View More View Less
  • 1 Pest Megyei Flór Ferenc Kórház Bőrgyógyászati Osztály Kistarcsa Semmelweis tér 1. 2143
Restricted access

Az adverz gyógyszerreakciók különféle klinikai megjelenési formái alapján a kiváltó gyógyszerre nehéz következtetni. A gyanúba vett gyógyszerek elhagyása után fellépő javulás vagy az empirikus tapasztalat, esetleg irodalmi adatok alapján lehet a felelős gyógyszert feltételezni. A gyógyszerérzékenység bizonyítása bonyolult, jól átgondolt orvosi tevékenység útján lehetséges, és azokban az esetekben szükséges, amikor a gyanús gyógyszer más vegyületcsoportba tartozó szerrel nem helyettesíthető, és a betegnek feltétlenül szükséges szednie. A jelen közlemény célja egy eset kapcsán körvonalazni azokat a lehetőségeket és veszélyeket, melyek a kivizsgálás során alkalmazhatók, illetve megjelenhetnek. A kivizsgálás során használt módszerek a gyanúba vett gyógyszerekkel – lamotrigin, risperidon, sertralin – zopiclonum, atorvastatin elvégzett epicutan teszt során egyedül a sertralin adott a multiform tünetekkel azonos pozitív reakciót. A pozitív bőrteszt területéről készült hisztológiai vizsgálat eredménye visszautalt az eredetileg észlelt klinikai formára (erythema exsudativum multiforme Stevens–Johnson-szindróma). A beteg bipoláris affektív zavara miatt a negatív bőrtesztet adó készítményekkel per os provokáció történt, ez azonban a beteg számára kockázatos, de az egyetlen megbízható és biztos módszer. Az elvégzett per os expozíció során a törzsön a lamotrigintől már tört adag bevételét követően három órán belül diffúz erythema, 12 órán belül az alkalmazott szteroid- és antihisztamin-kezelés ellenére scarlatiniform exanthema jelent meg. Az eset érdekessége, hogy a gyanúba vett gyógyszerek során epicutan teszttel egy gyógyszer érzékenysége igazolódott, azonban a másik gyanúba vett készítménnyel végzett pozitív per os expozíciós próba is váratlanul tünetet provokált (scarlatiniform, azonnali reakciót). Megállapítható, hogy csupán egy bizonyos módszer még a klinikai képpel való egyező eredmény alapján sem elegendő adverz gyógyszerreakció provokáló tényezőjének bizonyítására.

  • Calabrese, J. R., Bowden, C. L., McElroy, S. L. és mtsai: Spectrum of activity of Lamotrigine in treatment-refracory bipolar disorder. Am. J. Psychiatry, 1999, 156 , 1019–1023.

    McElroy S. L. , 'Spectrum of activity of Lamotrigine in treatment-refracory bipolar disorder ' (1999 ) 156 Am. J. Psychiatry : 1019 -1023.

    • Search Google Scholar
  • Bocquet, H., Farmer, M. J., Bressieux, M. és mtsai: Toxic epidermal necrolysis and Stevens–Johnson syndrome with Lamotrigine. Annales de Dermatologie et de Vénéréologie, 1999, 126 , 46–51.

    Bressieux M. , 'Toxic epidermal necrolysis and Stevens–Johnson syndrome with Lamotrigine ' (1999 ) 126 Annales de Dermatologie et de Vénéréologie : 46 -51.

    • Search Google Scholar
  • Roepke, S., Treudler, R., Anghelescu, I. és mtsai: Valproic acid and hypersensitivity syndrome. Am. J. Psychiatry, 2004, 161 , 579–601.

    Anghelescu I. , 'Valproic acid and hypersensitivity syndrome ' (2004 ) 161 Am. J. Psychiatry : 579 -601.

    • Search Google Scholar
  • Bozikas, V., Vartzopulos, D., Phocas, C. és mtsai: Lamotrigine- Induced Rash After Sun Exposure. Am. J. Psychiatry, 1999, 156 , 2015–2016.

    Phocas C. , 'Lamotrigine- Induced Rash After Sun Exposure ' (1999 ) 156 Am. J. Psychiatry : 2015 -2016.

    • Search Google Scholar
  • Sladden, M., Mortimer, N., Chave, T.: Toxic epidermal necrolysis caused by lamotrigine. Australian Family Physician, 2004, 33 , 829–830.

    Chave T. , 'Toxic epidermal necrolysis caused by lamotrigine ' (2004 ) 33 Australian Family Physician : 829 -830.

    • Search Google Scholar
  • Fiszenson-Albala, F., Auzerie, V., Mahe, E. és mtsai: A 6- month prospective survey of cutaneous drug reactions in a hospital setting. Brit. J. Dermatol., 2003, 149 , 1018–1022.

    Mahe E. , 'A 6- month prospective survey of cutaneous drug reactions in a hospital setting ' (2003 ) 149 Brit. J. Dermatol. : 1018 -1022.

    • Search Google Scholar
  • Pichler, W., Yawalkar, N., Schmid, S. és mtsai: Pathogenesis of drug-induced exanthems. Allergy, 2002, 57 , 884–893.

    Schmid S. , 'Pathogenesis of drug-induced exanthems ' (2002 ) 57 Allergy : 884 -893.

  • Suzuki, Y., Reiko, I., Toshiya, A. és mtsai: Human herpesvirus 6 infection as a risk factor for the development of severe drug-induced hypersensitivity syndrome. Arch. Dermatol., 1998, 134 , 1108–1112.

    Toshiya A. , 'Human herpesvirus 6 infection as a risk factor for the development of severe drug-induced hypersensitivity syndrome ' (1998 ) 134 Arch. Dermatol. : 1108 -1112.

    • Search Google Scholar
  • Seisima, M., Yamanaka, S., Fujisawa, T. és mtsai: Reactivation of human herpesvirus /HHV/ family members other than HHV-6 in drug induced hypersensitivity syndrome. Brit. J. Dermatol., 2006, 155 , 344–349.

    Fujisawa T. , 'Reactivation of human herpesvirus /HHV/ family members other than HHV-6 in drug induced hypersensitivity syndrome ' (2006 ) 155 Brit. J. Dermatol. : 344 -349.

    • Search Google Scholar
  • Aihara, M., Sugita, Y., Takahashi, S. és mtsai: Anticonvulsant hypersensitivity syndrome associated with reactivation of cytomegalovirus. Brit. J. Dermatol., 2001, 144 , 1231–1234.

    Takahashi S. , 'Anticonvulsant hypersensitivity syndrome associated with reactivation of cytomegalovirus ' (2001 ) 144 Brit. J. Dermatol. : 1231 -1234.

    • Search Google Scholar
  • Descamps, V., Mahe, E., Houhou, N. és mtsai: Drug-induced hypersensitivity syndrome associated with Epstein–Barr virus infection. Brit. J. Dermatol., 2003, 148 , 1032–1034.

    Houhou N. , 'Drug-induced hypersensitivity syndrome associated with Epstein–Barr virus infection ' (2003 ) 148 Brit. J. Dermatol. : 1032 -1034.

    • Search Google Scholar
  • Pichler, W., Beeler, A., Keller, M. és mtsai: Pharmacological interaction of drugs with immune receptors: The p-i concept. Allergology Int., 2006, 55 , 17–25.

    Keller M. , 'Pharmacological interaction of drugs with immune receptors: The p-i concept ' (2006 ) 55 Allergology Int. : 17 -25.

    • Search Google Scholar
  • Pichler, W., Yawalkar, N., Britschgi, M. és mtsai: Cellular and molecular pathophysiology of cutaneous drug reactions. Am. J. Clin. Dermatol., 2002, 4 , 229–238.

    Britschgi M. , 'Cellular and molecular pathophysiology of cutaneous drug reactions ' (2002 ) 4 Am. J. Clin. Dermatol. : 229 -238.

    • Search Google Scholar
  • Naisbitt, D. J.: Drug hypersensitivity reactions in skin: understanding mechnisms and the development of diagnostic and predicive tests. Toxicology, 2004, 194 , 181–196.

    Naisbitt D. J. , 'Drug hypersensitivity reactions in skin: understanding mechnisms and the development of diagnostic and predicive tests ' (2004 ) 194 Toxicology : 181 -196.

    • Search Google Scholar
  • Pichler, W. J.: Deciphering the immune pathomechanism of cutaneous drug reactions. Allergy, 2002, 57 , 34–36.

    Pichler W. J. , 'Deciphering the immune pathomechanism of cutaneous drug reactions ' (2002 ) 57 Allergy : 34 -36.

    • Search Google Scholar
  • Husz S., Dobozy A.: Gyógyszerallergia. Gyógyszereink, 1994, 44 , 229–232.

    Dobozy A. , 'Gyógyszerallergia ' (1994 ) 44 Gyógyszereink : 229 -232.

  • Pichler, W. J., Tilch, J.: The lymphocyte transformation test in the diagnosis of drug hypersensitivity. Allergy, 2004, 59 , 809–820.

    Tilch J. , 'The lymphocyte transformation test in the diagnosis of drug hypersensitivity ' (2004 ) 59 Allergy : 809 -820.

    • Search Google Scholar
  • Schaub, N., Bircher, A. J.: Severe hypersensitivity syndrome to lamotrigine confirmed by lymphocyte stimulation in vitro. Allergy, 2000, 55 , 191–193.

    Bircher A. J. , 'Severe hypersensitivity syndrome to lamotrigine confirmed by lymphocyte stimulation in vitro ' (2000 ) 55 Allergy : 191 -193.

    • Search Google Scholar
  • Baló-Banga J. M., Németh G., Jacobson, H. J.: Gyógyszerspecifikus IgE, kromatinaktiváció és oralis provokáció összehasonlító vizsgálata gyógyszerallergiásokon. Magyar Belorvosi Archivum, 1994, 5 , 395–398.

    Jacobson H. J. , 'Gyógyszerspecifikus IgE, kromatinaktiváció és oralis provokáció összehasonlító vizsgálata gyógyszerallergiásokon ' (1994 ) 5 Magyar Belorvosi Archivum : 395 -398.

    • Search Google Scholar
  • Réthy L. A., Baló-Banga J. M.: Haptén-indukálta T. Lymphocyta apoptózis gyógyszerallergiásoknál. Allergológiai és Klinikai Immunológia, 2002, 5 , 2–8.

    Baló-Banga J. M. , 'Haptén-indukálta T. Lymphocyta apoptózis gyógyszerallergiásoknál ' (2002 ) 5 Allergológiai és Klinikai Immunológia : 2 -8.

    • Search Google Scholar
  • Brockow, K., Romano, A., Blanka, M. és mtsai: General considerations for skin test procedures in the diagnosis of drug hypersensivity. Allergy, 2002, 57 , 45–51.

    Blanka M. , 'General considerations for skin test procedures in the diagnosis of drug hypersensivity ' (2002 ) 57 Allergy : 45 -51.

    • Search Google Scholar
  • Balachandran, C., Shruthakirthi, S., Dipak, S. és mtsa: Patch test in adverse cutaneous drug reacion. Indian J. Dermatology-Venerology and Leprology, 2002, 68 , 13–15.

    Dipak S. , 'Patch test in adverse cutaneous drug reacion ' (2002 ) 68 Indian J. Dermatology-Venerology and Leprology : 13 -15.

    • Search Google Scholar
  • Puig, L., Nadal, C., Fernandez-Figueras, M. és mtsa: Carbamazepine-induced drug rashes: diagnostic value of patch tests depends on clinico-pathologic presentation. Contact Dermatitis, 1996, 34 , 435–437.

    Fernandez-Figueras M. , 'Carbamazepine-induced drug rashes: diagnostic value of patch tests depends on clinico-pathologic presentation ' (1996 ) 34 Contact Dermatitis : 435 -437.

    • Search Google Scholar
  • Alanko, K.: Patch testing in cutaneous reactions caused by Carbamazepine. Contact Dermatitis, 1993, 29 , 254–257.

    Alanko K. , 'Patch testing in cutaneous reactions caused by Carbamazepine ' (1993 ) 29 Contact Dermatitis : 254 -257.

    • Search Google Scholar
  • Barbaud, A., Concalo, M., Bruynzeel, D. és mtsa: Guidelines for performing skin tests with drugs in the investigation of coutaneous adverse drug reactions. Contact Dermatitis, 2001, 45 , 321–328.

    Bruynzeel D. , 'Guidelines for performing skin tests with drugs in the investigation of coutaneous adverse drug reactions ' (2001 ) 45 Contact Dermatitis : 321 -328.

    • Search Google Scholar
  • Pérez-Ezquerra, R., Fernández, M., Castro, M. és mtsai: Delayed hypersensitivity to hydroxycloroquine manifested by two different types of cutaneous eruptions in the same patient. Allergologia et Immunologia, 2006, 34 , 174–175.

    Castro M. , 'Delayed hypersensitivity to hydroxycloroquine manifested by two different types of cutaneous eruptions in the same patient ' (2006 ) 34 Allergologia et Immunologia : 174 -175.

    • Search Google Scholar
  • Aberer, W., Birchner, A., Romano, A. és mtsai: Drug provocation testing in the diagnosis of drug hypersensitivity reactions: general considerations. Allergy, 2003, 58 , 854–863.

    Romano A. , 'Drug provocation testing in the diagnosis of drug hypersensitivity reactions: general considerations ' (2003 ) 58 Allergy : 854 -863.

    • Search Google Scholar
  • Sachs, B., Rönnau, A. C., Schmiedeberg, S. és mtsai: Lamotrigine-induced Stevens–Johnson syndrome: demonstration of specific lymphocyte reactivity in vitro. Dermatology, 1997, 195 , 60–64.

    Schmiedeberg S. , 'Lamotrigine-induced Stevens–Johnson syndrome: demonstration of specific lymphocyte reactivity in vitro ' (1997 ) 195 Dermatology : 60 -64.

    • Search Google Scholar
All Time Past Year Past 30 Days
Abstract Views 109 109 11
Full Text Views 24 15 1
PDF Downloads 10 7 1