View More View Less
  • 1 Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar Budapest

A XX. század utolsó negyedében végbemenő gyors változások ráébresztették a pedagógiával foglalkozó szakembereket arra, hogy iskolarendszerünk lassan vagy egyáltalán nem követte a gazdasági változásokat, sem képzési kínálatában, sem az oktatás tartalmában, de még kevésbé módszereiben. Fel kellett ismernünk, hogy ennek a konzervatív rendszernek a fenntartása nem ésszerű, az oktatás a globalizációs verseny legfontosabb területévé vált, és a kulcs a XXI. századhoz a tanulás. Éppen ezért vált az oktatásügy új irányvonalává az oktatás térbeli és időbeli kiterjesztése, azaz az élethosszig tartó tanulás (LLL: lifelong learning). Az oktatás iránt megnövekedett a társadalmi igény, megváltoztak a gazdaság, a munkaadók elvárásai is: a tudás a versenyképesség alapjává vált. Ebben a folyamatban kiemelt szerep jut az egyetemeknek, amelyek a graduális képzésen túl, az expanzió révén megnövekedett diplomás felnőtt tömegek továbbképzésének helyszínévé is váltak. Ezekre válaszul Európa számos országában reformfolyamatok indultak meg a ’90-es években. E reformtörekvéseknek szabott közös irányt az 1999. június 19-én aláírt Bolognai Nyilatkozat, amely célul tűzte ki, hogy aláírói 2010-re egységes európai felsőoktatási térséget hoznak létre, és összehangolják, összehasonlíthatóvá teszik felsőoktatási rendszereiket. A kitűzött célok eléréséhez azonban önmagában nem elegendő az adminisztratív változtatás, a formai megújulást követnie kell egyfajta tartalmi innovációnak is, amely a főiskolai képzés megújulását jelenti. Az utóbbi évek során a magyar főiskolák és egyetemek kidolgozták az új struktúrának megfelelő oktatási programjaikat, 2006. szeptember 1-jétől már csak az új oktatási programok indultak. A szerző a képzési rendszer átalakításának legfontosabb területeit határozza meg, amelyek a következők: a képzési „filozófia” és paradigma újrafogalmazása, a képzési szerkezet makroszintű (ismeret, tudás, készség), mezzoszintű (elmélet vs. gyakorlat, illetve tudás vs. alkalmazás) és mikroszintű (bázistudás vs. up-to-date tudás) reformja. A képzési szerkezet technológiai-logisztikai (passzív vs. aktív tudás), valamint a képzés módszertani, technikai reformja. A szerző rendszerezi az átalakítás feladatait is, amelyben a bolognai rendszer képzési követelményeinek, a tanulás kimenetelvárásainak rendszerszemléletű áttekintését, a szükséglet és kínálat viszonyának elemzését, a főiskola képzési szerkezetének átalakítását, a fókuszpontok kialakítását tartja a legfontosabbnak.

If the inline PDF is not rendering correctly, you can download the PDF file here.

  • Barakonyi K.: Rendszerváltás a felsőoktatásban. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2004.

    Barakonyi K. , '', in Rendszerváltás a felsőoktatásban , (2004 ) -.

  • A Magyar Köztársaság Kormányának Szakképzés-fejlesztési stratégiája 2013-ig (2005b). Oktatási Minisztérium, Budapest, 2005.

  • Barakonyi K.: EFT kompatibilis mester szakok. Iskolakultúra, 2006, 16 , 90–109.

    Barakonyi K. , 'EFT kompatibilis mester szakok ' (2006 ) 16 Iskolakultúra : 90 -109.

  • Csóka M.: Módszertani kézikönyv az ápolási gyakorlatok vezetéséhez. Második, átdolgozott kiadás. Semmelweis Egyetem, Budapest, 2004, 35–37.

    Csóka M. , '', in Módszertani kézikönyv az ápolási gyakorlatok vezetéséhez , (2004 ) -.

  • A pedagógusszakma megújításának kihívásai. Az Oktatási Minisztérium és az Országos Közoktatási Intézet szakmai szemináriuma. Szerk.: Nagy M. Oktatási Minisztérium–Országos Közoktatási Intézet, Budapest, 2005.

  • A tankönyvek korszerűségét és minőségét meghatározó tényezők. Szerk.: Kojanitz L. Commitment Pedagógiai Intézet, Budapest, 2006.

  • Benda J.: A kooperatív pedagógia szocializációs sikerei és lehetőségei Magyarországon II. Új Pedag. Szle, 2002, 52 , 21–33.

    Benda J. , 'A kooperatív pedagógia szocializációs sikerei és lehetőségei Magyarországon II ' (2002 ) 52 Új Pedag. Szle : 21 -33.

    • Search Google Scholar
  • Mészáros J., Csóka M., Hollós S.: A klinikai ápolási gyakorlatok tantárgyelméleti megközelítése. Nővér, 2004, 17 , 3–7.

    Hollós S. , 'A klinikai ápolási gyakorlatok tantárgyelméleti megközelítése ' (2004 ) 17 Nővér : 3 -7.

    • Search Google Scholar
  • Budai Á.: Az egész életen át tartó tanulás. Új Pedag. Szle, 2000, 50 , 107–121.

    Budai Á. , 'Az egész életen át tartó tanulás ' (2000 ) 50 Új Pedag. Szle : 107 -121.

  • European Commission: Memorandum on lifelong learning. 2000.

  • European Commission: Making a European area of lifelong learning a reality. 2001.

  • European Communities: A European area of lifelong learning. Office for Official Publications, 2002.

  • Európai Bizottság: Memorandum az egész életen át tartó tanulásról. www.nepfoiskola.hu , 2001

  • Kraiciné Szokoly M.: Egész életen át tartó tanulás, felnőttoktatás, felsőoktatás – kihívások az ezredfordulón. www.toft.elte.hu/tarstud/filmuvtort_2004/szokoly.htm

  • A Magyar Köztársaság Kormányának stratégiája az egész életen át tartó tanulásról (2005a). Oktatási Minisztérium, Budapest, 2005.

  • Óhidy A.: Lifelong learning. Egy oktatáspolitikai koncepció értelmezési lehetőségei Európában. Új Pedag. Szle, 2006, 56 , 65–71.

    Óhidy A. , 'Lifelong learning. Egy oktatáspolitikai koncepció értelmezési lehetőségei Európában ' (2006 ) 56 Új Pedag. Szle : 65 -71.

    • Search Google Scholar
  • Európai Bizottság: Tanítani és tanulni. A kognitív társadalom felé. Munkaügyi Minisztérium, Budapest, 1996.

  • Hollós, S., Gondos, T., Mészáros J. és mtsa: Education program for advanced nursing on acute care patients. Poster. Cohehre Annual Meeting, Sarajevo, Bosnia-Hercegovina, 2007.

  • Csóka M.: A Semmelweis Egyetemen folyó diplomás ápolóképzés tizenhat éve. Orv. Hetil., 2006, 147 , 1189–1194.

    Csóka M. , 'A Semmelweis Egyetemen folyó diplomás ápolóképzés tizenhat éve ' (2006 ) 147 Orv. Hetil. : 1189 -1194.

    • Search Google Scholar