View More View Less
  • 1 Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar Gyermekgyógyászati Intézet, Endokrin Szakrendelés Debrecen Nagyerdei krt. 98. 4032
Restricted access

Az utóbbi időszakban bővültek ismereteink a gyermekkori pajzsmirigybetegségekről. A congenitalis hypothyreosis számos formája (dysgenesisek, hormonképzési zavarok, a TSH-érzékenység csökkenése, centrális formák) genetikai eltérések következménye. A súlyos jódhiány az anyai hypothyroxinaemia révén vezet korai idegrendszeri károsodáshoz és congenitalis hypothyreosishoz. Az újszülöttkori CH-szűrés és a korai kezelésbe vétel jó prognózist biztosít. A congenitalis hypothyreosis újszülöttkori formáinak elkülönítése jelenleg is nehézkes. Az átmeneti hypothyroxinaemia kezelésének kérdése ellentmondásos. A juvenilis lymphocytás thyreoiditis diagnózisa a klinikai kép, az ultrahangvizsgálat és az anti-thyroid–peroxidáz-antitest meghatározásával felállítható, kérdéses esetben a vékonytű-aspirációs citológia segíthet. A juvenilis lymphocytás thyreoiditis l-tiroxin-kezelése szubklinikus és manifeszt hypothyreosis fennállása esetén indokolt. A ritka újszülöttkori hyperthyreosis átmeneti formája az anyai Graves–Basedow-kór következménye, esetenként súlyos betegség; a permanens nem autoimmun forma TSH-receptor-gén-mutáció következménye. Az autonóm pajzsmirigy-adenoma hátterében a TSH-receptor-gén mutációi mellett a stimuláló G-fehérje alfa-alegységének mutációi azonosíthatók. A gyermekkori Graves–Basedow-kór kezelése vita tárgya. Az elsőként választandó kezelési forma a pajzsmirigy hormonszintézisét csökkentő és béta-blokkoló szerekkel folytatott gyógyszeres kezelés. A kezeléssel alacsony remissziós ráta érhető el, s a betegségre jellemző a recidívák lehetősége, emiatt gyakran a definitív terápia szükségessége merül fel. Ez Európában általában a szubtotális thyreoidectomiát jelentő sebészi megoldás, az Amerikai Egyesült Államokból származó adatok szerint viszont a radiojód-kezelés is biztonságosan alkalmazható. A gyermekkori jódhiányos strúma a jódhiánybetegség egyik formája, a jódhiányhoz történő adaptáció következménye. Kezelése jód és/vagy l-tiroxin adásával történik, kialakulása jódozott só alkalmazásával előzhető meg. Gyermekkorban a pajzsmirigygöb észlelése a pajzsmirigyrák lehetősége miatt részletes kivizsgálást igényel. Medullaris carcinoma észlelése a családban genetikai szűrést indokol; RET-protoonkogén mutáció esetén teljes pajzsmirigy-eltávolítás szükséges már gyermekkorban is. Orv. Hetil., 2011, 152, 617–627.

  • Ilyés I.: Kongenitális hypothyreosis. Magyar Belorvosi Archivum, 2010, 63, 179–187.

    Ilyés I. , 'Kongenitális hypothyreosis ' (2010 ) 63 Magyar Belorvosi Archivum : 179 -187.

  • Di Lauro, R.: Transcription factors of thyroid development: how many genes for congenital hypothyroidism? Topical Endocrinol., 2001, 7, 26–27.

    Lauro R. , 'Transcription factors of thyroid development: how many genes for congenital hypothyroidism? ' (2001 ) 7 Topical Endocrinol. : 26 -27.

    • Search Google Scholar
  • Hung, W., Sarlis, N. J.: Molecular genetics of thyroid disorders in the neonate. J. End. Genet., 2001, 2, 193–213.

    Sarlis N. J. , 'Molecular genetics of thyroid disorders in the neonate ' (2001 ) 2 J. End. Genet. : 193 -213.

    • Search Google Scholar
  • Krude, H., Biebermann, H., Schnabel, D. és mtsai: Molecular pathogenesis of neonatal hypothyroidism. Horm. Res., 2000, 53, 12–18.

    Schnabel D. , 'Molecular pathogenesis of neonatal hypothyroidism ' (2000 ) 53 Horm. Res. : 12 -18.

    • Search Google Scholar
  • LaFranchi, S.: Congenital hypothyroidism: etiologies, diagnosis, and management. Thyroid, 1999, 9, 735–740.

    LaFranchi S. , 'Congenital hypothyroidism: etiologies, diagnosis, and management ' (1999 ) 9 Thyroid : 735 -740.

    • Search Google Scholar
  • Bikker, H., Baas, F., De Vijlder, J. J.: Molecular analysis of mutated thyroid peroxidase detected in patients with total iodide organification defects. J. Clin. Endocrinol. Metab., 1997, 82, 649–653.

    Vijlder J. J. , 'Molecular analysis of mutated thyroid peroxidase detected in patients with total iodide organification defects ' (1997 ) 82 J. Clin. Endocrinol. Metab. : 649 -653.

    • Search Google Scholar
  • Kopp, P.: Pendred’s syndrome: identification of the genetic defect a century after its recognition. Thyroid, 1999, 9, 65–69.

    Kopp P. , 'Pendred’s syndrome: identification of the genetic defect a century after its recognition ' (1999 ) 9 Thyroid : 65 -69.

    • Search Google Scholar
  • Ilyés I.: A gyermekkori pajzsmirigybetegségek genetikai háttere. Gyermekgyógyászat, 2006, 57, 499–507.

    Ilyés I. , 'A gyermekkori pajzsmirigybetegségek genetikai háttere ' (2006 ) 57 Gyermekgyógyászat : 499 -507.

    • Search Google Scholar
  • Glinoer, D.: Potential consequences of maternal hypothyroidism of the offspring: evidence and implications. Horm. Res., 2001, 55, 109–114.

    Glinoer D. , 'Potential consequences of maternal hypothyroidism of the offspring: evidence and implications ' (2001 ) 55 Horm. Res. : 109 -114.

    • Search Google Scholar
  • Ilyés I.: A perinatalis thyreoidologia gyakorlati kérdései. Lege Artis Medicinae, 2000, 10, 106–112.

    Ilyés I. , 'A perinatalis thyreoidologia gyakorlati kérdései ' (2000 ) 10 Lege Artis Medicinae : 106 -112.

    • Search Google Scholar
  • Morreale de Escobar, G., Escobar del Rey, F.: Iodine deficiency and the transplacental passage of thyroid hormones. Topical Endocrinol., 1996, 2, 3–6.

    Escobar del Rey F. , 'Iodine deficiency and the transplacental passage of thyroid hormones ' (1996 ) 2 Topical Endocrinol. : 3 -6.

    • Search Google Scholar
  • Brown, R. S.: The thyroid gland. In: Brook, C., Clayton, P., Brown, R. (eds): Brook’s Clinical Pediatric Endocrinology. 6th edition. Wiley-Blackwell, Oxford, 2009, 250–282.

    Brown R. S. , '', in Brook’s Clinical Pediatric Endocrinology , (2009 ) -.

  • Asteria, A., Persani, L., Beck-Peccoz, P.: Central hypothyroidism: Consequences in adult life. J. Ped. End. Metab., 2001, 14, 1263–1269.

    Beck-Peccoz P. , 'Central hypothyroidism: Consequences in adult life ' (2001 ) 14 J. Ped. End. Metab. : 1263 -1269.

    • Search Google Scholar
  • Ilyés I.: A növekedésihormon-hiány és a növekedési hormon iránti inszenzitivitás genetikai háttere. Gyermekgyógyászat, 2004, 55, 7–15.

    Ilyés I. , 'A növekedésihormon-hiány és a növekedési hormon iránti inszenzitivitás genetikai háttere ' (2004 ) 55 Gyermekgyógyászat : 7 -15.

    • Search Google Scholar
  • American Academy of Pediatrics: Update of newborn screening and therapy for congenital hypothyroidism. Pediatrics, 2006, 117, 2290–2303.

    'Update of newborn screening and therapy for congenital hypothyroidism ' (2006 ) 117 Pediatrics : 2290 -2303.

    • Search Google Scholar
  • Delange, F.: Neonatal screening for congenital hypothyroidism. Horm. Res., 1997, 48, 51–61.

    Delange F. , 'Neonatal screening for congenital hypothyroidism ' (1997 ) 48 Horm. Res. : 51 -61.

    • Search Google Scholar
  • Jain, W., Agarwal, R., Deorari, A. K. és mtsa: Congenital hypothyroidism. Ind. J. Pediatrics, 2008, 75, 363–367.

    Deorari A. K. , 'Congenital hypothyroidism ' (2008 ) 75 Ind. J. Pediatrics : 363 -367.

  • Van Tijn, D. A., de Vilder, J. M., Vulsma, T.: Role of thyrotropin-releasing hormone stimulation test in diagnosis of congenital central hypothyroidism in infants. J. Clin. Endocrinol. Metab., 2008, 93, 410–419.

    Vulsma T. , 'Role of thyrotropin-releasing hormone stimulation test in diagnosis of congenital central hypothyroidism in infants ' (2008 ) 93 J. Clin. Endocrinol. Metab. : 410 -419.

    • Search Google Scholar
  • Raine, J. E., Donaldson, M. D. C., Gregory, J. W. és mtsai: Practical endocrinology and diabetes in children. Second edition. Blackwell Publishing, 2006, 91–108.

    Gregory J. W. , '', in Practical endocrinology and diabetes in children , (2006 ) -.

  • Derksen-Lubsen, G., Vekerk, P. H.: Neurophysiologic development in early treated congenital hypothyroidism: analysis of literature data. Pediatr. Res., 1996, 39, 561–566.

    Vekerk P. H. , 'Neurophysiologic development in early treated congenital hypothyroidism: analysis of literature data ' (1996 ) 39 Pediatr. Res. : 561 -566.

    • Search Google Scholar
  • Oerbeck, B., Sundet, K., Kase, B. F. és mtsa: Congenital hypothyroidism: influence of disease severity and L-thyroxine treatment on intellectual, motor, and school-associated outcomes in young adults. Pediatrics, 2003, 112, 923–930.

    Kase B. F. , 'Congenital hypothyroidism: influence of disease severity and L-thyroxine treatment on intellectual, motor, and school-associated outcomes in young adults ' (2003 ) 112 Pediatrics : 923 -930.

    • Search Google Scholar
  • Ilyés I.: Thyreoiditisek gyermek- és serdülőkorban. Gyermekgyógyászat, 2003, 54, 367–375.

    Ilyés I. , 'Thyreoiditisek gyermek- és serdülőkorban ' (2003 ) 54 Gyermekgyógyászat : 367 -375.

    • Search Google Scholar
  • Szima S., Felszeghy E., Lenkey Á. és mtsa: A juvenilis lymphocytás thyreoiditis felismerése és gondozása. Gyermekgyógyászat, 2006, 57, 544–550.

    Lenkey Á. , 'A juvenilis lymphocytás thyreoiditis felismerése és gondozása ' (2006 ) 57 Gyermekgyógyászat : 544 -550.

    • Search Google Scholar
  • Roth, C., Scortea, M., Stubbe, P. és mtsai: Autoimmune thyroiditis in childhood – epidemiology, clinical and laboratory findings in 61 patients. Exp. Clin. Endocr. Diabet., 1997, 105, 66–69.

    Stubbe P. , 'Autoimmune thyroiditis in childhood – epidemiology, clinical and laboratory findings in 61 patients ' (1997 ) 105 Exp. Clin. Endocr. Diabet. : 66 -69.

    • Search Google Scholar
  • Volpé, R.: Autoimmunity in endocrine disease. In: Bertrand, J., Rappaport, R., Sizonenko, P. C. (eds): Pediatric endocrinology. Sec. ed. Williams and Wilkins, Baltimore, 1993, 270–276.

    Volpé R. , '', in Pediatric endocrinology , (1993 ) -.

  • Bakó Gy.: Krónikus lymphocytás thyreoiditis (Hashimoto-thyreoiditis). In: Leövey, A. (szerk.): A klinikai endokrinológia és anyagcsere-betegségek kézikönyve. Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2001, 322–326.

    Bakó Gy. , '', in A klinikai endokrinológia és anyagcsere-betegségek kézikönyve , (2001 ) -.

  • Ruwhof, C., Drexhage, H. A.: Iodine and thyroid disease in animal models. Thyroid, 2001, 11, 427–436.

    Drexhage H. A. , 'Iodine and thyroid disease in animal models ' (2001 ) 11 Thyroid : 427 -436.

    • Search Google Scholar
  • Juhász É., Felszeghy E., Ilyés I.: A hashitoxicosisról gyermek és serdülőkorban. Gyermekgyógyászat, 2006, 57, 478–481.

    Ilyés I. , 'A hashitoxicosisról gyermek és serdülőkorban ' (2006 ) 57 Gyermekgyógyászat : 478 -481.

    • Search Google Scholar
  • Foley, T. P.: Thyroid. In: Hochberg, Z. (ed.): Practical algorithms in pediatric endocrinology. 2nd. revised ed. Karger, Basel, 1999, 82–83.

    Foley T. P. , '', in Practical algorithms in pediatric endocrinology , (1999 ) -.

  • Ilyés I., Káposzta R., Felszeghy E. és mtsai: Autoimmune polyendocrinopathiák a gyermekkorban. Gyermekgyógyászat, 2000, 51, 375–381.

    Felszeghy E. , 'Autoimmune polyendocrinopathiák a gyermekkorban ' (2000 ) 51 Gyermekgyógyászat : 375 -381.

    • Search Google Scholar
  • Polak, M.: Hyperthyroidism in early infancy: pathogenesis, clinical features and diagnosis with focus on neonatal hyperthyroidism. Thyroid, 1998, 8, 1171–1177.

    Polak M. , 'Hyperthyroidism in early infancy: pathogenesis, clinical features and diagnosis with focus on neonatal hyperthyroidism ' (1998 ) 8 Thyroid : 1171 -1177.

    • Search Google Scholar
  • Péter F., Ilyés I., Muzsnai Á.: Pajzsmirigy. In: Péter F. (szerk.): Gyermekendokrinológia. Semmelweis Kiadó, Budapest, 2010, 243–246.

    Muzsnai Á. , '', in Gyermekendokrinológia , (2010 ) -.

  • Duprez, L., Parma, J., Van Sande, J. és mtsai: Germline mutation in the thyrotropin receptor gene cause non-autoimmune autosomal dominant hyperthyroidism. Nature Genet., 1994, 7, 396–401.

    Sande J. , 'Germline mutation in the thyrotropin receptor gene cause non-autoimmune autosomal dominant hyperthyroidism ' (1994 ) 7 Nature Genet. : 396 -401.

    • Search Google Scholar
  • Ilyés I., Oláh A., Seszták M.: Autoimmun pajzsmirigybetegségek gyermekkorban. Gyermekgyógyászat, 2000, 51, 122–129.

    Seszták M. , 'Autoimmun pajzsmirigybetegségek gyermekkorban ' (2000 ) 51 Gyermekgyógyászat : 122 -129.

    • Search Google Scholar
  • Nagy V. E.: A pajzsmirigy hiperfunkciós kórképei. In: Leövey A., Nagy V. E., Paragh Gy., Rácz K. (szerk.): Az endokrin és anyagcsere-betegségek kézikönyve. Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2011, 173–180.

    Nagy V. E. , '', in Az endokrin és anyagcsere-betegségek kézikönyve , (2011 ) -.

  • Ilyés I.: Pajzsmirigy-hyperplasia és adenoma a gyermekkorban. Gyermekgyógyászat, 2001, 52, 441–451.

    Ilyés I. , 'Pajzsmirigy-hyperplasia és adenoma a gyermekkorban ' (2001 ) 52 Gyermekgyógyászat : 441 -451.

    • Search Google Scholar
  • Rivkees, S. A.: Pediatric Graves’ disease: controversies in management. Horm. Res. Paediatr., 2010, 74, 305–311.

    Rivkees S. A. , 'Pediatric Graves’ disease: controversies in management ' (2010 ) 74 Horm. Res. Paediatr. : 305 -311.

    • Search Google Scholar
  • Grüters, A.: Treatment of Graves’ disease in children and adolescents. Horm. Res., 1998, 49, 255–257.

    Grüters A. , 'Treatment of Graves’ disease in children and adolescents ' (1998 ) 49 Horm. Res. : 255 -257.

    • Search Google Scholar
  • Tan, S. H., Lee, B. W., Wong, H. B. és mtsa: Relapse markers in thyrotoxicosis. Clin. Pediatr., 1987, 26, 136–139.

    Wong H. B. , 'Relapse markers in thyrotoxicosis ' (1987 ) 26 Clin. Pediatr. : 136 -139.

  • Leövey A.: A pajzsmirigy göbös megbetegedései. In: Leövey A., Nagy V. E., Paragh Gy., Rácz K. (szerk.): Az endokrin és anyagcsere-betegségek kézikönyve. Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2011, 162–173.

    Leövey A. , '', in Az endokrin és anyagcsere-betegségek kézikönyve , (2011 ) -.

  • Balázs Cs.: Molecular mechanism for induction of thyroid autonomy by iodine deficiency. In: Peter, F., Wiersinga, W., Hostalek, U. (eds): The thyroid and evironment. Shattauer, 2000, 223–235.

    Balázs Cs. , '', in The thyroid and evironment , (2000 ) -.

  • Péter F.: A jódhiányos állapot, euthyreoticus diffúz strúma. In: Leövey A., Nagy V. E., Paragh Gy., Rácz K. (szerk.): Az endokrin és anyagcsere-betegségek kézikönyve. Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2011, 157–162.

    Péter F. , '', in Az endokrin és anyagcsere-betegségek kézikönyve , (2011 ) -.

  • Ilyés I., Szabó T.: Pathogenetikai tényezők és a pajzsmirigyhormon-háztartás jellemzői gyermekkori jódhiányos strúmában. Gyermekgyógyászat, 1994, 45, 382–388.

    Szabó T. , 'Pathogenetikai tényezők és a pajzsmirigyhormon-háztartás jellemzői gyermekkori jódhiányos strúmában ' (1994 ) 45 Gyermekgyógyászat : 382 -388.

    • Search Google Scholar
The author instructions are available in PDF.
Instructions for Authors in Hungarian HERE.
Mendeley citation style is available HERE.

Főszerkesztő - Editor-in-Chief:
 
Zoltán PAPP (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Budapest)

Read the professional career of Zoltán PAPP HERE.

All scientific publications of Zoltán PAPP are collected in the Hungarian Scientific Bibliography.

Főszerkesztő-helyettesek - Assistant Editors-in-Chief: 

  • Erzsébet FEHÉR (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet)
  • Krisztina HAGYMÁSI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)

Főmunkatársak - Senior Editorial Specialists:

  • László KISS (a Debreceni Egyetem habilitált doktora)
  • Gabriella LENGYEL (ny. egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)
  • Alajos PÁR (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)

 A Szerkesztőbizottság tagjai – Members of the Editorial Board:

  • Péter ANDRÉKA (főigazgató, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • Géza ÁCS Jr. (egyetemi tanár Floridában)
  • Csaba BALÁZS (egyetemi tanár, Budai Endokrinközpont, Budapest)
  • Péter BENCSIK (volt folyóirat-kiadás vezető, Akadémiai Kiadó, Budapest)
  • Zoltán BENYÓ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Transzlációs Medicina Intézet, Budapest)
  • Dániel BERECZKI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Neurológiai Klinika, Budapest)
  • Anna BLÁZOVICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Farmakognóziai Intézet, Budapest)
  • Elek DINYA (professor emeritus, biostatisztikus, Semmelweis Egyetem, Budapest)
  • Attila DOBOZY (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Bőrgyógyászati Klinika, Szeged)
  • András FALUS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet, Budapest)
  • Csaba FARSANG (egyetemi tanár, Szent Imre Oktató Kórház, Belgyógyászati Osztály, Budapest)
  • János FAZAKAS (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Transzplantációs és Sebészeti Klinika, Budapest)
  • Béla FÜLESDI (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Debrecen)
  • Beáta GASZTONYI (egyetemi magántanár, kórházi főorvos, Zala Megyei Kórház, Belgyógyászat, Zalaegerszeg)
  • István GERGELY (egyetemi docens, Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, Románia)
  • Judit GERVAIN (osztályvezető főorvos, Fejér Megyei Szent György Kórház, Belgyógyászat, Székesfehérvár)
  • Béla GÖMÖR (professor emeritus, Budai Irgalmasrendi Kórház, Reumatológiai Osztály, Budapest)
  • László GULÁCSI (egyetemi tanár, Óbudai Egyetem, Egészségügyi Közgazdaságtan Tanszék, Budapest)
  • János HANKISS (professor emeritus, Markusovszky Lajos Oktató Kórház, Belgyógyászati Osztály, Szombathely)
  • Örs Péter HORVÁTH (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Sebészeti Klinika, Pécs)
  • Béla HUNYADY (egyetemi tanár, Somogy Megyei Kaposi Mór Kórház, Belgyógyászat, Kaposvár)
  • Péter IGAZ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • Ferenc JAKAB (c. egyetemi tanár, Uzsoki Utcai Kórház, Sebészet, Budapest)
  • András JÁNOSI (c. egyetemi tanár, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • György JERMENDY (egyetemi tanár, Bajcsy-Zsilinszky Kórház, Belgyógyászat, Budapest)
  • László KALABAY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Családorvosi Tanszék, Budapest)
  • János KAPPELMAYER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Debrecen)
  • Éva KELLER (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • Mátyás KELTAI (ny. egyetemi docens, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • András KISS (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, II. Patológiai Intézet, Budapest)
  • László KÓBORI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Transzplantációs és Sebészeti Klinika, Budapest)
  • Lajos KULLMANN (ny. egyetemi tanár, Országos Rehabilitációs Intézet, Budapest)
  • Emese MEZŐSI (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika, Pécs)
  • József MOLNÁR (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Mikrobiológiai és Immunológiai Intézet, Szeged)
  • Péter MOLNÁR (professor emeritus, Debreceni Egyetem, Magatartástudományi Intézet, Debrecen)
  • Györgyi MŰZES (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Bálint NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Humángenetikai Tanszék, Debrecen)
  • Endre NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Belgyógyászati Intézet, Debrecen) 
  • Péter NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, I. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet, Budapest)
  • Viktor NAGY (főorvos, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Zoltán Zsolt NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • Balázs NEMES (egyetemi docens, Debreceni Egyetem, Transzplantációs Tanszék, Debrecen)
  • Attila PATÓCS (tudományos főmunkatárs, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Gabriella PÁR (egyetemi docens, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)
  • György PFLIEGLER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Ritka Betegségek Tanszéke, Debrecen)
  • István RÁCZ (egyetemi tanár, főorvos, Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Belgyógyászat, Győr)
  • Imre ROMICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Urológiai Klinika, Budapest)
  • László Jr. ROMICS (Angliában dolgozik) 
  • Imre RURIK (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék, Debrecen)
  • Zsuzsa SCHAFF (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, II. Patológiai Intézet, Budapest)
  • Péter SCHMIDT (házi gyermekorvos, Győr)
  • Kornél SIMON (ny. osztályvezető főorvos, Siófoki Kórház, Belgyógyászat, Siófok)
  • Gábor SIMONYI (vezető főorvos, Szent Imre Kórház, Anyagcsere Központ, Budapest)
  • Gábor Márk SOMFAI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • Anikó SOMOGYI (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Péter SÓTONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • Péter Jr. SÓTONYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Városmajori Szív- és Érsebészeti Klinika, Budapest)
  • Ildikó SÜVEGES (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György SZABÓ (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Arc-Állcsont-Szájsebészeti és Fogászati Klinika, Budapest)
  • Ferenc SZALAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • Miklós SZENDRŐI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Ortopédiai Klinika, Budapest)
  • István SZILVÁSI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Miklós TÓTH (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • László TRINGER (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, Budapest)
  • Tivadar TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, I. Gyermekgyógyászati Klinika, Budapest)
  • Zsolt TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Lívia VASAS (ny. könyvtárigazgató, Semmelweis Egyetem, Központi Könyvtár, Budapest)
  • Barna VÁSÁRHELYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • László VÉCSEI (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Neurológiai Klinika, Szeged)
  • Gábor WINKLER (egyetemi tanár, Szent János Kórház, Belgyógyászati Osztály, Budapest)

Nemzetközi szerkesztőbizottság - International Editorial Board:

  • Elnök/President Péter SÓTONYI (Budapest)
  • Ernest ADEGHATE (Al Ain)
  • Ferenc ANTONI (Edinburgh)
  • Maciej BANACH (Łódź)
  • Klára BERENCSI (Rosemont)
  • Angelo BIGNAMINI (Milano)
  • Anupam BISHAYEE (Signal Hill)
  • Hubert E. BLUM (Freiburg)
  • G. László BOROS (Los Angeles)
  • Frank A. CHERVENAK (New York)
  • Meinhard CLASSEN (München)
  • József DÉZSY (Wien)
  • Peter ECKL (Salzburg)
  • Péter FERENCI (Wien)
  • Madelaine HAHN (Erlangen)
  • S. Tamás ILLÉS (Bruxelles)
  • Michael KIDD (Toronto)
  • Andrzej KOKOSZKA (Warsaw)
  • Márta KORBONITS (London)
  • Asim KURJAK (Zagreb)
  • Manfred MAIER (Wien)
  • Neil MCINTYRE (London)
  • Lajos OKOLICSÁNYI (Padova)
  • Amado Salvador PENA (Amsterdam)
  • Guliano RAMADORI (Goettingen)
  • Olivér RÁCZ (Košice)
  • Roberto ROMERO (Detroit)
  • Rainer SCHÖFL (Linz)
  • Zvi VERED (Tel Aviv)
  • Josef VESELY (Olomouc)
  • Ákos ZAHÁR (Hamburg)

Akadémiai Kiadó Zrt. 1117 Budapest
Budafoki út 187-189.
A épület, III. emelet
Phone: (+36 1) 464 8235
Email: orvosihetilap@akademiai.hu

2019  
Total Cites
WoS
1 085
Impact Factor 0,497
Impact Factor
without
Journal Self Cites
0,212
5 Year
Impact Factor
0,396
Immediacy
Index
0,126
Citable
Items
247
Total
Articles
176
Total
Reviews
71
Cited
Half-Life
6,1
Citing
Half-Life
7,3
Eigenfactor
Score
0,00071
Article Influence
Score
0,045
% Articles
in
Citable Items
71,26
Normalized
Eigenfactor
0,08759
Average
IF
Percentile
10,606
Scimago
H-index
20
Scimago
Journal Rank
0,176
Scopus
Scite Score
864/1178=0,4
Scopus
Scite Score Rank
General Medicine 267/529 (Q3)
Scopus
SNIP
0,254
Acceptance
Rate
73%

 

Orvosi Hetilap
Publication Model Hybrid
Submission Fee none
Article Processing Charge 900 EUR/article
Printed Color Illustrations 20 EUR (or 5000 HUF) + VAT / piece
Regional discounts on country of the funding agency World Bank Lower-middle-income economies: 50%
World Bank Low-income economies: 100%
Further Discounts Editorial Board / Advisory Board members: 50%
Corresponding authors, affiliated to an EISZ member institution subscribing to the journal package of Akadémiai Kiadó: 100%
Subscription Information Online subsscription: 844 EUR / 1124 USD
Print + online subscription: 956 EUR / 1326 USD
Online subscribers are entitled access to all back issues published by Akadémiai Kiadó for each title for the duration of the subscription, as well as Online First content for the subscribed content.
Purchase per Title Individual articles are sold on the displayed price.

Orvosi Hetilap
Language Hungarian
Size A4
Year of
Foundation
1857
Publication
Programme
2021 Volume 162
Volumes
per Year
1
Issues
per Year
52
Founder Markusovszky Lajos Alapítvány -- Lajos Markusovszky Foundation
Founder's
Address
H-1088 Budapest, Szentkriályi u. 46.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address
H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher
Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 0030-6002 (Print)
ISSN 1788-6120 (Online)

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Jan 2021 72 0 0
Feb 2021 69 0 1
Mar 2021 90 0 0
Apr 2021 62 3 7
May 2021 30 0 0
Jun 2021 103 0 0
Jul 2021 0 0 0