtsai: Psychosocial correlates and impact of chronic tension-type headaches. Headache, 2000, 40 , 3–16.

    Lipchik G. L. , 'Psychosocial correlates and impact of chronic tension-type headaches ' (2000 ) 40 Headache : 3 -16.

    • Search Google Scholar
  • Bag, B., Hacihasanoglu, R., Tufekci, F. G.: Examination of anxiety, hostility and psychiatric disorders in patients with migraine and tension-type headache. Int. J. Clin. Pract., 2005, 59 , 515–521.

    Tufekci F. G. , 'Examination of anxiety, hostility and psychiatric disorders in patients with migraine and tension-type headache ' (2005 ) 59 Int. J. Clin. Pract. : 515 -521.

    • Search Google Scholar
  • Perozzo, P., Savi, L., Castelli, L. és mtsai: Anger and emotional distress in patients with migraine and tension-type headache. J. Headache Pain, 2005, 6 , 392–399.

    Castelli L. , 'Anger and emotional distress in patients with migraine and tension-type headache ' (2005 ) 6 J. Headache Pain : 392 -399.

    • Search Google Scholar
  • Raak, R., Wahren, L. K.: Headache and coping in a female working population. Scan. J. Caring Sci., 2005, 19 , 325–399.

    Wahren L. K. , 'Headache and coping in a female working population ' (2005 ) 19 Scan. J. Caring Sci. : 325 -399.

    • Search Google Scholar
  • Pikó B.: Work-related stress among nurses: a challenge for health care institutions. J. Roy. Soc. Health, 1999, 119 , 156–162.

    Pikó B. , 'Work-related stress among nurses: a challenge for health care institutions ' (1999 ) 119 J. Roy. Soc. Health : 156 -162.

    • Search Google Scholar
  • Lochner, C., Mogotsi, M., du Toit, P. L. és mtsai: Quality of life in anxiety disorders: A comparison of obsessive-compulsive disorder, social anxiety disorder, and panic disorder. Psychopathol., 2003, 36 , 255–262.

    Toit P. L. , 'Quality of life in anxiety disorders: A comparison of obsessive-compulsive disorder, social anxiety disorder, and panic disorder ' (2003 ) 36 Psychopathol. : 255 -262.

    • Search Google Scholar
  • Helgeson, V. S.: Social support and quality of life. Qual. Life Res., 2003, 12S , 25–31.

    Helgeson V. S. , 'Social support and quality of life ' (2003 ) 12S Qual. Life Res. : 25 -31.

  • Maizels, M., Burchette, R.: Somatic symptoms in headache patients: The influence of headache diagnosis, frequency, and comorbidity. Headache, 2004, 44 , 983–993.

    Burchette R. , 'Somatic symptoms in headache patients: The influence of headache diagnosis, frequency, and comorbidity ' (2004 ) 44 Headache : 983 -993.

    • Search Google Scholar
  • Pikó B.: Psychosocial work environment and psychosomatic health of nurses in Hungary. Work Stress, 2003, 17 , 93–100.

    Pikó B. , 'Psychosocial work environment and psychosomatic health of nurses in Hungary ' (2003 ) 17 Work Stress : 93 -100.

    • Search Google Scholar
  • Helgeson, V. S.: Moderators of the relation between perceived control and adjustment to chronic illness. J. Pers. Soc. Psychol., 1992, 63 , 656–666.

    Helgeson V. S. , 'Moderators of the relation between perceived control and adjustment to chronic illness ' (1992 ) 63 J. Pers. Soc. Psychol. : 656 -666.

    • Search Google Scholar
  • Huppert, F. A., Whittington, J. E.: Evidence for the independence of positive and negative well-being: Implications for quality of life assessment. Br. J. Health Psychol., 2003, 8 , 107–122.

    Whittington J. E. , 'Evidence for the independence of positive and negative well-being: Implications for quality of life assessment ' (2003 ) 8 Br. J. Health Psychol. : 107 -122.

    • Search Google Scholar
  • Koivumaa-Honkanen, H., Honkanen, R., Viinamäki, H. és mtsai: Self-reported life satisfaction and 20-year mortality in healthy Finnish adults. Am. J. Epidemiol., 2000, 152 , 983–991.

    Viinamäki H. , 'Self-reported life satisfaction and 20-year mortality in healthy Finnish adults ' (2000 ) 152 Am. J. Epidemiol. : 983 -991.

    • Search Google Scholar
  • Cohen, S., Kamarack, T., Mermelstein, R.: A global measure of perceived stress. J. Health Soc. Behav., 1983, 24 , 385–396.

    Mermelstein R. , 'A global measure of perceived stress ' (1983 ) 24 J. Health Soc. Behav. : 385 -396.

    • Search Google Scholar
  • Diener, E., Emmons, R. A., Larsen, R. J., Griffin, S.: The Satisfaction with Life Scale. J. Person. Assessm., 1985, 49 , 71–75.

    Griffin S. , 'The Satisfaction with Life Scale ' (1985 ) 49 J. Person. Assessm. : 71 -75.

  • Turner, R. J., Marino, F.: Social support and social structure. J. Health Soc. Behav., 1994, 35 , 193–212.

    Marino F. , 'Social support and social structure ' (1994 ) 35 J. Health Soc. Behav. : 193 -212.

    • Search Google Scholar
  • Buss, A. H., Perry, M.: The Aggression Questionnaire. J. Pers. Soc. Psychol., 1992, 63 , 452–459.

    Perry M. , 'The Aggression Questionnaire ' (1992 ) 63 J. Pers. Soc. Psychol. : 452 -459.

  • Beck, T. A., Epstein, N., Brown, G., Steer, R.: An inventory for measuring clinical anxiety: Psychometric properties. J. Consult. Clin. Psychol., 1988, 56 , 893–897.

    Steer R. , 'An inventory for measuring clinical anxiety: Psychometric properties ' (1988 ) 56 J. Consult. Clin. Psychol. : 893 -897.

    • Search Google Scholar
  • Wang, S.-J., Fuh, J.-L., Lu, S.-R. és mtsa: Quality of life differs among headache diagnoses: Analysis of SF-36 survey in 901 headache patients. Pain, 2001, 89 , 285–292.

    Lu S.-R. , 'Quality of life differs among headache diagnoses: Analysis of SF-36 survey in 901 headache patients ' (2001 ) 89 Pain : 285 -292.

    • Search Google Scholar
The author instructions are available in PDF.
Instructions for Authors in Hungarian HERE.
Mendeley citation style is available HERE.

Főszerkesztő - Editor-in-Chief:
 
Zoltán PAPP (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Budapest)

Read the professional career of Zoltán PAPP HERE.

All scientific publications of Zoltán PAPP are collected in the Hungarian Scientific Bibliography.

Főszerkesztő-helyettesek - Assistant Editors-in-Chief: 

  • Erzsébet FEHÉR (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet)
  • Krisztina HAGYMÁSI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)

Főmunkatársak - Senior Editorial Specialists:

  • László KISS (a Debreceni Egyetem habilitált doktora)
  • Gabriella LENGYEL (ny. egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)
  • Alajos PÁR (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)

 A Szerkesztőbizottság tagjai – Members of the Editorial Board:

  • Péter ANDRÉKA (főigazgató, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • Géza ÁCS Jr. (egyetemi tanár Floridában)
  • Csaba BALÁZS (egyetemi tanár, Budai Endokrinközpont, Budapest)
  • Péter BENCSIK (volt folyóirat-kiadás vezető, Akadémiai Kiadó, Budapest)
  • Zoltán BENYÓ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Transzlációs Medicina Intézet, Budapest)
  • Dániel BERECZKI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Neurológiai Klinika, Budapest)
  • Anna BLÁZOVICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Farmakognóziai Intézet, Budapest)
  • Elek DINYA (professor emeritus, biostatisztikus, Semmelweis Egyetem, Budapest)
  • Attila DOBOZY (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Bőrgyógyászati Klinika, Szeged)
  • András FALUS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet, Budapest)
  • Csaba FARSANG (egyetemi tanár, Szent Imre Oktató Kórház, Belgyógyászati Osztály, Budapest)
  • János FAZAKAS (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Transzplantációs és Sebészeti Klinika, Budapest)
  • Béla FÜLESDI (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Debrecen)
  • Beáta GASZTONYI (egyetemi magántanár, kórházi főorvos, Zala Megyei Kórház, Belgyógyászat, Zalaegerszeg)
  • István GERGELY (egyetemi docens, Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, Románia)
  • Judit GERVAIN (osztályvezető főorvos, Fejér Megyei Szent György Kórház, Belgyógyászat, Székesfehérvár)
  • Béla GÖMÖR (professor emeritus, Budai Irgalmasrendi Kórház, Reumatológiai Osztály, Budapest)
  • László GULÁCSI (egyetemi tanár, Óbudai Egyetem, Egészségügyi Közgazdaságtan Tanszék, Budapest)
  • János HANKISS (professor emeritus, Markusovszky Lajos Oktató Kórház, Belgyógyászati Osztály, Szombathely)
  • Örs Péter HORVÁTH (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Sebészeti Klinika, Pécs)
  • Béla HUNYADY (egyetemi tanár, Somogy Megyei Kaposi Mór Kórház, Belgyógyászat, Kaposvár)
  • Péter IGAZ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • Ferenc JAKAB (c. egyetemi tanár, Uzsoki Utcai Kórház, Sebészet, Budapest)
  • András JÁNOSI (c. egyetemi tanár, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • György JERMENDY (egyetemi tanár, Bajcsy-Zsilinszky Kórház, Belgyógyászat, Budapest)
  • László KALABAY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Családorvosi Tanszék, Budapest)
  • János KAPPELMAYER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Debrecen)
  • Éva KELLER (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • Mátyás KELTAI (ny. egyetemi docens, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • András KISS (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, II. Patológiai Intézet, Budapest)
  • László KÓBORI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Transzplantációs és Sebészeti Klinika, Budapest)
  • Lajos KULLMANN (ny. egyetemi tanár, Országos Rehabilitációs Intézet, Budapest)
  • Emese MEZŐSI (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika, Pécs)
  • József MOLNÁR (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Mikrobiológiai és Immunológiai Intézet, Szeged)
  • Péter MOLNÁR (professor emeritus, Debreceni Egyetem, Magatartástudományi Intézet, Debrecen)
  • Györgyi MŰZES (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Bálint NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Humángenetikai Tanszék, Debrecen)
  • Endre NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Belgyógyászati Intézet, Debrecen) 
  • Péter NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, I. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet, Budapest)
  • Viktor NAGY (főorvos, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Zoltán Zsolt NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • Balázs NEMES (egyetemi docens, Debreceni Egyetem, Transzplantációs Tanszék, Debrecen)
  • Attila PATÓCS (tudományos főmunkatárs, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Gabriella PÁR (egyetemi docens, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)
  • György PFLIEGLER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Ritka Betegségek Tanszéke, Debrecen)
  • István RÁCZ (egyetemi tanár, főorvos, Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Belgyógyászat, Győr)
  • Imre ROMICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Urológiai Klinika, Budapest)
  • László Jr. ROMICS (Angliában dolgozik) 
  • Imre RURIK (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék, Debrecen)
  • Zsuzsa SCHAFF (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, II. Patológiai Intézet, Budapest)
  • Péter SCHMIDT (házi gyermekorvos, Győr)
  • Kornél SIMON (ny. osztályvezető főorvos, Siófoki Kórház, Belgyógyászat, Siófok)
  • Gábor SIMONYI (vezető főorvos, Szent Imre Kórház, Anyagcsere Központ, Budapest)
  • Gábor Márk SOMFAI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • Anikó SOMOGYI (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Péter SÓTONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • Péter Jr. SÓTONYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Városmajori Szív- és Érsebészeti Klinika, Budapest)
  • Ildikó SÜVEGES (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György SZABÓ (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Arc-Állcsont-Szájsebészeti és Fogászati Klinika, Budapest)
  • Ferenc SZALAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • Miklós SZENDRŐI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Ortopédiai Klinika, Budapest)
  • István SZILVÁSI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Miklós TÓTH (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • László TRINGER (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, Budapest)
  • Tivadar TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, I. Gyermekgyógyászati Klinika, Budapest)
  • Zsolt TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Lívia VASAS (ny. könyvtárigazgató, Semmelweis Egyetem, Központi Könyvtár, Budapest)
  • Barna VÁSÁRHELYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • László VÉCSEI (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Neurológiai Klinika, Szeged)
  • Gábor WINKLER (egyetemi tanár, Szent János Kórház, Belgyógyászati Osztály, Budapest)

Nemzetközi szerkesztőbizottság - International Editorial Board:

  • Elnök/President Péter SÓTONYI (Budapest)
  • Ernest ADEGHATE (Al Ain)
  • Ferenc ANTONI (Edinburgh)
  • Maciej BANACH (Łódź)
  • Klára BERENCSI (Rosemont)
  • Angelo BIGNAMINI (Milano)
  • Anupam BISHAYEE (Signal Hill)
  • Hubert E. BLUM (Freiburg)
  • G. László BOROS (Los Angeles)
  • Frank A. CHERVENAK (New York)
  • Meinhard CLASSEN (München)
  • József DÉZSY (Wien)
  • Peter ECKL (Salzburg)
  • Péter FERENCI (Wien)
  • Madelaine HAHN (Erlangen)
  • S. Tamás ILLÉS (Bruxelles)
  • Michael KIDD (Toronto)
  • Andrzej KOKOSZKA (Warsaw)
  • Márta KORBONITS (London)
  • Asim KURJAK (Zagreb)
  • Manfred MAIER (Wien)
  • Neil MCINTYRE (London)
  • Lajos OKOLICSÁNYI (Padova)
  • Amado Salvador PENA (Amsterdam)
  • Guliano RAMADORI (Goettingen)
  • Olivér RÁCZ (Košice)
  • Roberto ROMERO (Detroit)
  • Rainer SCHÖFL (Linz)
  • Zvi VERED (Tel Aviv)
  • Josef VESELY (Olomouc)
  • Ákos ZAHÁR (Hamburg)

Akadémiai Kiadó Zrt. 1117 Budapest
Budafoki út 187-189.
A épület, III. emelet
Phone: (+36 1) 464 8235
Email: orvosihetilap@akademiai.hu

2020  
Total Cites 1277
WoS
Journal
Impact Factor
0,540
Rank by Medicine, General & Internal 155/169 (Q4)
Impact Factor  
Impact Factor 0,310
without
Journal Self Cites
5 Year 0,461
Impact Factor
Journal  0,17
Citation Indicator  
Rank by Journal  Medicine, General & Internal 203/313 (Q4)
Citation Indicator   
Citable 261
Items
Total 229
Articles
Total 32
Reviews
Scimago 21
H-index
Scimago 0,176
Journal Rank
Scimago Medicine (miscellaneous) Q4
Quartile Score  
Scopus 921/1187=0,8
Scite Score  
Scopus General Medicine 494/793 (Q3)
Scite Score Rank  
Scopus 0,283
SNIP  
Days from  28
sumbission  
to acceptance  
Days from  114
acceptance  
to publication  
Acceptance 72%
Rate

2019  
Total Cites
WoS
1 085
Impact Factor 0,497
Impact Factor
without
Journal Self Cites
0,212
5 Year
Impact Factor
0,396
Immediacy
Index
0,126
Citable
Items
247
Total
Articles
176
Total
Reviews
71
Cited
Half-Life
6,1
Citing
Half-Life
7,3
Eigenfactor
Score
0,00071
Article Influence
Score
0,045
% Articles
in
Citable Items
71,26
Normalized
Eigenfactor
0,08759
Average
IF
Percentile
10,606
Scimago
H-index
20
Scimago
Journal Rank
0,176
Scopus
Scite Score
864/1178=0,4
Scopus
Scite Score Rank
General Medicine 267/529 (Q3)
Scopus
SNIP
0,254
Acceptance
Rate
73%

 

Orvosi Hetilap
Publication Model Hybrid
Submission Fee none
Article Processing Charge 900 EUR/article
Printed Color Illustrations 20 EUR (or 5000 HUF) + VAT / piece
Regional discounts on country of the funding agency World Bank Lower-middle-income economies: 50%
World Bank Low-income economies: 100%
Further Discounts Editorial Board / Advisory Board members: 50%
Corresponding authors, affiliated to an EISZ member institution subscribing to the journal package of Akadémiai Kiadó: 100%
Subscription fee 2021 Online subsscription: 844 EUR / 1124 USD
Print + online subscription: 956 EUR / 1326 USD
Subscription fee 2022 Online subsscription: 858 EUR / 1157 USD
Print + online subscription: 975 EUR / 1352 USD
Subscription Information Online subscribers are entitled access to all back issues published by Akadémiai Kiadó for each title for the duration of the subscription, as well as Online First content for the subscribed content.
Purchase per Title Individual articles are sold on the displayed price.

Orvosi Hetilap
Language Hungarian
Size A4
Year of
Foundation
1857
Publication
Programme
2021 Volume 162
Volumes
per Year
1
Issues
per Year
52
Founder Markusovszky Lajos Alapítvány -- Lajos Markusovszky Foundation
Founder's
Address
H-1088 Budapest, Szentkriályi u. 46.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address
H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher
Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 0030-6002 (Print)
ISSN 1788-6120 (Online)

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Apr 2021 18 0 0
May 2021 16 0 0
Jun 2021 18 0 0
Jul 2021 15 0 0
Aug 2021 21 0 0
Sep 2021 25 1 2
Oct 2021 0 0 0