View More View Less
  • 1 Budai Irgalmasrendi Kórház Belgyógyászati-Endokrin Osztály Budapest Frankel L. út 17–19. 1029
Restricted access

Az autoimmun pajzsmirigybetegségek a fejlett államokban a leggyakoribb szervspecifikus autoimmun kórképek, amelyek a lakosság 5–10%-át érintik. Klinikai megjelenési formájuk változó, a hyperthyreosist okozó Basedow–Graves-kórtól a hypothyreosist kiváltó Hashimoto-thyreoiditisig. Jóllehet a pajzsmirigy autoimmunitásának pontos oka nem ismert, a betegség kiváltásában az örökletes és a környezeti tényezők kölcsönhatásai meghatározó jelentőségűek. Az autoimmun pajzsmirigybetegségek létrejöttében a fő hisztokompatibilitási komplexnek és pajzsmirigy-specifikus antigéneknek, mint a TSH-receptornak, a tireoglobulinnak és a pajzsmirigy-peroxidáz enzimnek van szerepe. A TSH-receptor elleni antitestek többsége stimuláló jellegű, és felelős a hyperthyreosis kialakulásáért. A tireoglobulin és a pajzsmirigy-peroxidáz enzim elleni antitestek károsítják a thyreocytákat, gátolják a pajzsmirigy-peroxidáz működését, és néhány évvel megjelenésük után hypothyreosist okoznak. A fő hisztokompatibilitási komplex molekuláinak kulcsszerepük van az autoantigének bemutatásában. Bebizonyosodott, hogy a HLA-DR molekula azon variánsában, amelyben a DRβ1 lánc 74. helyén arginin van, jelentősen gyakoribbak az autoimmun pajzsmirigybetegségek, ugyanakkor, ha ebben a pozícióban glutamin van, akkor az egyének védettek a betegséggel szemben. A tireoglobulin peptidjei közül a 2098-ról kiderült, hogy erősen és specifikusan kötődik a DRβ1-Arg74-hez, míg a tireoglobulin 2766, amelyik hasonló tulajdonsággal nem rendelkezik, nem indukál autoimmun választ. A tireoglobulin 2098 képes volt a T-sejtek specifikus stimulálására is azokban a betegekben, akikben a tireoglobulin elleni antitest is pozitív volt. Mindez azt jelzi, hogy a tireoglobulin 2098 – specifikusan kötődve a HLA-DRβ1-Arg74-hez – meghatározó fontosságú T-sejt-epitóp. A környezeti tényezők közül a jód, egyes gyógyszerek, fertőzések, a pajzsmirigyet károsító kémiai anyagok lényegesek a betegség kiváltásában. A környezeti faktorok és a betegségre fogékonyságot jelentő gének közötti interakció mechanizmusának pontos megismerése azt eredményezheti, hogy új stratégiákat alkalmazhatunk a betegségek diagnózisában, kezelésében és megelőzésében. Orv. Hetil., 2012, 153, 1013–1022.

  • Roitt, I. M., Doniach, D., Cambell, P. N.: Auto-antibodies in Hashimoto’s thyroiditis. Lancet, 1956, 2, 820–824.

    Cambell P. N. , 'Auto-antibodies in Hashimoto’s thyroiditis ' (1956 ) 2 Lancet : 820 -824.

  • Boelaert, K., Newby, P. R., Simmonds, M. J., et al.: Prevalence and relative risk of other autoimmune diseases in subjects with autoimmune thyroid disease. Am. J. Med., 2010, 123, 1–9.

    Simmonds M. J. , 'Prevalence and relative risk of other autoimmune diseases in subjects with autoimmune thyroid disease ' (2010 ) 123 Am. J. Med. : 1 -9.

    • Search Google Scholar
  • Eastaff-Leung, N., Mabarrack, N., Barour, A., et al.: Foxp3 regulatory T cells, TH17 effector cells and cytokine environment in inflammatory bowel disease. J. Clin. Immunol., 2010, 30, 80–89.

    Barour A. , 'Foxp3 regulatory T cells, TH17 effector cells and cytokine environment in inflammatory bowel disease ' (2010 ) 30 J. Clin. Immunol. : 80 -89.

    • Search Google Scholar
  • Figueroa-Vega, N., Alfonso-Perez, M., Benedito, I., et al.: Increased circulating pro-inflammatory cytokines and Th17 lymphocytes in Hashimoto’s thyroiditis. J. Clin. Endocrinol. Metab., 2010, 95, 953–962.

    Benedito I. , 'Increased circulating pro-inflammatory cytokines and Th17 lymphocytes in Hashimoto’s thyroiditis ' (2010 ) 95 J. Clin. Endocrinol. Metab. : 953 -962.

    • Search Google Scholar
  • Miossec, P., Korn, T., Kuchroo, V. K.: Interleukin-17 and type 17 helper T cells. N. Engl. J. Med., 2009, 361, 888–898.

    Kuchroo V. K. , 'Interleukin-17 and type 17 helper T cells ' (2009 ) 361 N. Engl. J. Med. : 888 -898.

    • Search Google Scholar
  • Fountoulakis, S., Vartolomantos, G., Kolaitis, N., et al.: HLA-DR expressing peripheral T regulatory cells in newly diagnosed patients with different forms of autoimmune thyroid disease. Thyroid, 2008, 18, 1195–1200.

    Kolaitis N. , 'HLA-DR expressing peripheral T regulatory cells in newly diagnosed patients with different forms of autoimmune thyroid disease ' (2008 ) 18 Thyroid : 1195 -1200.

    • Search Google Scholar
  • Zeher, M., Horváth, I., Szántó, A., et al.: Autoimmune thyroid diseases in a large group of Hungarian patients with primary Sjögren’s syndrome. Thyroid, 2009, 19, 39–45.

    Szántó A. , 'Autoimmune thyroid diseases in a large group of Hungarian patients with primary Sjögren’s syndrome ' (2009 ) 19 Thyroid : 39 -45.

    • Search Google Scholar
  • Balázs, Cs., Fehér, J.: Associations of autoimmune endocrine diseases. CEMED, 2010, 4, 23–38.

    Fehér J. , 'Associations of autoimmune endocrine diseases ' (2010 ) 4 CEMED : 23 -38.

  • Farid, N. R., Balázs, Cs.: The genetics of thyroid associated ophthalmopathy. Thyroid, 1998, 8, 407–409.

    Balázs Cs. , 'The genetics of thyroid associated ophthalmopathy ' (1998 ) 8 Thyroid : 407 -409.

    • Search Google Scholar
  • Wang, P. W., Liu, R. T., Hank, S. H., et al.: Cytotoxic T lymphocyte-associated molecule-4 polymorphism and relapse of Graves’ hyperthyroidism after antithyroid withdrawal. J. Clin. Endocrinol. Metab., 2004, 89, 169–173.

    Hank S. H. , 'Cytotoxic T lymphocyte-associated molecule-4 polymorphism and relapse of Graves’ hyperthyroidism after antithyroid withdrawal ' (2004 ) 89 J. Clin. Endocrinol. Metab. : 169 -173.

    • Search Google Scholar
  • Aust, G., Krohn, K., Morgenthaler, N. G., et al.: Graves’ disease and Hashimoto’s thyroiditis in monozygotic twins: case study as well as trancriptomic and immunohistological analysis of thyroid tissue. Eur. J. Endocrinol., 2006, 154, 13–20.

    Morgenthaler N. G. , 'Graves’ disease and Hashimoto’s thyroiditis in monozygotic twins: case study as well as trancriptomic and immunohistological analysis of thyroid tissue ' (2006 ) 154 Eur. J. Endocrinol. : 13 -20.

    • Search Google Scholar
  • Hansen, P. S., Brix, T. H., Lachine, I., et al.: The relative importance of genetic and environmental effects for the early stages of thyroid autoimmunity: a study of healthy Danish twins. Eur. J. Endocrinol., 2006, 154, 29–38.

    Lachine I. , 'The relative importance of genetic and environmental effects for the early stages of thyroid autoimmunity: a study of healthy Danish twins ' (2006 ) 154 Eur. J. Endocrinol. : 29 -38.

    • Search Google Scholar
  • Shapira, Y., Agmon-Levin, N., Shoenfeld, Y.: Defining and analyzing geoepidemiology and human autoimmunity. J. Autoimmun., 2010, 34, 168–177.

    Shoenfeld Y. , 'Defining and analyzing geoepidemiology and human autoimmunity ' (2010 ) 34 J. Autoimmun. : 168 -177.

    • Search Google Scholar
  • Latorfa, F., Ricci, D., Grasso, L., et al.: Characterization of thyroglobulin epitopes in patients with autoimmune and non-autoimmune thyroid diseases using recombinant human monoclonal thyroglobulin autoantibodies. J. Clin. Endocrinol. Metab., 2008, 93, 591–596.

    Grasso L. , 'Characterization of thyroglobulin epitopes in patients with autoimmune and non-autoimmune thyroid diseases using recombinant human monoclonal thyroglobulin autoantibodies ' (2008 ) 93 J. Clin. Endocrinol. Metab. : 591 -596.

    • Search Google Scholar
  • Kuang, M., Wang, S., Wu, M., et al.: Expression of IFN alpha-inducible genes and modulatin of HLA-DR and thyroid stimulating hormone receptors in Graves’disease. Mol. Cell. Endocrinol., 2010, 319, 23–29.

    Wu M. , 'Expression of IFN alpha-inducible genes and modulatin of HLA-DR and thyroid stimulating hormone receptors in Graves’disease ' (2010 ) 319 Mol. Cell. Endocrinol. : 23 -29.

    • Search Google Scholar
  • Kaczur, V., Vereb, Gy., Molnár, I., et al.: Effect of anti-thyroid peroxidase (TPO) antibodies on TPO activity measured by chemiluminescence assay. Clin. Chem., 1997, 43, 1392–1396.

    Molnár I. , 'Effect of anti-thyroid peroxidase (TPO) antibodies on TPO activity measured by chemiluminescence assay ' (1997 ) 43 Clin. Chem. : 1392 -1396.

    • Search Google Scholar
  • Ris-Stalpers C, Bikker, N.: Genetics and phenomics of hypothyroidism and goitre due to TPO mutations. Mol. Cell. Endocrinol., 2010, 322, 38–43.

    Bikker N. , 'Genetics and phenomics of hypothyroidism and goitre due to TPO mutations ' (2010 ) 322 Mol. Cell. Endocrinol. : 38 -43.

    • Search Google Scholar
  • Brents, G. A.: Environmental exposures and autoimmune thyroid disease. Thyroid, 2010, 20, 755–761.

    Brents G. A. , 'Environmental exposures and autoimmune thyroid disease ' (2010 ) 20 Thyroid : 755 -761.

    • Search Google Scholar
  • Bahn, R.: Graves’ophthalmopathy. N. Engl. J. Med., 2010, 362, 726–738.

    Bahn R. , 'Graves’ophthalmopathy ' (2010 ) 362 N. Engl. J. Med. : 726 -738.

  • Farid, N. R., Kaczúr, V., Balázs, Cs.: The human thyrotropin receptor is highly mutable: a review of gain-of-function mutations. Eur. J. Endocrinol., 2000, 143, 25–30.

    Balázs Cs. , 'The human thyrotropin receptor is highly mutable: a review of gain-of-function mutations ' (2000 ) 143 Eur. J. Endocrinol. : 25 -30.

    • Search Google Scholar
  • Brand, O. J., Gough, S. C. L.: Genetics of thyroid autoimmunity and the role of the TSHR. Mol. Cell. Endocrinol., 2010, 322, 135–143.

    Gough S. C. L. , 'Genetics of thyroid autoimmunity and the role of the TSHR ' (2010 ) 322 Mol. Cell. Endocrinol. : 135 -143.

    • Search Google Scholar
  • Kaczur, V., Puskás, L., Takács, M., et al.: Evolution of the thyrotropin receptor: a G protein coupled receptor with an intrinsic capacitiy to dimerize. Mol. Genet. Metab., 2003, 78, 275–290.

    Takács M. , 'Evolution of the thyrotropin receptor: a G protein coupled receptor with an intrinsic capacitiy to dimerize ' (2003 ) 78 Mol. Genet. Metab. : 275 -290.

    • Search Google Scholar
  • Menconi, F., Huber, A., Osman, R., et al.: Tg.2098 is a major human thyroglobulin T-cell epitope. J. Autoimmun., 2010, 35, 45–51.

    Osman R. , 'Tg.2098 is a major human thyroglobulin T-cell epitope ' (2010 ) 35 J. Autoimmun. : 45 -51.

    • Search Google Scholar
  • Villiano, M. J., Huber, A. K., Greenberg, D. A., et al.: Autoimmune thyroiditis and diabetes: dissecting the joint genetic susceptibility in a large cohort of multiplex families. J. Clin. Endocrinol. Metab., 2009, 94, 1458–1466.

    Greenberg D. A. , 'Autoimmune thyroiditis and diabetes: dissecting the joint genetic susceptibility in a large cohort of multiplex families ' (2009 ) 94 J. Clin. Endocrinol. Metab. : 1458 -1466.

    • Search Google Scholar
  • Yarman, S., Oguz, F., Carin, M.: HLA-DRB1*03 is a susceptibility gene in patients with Graves’ disease with and without ophthalmopathy. Int. J. Immunogenet., 2007, 34, 23–25.

    Carin M. , 'HLA-DRB1*03 is a susceptibility gene in patients with Graves’ disease with and without ophthalmopathy ' (2007 ) 34 Int. J. Immunogenet. : 23 -25.

    • Search Google Scholar
  • Guarneri, F., Carlotta, D., Saraceno, G., et al.: Bioinfomatics support the possible triggering of autoimmune thyroid diseases by Yersinia enterocolitica outer membrane proteins homologous to the human thyrotropin receptor. Thyroid, 2011, 21, 1283–1285.

    Saraceno G. , 'Bioinfomatics support the possible triggering of autoimmune thyroid diseases by Yersinia enterocolitica outer membrane proteins homologous to the human thyrotropin receptor ' (2011 ) 21 Thyroid : 1283 -1285.

    • Search Google Scholar
  • Balázs, Cs., Kaczúr, V.: Effect of selenium on HLA-DR expression of thyrocytes. Autoimmune Dis., 2012, 2012, 374635. Epub 2012 Feb 2.

  • Balázs, Cs., Korányi, K.: Primary prevention of thyroid associated ophthalmopathy by pentoxifylline. J. Addict. Res. Ther., 2011, 2, 1–5.

    Korányi K. , 'Primary prevention of thyroid associated ophthalmopathy by pentoxifylline ' (2011 ) 2 J. Addict. Res. Ther. : 1 -5.

    • Search Google Scholar
  • Miller, M. D., Crofton, K. N., Rice, D. C., et al.: Thyroid disrupting chemicals: interpreting upstream biomarkers of adverse outcomes. Environ. Health Persepct., 2009, 117, 1033–1041.

    Rice D. C. , 'Thyroid disrupting chemicals: interpreting upstream biomarkers of adverse outcomes ' (2009 ) 117 Environ. Health Persepct. : 1033 -1041.

    • Search Google Scholar
The author instructions are available in PDF.
Instructions for Authors in Hungarian HERE.
Mendeley citation style is available HERE.

Főszerkesztő - Editor-in-Chief:
 
Zoltán PAPP (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Budapest)

Read the professional career of Zoltán PAPP HERE.

All scientific publications of Zoltán PAPP are collected in the Hungarian Scientific Bibliography.

Főszerkesztő-helyettesek - Assistant Editors-in-Chief: 

  • Erzsébet FEHÉR (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet)
  • Krisztina HAGYMÁSI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)

Főmunkatársak - Senior Editorial Specialists:

  • László KISS (a Debreceni Egyetem habilitált doktora)
  • Gabriella LENGYEL (ny. egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)
  • Alajos PÁR (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)

 A Szerkesztőbizottság tagjai – Members of the Editorial Board:

  • Péter ANDRÉKA (főigazgató, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • Géza ÁCS Jr. (egyetemi tanár Floridában)
  • Csaba BALÁZS (egyetemi tanár, Budai Endokrinközpont, Budapest)
  • Péter BENCSIK (volt folyóirat-kiadás vezető, Akadémiai Kiadó, Budapest)
  • Zoltán BENYÓ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Transzlációs Medicina Intézet, Budapest)
  • Dániel BERECZKI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Neurológiai Klinika, Budapest)
  • Anna BLÁZOVICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Farmakognóziai Intézet, Budapest)
  • Elek DINYA (professor emeritus, biostatisztikus, Semmelweis Egyetem, Budapest)
  • Attila DOBOZY (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Bőrgyógyászati Klinika, Szeged)
  • András FALUS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet, Budapest)
  • Csaba FARSANG (egyetemi tanár, Szent Imre Oktató Kórház, Belgyógyászati Osztály, Budapest)
  • János FAZAKAS (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Transzplantációs és Sebészeti Klinika, Budapest)
  • Béla FÜLESDI (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Debrecen)
  • Beáta GASZTONYI (egyetemi magántanár, kórházi főorvos, Zala Megyei Kórház, Belgyógyászat, Zalaegerszeg)
  • István GERGELY (egyetemi docens, Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, Románia)
  • Judit GERVAIN (osztályvezető főorvos, Fejér Megyei Szent György Kórház, Belgyógyászat, Székesfehérvár)
  • Béla GÖMÖR (professor emeritus, Budai Irgalmasrendi Kórház, Reumatológiai Osztály, Budapest)
  • László GULÁCSI (egyetemi tanár, Óbudai Egyetem, Egészségügyi Közgazdaságtan Tanszék, Budapest)
  • János HANKISS (professor emeritus, Markusovszky Lajos Oktató Kórház, Belgyógyászati Osztály, Szombathely)
  • Örs Péter HORVÁTH (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Sebészeti Klinika, Pécs)
  • Béla HUNYADY (egyetemi tanár, Somogy Megyei Kaposi Mór Kórház, Belgyógyászat, Kaposvár)
  • Péter IGAZ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • Ferenc JAKAB (c. egyetemi tanár, Uzsoki Utcai Kórház, Sebészet, Budapest)
  • András JÁNOSI (c. egyetemi tanár, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • György JERMENDY (egyetemi tanár, Bajcsy-Zsilinszky Kórház, Belgyógyászat, Budapest)
  • László KALABAY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Családorvosi Tanszék, Budapest)
  • János KAPPELMAYER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Debrecen)
  • Éva KELLER (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • Mátyás KELTAI (ny. egyetemi docens, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • András KISS (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, II. Patológiai Intézet, Budapest)
  • László KÓBORI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Transzplantációs és Sebészeti Klinika, Budapest)
  • Lajos KULLMANN (ny. egyetemi tanár, Országos Rehabilitációs Intézet, Budapest)
  • Emese MEZŐSI (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika, Pécs)
  • József MOLNÁR (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Mikrobiológiai és Immunológiai Intézet, Szeged)
  • Péter MOLNÁR (professor emeritus, Debreceni Egyetem, Magatartástudományi Intézet, Debrecen)
  • Györgyi MŰZES (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Bálint NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Humángenetikai Tanszék, Debrecen)
  • Endre NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Belgyógyászati Intézet, Debrecen) 
  • Péter NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, I. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet, Budapest)
  • Viktor NAGY (főorvos, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Zoltán Zsolt NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • Balázs NEMES (egyetemi docens, Debreceni Egyetem, Transzplantációs Tanszék, Debrecen)
  • Attila PATÓCS (tudományos főmunkatárs, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Gabriella PÁR (egyetemi docens, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)
  • György PFLIEGLER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Ritka Betegségek Tanszéke, Debrecen)
  • István RÁCZ (egyetemi tanár, főorvos, Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Belgyógyászat, Győr)
  • Imre ROMICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Urológiai Klinika, Budapest)
  • László Jr. ROMICS (Angliában dolgozik) 
  • Imre RURIK (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék, Debrecen)
  • Zsuzsa SCHAFF (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, II. Patológiai Intézet, Budapest)
  • Péter SCHMIDT (házi gyermekorvos, Győr)
  • Kornél SIMON (ny. osztályvezető főorvos, Siófoki Kórház, Belgyógyászat, Siófok)
  • Gábor SIMONYI (vezető főorvos, Szent Imre Kórház, Anyagcsere Központ, Budapest)
  • Gábor Márk SOMFAI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • Anikó SOMOGYI (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Péter SÓTONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • Péter Jr. SÓTONYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Városmajori Szív- és Érsebészeti Klinika, Budapest)
  • Ildikó SÜVEGES (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György SZABÓ (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Arc-Állcsont-Szájsebészeti és Fogászati Klinika, Budapest)
  • Ferenc SZALAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • Miklós SZENDRŐI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Ortopédiai Klinika, Budapest)
  • István SZILVÁSI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Miklós TÓTH (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • László TRINGER (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, Budapest)
  • Tivadar TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, I. Gyermekgyógyászati Klinika, Budapest)
  • Zsolt TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Lívia VASAS (ny. könyvtárigazgató, Semmelweis Egyetem, Központi Könyvtár, Budapest)
  • Barna VÁSÁRHELYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • László VÉCSEI (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Neurológiai Klinika, Szeged)
  • Gábor WINKLER (egyetemi tanár, Szent János Kórház, Belgyógyászati Osztály, Budapest)

Nemzetközi szerkesztőbizottság - International Editorial Board:

  • Elnök/President Péter SÓTONYI (Budapest)
  • Ernest ADEGHATE (Al Ain)
  • Ferenc ANTONI (Edinburgh)
  • Maciej BANACH (Łódź)
  • Klára BERENCSI (Rosemont)
  • Angelo BIGNAMINI (Milano)
  • Anupam BISHAYEE (Signal Hill)
  • Hubert E. BLUM (Freiburg)
  • G. László BOROS (Los Angeles)
  • Frank A. CHERVENAK (New York)
  • Meinhard CLASSEN (München)
  • József DÉZSY (Wien)
  • Peter ECKL (Salzburg)
  • Péter FERENCI (Wien)
  • Madelaine HAHN (Erlangen)
  • S. Tamás ILLÉS (Bruxelles)
  • Michael KIDD (Toronto)
  • Andrzej KOKOSZKA (Warsaw)
  • Márta KORBONITS (London)
  • Asim KURJAK (Zagreb)
  • Manfred MAIER (Wien)
  • Neil MCINTYRE (London)
  • Lajos OKOLICSÁNYI (Padova)
  • Amado Salvador PENA (Amsterdam)
  • Guliano RAMADORI (Goettingen)
  • Olivér RÁCZ (Košice)
  • Roberto ROMERO (Detroit)
  • Rainer SCHÖFL (Linz)
  • Zvi VERED (Tel Aviv)
  • Josef VESELY (Olomouc)
  • Ákos ZAHÁR (Hamburg)

Akadémiai Kiadó Zrt. 1117 Budapest
Budafoki út 187-189.
A épület, III. emelet
Phone: (+36 1) 464 8235
Email: orvosihetilap@akademiai.hu

2020  
Total Cites 1277
WoS
Journal
Impact Factor
0,540
Rank by Medicine, General & Internal 155/169 (Q4)
Impact Factor  
Impact Factor 0,310
without
Journal Self Cites
5 Year 0,461
Impact Factor
Journal  0,17
Citation Indicator  
Rank by Journal  Medicine, General & Internal 203/313 (Q4)
Citation Indicator   
Citable 261
Items
Total 229
Articles
Total 32
Reviews
Scimago 21
H-index
Scimago 0,176
Journal Rank
Scimago Medicine (miscellaneous) Q4
Quartile Score  
Scopus 921/1187=0,8
Scite Score  
Scopus General Medicine 494/793 (Q3)
Scite Score Rank  
Scopus 0,283
SNIP  
Days from  28
submission  
to acceptance  
Days from  114
acceptance  
to publication  
Acceptance 72%
Rate

2019  
Total Cites
WoS
1 085
Impact Factor 0,497
Impact Factor
without
Journal Self Cites
0,212
5 Year
Impact Factor
0,396
Immediacy
Index
0,126
Citable
Items
247
Total
Articles
176
Total
Reviews
71
Cited
Half-Life
6,1
Citing
Half-Life
7,3
Eigenfactor
Score
0,00071
Article Influence
Score
0,045
% Articles
in
Citable Items
71,26
Normalized
Eigenfactor
0,08759
Average
IF
Percentile
10,606
Scimago
H-index
20
Scimago
Journal Rank
0,176
Scopus
Scite Score
864/1178=0,4
Scopus
Scite Score Rank
General Medicine 267/529 (Q3)
Scopus
SNIP
0,254
Acceptance
Rate
73%

 

Orvosi Hetilap
Publication Model Hybrid
Submission Fee none
Article Processing Charge 900 EUR/article
Printed Color Illustrations 20 EUR (or 5000 HUF) + VAT / piece
Regional discounts on country of the funding agency World Bank Lower-middle-income economies: 50%
World Bank Low-income economies: 100%
Further Discounts Editorial Board / Advisory Board members: 50%
Corresponding authors, affiliated to an EISZ member institution subscribing to the journal package of Akadémiai Kiadó: 100%
Subscription fee 2021 Online subsscription: 844 EUR / 1124 USD
Print + online subscription: 956 EUR / 1326 USD
Subscription fee 2022 Online subsscription: 858 EUR / 1157 USD
Print + online subscription: 975 EUR / 1352 USD
Subscription Information Online subscribers are entitled access to all back issues published by Akadémiai Kiadó for each title for the duration of the subscription, as well as Online First content for the subscribed content.
Purchase per Title Individual articles are sold on the displayed price.

Orvosi Hetilap
Language Hungarian
Size A4
Year of
Foundation
1857
Publication
Programme
2021 Volume 162
Volumes
per Year
1
Issues
per Year
52
Founder Markusovszky Lajos Alapítvány -- Lajos Markusovszky Foundation
Founder's
Address
H-1088 Budapest, Szentkriályi u. 46.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address
H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher
Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 0030-6002 (Print)
ISSN 1788-6120 (Online)

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Jun 2021 139 0 0
Jul 2021 81 0 0
Aug 2021 69 0 0
Sep 2021 84 2 1
Oct 2021 60 0 0
Nov 2021 148 1 1
Dec 2021 25 0 0