View More View Less
  • 1 Ferencvárosi Egészségügyi Szolgálat Gasztroenterológia Budapest Mester utca 45. 1095
Restricted access

Purchase article

USD  $25.00

1 year subscription (Individual Only)

USD  $1,070.00

A 150 éves Orvosi Hetilap szerepét az egyes szakterületek hazai kialakulásában még nem tanulmányozták. Célkitűzés: Az Orvosi Hetilap gasztroenterológiai tárgyú közleményeinek elemzése. Módszer: A szerző áttekintette a folyóirat 1857–1904 közötti évfolyamait, és a gasztroenterológiai tárgyú eredeti közleményekből, lapszemlékből és könyvismertetésekből adatbázist készített. Meghatározta a közlemények arányát, tematikai megoszlását, és azonosította az ismeretek forrásait. Eredmények: A vizsgált időszakban 455 eredeti közlemény jelent meg emésztőszervi betegségekről, ez az összes publikáció 8,2%-a. A közlemények tematikai megoszlásában a nyelőcső betegségei 2,4%-ot, a gyomor betegségei 14,7%-ot, a bélbetegségek 14,2%-ot, a máj- és epeutak betegségei 24,3%-ot képviselnek. A 113 szemlézett szaklapból 592 cikket ismertettek; a német folyóiratok aránya 52,5%, míg a franciák 15,9, az angolok pedig 10%-ot képviselnek. A szemlék közül 253 (42,7%) 10 magfolyóiratban (8 német, 2 angol) jelent meg. A 116 könyvismertetésben számos, ma már klasszikus művet tekintettek át. Az endoszkópiai ismeretek francia és német közvetítéssel a gégészet és az urológia területén alakultak ki, az első, merev eszközzel végzett oesophagoscopiákat 1902-ben végezték. A hepatológiában ebben a korszakban írják le a májelégtelenség, a krónikus hepatitis és a cirrhosis patológiai és klinikai jellegzetességeit. Következtetések: Az Orvosi Hetilap gasztroenterológiai közleményei az emésztőszervi betegségnek legtöbb korabeli kérdésével foglalkoznak. Az ismeretek többsége német és francia, kisebb részben angol közvetítéssel került a magyar szakirodalomba. A korszakban a leginkább tanulmányozott területet a máj és az epeutak betegségei képviselték.

  • Fehér J., Gazda I., Szállási Á.: Emlékkönyv az Orvosi Hetilap alapításának 150. évfordulójára. Markusovszky Lajos Alapítvány–Magyar Tudománytörténeti Intézet, Budapest, Akadémiai Kiadó Zrt., 2007.

    Szállási Á. , '', in Emlékkönyv az Orvosi Hetilap alapításának 150. évfordulójára – Markusovszky Lajos Alapítvány–Magyar Tudománytörténeti Intézet , (2007 ) -.

    • Search Google Scholar
  • Tulassay Zs.: Előszó, in: A belgyógyászat alapjai, szerk. Tulassay Zs., Medicina Könyvkiadó Zrt., Budapest, 2007, 1. kötet 63–65. és A belgyógyász gondolkodásának sajátosságai, idem, 70–72.

  • Porter, R.: The greatest benefit of mankind. A medical history of humanity from antiquity to the present. Harper and Collins, London, 1997.

    Porter R. , '', in The greatest benefit of mankind. A medical history of humanity from antiquity to the present , (1997 ) -.

    • Search Google Scholar
  • Kapronczay K.: Az orvostudományi tájékoztatás kialakulásának főbb állomásai a 19. századi Magyarországon. Orv. Hetil., 1994, 135 , 1430–1432.

    Kapronczay K. , 'Az orvostudományi tájékoztatás kialakulásának főbb állomásai a 19. századi Magyarországon ' (1994 ) 135 Orv. Hetil. : 1430 -1432.

    • Search Google Scholar
  • Purjesz Zs.: A belgyógyászat tankönyve. Franklin Társulat, Budapest, 1889.

    Purjesz Zs. , '', in A belgyógyászat tankönyve , (1889 ) -.

  • Bókay Á, Kétly K., Korányi F.: A belgyógyászat tankönyve. Emésztési szervek betegségei. Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat, Budapest, 1896. 3. kötet.

    Korányi F. , '', in A belgyógyászat tankönyve. Emésztési szervek betegségei. 3. kötet , (1896 ) -.

    • Search Google Scholar
  • Tauszk F.: A belgyógyászat alapvonalai orvostanhallgatók és gyakorló orvosok számára. Dobrowsky és Franke Kiadó, Budapest, 1895.

    Tauszk F. , '', in A belgyógyászat alapvonalai orvostanhallgatók és gyakorló orvosok számára , (1895 ) -.

    • Search Google Scholar
  • Villardell, F.: Digestive Endoscopy in the Second Millennium. From the Lichtleiter to Echoendoscopy. Georg Thieme-Aula Medica, Stuttgart–Madrid, 2006.

    Villardell F. , '', in Digestive Endoscopy in the Second Millennium. From the Lichtleiter to Echoendoscopy , (2006 ) -.

    • Search Google Scholar
  • Czermák J.: Adatok a gége vizsgálatához (Laryngoskopie), Orv. Hetil., 1859, 3 , 136–140, 153–155, 312–314.

    Czermák J. , 'Adatok a gége vizsgálatához (Laryngoskopie), Orv ' (1859 ) 3 Hetil. : 136 -140.

    • Search Google Scholar
  • Désormeaux, A. J.: De l’endoscope, instrument propre à éclairer certaines cavités intérieures de l’économie. Comptes Rendus Acad. Sci. Paris, 1855, 40 , 692.

    Désormeaux A. J. , 'De l’endoscope, instrument propre à éclairer certaines cavités intérieures de l’économie ' (1855 ) 40 Comptes Rendus Acad. Sci. Paris : 692 -.

    • Search Google Scholar
  • Antal G.: A húgycsőtükör értéke, a húgycső idült lobos bántalmainak kórismézésére és gyógykezelésére vonatkozólag. Orv. Hetil., 1878, 22, 358–360, 384–90.

  • Kussmaul, A.: Über die Behandlung der Magenerweiterung durch eine neue Methode, mittelst Magenpumpe. Deutsches Archiv für klinische Medizin, 1869, 6 , 454–500.

    Kussmaul A. , 'Über die Behandlung der Magenerweiterung durch eine neue Methode, mittelst Magenpumpe ' (1869 ) 6 Deutsches Archiv für klinische Medizin : 454 -500.

    • Search Google Scholar
  • Kluge, F, Seidler, E.: Zur Erstanwendung des Ösophago- und Gastroskopie. Briefe von Adolf Kussmaul und seinen Mitarbeitern. Medizinhistorisches Journal, 1986, 21 , 288–307.

    Seidler E. , 'Zur Erstanwendung des Ösophago- und Gastroskopie. Briefe von Adolf Kussmaul und seinen Mitarbeitern ' (1986 ) 21 Medizinhistorisches Journal : 288 -307.

    • Search Google Scholar
  • Killian, G.: Zur Geschichte der Oesophago- und Gastroskopie. Deutsche Zeitschrift für Chirurgie, 1901, 58 , 499–512.

    Killian G. , 'Zur Geschichte der Oesophago- und Gastroskopie ' (1901 ) 58 Deutsche Zeitschrift für Chirurgie : 499 -512.

    • Search Google Scholar
  • Strausz, J.: A bronchoscopia felfedezésének 100 éves évfordulójára. Orv. Hetil., 1997, 138 , 1419–1421.

    Strausz J. , 'A bronchoscopia felfedezésének 100 éves évfordulójára ' (1997 ) 138 Orv. Hetil. : 1419 -1421.

    • Search Google Scholar
  • G. E.: Kussmaul egyetemi tanári évei. Orv. Hetil., 1903, 47 , 553.

    G. E. , 'Kussmaul egyetemi tanári évei ' (1903 ) 47 Orv. Hetil. : 553 -.

  • Mikulicz-Radeczki, J.: Über Gastroskopie und Oesophagoskopie. Wiener med. Presse, 1881, 22, 1405–14016, 1438–1477, 1505–1537, 1573–1577.

  • Zimmermann, K.: Oesophago-bronchoscopia. Orv. Hetil., 1902, 46 , 704.

    Zimmermann K. , 'Oesophago-bronchoscopia ' (1902 ) 46 Orv. Hetil. : 704 -.

  • Kelen I.: A recto-romanoscopia. Orv. Hetil., 1904, 48 , 203–204.

    Kelen I. , 'A recto-romanoscopia ' (1904 ) 48 Orv. Hetil. : 203 -204.

  • Eckstein F.: Klinik der Leberkrankheiten von dr. F. Theodor Frerichs. Orv. Hetil., 1858, 2, 694–696. és A heveny máj sorvadása, idem, 710–713.

  • Balogh K.: F. T. Frerichs Klinik der Leberkrankheiten, II. kötet. Orv. Hetil., 1862, 6, 266–267, 307–310, 347–349, 641–648, 665–670, 852–853, 871–873, 931–933.

  • Pár A.: Hepatológia a múlt század közepén. Frerichs könyvének magyar recenziója. Orv. Hetil., 1992, 133 , 2035–2037.

    Pár A. , 'Hepatológia a múlt század közepén. Frerichs könyvének magyar recenziója ' (1992 ) 133 Orv. Hetil. : 2035 -2037.

    • Search Google Scholar
  • Dörnyei S.: Régi magyar orvosdoktori értekezések. Borda Antikvárium, Budapest, I–II. kötet, 1998, 2001.

    Dörnyei S. , '', in Régi magyar orvosdoktori értekezések, I–II. kötet , (1998 ) -.

  • Politzer Á.: Heveny májsorvadás. Boncolati lelet. Orv. Hetil., 1858, 2, 359–361, 373–376.

  • Balogh K.: A máj farkoncztömlő, a jobb oldali vese sorvadása és a bal oldali túlfejlettsége. Orv. Hetil., 1865, 9 , 54–55.

    Balogh K. , 'A máj farkoncztömlő, a jobb oldali vese sorvadása és a bal oldali túlfejlettsége ' (1865 ) 9 Orv. Hetil. : 54 -55.

    • Search Google Scholar
  • Scheutheuer G.: Echinococcus multilocularis. Orv. Hetil., 1876, 20 , 221–223.

    Scheutheuer G. , 'Echinococcus multilocularis ' (1876 ) 20 Orv. Hetil. : 221 -223.

  • Balassa J.: Hasvízkór és lépdag. Orv. Hetil., 1862, 6 , 361–363.

    Balassa J. , 'Hasvízkór és lépdag ' (1862 ) 6 Orv. Hetil. : 361 -363.

  • Müller K.: A heveny májsorvadások egy esete. Orv. Hetil., 1874, 18, 114–116, 153–155, 172–173.

  • Korányi F.: Újabb adatok a májburkony kór- és gyógytanához. Orv. Hetil., 1876, 20 , 1001–1006.

    Korányi F. , 'Újabb adatok a májburkony kór- és gyógytanához ' (1876 ) 20 Orv. Hetil. : 1001 -1006.

    • Search Google Scholar
  • Kétly K.: Súlyos hurutos sárgaság, szívhüdés folytán halál. Orv. Hetil., 1876, 20 , 1045–1048.

    Kétly K. , 'Súlyos hurutos sárgaság, szívhüdés folytán halál ' (1876 ) 20 Orv. Hetil. : 1045 -1048.

    • Search Google Scholar
  • Ossikovszky J.: A villanymérgezésről és a heveny májsorvadásról. Orv. Hetil., 1872, 16, 648–651, 673–676, 705–708, 723–724, 785–796 és A heveny sárga májsorvadás azonos a phosphormérgezéssel, Orv. Hetil., 1881, 25 , 139–141, 161–164, 185–187, 213–214, 236–1237, 257–258, 282–283, 299–300.

  • Déri (Deutsch) Zs.: Adatok a máj idült szövetközi lobjának tünettanához és kórszövettanához. Orv. Hetil., 1881, 25, 1095–1097, 1113–1117.

  • Stiller B.: Májbajjal szövődött xanthoma multiplex esete. Orv. Hetil., 1882, 26 , 357–362.

    Stiller B. , 'Májbajjal szövődött xanthoma multiplex esete ' (1882 ) 26 Orv. Hetil. : 357 -362.

    • Search Google Scholar
  • Hutyra F.: Adatok a májdaganatok tanához. Orv. Hetil., 1886, 30, 169–176, 206–211, 373–378, 409–413.

  • Tauszk, F.: A hypertrophiás és atrophiás májlob viszonya egymáshoz. Orv. Hetil., 1888, 32, 246–247, 273–275, 288–289, 301–302, 314–315, 325–326.

  • Imrédy B.: Belgyógyászati casuistikai esetek. 1. Pylethrombosis. Orv. Hetil., 1893, 37 , 436–438.

    Imrédy B. , 'Belgyógyászati casuistikai esetek. 1. Pylethrombosis ' (1893 ) 37 Orv. Hetil. : 436 -438.

    • Search Google Scholar
  • Gerster Á.: A vena porta gyökereinek septicus thrombosisáról, és a pylephlebitisről, néhány megjegyzéssel a hashártya sepsishez. Közlemény a Mount Sinai kórház sebészi osztályáról. Orv. Hetil., 1903, 47, 412–414, 430–433, 444–446, 461–462.

  • Reusz F.: Icterus és súlyosabb jellegű idegrendszeri tünetek. Orv. Hetil., 1901, 45, 611–613, 619–620.

  • Deutsch, L.: Májölő szérum (sérum anti-hépatitique). Orv. Hetil., 1900, 44 , 590–596.

    Deutsch L. , 'Májölő szérum (sérum anti-hépatitique) ' (1900 ) 44 Orv. Hetil. : 590 -596.

    • Search Google Scholar
  • Kétly L.: Torday Á.: Mennyiben értékesíthető a cytodiagnosis a mellűri és hasűri folyadékok természetének elbírálásánál? Orv. Hetil., 1902, 46, 671–673, 693–695, 709–712, 725–728.

  • Stern S.: A hepatitis interstitialisból eredő hasvízkór sebészeti kezelése. Orv. Hetil., 1900, 44 , 639–642.

    Stern S. , 'A hepatitis interstitialisból eredő hasvízkór sebészeti kezelése ' (1900 ) 44 Orv. Hetil. : 639 -642.

    • Search Google Scholar
  • Herczel M.: A vena portae vérkörének sebészeti elterelése. Orv. Hetil., 1903, 47 , 363–365.

    Herczel M. , 'A vena portae vérkörének sebészeti elterelése ' (1903 ) 47 Orv. Hetil. : 363 -365.

    • Search Google Scholar
  • Kuthly D., Donogány Z.: Epekövek budapesti hullaanyagban. Orv. Hetil., 1894, 38 , 287–288.

    Donogány Z. , 'Epekövek budapesti hullaanyagban ' (1894 ) 38 Orv. Hetil. : 287 -288.

  • Stiller B.: Az epehólyag elsődleges rákjáról. Orv. Hetil., 1886, 30, 309–315, 337–342.

  • Pólya J.: Herczel Manó. Therapia, 1925, 2 , 109–118.

    Pólya J. , 'Herczel Manó ' (1925 ) 2 Therapia : 109 -118.

  • Kétly K.: Dollinger Gy.: Casuistika a gyomor- és epeutak megbetegedései körében 3 eset kapcsán. Orv. Hetil., 1893, 37 , 277–278.

    Dollinger Gy. , 'Casuistika a gyomor- és epeutak megbetegedései körében 3 eset kapcsán ' (1893 ) 37 Orv. Hetil. : 277 -278.

    • Search Google Scholar
  • Herczel M.: Epehólyagműtét 54 kő eltávolításával. Orv. Hetil., 1893, 37 , 519–522.

    Herczel M. , 'Epehólyagműtét 54 kő eltávolításával ' (1893 ) 37 Orv. Hetil. : 519 -522.

    • Search Google Scholar
  • Imrédy B:. Az epeutak megbetegedésének hat esete. Műtét. Gyógyulás. Orv. Hetil., 1895, 39, 348–350, 371–372, 386–388.