View More View Less
  • 1 Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet Budapest Haller u. 29. 1096
Restricted access

Nonvalvularis pitvarfibrillációban szenvedő betegek esetén az orális antikoaguláns kezelés stroke-prevenciós hatékonysága egyértelműen bizonyított. Ezen betegek nem elhanyagolható hányada számára azonban a magas thromboemboliás kockázat ellenére sem kivitelezhető a hosszú távú antikoaguláns kezelés. Elsősorban ennek köszönhető, hogy napjainkban egyre inkább az alternatív kezelési stratégiák kerülnek az érdeklődés homlokterébe. Nonvalvularis pitvarfibrillációban a thrombusképződés leggyakoribb helye a bal pitvari fülcse. Az európai piacon jelenleg két perkután fülcsezáró eszköz érhető el: Watchman LAA System (Atritech Inc.) és az Amplatzer Cardiac Plug (AGA Medical Corporation). Bár a közelmúltban zárult klinikai vizsgálatok (PLAATO, PROTECT AF) szerint a perkután bal pitvari fülcsezárás elfogadható biztonságossági profil mellett csökkenti a hosszú távú stroke-kockázatot, a rendelkezésünkre álló adatok még korlátozottak. Jelenleg ezek a beavatkozások a nonvalvularis pitvarfibrillációban szenvedő magas stroke-kockázatú betegek azon csoportja számára jelenthetnek elfogadható megoldást, akiknél az orális antikoaguláns terápia nem alkalmazható vagy az optimális hatékonyság nem elérhető. A Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézetben 2010. január 28-án, Magyarországon elsőként, három, nonvalvularis pitvarfibrillációban szenvedő betegünknél végeztünk sikeres perkután bal pitvari fülcsezárást.

  • Go, A., Hylek, E., Phillips, K. és mtsai: Prevalence of diagnosed atrial fibrillation in adults: national implications for rhythm management and stroke prevention: the anticoagulation and risk factors in atrial fibrillation (ATRIA) study. JAMA, 2001, 285 , 2370–2375.

    Phillips K. , 'Prevalence of diagnosed atrial fibrillation in adults: national implications for rhythm management and stroke prevention: the anticoagulation and risk factors in atrial fibrillation (ATRIA) study ' (2001 ) 285 JAMA : 2370 -2375.

    • Search Google Scholar
  • Crystal, E., Connolly, S.: Role of oral anticoagulation in management of atrial fibrillation. Heart, 2004, 90 , 813–817.

    Connolly S. , 'Role of oral anticoagulation in management of atrial fibrillation ' (2004 ) 90 Heart : 813 -817.

    • Search Google Scholar
  • Atrial Fibrillation Investigators: Risk factors for stroke and efficacy of antithrombotic therapy in atrial fibrillation: analysis of pooled data from five randomized controlled trials. Arch. Intern. Med., 1994, 154 , 1449–1457.

    'Risk factors for stroke and efficacy of antithrombotic therapy in atrial fibrillation: analysis of pooled data from five randomized controlled trials ' (1994 ) 154 Arch. Intern. Med. : 1449 -1457.

    • Search Google Scholar
  • Gage, B., Waterman, A., Shannon, W. és mtsai: Validation of clinical classification schemes for predicting stroke: results from the National Registry of Atrial Fibrillation. JAMA, 2001, 285 , 2864–2870.

    Shannon W. , 'Validation of clinical classification schemes for predicting stroke: results from the National Registry of Atrial Fibrillation ' (2001 ) 285 JAMA : 2864 -2870.

    • Search Google Scholar
  • Sherman, D. G., Kim, S. G., Boop, B. S. és mtsai: Occurrence and characteristics of stroke events in the Atrial Fibrillation Follow-up Investigation of Sinus Rhythm Management (AFFIRM) study. Arch. Intern. Med., 2005, 165 , 1185–1191.

    Boop B. S. , 'Occurrence and characteristics of stroke events in the Atrial Fibrillation Follow-up Investigation of Sinus Rhythm Management (AFFIRM) study ' (2005 ) 165 Arch. Intern. Med. : 1185 -1191.

    • Search Google Scholar
  • Van Gelder, I. C., Hagens, V. E., Bosker, H. A. és mtsai: A comparison of rate control and rhythm control in patients with recurrent persistent atrial fibrillation. N. Engl. J. Med., 2002, 347 , 1834–1840.

    Bosker H. A. , 'A comparison of rate control and rhythm control in patients with recurrent persistent atrial fibrillation ' (2002 ) 347 N. Engl. J. Med. : 1834 -1840.

    • Search Google Scholar
  • European Atrial Fibrillation Trial Study Group: Optimal oral anticoagulant therapy in patients with nonrheumatic atrial fibrillation and recent cerebral ischemia. N. Engl. J. Med., 1995, 333 , 5–10.

    'Optimal oral anticoagulant therapy in patients with nonrheumatic atrial fibrillation and recent cerebral ischemia ' (1995 ) 333 N. Engl. J. Med. : 5 -10.

    • Search Google Scholar
  • Hart, R. G., Pearce, L. A., McBride, R. és mtsai: Factors associated with ischemic stroke during aspirin therapy in atrial fibrillation: analysis of 2012 participants in the SPAF I–III clinical trials. Stroke, 1999, 30 , 1223–1229.

    McBride R. , 'Factors associated with ischemic stroke during aspirin therapy in atrial fibrillation: analysis of 2012 participants in the SPAF I–III clinical trials ' (1999 ) 30 Stroke : 1223 -1229.

    • Search Google Scholar
  • The Boston Area Anticoagulation Trial for Atrial Fibrillation Investigators: The effect of low-dose warfarin on the risk of stroke in patients with nonrheumatic atrial fibrillation. N. Engl. J. Med., 1990, 323 , 1505–1511.

    'The effect of low-dose warfarin on the risk of stroke in patients with nonrheumatic atrial fibrillation ' (1990 ) 323 N. Engl. J. Med. : 1505 -1511.

    • Search Google Scholar
  • Connolly, S. J., Laupacis, A., Gent, M. és mtsai: Canadian Atrial Fibrillation Anticoagulation (CAFA) study. J. Am. Coll. Cardiol., 1991, 18 , 349–355.

    Gent M. , 'Canadian Atrial Fibrillation Anticoagulation (CAFA) study ' (1991 ) 18 J. Am. Coll. Cardiol. : 349 -355.

    • Search Google Scholar
  • Hellemons, B. S., Langenberg, M., Lodder, J. és mtsai: Primary prevention of arterial thromboembolism in non-rheumatic atrial fibrillation in primary care: randomised controlled trial comparing two intensities of coumarin with aspirin. Br. Med. J., 1999, 319 , 958–964.

    Lodder J. , 'Primary prevention of arterial thromboembolism in non-rheumatic atrial fibrillation in primary care: randomised controlled trial comparing two intensities of coumarin with aspirin ' (1999 ) 319 Br. Med. J. : 958 -964.

    • Search Google Scholar
  • Stroke Prevention in Atrial Fibrillation Investigators: A differential effect of aspirin in prevention of stroke on atrial fibrillation. J. Stroke Cerebrovasc. Dis., 1993, 3 , 181–188.

    'A differential effect of aspirin in prevention of stroke on atrial fibrillation ' (1993 ) 3 J. Stroke Cerebrovasc. Dis. : 181 -188.

    • Search Google Scholar
  • Mant, J., Hobbs, F. D. R., Fletcher, K. és mtsai: Warfarin versus aspirin for stroke prevention in atrial fibrillation in the elderly community population: the Birmingham Atrial Fibrillation Treatment of the Aged Study (BAFTA), a randomised controlled trial. Lancet, 2007, 370 , 493–503.

    Fletcher K. , 'Warfarin versus aspirin for stroke prevention in atrial fibrillation in the elderly community population: the Birmingham Atrial Fibrillation Treatment of the Aged Study (BAFTA), a randomised controlled trial ' (2007 ) 370 Lancet : 493 -503.

    • Search Google Scholar
  • ACTIVE Investigators: Clopidogrel plus aspirin versus oral anticoagulation for atrial fibrillation in the Atrial fibrillation Clopidogrel Trial with Irbesartan for prevention of Vascular Events (ACTIVE W): a randomised controlled trial. Lancet, 2006, 367 , 1903–1912.

    'Clopidogrel plus aspirin versus oral anticoagulation for atrial fibrillation in the Atrial fibrillation Clopidogrel Trial with Irbesartan for prevention of Vascular Events (ACTIVE W): a randomised controlled trial ' (2006 ) 367 Lancet : 1903 -1912.

    • Search Google Scholar
  • Onalan, O., Lashevsky, I., Hamad, A. és mtsai: Nonpharmacologic stroke prevention in atrial fibrillation. Exp. Rev. Cardiovasc. Ther., 2005, 3 , 619–633.

    Hamad A. , 'Nonpharmacologic stroke prevention in atrial fibrillation ' (2005 ) 3 Exp. Rev. Cardiovasc. Ther. : 619 -633.

    • Search Google Scholar
  • Wysowski, D. K., Nourjah, P., Swartz, L.: Bleeding complications with warfarin use: a prevalent adverse effect resulting in regulatory action. Arch. Intern. Med., 2007, 167 , 1414–1419.

    Swartz L. , 'Bleeding complications with warfarin use: a prevalent adverse effect resulting in regulatory action ' (2007 ) 167 Arch. Intern. Med. : 1414 -1419.

    • Search Google Scholar
  • Sievert, H., Bayard, Y. L.: Percutaneous closure of left atrial appendage, a major step forward. Editorial comment. J. Am. Coll. Cardiol. Card. Int., 2009, 7 , 601–602.

    Bayard Y. L. , 'Percutaneous closure of left atrial appendage, a major step forward. Editorial comment ' (2009 ) 7 J. Am. Coll. Cardiol. Card. Int. : 601 -602.

    • Search Google Scholar
  • Hellerstein, H. K., Sinaiko, E., Dolgin, M.: Amputation of the canine atrial appendages. Proc. Soc. Exp. Biol. Med., 1947, 66 , 337.

    Dolgin M. , 'Amputation of the canine atrial appendages ' (1947 ) 66 Proc. Soc. Exp. Biol. Med. : 337 -.

    • Search Google Scholar
  • Madden, J. L.: Resection of the left auricular appendix – a prophylaxis for recurrent arterial emboli. JAMA, 1949, 140 , 769–772.

    Madden J. L. , 'Resection of the left auricular appendix – a prophylaxis for recurrent arterial emboli ' (1949 ) 140 JAMA : 769 -772.

    • Search Google Scholar
  • Beal, J. M., Longmire, W. P., Leake, W. H.: Resection of the auricular appendages. Ann Surg., 1950, 132 , 517–530.

    Leake W. H. , 'Resection of the auricular appendages ' (1950 ) 132 Ann Surg. : 517 -530.

  • Blackshear, J. L., Odell, J. A.: Appendage obliteration to reduce stroke in cardiac surgical patients with atrial fibrillation. Ann. Thorac. Surg., 1996, 61 , 755–759.

    Odell J. A. , 'Appendage obliteration to reduce stroke in cardiac surgical patients with atrial fibrillation ' (1996 ) 61 Ann. Thorac. Surg. : 755 -759.

    • Search Google Scholar
  • Johnson, W. D., Ganjoo, A. K., Stone, C. D. és mtsai: The left atrial appendage: our most lethal human attachment! Surgical implications. Eur. J. Cardiothorac. Surg., 2000, 17 , 718–722.

    Stone C. D. , 'The left atrial appendage: our most lethal human attachment! Surgical implications ' (2000 ) 17 Eur. J. Cardiothorac. Surg. : 718 -722.

    • Search Google Scholar
  • Garcia-Fernandez, M., Perez-David, E., Quiles, J. és mtsai: Role of left atrial appendage obliteration in stroke reduction in patients with mitral valve prosthesis: a transesophageal echocardiographic study. J. Am. Coll. Cardiol., 2003, 42 , 1253–1258.

    Quiles J. , 'Role of left atrial appendage obliteration in stroke reduction in patients with mitral valve prosthesis: a transesophageal echocardiographic study ' (2003 ) 42 J. Am. Coll. Cardiol. : 1253 -1258.

    • Search Google Scholar
  • Healey, J. S., Crystal, E., Lamy, A. és mtsai: Left atrial appendage occlusion study (LAAOS): results of a randomized controlled pilot study of left atrial appendage occlusion during coronary bypass surgery in patients at risk for stroke. Am. Heart J., 2005, 150 , 288–293.

    Lamy A. , 'Left atrial appendage occlusion study (LAAOS): results of a randomized controlled pilot study of left atrial appendage occlusion during coronary bypass surgery in patients at risk for stroke ' (2005 ) 150 Am. Heart J. : 288 -293.

    • Search Google Scholar
  • Odell, J. A., Blackshear, J. L., Davies, E. és mtsai: Thoracoscopic obliteration of the left atrial appendage: potential for stroke reduction. Ann. Thorac. Surg., 1996, 61 , 565–569.

    Davies E. , 'Thoracoscopic obliteration of the left atrial appendage: potential for stroke reduction ' (1996 ) 61 Ann. Thorac. Surg. : 565 -569.

    • Search Google Scholar
  • Blackshear, J. L., Johnson, W. D., Odell, J. A. és mtsai: Thoracoscopic extracardiac obliteration of the left atrial appendage for stroke risk reduction in atrial fibrillation. J. Am. Coll. Cardiol., 2003, 42 , 1249–1252.

    Odell J. A. , 'Thoracoscopic extracardiac obliteration of the left atrial appendage for stroke risk reduction in atrial fibrillation ' (2003 ) 42 J. Am. Coll. Cardiol. : 1249 -1252.

    • Search Google Scholar
  • Wolf, R. K., Schneeberger, E. W., Osterday, R. és mtsai: Video-assisted bilateral pulmonary vein isolation and left atrial appendage exclusion for atrial fibrillation. J. Thorac. Cardiovasc. Surg., 2005, 130 , 797–802.

    Osterday R. , 'Video-assisted bilateral pulmonary vein isolation and left atrial appendage exclusion for atrial fibrillation ' (2005 ) 130 J. Thorac. Cardiovasc. Surg. : 797 -802.

    • Search Google Scholar
  • Balkhy, H. H., Chapman, P. D., Arnsdorf, S. E.: Minimally invasive atrial fibrillation ablation combined with a new technique for thoracoscopic stapling of the left atrial appendage: case report. Heart Surg. Forum, 2004, 7 , 353–355.

    Arnsdorf S. E. , 'Minimally invasive atrial fibrillation ablation combined with a new technique for thoracoscopic stapling of the left atrial appendage: case report ' (2004 ) 7 Heart Surg. Forum : 353 -355.

    • Search Google Scholar
  • Ostermayer, S. H., Reisman, M., Sievert, H. és mtsai: Percutaneous left atrial appendage transcatheter occlusion (PLAATO system) to prevent stroke in high-risk patients with non-rheumatic atrial fibrillation: results from the international multicenter feasibility trials. J. Am. Col. Cardiol., 2005, 46 , 9–14.

    Sievert H. , 'Percutaneous left atrial appendage transcatheter occlusion (PLAATO system) to prevent stroke in high-risk patients with non-rheumatic atrial fibrillation: results from the international multicenter feasibility trials ' (2005 ) 46 J. Am. Col. Cardiol. : 9 -14.

    • Search Google Scholar
  • Hanna, I., Kolm, P., Martin, R. és mtsai: Left atrial structure and function after percutaneous left atrial appendage transcatheter occlusion (PLAATO). J. Am. Coll. Cardiol., 2004, 43 , 1868–1872.

    Martin R. , 'Left atrial structure and function after percutaneous left atrial appendage transcatheter occlusion (PLAATO) ' (2004 ) 43 J. Am. Coll. Cardiol. : 1868 -1872.

    • Search Google Scholar
  • Block, P. C., Burstein, S., Casale, P. N. és mtsai: Percutaneous left atrial appendage occlusion for patients in atrial fibrillation suboptimal for warfarin therapy: 5-year results of the PLAATO (Percutaneous Left Atrial Appendage Transcatheter Occlusion) study. J. Am. Coll. Cardiol. Cardiovasc. Intervent., 2009, 2 , 594–600.

    Casale P. N. , 'Percutaneous left atrial appendage occlusion for patients in atrial fibrillation suboptimal for warfarin therapy: 5-year results of the PLAATO (Percutaneous Left Atrial Appendage Transcatheter Occlusion) study ' (2009 ) 2 J. Am. Coll. Cardiol. Cardiovasc. Intervent. : 594 -600.

    • Search Google Scholar
  • Bayard, Y., Omran, H., Sievert, H. és mtsai: Worldwide experience of percutaneous left atrial appendage transcatheter occlusion (PLAATO). J. Neurol. Sci., 2005, 238 , S70–S70.

    Sievert H. , 'Worldwide experience of percutaneous left atrial appendage transcatheter occlusion (PLAATO) ' (2005 ) 238 J. Neurol. Sci. : S70 -S70.

    • Search Google Scholar
  • Sick, P. B., Ulrich, M., Grube, E. és mtsai: Stroke prevention technology for patients with non-valvular AF – worldwide experience with the new watchman LAA system. J. Am. Coll. Cardiol., 2006, 47 , 36A.

    Grube E. , 'Stroke prevention technology for patients with non-valvular AF – worldwide experience with the new watchman LAA system ' (2006 ) 47 J. Am. Coll. Cardiol. : 36A -.

    • Search Google Scholar
  • Holmes, D., Reddy, V., Turi, Z. és mtsai: Percutaneous closure of the left atrial appendage versus warfarin therapy for prevention of stroke in patients with atrial fibrillation: a randomised non-inferiority trial. Lancet, 2009, 374 , 534–542.

    Turi Z. , 'Percutaneous closure of the left atrial appendage versus warfarin therapy for prevention of stroke in patients with atrial fibrillation: a randomised non-inferiority trial ' (2009 ) 374 Lancet : 534 -542.

    • Search Google Scholar
The author instructions are available in PDF.
Instructions for Authors in Hungarian HERE.
Mendeley citation style is available HERE.

Főszerkesztő - Editor-in-Chief:
 
Zoltán PAPP (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Budapest)

Read the professional career of Zoltán PAPP HERE.

All scientific publications of Zoltán PAPP are collected in the Hungarian Scientific Bibliography.

Főszerkesztő-helyettesek - Assistant Editors-in-Chief: 

  • Erzsébet FEHÉR (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet)
  • Krisztina HAGYMÁSI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)

Főmunkatársak - Senior Editorial Specialists:

  • László KISS (a Debreceni Egyetem habilitált doktora)
  • Gabriella LENGYEL (ny. egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)
  • Alajos PÁR (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)

 A Szerkesztőbizottság tagjai – Members of the Editorial Board:

  • Péter ANDRÉKA (főigazgató, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • Géza ÁCS Jr. (egyetemi tanár Floridában)
  • Csaba BALÁZS (egyetemi tanár, Budai Endokrinközpont, Budapest)
  • Péter BENCSIK (volt folyóirat-kiadás vezető, Akadémiai Kiadó, Budapest)
  • Zoltán BENYÓ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Transzlációs Medicina Intézet, Budapest)
  • Dániel BERECZKI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Neurológiai Klinika, Budapest)
  • Anna BLÁZOVICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Farmakognóziai Intézet, Budapest)
  • Elek DINYA (professor emeritus, biostatisztikus, Semmelweis Egyetem, Budapest)
  • Attila DOBOZY (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Bőrgyógyászati Klinika, Szeged)
  • András FALUS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet, Budapest)
  • Csaba FARSANG (egyetemi tanár, Szent Imre Oktató Kórház, Belgyógyászati Osztály, Budapest)
  • János FAZAKAS (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Transzplantációs és Sebészeti Klinika, Budapest)
  • Béla FÜLESDI (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Debrecen)
  • Beáta GASZTONYI (egyetemi magántanár, kórházi főorvos, Zala Megyei Kórház, Belgyógyászat, Zalaegerszeg)
  • István GERGELY (egyetemi docens, Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, Románia)
  • Judit GERVAIN (osztályvezető főorvos, Fejér Megyei Szent György Kórház, Belgyógyászat, Székesfehérvár)
  • Béla GÖMÖR (professor emeritus, Budai Irgalmasrendi Kórház, Reumatológiai Osztály, Budapest)
  • László GULÁCSI (egyetemi tanár, Óbudai Egyetem, Egészségügyi Közgazdaságtan Tanszék, Budapest)
  • János HANKISS (professor emeritus, Markusovszky Lajos Oktató Kórház, Belgyógyászati Osztály, Szombathely)
  • Örs Péter HORVÁTH (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Sebészeti Klinika, Pécs)
  • Béla HUNYADY (egyetemi tanár, Somogy Megyei Kaposi Mór Kórház, Belgyógyászat, Kaposvár)
  • Péter IGAZ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • Ferenc JAKAB (c. egyetemi tanár, Uzsoki Utcai Kórház, Sebészet, Budapest)
  • András JÁNOSI (c. egyetemi tanár, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • György JERMENDY (egyetemi tanár, Bajcsy-Zsilinszky Kórház, Belgyógyászat, Budapest)
  • László KALABAY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Családorvosi Tanszék, Budapest)
  • János KAPPELMAYER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Debrecen)
  • Éva KELLER (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • Mátyás KELTAI (ny. egyetemi docens, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • András KISS (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, II. Patológiai Intézet, Budapest)
  • László KÓBORI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Transzplantációs és Sebészeti Klinika, Budapest)
  • Lajos KULLMANN (ny. egyetemi tanár, Országos Rehabilitációs Intézet, Budapest)
  • Emese MEZŐSI (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika, Pécs)
  • József MOLNÁR (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Mikrobiológiai és Immunológiai Intézet, Szeged)
  • Péter MOLNÁR (professor emeritus, Debreceni Egyetem, Magatartástudományi Intézet, Debrecen)
  • Györgyi MŰZES (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Bálint NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Humángenetikai Tanszék, Debrecen)
  • Endre NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Belgyógyászati Intézet, Debrecen) 
  • Péter NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, I. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet, Budapest)
  • Viktor NAGY (főorvos, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Zoltán Zsolt NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • Balázs NEMES (egyetemi docens, Debreceni Egyetem, Transzplantációs Tanszék, Debrecen)
  • Attila PATÓCS (tudományos főmunkatárs, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Gabriella PÁR (egyetemi docens, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)
  • György PFLIEGLER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Ritka Betegségek Tanszéke, Debrecen)
  • István RÁCZ (egyetemi tanár, főorvos, Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Belgyógyászat, Győr)
  • Imre ROMICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Urológiai Klinika, Budapest)
  • László Jr. ROMICS (Angliában dolgozik) 
  • Imre RURIK (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék, Debrecen)
  • Zsuzsa SCHAFF (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, II. Patológiai Intézet, Budapest)
  • Péter SCHMIDT (házi gyermekorvos, Győr)
  • Kornél SIMON (ny. osztályvezető főorvos, Siófoki Kórház, Belgyógyászat, Siófok)
  • Gábor SIMONYI (vezető főorvos, Szent Imre Kórház, Anyagcsere Központ, Budapest)
  • Gábor Márk SOMFAI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • Anikó SOMOGYI (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Péter SÓTONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • Péter Jr. SÓTONYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Városmajori Szív- és Érsebészeti Klinika, Budapest)
  • Ildikó SÜVEGES (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György SZABÓ (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Arc-Állcsont-Szájsebészeti és Fogászati Klinika, Budapest)
  • Ferenc SZALAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • Miklós SZENDRŐI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Ortopédiai Klinika, Budapest)
  • István SZILVÁSI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Miklós TÓTH (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • László TRINGER (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, Budapest)
  • Tivadar TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, I. Gyermekgyógyászati Klinika, Budapest)
  • Zsolt TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Lívia VASAS (ny. könyvtárigazgató, Semmelweis Egyetem, Központi Könyvtár, Budapest)
  • Barna VÁSÁRHELYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • László VÉCSEI (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Neurológiai Klinika, Szeged)
  • Gábor WINKLER (egyetemi tanár, Szent János Kórház, Belgyógyászati Osztály, Budapest)

Nemzetközi szerkesztőbizottság - International Editorial Board:

  • Elnök/President Péter SÓTONYI (Budapest)
  • Ernest ADEGHATE (Al Ain)
  • Ferenc ANTONI (Edinburgh)
  • Maciej BANACH (Łódź)
  • Klára BERENCSI (Rosemont)
  • Angelo BIGNAMINI (Milano)
  • Anupam BISHAYEE (Signal Hill)
  • Hubert E. BLUM (Freiburg)
  • G. László BOROS (Los Angeles)
  • Frank A. CHERVENAK (New York)
  • Meinhard CLASSEN (München)
  • József DÉZSY (Wien)
  • Peter ECKL (Salzburg)
  • Péter FERENCI (Wien)
  • Madelaine HAHN (Erlangen)
  • S. Tamás ILLÉS (Bruxelles)
  • Michael KIDD (Toronto)
  • Andrzej KOKOSZKA (Warsaw)
  • Márta KORBONITS (London)
  • Asim KURJAK (Zagreb)
  • Manfred MAIER (Wien)
  • Neil MCINTYRE (London)
  • Lajos OKOLICSÁNYI (Padova)
  • Amado Salvador PENA (Amsterdam)
  • Guliano RAMADORI (Goettingen)
  • Olivér RÁCZ (Košice)
  • Roberto ROMERO (Detroit)
  • Rainer SCHÖFL (Linz)
  • Zvi VERED (Tel Aviv)
  • Josef VESELY (Olomouc)
  • Ákos ZAHÁR (Hamburg)

Akadémiai Kiadó Zrt. 1117 Budapest
Budafoki út 187-189.
A épület, III. emelet
Phone: (+36 1) 464 8235
Email: orvosihetilap@akademiai.hu

2021  
Web of Science  
Total Cites
WoS
1386
Journal Impact Factor 0,707
Rank by Impact Factor Medicine, General & Internal 158/172
Impact Factor
without
Journal Self Cites
0,407
5 Year
Impact Factor
0,572
Journal Citation Indicator 0,15
Rank by Journal Citation Indicator Medicine, General & Internal 214/329
Scimago  
Scimago
H-index
23
Scimago
Journal Rank
0,184
Scimago Quartile Score Medicine (miscellaneous) (Q4)
Scopus  
Scopus
Cite Score
0,9
Scopus
CIte Score Rank
General Medicine 528/826 (Q3)
Scopus
SNIP
0,242

2020  
Total Cites 1277
WoS
Journal
Impact Factor
0,540
Rank by Medicine, General & Internal 155/169 (Q4)
Impact Factor  
Impact Factor 0,310
without
Journal Self Cites
5 Year 0,461
Impact Factor
Journal  0,17
Citation Indicator  
Rank by Journal  Medicine, General & Internal 203/313 (Q4)
Citation Indicator   
Citable 261
Items
Total 229
Articles
Total 32
Reviews
Scimago 21
H-index
Scimago 0,176
Journal Rank
Scimago Medicine (miscellaneous) Q4
Quartile Score  
Scopus 921/1187=0,8
Scite Score  
Scopus General Medicine 494/793 (Q3)
Scite Score Rank  
Scopus 0,283
SNIP  
Days from  28
submission  
to acceptance  
Days from  114
acceptance  
to publication  
Acceptance 72%
Rate

2019  
Total Cites
WoS
1 085
Impact Factor 0,497
Impact Factor
without
Journal Self Cites
0,212
5 Year
Impact Factor
0,396
Immediacy
Index
0,126
Citable
Items
247
Total
Articles
176
Total
Reviews
71
Cited
Half-Life
6,1
Citing
Half-Life
7,3
Eigenfactor
Score
0,00071
Article Influence
Score
0,045
% Articles
in
Citable Items
71,26
Normalized
Eigenfactor
0,08759
Average
IF
Percentile
10,606
Scimago
H-index
20
Scimago
Journal Rank
0,176
Scopus
Scite Score
864/1178=0,4
Scopus
Scite Score Rank
General Medicine 267/529 (Q3)
Scopus
SNIP
0,254
Acceptance
Rate
73%

 

Orvosi Hetilap
Publication Model Hybrid
Submission Fee none
Article Processing Charge 900 EUR/article
Printed Color Illustrations 20 EUR (or 5000 HUF) + VAT / piece
Regional discounts on country of the funding agency World Bank Lower-middle-income economies: 50%
World Bank Low-income economies: 100%
Further Discounts Editorial Board / Advisory Board members: 50%
Corresponding authors, affiliated to an EISZ member institution subscribing to the journal package of Akadémiai Kiadó: 100%
Subscription fee 2022 Online subsscription: 858 EUR / 1157 USD
Print + online subscription: 975 EUR / 1352 USD
Subscription fee 2023 Online subsscription: 858 EUR / 1157 USD
Print + online subscription: 975 EUR / 1352 USD
Subscription Information Online subscribers are entitled access to all back issues published by Akadémiai Kiadó for each title for the duration of the subscription, as well as Online First content for the subscribed content.
Purchase per Title Individual articles are sold on the displayed price.

Orvosi Hetilap
Language Hungarian
Size A4
Year of
Foundation
1857
Volumes
per Year
1
Issues
per Year
52
Founder Markusovszky Lajos Alapítvány -- Lajos Markusovszky Foundation
Founder's
Address
H-1088 Budapest, Szentkriályi u. 46.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address
H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher
Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 0030-6002 (Print)
ISSN 1788-6120 (Online)

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Feb 2022 22 0 0
Mar 2022 28 1 2
Apr 2022 22 1 1
May 2022 6 0 0
Jun 2022 38 0 1
Jul 2022 44 0 0
Aug 2022 11 1 0