Author:
József Hamvas Bajcsy-Zsilinszky Kórház I. Belgyógyászat-Gasztroenterológia Budapest Maglódi út 89–91. 1106

Search for other papers by József Hamvas in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
Restricted access

A vékonybél-kontaminációs szindróma számos okból következhet be. Az utóbbi évek szakirodalmi adatai a protonpumpagátlók hosszú idejű alkalmazása során megfigyelt, növekvő számú szövődményéről számolnak be. Ezek egyike a savfüggő kórképek kezelésében elterjedt, hatékony savgátlást eredményező protonpumpagátlók tartós alkalmazása következtében kialakult béltartalom pH-változása, amelynek következménye a bél baktériumflórájának átalakulása. A jelenségnek számos elnevezése használatos a mindennapi gyakorlatban, ismert a vékonybél-kontaminációs szindróma, vékonybél-dysbacteriosis, vékonybél bakteriális túlnövekedés, amely utóbbi megfelel az angolszász irodalomban használt „small intestinal bacterial overgrowth” elnevezésnek. A diagnosztikában alapvető módszer a hidrogénkilégzési teszt, amely a vékonybélben zajló bakteriális kóros lebontófolyamatok során felszabadult és kilélegzett hidrogéngáz mennyiségét adja meg egyszerűen kivitelezhető, nem invazív vizsgálattal. A szakirodalomban egyre több publikáció foglalkozik a protonpumpagátlók bakteriális túlnövekedést okozó hatásával. Saját gyakorlatunkból bemutatott, két nagy forgalmú budapesti ambulancián végzett vizsgálatok eredményei a nemzetközi publikációkban közölt adatokkal korrelálnak, a tartós protonpumpa-kezelés alatt állók esetében 21%-os bakteriális kontaminációt igazoltak. A kimutatott dysbacteriosis kezelése többféle módon történhet. Elterjedt a betegek számára szabadon hozzáférhető probiotikumok szedése öngyógyítás jelleggel, de elhúzódó vagy visszatérő tünetek esetében a kezelés sok esetben szisztémás antibiotikumok alkalmazásával történik. Az ilyen jellegű terápia esetén számítani kell az ismert mellékhatásokra és a kialakuló rezisztenciára. A vastagbél diverticularis betegségeinek kezelésében már széles körben alkalmazott lokálisan ható rifaximin vékonybél-kontaminációban való alkalmazásával elkerülhetők az egyéb antibiotikumok szisztémás adagolásának szövődményei, gyors tünetmentesség, tartós hatás érhető el. Orv. Hetil., 2012, 153, 1287–1293.

  • McCarthy, D. M.: Adverse effects of proton pump inhibitor drugs: Clues and conclusions. Curr. Opin. Gastroenterol., 2010, 26, 624–631.

    McCarthy D. M. , 'Adverse effects of proton pump inhibitor drugs: Clues and conclusions ' (2010 ) 26 Curr. Opin. Gastroenterol. : 624 -631 .

    • Search Google Scholar
  • Lewis, S. J., Franco, S., Young, G., et al.: Altered bowel function and duodenal bacterial overgrowth in patients treated with omeprazole. Aliment. Pharmacol. Ther., 1996, 10, 557–561.

    Young G. , 'Altered bowel function and duodenal bacterial overgrowth in patients treated with omeprazole ' (1996 ) 10 Aliment. Pharmacol. Ther. : 557 -561 .

    • Search Google Scholar
  • Bures, J., Cyrany, J., Kohoutova, D., et al.: Small intestinal bacterial overgrowth syndrome. World J. Gastroenterol., 2010, 16, 2978–2990.

    Kohoutova D. , 'Small intestinal bacterial overgrowth syndrome ' (2010 ) 16 World J. Gastroenterol. : 2978 -2990 .

    • Search Google Scholar
  • Ratuapli, S. K., Ellington, T. G., O’Neill, M. T., et al.: Proton pump inhibitor therapy use does not predispose to small intestinal bacterial overgrowth. Am. J. Gastroenterol., 2012, 107, 730–735.

    O’Neill M. T. , 'Proton pump inhibitor therapy use does not predispose to small intestinal bacterial overgrowth ' (2012 ) 107 Am. J. Gastroenterol. : 730 -735 .

    • Search Google Scholar
  • Rana, S. V., Bhardwaj, S. B.: Small intestinal bacterial overgrowth. Scand. J. Gastroenterol., 2008, 43, 1030–1037.

    Bhardwaj S. B. , 'Small intestinal bacterial overgrowth ' (2008 ) 43 Scand. J. Gastroenterol. : 1030 -1037 .

    • Search Google Scholar
  • Corazza, G. R., Menozzi, M. G., Strocchi, A., et al.: The diagnosis of small bowel bacterial overgrowth. Reliability of jejunal culture and inadequacy of breath hydrogen testing. Gastroenterology, 1990, 98, 302–309.

    Strocchi A. , 'The diagnosis of small bowel bacterial overgrowth. Reliability of jejunal culture and inadequacy of breath hydrogen testing ' (1990 ) 98 Gastroenterology : 302 -309 .

    • Search Google Scholar
  • Gasbarrini, A., Corazza, G. R., Gasbarrini, G.: Methodology and indications of H2-breath testing in gastrointestinal diseases: the Rome Consensus Conference. Aliment. Pharmacol. Ther., 2009, 29 (Suppl. 1), 1–49.

    Gasbarrini G. , 'Methodology and indications of H2-breath testing in gastrointestinal diseases: the Rome Consensus Conference ' (2009 ) 29 Aliment. Pharmacol. Ther. : 1 -49 .

    • Search Google Scholar
  • Klaus, J., Spaniol, U., Adler, G., et al.: Small intestinal bacterial overgrowth mimicking acute flare as a pitfall in patients with Crohn’s disease. BMC Gastroenterology, 2009, 9, 61.

    Adler G. , 'Small intestinal bacterial overgrowth mimicking acute flare as a pitfall in patients with Crohn’s disease ' (2009 ) 9 BMC Gastroenterology : 61 -.

    • Search Google Scholar
  • Castiglione, F., Rispo, A., Di Girolamo, E., et al.: Antibiotic treatment of small bowel bacterial overgrowth in patients with Crohn’s disease. Aliment. Pharmacol. Ther., 2003, 18, 1107–1112.

    Girolamo E. , 'Antibiotic treatment of small bowel bacterial overgrowth in patients with Crohn’s disease ' (2003 ) 18 Aliment. Pharmacol. Ther. : 1107 -1112 .

    • Search Google Scholar
  • Petrone, P., Sarkisyan, G., Fernández, M., et al.: Small intestinal bacterial overgrowth in patients with lower gastrointestinal symptoms and a history of previous abdominal surgery. Arch. Surg., 2011, 146, 444–447.

    Fernández M. , 'Small intestinal bacterial overgrowth in patients with lower gastrointestinal symptoms and a history of previous abdominal surgery ' (2011 ) 146 Arch. Surg. : 444 -447 .

    • Search Google Scholar
  • Quera, R. P., Quigley, M. M., Madrid, A. M. S., et al.: Small intestinal bacterial overgrowth. An update. Rev. Méd. Chile, 2005, 133, 1361–1370.

    Madrid A. M. S. , 'Small intestinal bacterial overgrowth. An update ' (2005 ) 133 Rev. Méd. Chile : 1361 -1370 .

    • Search Google Scholar
  • Brennan, M. R., et al.: Bacterial overgrowth and irritable bowel syndrome: Unifying hypothesis or a spurious consequence of proton pump inhibitors? Am. J. Gastroenterol., 2008, 103, 2972–2976.

    Brennan M. R. , 'Bacterial overgrowth and irritable bowel syndrome: Unifying hypothesis or a spurious consequence of proton pump inhibitors? ' (2008 ) 103 Am. J. Gastroenterol. : 2972 -2976 .

    • Search Google Scholar
  • Beró, T.: Diagnosis and therapy of lactose intolerance in adults. [A felnőttkori laktózintolerancia diagnosztikája és terápiája.] LAM, 2003, 13, 277–281. [Hungarian]

    Beró T. , 'Diagnosis and therapy of lactose intolerance in adults. [A felnőttkori laktózintolerancia diagnosztikája és terápiája.] ' (2003 ) 13 LAM : 277 -281 .

    • Search Google Scholar
  • Pimentel, M., Lembo, A., Chey, W. D.: Rifaximin therapy for patients with irritable bowel syndrome without constipation. N. Engl. J. Med., 2011, 364, 22–32.

    Chey W. D. , 'Rifaximin therapy for patients with irritable bowel syndrome without constipation ' (2011 ) 364 N. Engl. J. Med. : 22 -32 .

    • Search Google Scholar
  • Quigley, E. M., Quera, R.: Small intestinal bacterial overgrowth: roles of antibiotics, prebiotics, and probiotics. Gastroenterology, 2006, 130 (2 Suppl. 1), 78–90.

    Quera R. , 'Small intestinal bacterial overgrowth: roles of antibiotics, prebiotics, and probiotics ' (2006 ) 130 Gastroenterology : 78 -90 .

    • Search Google Scholar
  • Demeter, P.: Probiotics in gastrointestinal diseases. [A probiotikumok alkalmazásának lehetőségei emésztőszervi betegségekben.] LAM, 2006, 16, 41–47. [Hungarian]

    Demeter P. , 'Probiotics in gastrointestinal diseases. [A probiotikumok alkalmazásának lehetőségei emésztőszervi betegségekben.] ' (2006 ) 16 LAM : 41 -47 .

    • Search Google Scholar
  • Lauritano, E. C., Gabrielli, M., Scarpellini, E., et al.: Antibiotic therapy in small intestinal bacterial overgrowth: rifaximin versus metronidazole. Eur. Rev. Med. Pharmacol. Sci., 2009, 13, 111–116.

    Scarpellini E. , 'Antibiotic therapy in small intestinal bacterial overgrowth: rifaximin versus metronidazole ' (2009 ) 13 Eur. Rev. Med. Pharmacol. Sci. : 111 -116 .

    • Search Google Scholar
  • Pimentel, M.: Review of rifaximin as treatment for SIBO and IBS. Expert Opin. Investig. Drugs, 2009, 18, 349–358.

    Pimentel M. , 'Review of rifaximin as treatment for SIBO and IBS ' (2009 ) 18 Expert Opin. Investig. Drugs : 349 -358 .

    • Search Google Scholar
  • Novák, J.: Bacterial contamination and irritabile bowel syndrome. [A bakteriális kontamináció és az irritábilis bél szindróma.] LAM, 2012, 22, 300–303. [Hungarian]

    Novák J. , 'Bacterial contamination and irritabile bowel syndrome. [A bakteriális kontamináció és az irritábilis bél szindróma.] ' (2012 ) 22 LAM : 300 -303 .

    • Search Google Scholar
  • Majewsky, M.: Efficacy of rifaximin, a nonabsorbed oral antibiotic, in the treatment of small intestinal bacterial overgrowth. Am. J. Med. Sci., 2007, 333, 266–270.

    Majewsky M. , 'Efficacy of rifaximin, a nonabsorbed oral antibiotic, in the treatment of small intestinal bacterial overgrowth ' (2007 ) 333 Am. J. Med. Sci. : 266 -270 .

    • Search Google Scholar
  • Compare, D., Pica, L., Rocco, A., et al.: Effects of long-term PPI treatment on producing bowel symptoms and SIBO. Eur. J. Clin. Invest., 2011, 41, 380–386.

    Rocco A. , 'Effects of long-term PPI treatment on producing bowel symptoms and SIBO ' (2011 ) 41 Eur. J. Clin. Invest. : 380 -386 .

    • Search Google Scholar
  • Lombardo, L., Foti, M., Ruggia, O., et al.: Increased incidence of small intestinal bacterial overgrowth during proton pump inhibitor therapy. Clin. Gastroenterol. Hepatol., 2010, 8 (6), 504–508.

    Ruggia O. , 'Increased incidence of small intestinal bacterial overgrowth during proton pump inhibitor therapy ' (2010 ) 8 Clin. Gastroenterol. Hepatol. : 504 -508 .

    • Search Google Scholar
  • Johnson, D. A.: Reflections on Lombardo, L., Foti, M., Ruggia, O., et al.: Increased incidence of small intestinal bacterial overgrowth during proton pump inhibitor therapy. Clin. Gastroenterol. Hepatol., 2010, 8, 504–508.

    Johnson D. A. , 'Reflections on Lombardo, L., Foti, M., Ruggia, O., et al.: Increased incidence of small intestinal bacterial overgrowth during proton pump inhibitor therapy ' (2010 ) 8 Clin. Gastroenterol. Hepatol. : 504 -508 .

    • Search Google Scholar
  • Székely, Gy., Hamvas, J., Bárkányi, A.: Effect of proton pump inhibitor therapy on intestinal bacteria. [Protonpumpagátló kezelés hatása a bélflórára.] Magyar Gasztroenterologiai Társaság Nagygyűlése, 2010. abstr. 239. [Hungarian]

  • Collapse
  • Expand

Főszerkesztő - Editor-in-Chief:
 
Zoltán PAPP (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Budapest)

Read the professional career of Zoltán PAPP HERE.

All scientific publications of Zoltán PAPP are collected in the Hungarian Scientific Bibliography.

Főszerkesztő-helyettesek - Assistant Editors-in-Chief: 

  • Erzsébet FEHÉR (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet)
  • Krisztina HAGYMÁSI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)

Főmunkatársak - Senior Editorial Specialists:

  • László KISS (a Debreceni Egyetem habilitált doktora)
  • Gabriella LENGYEL (ny. egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)
  • Alajos PÁR (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)

 A Szerkesztőbizottság tagjai – Members of the Editorial Board:

  • Péter ANDRÉKA (főigazgató, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • Géza ÁCS Jr. (egyetemi tanár Floridában)
  • Csaba BALÁZS (egyetemi tanár, Budai Endokrinközpont, Budapest)
  • Zoltán BENYÓ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Transzlációs Medicina Intézet, Budapest)
  • Dániel BERECZKI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Neurológiai Klinika, Budapest)
  • Anna BLÁZOVICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Farmakognóziai Intézet, Budapest)
  • Lajos BOGÁR (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, Klinikai Központ, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet, Pécs)
  • Katalin DARVAS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika, továbbá Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Budapest)
  • Elek DINYA (professor emeritus, biostatisztikus, Semmelweis Egyetem, Budapest)
  • Attila DOBOZY (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Bőrgyógyászati Klinika, Szeged)
  • Levente EMŐDY (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Mikrobióligiai Intézet, Pécs)
  • András FALUS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet, Budapest)
  • Béla FÜLESDI (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Debrecen)
  • István GERA (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Fogorvostudományi Kar, Parodontológiai Klinika, Budapest)
  • Beáta GASZTONYI (egyetemi magántanár, kórházi főorvos, Zala Megyei Kórház, Belgyógyászat, Zalaegerszeg)
  • Béla GÖMÖR (professor emeritus, Budai Irgalmasrendi Kórház, Reumatológiai Osztály, Budapest)
  • János HANKISS (professor emeritus, Markusovszky Lajos Oktató Kórház, Belgyógyászati Osztály, Szombathely)
  • Katalin HEGEDŰS (habilitált egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Általános Orvosi Kar, Magatartástudományi Intézet, Budapest)
  • Andor HIRSCHBERG (c. egyetemi tanár, Észak-budai Szent János Centrumkórház, Fül-, Orr-, Gége-, Fej-Nyak és Szájsebészeti Osztály, Budapest)
  • Örs Péter HORVÁTH (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Sebészeti Klinika, Pécs)
  • Béla HUNYADY (egyetemi tanár, Somogy Megyei Kaposi Mór Kórház, Belgyógyászat, Kaposvár)
  • Péter IGAZ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • Ferenc JAKAB (c. egyetemi tanár, Uzsoki Utcai Kórház, Sebészet, Budapest)
  • Zoltán JANKA (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar és Klinikai Központ, Pszichiátriai Klinika, Szeged)
  • András JÁNOSI (c. egyetemi tanár, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • György JERMENDY (egyetemi tanár, Bajcsy-Zsilinszky Kórház, Belgyógyászat, Budapest)
  • László KALABAY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Családorvosi Tanszék, Budapest)
  • Anita KAMONDI (egyetemi tanár, Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet, Neurológiai Osztály, Budapest)
  • János KAPPELMAYER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Debrecen)
  • Éva KELLER (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • András KISS (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, II. Patológiai Intézet, Budapest)
  • Lajos KULLMANN (ny. egyetemi tanár, Országos Rehabilitációs Intézet, Budapest)
  • Emese MEZŐSI (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika, Pécs)
  • László MÓDIS (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Szemészeti Tanszék, Debrecen)
  • Györgyi MŰZES (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Bálint NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Humángenetikai Tanszék, Debrecen)
  • Endre NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Belgyógyászati Intézet, Debrecen) 
  • Péter NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, I. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet, Budapest)
  • Viktor NAGY (főorvos, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Zoltán Zsolt NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György PARAGH (professor emeritus, Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Belgyógyászati Intézet, Debrecen)
  • Attila PATÓCS (tudományos főmunkatárs, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Edit PAULIK (intézetvezető egyetemi tanár, Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar, Népegészségtani Intézet, Szeged)
  • Gabriella PÁR (egyetemi docens, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)
  • György PFLIEGLER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Ritka Betegségek Tanszéke, Debrecen)
  • István RÁCZ (egyetemi tanár, főorvos, Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Belgyógyászat, Győr)
  • Bernadette ROJKOVICH (osztályvezető főorvos, Betegápoló Irgalmasrend Budai Irgalmasrendi Kórház, Budapest)
  • Imre ROMICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Urológiai Klinika, Budapest)
  • László Jr. ROMICS (Angliában dolgozik)
  • Ferenc ROZGONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • Imre RURIK (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék, Debrecen)
  • Péter SCHMIDT (házi gyermekorvos, Győr)
  • Gábor SIMONYI (vezető főorvos, Szent Imre Kórház, Anyagcsere Központ, Budapest)
  • Gábor Márk SOMFAI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • Anikó SOMOGYI (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Péter SÓTONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • Péter Jr. SÓTONYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Városmajori Szív- és Érsebészeti Klinika, Budapest)
  • Ildikó SÜVEGES (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György SZABÓ (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Arc-Állcsont-Szájsebészeti és Fogászati Klinika, Budapest)
  • György SZEIFERT (egyetemi magántanár, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Idegsebészeti Tanszék, Budapest)
  • Miklós SZENDRŐI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Ortopédiai Klinika, Budapest)
  • Miklós TÓTH (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • László TRINGER (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, Budapest)
  • Tivadar TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, I. Gyermekgyógyászati Klinika, Budapest)
  • Zsolt TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Lívia VASAS (ny. könyvtárigazgató, Semmelweis Egyetem, Központi Könyvtár, Budapest)
  • Barna VÁSÁRHELYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • László VÉCSEI (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Neurológiai Klinika, Szeged)
  • Gábor WINKLER (egyetemi tanár, Szent János Kórház, Belgyógyászati Osztály, Budapest)

Nemzetközi szerkesztőbizottság - International Editorial Board:

  • Elnök/President Péter SÓTONYI (Budapest)
  • Ernest ADEGHATE (Al Ain)
  • Ferenc ANTONI (Edinburgh)
  • Maciej BANACH (Łódź)
  • Klára BERENCSI (Rosemont)
  • Angelo BIGNAMINI (Milano)
  • Anupam BISHAYEE (Signal Hill)
  • Hubert E. BLUM (Freiburg)
  • G. László BOROS (Los Angeles)
  • Frank A. CHERVENAK (New York)
  • József DÉZSY (Wien)
  • Peter ECKL (Salzburg)
  • Péter FERENCI (Wien)
  • Madelaine HAHN (Erlangen)
  • S. Tamás ILLÉS (Bruxelles)
  • Michael KIDD (Toronto)
  • Andrzej KOKOSZKA (Warsaw)
  • Márta KORBONITS (London)
  • Asim KURJAK (Zagreb)
  • Manfred MAIER (Wien)
  • Lajos OKOLICSÁNYI (Padova)
  • Amado Salvador PENA (Amsterdam)
  • Guliano RAMADORI (Goettingen)
  • Olivér RÁCZ (Košice)
  • Roberto ROMERO (Detroit)
  • Rainer SCHÖFL (Linz)
  • Zvi VERED (Tel Aviv)
  • Josef VESELY (Olomouc)
  • Ákos ZAHÁR (Hamburg)

Akadémiai Kiadó Zrt. 1117 Budapest
Budafoki út 187-189.
A épület, III. emelet
Phone: (+36 1) 464 8235
Email: orvosihetilap@akademiai.hu

  • Web of Science SCIE
  • Scopus
  • Medline
  • CABELLS Journalytics

2024  
Scopus  
CiteScore  
CiteScore rank  
SNIP  
Scimago  
SJR index 0.227
SJR Q rank Q4

2023  
Web of Science  
Journal Impact Factor 0.8
Rank by Impact Factor Q3 (Medicine, General & Internal)
Journal Citation Indicator 0.2
Scopus  
CiteScore 1.2
CiteScore rank Q3 (General Medicine)
SNIP 0.343
Scimago  
SJR index 0.214
SJR Q rank Q4

Orvosi Hetilap
Publication Model Hybrid
Submission Fee none
Article Processing Charge 900 EUR/article
Printed Color Illustrations 20 EUR (or 5000 HUF) + VAT / piece
Regional discounts on country of the funding agency World Bank Lower-middle-income economies: 50%
World Bank Low-income economies: 100%
Further Discounts Editorial Board / Advisory Board members: 50%
Corresponding authors, affiliated to an EISZ member institution subscribing to the journal package of Akadémiai Kiadó: 100%
Subscription fee 2025 Online subsscription: 962 EUR / 1157 USD
Print + online subscription: 1092 EUR / 1352 USD
Subscription Information Online subscribers are entitled access to all back issues published by Akadémiai Kiadó for each title for the duration of the subscription, as well as Online First content for the subscribed content.
Purchase per Title Individual articles are sold on the displayed price.

Orvosi Hetilap
Language Hungarian
Size A4
Year of
Foundation
1857
Volumes
per Year
1
Issues
per Year
52
Founder Markusovszky Lajos Alapítvány -- Lajos Markusovszky Foundation
Founder's
Address
H-1088 Budapest, Szentkriályi u. 46.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address
H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher
Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 0030-6002 (Print)
ISSN 1788-6120 (Online)