View More View Less
  • 1 Mazsihisz Szeretetkórház Metabolikus Ambulancia Budapest Amerikai út 53–55. 1145
  • | 2 Bajcsy-Zsilinszky Kórház-Rendelőintézet Tüdőgondozó Intézet Budapest
Restricted access

Jóllehet, az élő szervezetek működésének napszaki és évszaki változása ősidők óta ismert volt, a cirkadián ritmus alaposabb ismerete és kölcsönhatásainak feltárása az utóbbi évtizedek kutatásainak eredménye. Kiderült, hogy a hypothalamus speciális régióiban, a suprachiasmaticus fotoszenzitív magcsoportban helyezkedik el a központi, „master” CLOCK, amely a fény–sötétség ~24 órás periódusa szerint működik, és a legtöbb perifériás szervben elhelyezkedő „slave CLOCK”-okhoz továbbítja utasításait. A perifériás Clockok autonóm működésű magokkal is rendelkeznek, így például a pancreas β-sejtjeiben is. A CLOCK-rendszer két esszenciális komponense a CLOCK és a BMAL1. A CLOCK-gének szoros kölcsönhatásban vannak az endonukleáris receptorcsaládokkal (Rev-erb-α és peroxiszómaproliferátor aktiválta receptorok), valamint a hypothalamus-hypophysis-mellékvese tengellyel, így szabályozva a stresszhez való alkalmazkodást, energiaellátást, a metabolikus folyamatokat, a szervezet immunitását. A CLOCK-rendszer működésében meghatározó szerepe van a tobozmirigyben termelődő melatoninnak. A CLOCK-szisztéma működésének feltárása a klinikum számos területén megváltoztatja a kórképek kialakulásának és terápiájának eddigi ismereteit. A legjobban feltárt területek közé tartoznak a hypertonia, a diabétesz, az onkológiai betegségek, a cardiovascularis katasztrófaállapotok, az alvási apnoe, a mozgásszervi kórképek, a mentális betegségek. A CLOCK-rendszernek szerepe van az öregedésben is. A biológiai folyamatok periodicitásának megismerése lehetővé teszi a gyógyszerek adagolásának optimális időzítését. A CLOCK-szisztéma működésének, kölcsönhatásainak további feltárása javíthatja számos kórkép terápiáját és megelőzését is. Orv. Hetil., 2012, 153, 1370–1379.

  • Bretzl, H.: Botanische Forschungen des Alexanderzuges. Leipzig, Teubner, 1903.

    Bretzl H. , '', in Botanische Forschungen des Alexanderzuges , (1903 ) -.

  • De Mairan, J. J. O.: Observation Botanique. Histoire de l’Academie Royale des Sciences, 1729, 35–36.

    Mairan J. J. O. , '', in Observation Botanique. Histoire de l’Academie Royale des Sciences , (1729 ) -.

  • Dijk, D. J., von Schantz, M.: Timing and consolidation of human sleep, Wakefulness, and performance by a symphony of oscillators. J. Biol. Rhythms, 2005, 20, 279–290.

    Schantz M. , 'Timing and consolidation of human sleep, Wakefulness, and performance by a symphony of oscillators ' (2005 ) 20 J. Biol. Rhythms : 279 -290.

    • Search Google Scholar
  • Halberg, F., Howard, R. B.: 24 hour periodicity and experimental medicine examples and interpretations. Postgrad. Med., 1958, 24, 349–358.

    Howard R. B. , '24 hour periodicity and experimental medicine examples and interpretations ' (1958 ) 24 Postgrad. Med. : 349 -358.

    • Search Google Scholar
  • Antoch, M. P., Song, E. J., Takahashi, J. S., et al.: Functional identification of the mouse circadian Clock gene by transgenic BAC rescue. Cell, 1997, 89, 655–657.

    Takahashi J. S. , 'Functional identification of the mouse circadian Clock gene by transgenic BAC rescue ' (1997 ) 89 Cell : 655 -657.

    • Search Google Scholar
  • Aschoff, J.: The phase-angle difference in circadian periodicity. In: “Circadian Clocks”. Ed.: Aschoff, J. North Holland Press, Amsterdam, 1965, 262–278.

    Aschoff J. , '', in “Circadian Clocks” , (1965 ) -.

  • Foster, R., Kreitzman, L.: The Rhythms of Life: The Biological Clocks That Control the “Daily Lives of Every Living Thing”. Profile Books Ltd., Yale University Press, 2005.

    Kreitzman L. , '', in The Rhythms of Life: The Biological Clocks That Control the “Daily Lives of Every Living Thing” , (2005 ) -.

  • Sadacca, L. A., Lamia, K. A., deLemos, A. S., et al.: An intrinsic circadian clock of the pancreas is required for normal insulin release and glucose homeostasis in mice. Diabetologia, 2011, 54, 120–124.

    deLemos A. S. , 'An intrinsic circadian clock of the pancreas is required for normal insulin release and glucose homeostasis in mice ' (2011 ) 54 Diabetologia : 120 -124.

    • Search Google Scholar
  • Reick, M., Garcia, J. A., Dudley, C., et al.: NPAS2: an analog of clock operative in the mammalian forebrain. Science, 2001, 293, 506–509.

    Dudley C. , 'NPAS2: an analog of clock operative in the mammalian forebrain ' (2001 ) 293 Science : 506 -509.

    • Search Google Scholar
  • Maury, E., Ramsey, K. M., Bass, J.: Circadian rhythms and metabolic syndrome: from experimental genetics to human disease. Circ. Res., 2010, 106, 447–462.

    Bass J. , 'Circadian rhythms and metabolic syndrome: from experimental genetics to human disease ' (2010 ) 106 Circ. Res. : 447 -462.

    • Search Google Scholar
  • Lazar, M. A., Jones, K. E., Chin, W. W.: Isolation of a cDNA encoding human Rev-ErbA alpha: transcription from the noncoding DNA strand of a thyroid hormone receptor gene results in a gene results in a related protein that does not bind thyroid hormone. DNA Cell Biol., 1990, 9, 77–83.

    Chin W. W. , 'Isolation of a cDNA encoding human Rev-ErbA alpha: transcription from the noncoding DNA strand of a thyroid hormone receptor gene results in a gene results in a related protein that does not bind thyroid hormone ' (1990 ) 9 DNA Cell Biol. : 77 -83.

    • Search Google Scholar
  • Preitner, N., Damiola, F., Lopez-Molina, L., et al.: The orphan nuclear receptor Rev-Erbα controls circadian transcription within the positive limb of the mammalian circadian oscillator. Cell, 2002, 110, 251–260.

    Lopez-Molina L. , 'The orphan nuclear receptor Rev-Erbα controls circadian transcription within the positive limb of the mammalian circadian oscillator ' (2002 ) 110 Cell : 251 -260.

    • Search Google Scholar
  • Triqueneaux, G., Thenot, S., Kakizawa, T., et al.: The orphan receptor Rev-erbα gene is a target of the circadian clock pacemaker. J. Mol. Endocrinol., 2004, 33, 585–608.

    Kakizawa T. , 'The orphan receptor Rev-erbα gene is a target of the circadian clock pacemaker ' (2004 ) 33 J. Mol. Endocrinol. : 585 -608.

    • Search Google Scholar
  • Forman, B. M., Chen, J., Blumberg, B., et al.: Cross-talk among ROR α 1 and the Rev-erb family of orphan nuclear receptors. Mol. Endocrinol., 1994, 8, 1253–1261.

    Blumberg B. , 'Cross-talk among ROR α 1 and the Rev-erb family of orphan nuclear receptors ' (1994 ) 8 Mol. Endocrinol. : 1253 -1261.

    • Search Google Scholar
  • Fontaine, C., Dubois, G., Duguay, Y., et al.: The orphan nuclear receptor Rev-Erbα is a peroxisome proliferator-activated receptor (PPAR) gamma target gene and promotes PPARgamma-induced adipocyte differentiation. J. Biol. Chem., 2003, 278, 37672–37680.

    Duguay Y. , 'The orphan nuclear receptor Rev-Erbα is a peroxisome proliferator-activated receptor (PPAR) gamma target gene and promotes PPARgamma-induced adipocyte differentiation ' (2003 ) 278 J. Biol. Chem. : 37672 -37680.

    • Search Google Scholar
  • Duez, H., Staels, B.: Nuclear receptors linking circadian rhythms and cardiometabolic control. Arterioscler. Thromb. Vasc. Biol., 2010, 30, 1529–1534.

    Staels B. , 'Nuclear receptors linking circadian rhythms and cardiometabolic control ' (2010 ) 30 Arterioscler. Thromb. Vasc. Biol. : 1529 -1534.

    • Search Google Scholar
  • Merner, N. D., Hodgkinson, K. A., Haywood, A. F., et al.: Arrhythmogen right ventricular cardiomyopathy type 5 is a fully penetrant, lethal arrhythmic disorder, caused by a missense mutation in the TMEM 43 gene. Am. J. Hum. Genet., 2008, 82, 809–821.

    Haywood A. F. , 'Arrhythmogen right ventricular cardiomyopathy type 5 is a fully penetrant, lethal arrhythmic disorder, caused by a missense mutation in the TMEM 43 gene ' (2008 ) 82 Am. J. Hum. Genet. : 809 -821.

    • Search Google Scholar
  • Lecarpentier, Y., Claes, V., Hebert, J. L.: PPARs, cardiovascular metabolism, and function: near-or far-from equilibrium pathways. PPAR Res., 2010, 783273. [Published online 2010 July 27. doi: 10.1155/2010/783273 ]

    Hebert J. L. , 'PPARs, cardiovascular metabolism, and function: near-or far-from equilibrium pathways. ' (2010 ) PPAR Res. : -.

    • Search Google Scholar
  • Nader, N., Chrousos, G. P., Kino, T.: Circadian rhythm transcription factor CLOCK regulates the transcriptional activity of the glucocorticoid receptor by acetylating its hinge region lysine cluster: potential physiological implications. FASEB J., 2009, 23, 1572–1583.

    Kino T. , 'Circadian rhythm transcription factor CLOCK regulates the transcriptional activity of the glucocorticoid receptor by acetylating its hinge region lysine cluster: potential physiological implications ' (2009 ) 23 FASEB J. : 1572 -1583.

    • Search Google Scholar
  • Halmos, T., Kautzky, L., Suba, I.: Myth or reality? Novel approach of metabolic syndrome. The circadian clock system. [Mítosz vagy valóság? A metabolikus szindróma legújabb szemlélete. A cirkadián CLOCK rendszer.] Tudomány Kiadó, Budapest, 2011. [Hungarian]

    Suba I. , '', in Myth or reality? Novel approach of metabolic syndrome. The circadian clock system. [Mítosz vagy valóság? A metabolikus szindróma legújabb szemlélete. A cirkadián CLOCK rendszer.] , (2011 ) -.

  • Banerjee, D., Dandapat, A.: Circadian rhythm – A review. Online Veterinary J., 2010, 5, 60.

    Dandapat A. , 'Circadian rhythm – A review ' (2010 ) 5 Online Veterinary J. : 60 -.

  • Scheer, F. A., Wright, K. P. Jr., Kronauer, R. E., et al.: Plasticity of the intrinsic period of the human circadian timing system. PLoS One, 2007, 2, E721.

    Kronauer R. E. , 'Plasticity of the intrinsic period of the human circadian timing system ' (2007 ) 2 PLoS One : E721 -.

    • Search Google Scholar
  • Hardeland, R.: Antioxidative protection by melatonin: multiplicity of mechanisms from radical detoxification to radical avoidance. Endocrine, 2005, 27, 119–130.

    Hardeland R. , 'Antioxidative protection by melatonin: multiplicity of mechanisms from radical detoxification to radical avoidance ' (2005 ) 27 Endocrine : 119 -130.

    • Search Google Scholar
  • Masson-Pévet, M.: Melatonin in the circadian system. J. Soc. Biol., 2007, 201, 77–83.

    Masson-Pévet M. , 'Melatonin in the circadian system ' (2007 ) 201 J. Soc. Biol. : 77 -83.

  • Duffy, J. F., Wright, K. P. Jr.: Entrainment of the human circadian system by light. J. Biol. Rhythms, 2005, 20, 326–338.

    Wright K. P. , 'Entrainment of the human circadian system by light ' (2005 ) 20 J. Biol. Rhythms : 326 -338.

    • Search Google Scholar
  • Hattori, A., Migitaka, H., Iigo, M., et al.: Identification of melatonin in plants and its effects on plasma melatonin levels and binding to melatonin receptors in vertebrates. Biochem. Mol. Biol. Int., 1995, 35, 627–634.

    Iigo M. , 'Identification of melatonin in plants and its effects on plasma melatonin levels and binding to melatonin receptors in vertebrates ' (1995 ) 35 Biochem. Mol. Biol. Int. : 627 -634.

    • Search Google Scholar
  • Bartter, F. C., Delea, C. S., Baker, W., et al.: Chronobiology in the diagnosis and treatment of mesor-hypertension. Chronobiologia, 1976, 3, 199–213.

    Baker W. , 'Chronobiology in the diagnosis and treatment of mesor-hypertension ' (1976 ) 3 Chronobiologia : 199 -213.

    • Search Google Scholar
  • Zhao, P., Xu, P., Wan, C., et al.: Evening, versus morning dosing regimen drug therapy for hypertension.; Cochrane Database Syst. Rev., 2011, Oct 5. (10), CD004184.

  • Hermida, R. C., Ayala, D. E., Mojón, A., et al.: Influence of time of day of blood pressure-lowering treatment on cardiovascular risk in hypertensive patients with type 2 diabetes. Diabetes Care, 2011, 34, 1270–1276.

    Mojón A. , 'Influence of time of day of blood pressure-lowering treatment on cardiovascular risk in hypertensive patients with type 2 diabetes ' (2011 ) 34 Diabetes Care : 1270 -1276.

    • Search Google Scholar
  • Oishi, K., Miyazaki, K., Uchida, D. J., et al.: PERIOD2 is a circadian negative regulator of PAI-1 gene expression in mice. J. Mol. Cell. Cardiol., 2009, 46, 545–552.

    Uchida D. J. , 'PERIOD2 is a circadian negative regulator of PAI-1 gene expression in mice ' (2009 ) 46 J. Mol. Cell. Cardiol. : 545 -552.

    • Search Google Scholar
  • Zhao, Y., Zhang, Y., Wang, S., et al.: The Clock gene is required for normal platelet formation and function. Thromb. Res., 2011, 127, 122–130.

    Wang S. , 'The Clock gene is required for normal platelet formation and function ' (2011 ) 127 Thromb. Res. : 122 -130.

    • Search Google Scholar
  • Wang, J., Yin, L., Lazar, M. A.: The orphan nuclear receptor Rev-erbα regulates circadian expression of plasminogen activator inhibitor type1. J. Biol. Chem., 2006, 281, 33842–33848.

    Lazar M. A. , 'The orphan nuclear receptor Rev-erbα regulates circadian expression of plasminogen activator inhibitor type1 ' (2006 ) 281 J. Biol. Chem. : 33842 -33848.

    • Search Google Scholar
  • Portaluppi, F., Tiseo, R., Smolensky, M. H., et al.: Circadian rhythms and cardiovascular health. Sleep Med. Rev., 2012, 16, 151–166.

    Smolensky M. H. , 'Circadian rhythms and cardiovascular health ' (2012 ) 16 Sleep Med. Rev. : 151 -166.

    • Search Google Scholar
  • Ohdo, S.: Chronotherapeutic strategy: Rhythm monitoring, manipulation and disruption. Adv. Drug Deliv. Rev., 2010, 62, 859–875.

    Ohdo S. , 'Chronotherapeutic strategy: Rhythm monitoring, manipulation and disruption ' (2010 ) 62 Adv. Drug Deliv. Rev. : 859 -875.

    • Search Google Scholar
  • Janszky, J., Ahnve, S., Ljung, R., et al.: Daylight saving time shifts and incidence of aute myocardial infarction. Swedish Register of Information and Knowledge about Swedish Heart Intensive Care Admissions (RIKS-HIA). Sleep Med., 2012, 13, 237–242.

    Ljung R. , 'Daylight saving time shifts and incidence of aute myocardial infarction. Swedish Register of Information and Knowledge about Swedish Heart Intensive Care Admissions (RIKS-HIA) ' (2012 ) 13 Sleep Med. : 237 -242.

    • Search Google Scholar
  • Shimizu, M., Ishikawa, J., Yano, Y., et al.: The relationship between the morning blood pressure surge and low-grade inflammation on silent cerebral infarct and clinical stroke events. Atherosclerosis, 2011, 219, 316–321.

    Yano Y. , 'The relationship between the morning blood pressure surge and low-grade inflammation on silent cerebral infarct and clinical stroke events ' (2011 ) 219 Atherosclerosis : 316 -321.

    • Search Google Scholar
  • Castilla-Guerra, L., Fernández-Moreno, M. del C., Espino-Montoro, A., et al.: Nocturnal hypotension in patients after ischemic stroke: does it really matter? Eur. J. Intern. Med., 2011, 22, 501–504.

    Espino-Montoro A. , 'Nocturnal hypotension in patients after ischemic stroke: does it really matter? ' (2011 ) 22 Eur. J. Intern. Med. : 501 -504.

    • Search Google Scholar
  • Gale, J., Cox, H. I., Qian, J., et al.: Disruption of circadian rhythms accelerates development of diabetes through pancreatic β-cell loss and dysfunction. J. Biol. Rhythms, 2011, 26, 425–433.

    Qian J. , 'Disruption of circadian rhythms accelerates development of diabetes through pancreatic β-cell loss and dysfunction ' (2011 ) 26 J. Biol. Rhythms : 425 -433.

    • Search Google Scholar
  • Kalsbeek, A., Yi, C. X., La Fleur, S. E., et al.: The hypothalamic clock and its control of glucose homeostasis. Trends Endocrinol. Metab., 2010, 21, 402–410.

    Fleur S. E. , 'The hypothalamic clock and its control of glucose homeostasis ' (2010 ) 21 Trends Endocrinol. Metab. : 402 -410.

    • Search Google Scholar
  • Vieira, E., Marroquí, L., Batista, T. M., et al.: The clock gene Rev-erbα regulates pancreatic ß-cell function: modulation by leptin and high-fat diet. Endocrinology, 2012, 153, 592–601.

    Batista T. M. , 'The clock gene Rev-erbα regulates pancreatic ß-cell function: modulation by leptin and high-fat diet ' (2012 ) 153 Endocrinology : 592 -601.

    • Search Google Scholar
  • Stamenkovic, J. A., Olsson, A. H., Nagorny, C. L., et al.: Regulation of core clock genes in human islets. Metabolism, 2012, 61, 978–985.

    Nagorny C. L. , 'Regulation of core clock genes in human islets ' (2012 ) 61 Metabolism : 978 -985.

    • Search Google Scholar
  • Wang C., Xu, C. X., Krager, S. L., et al.: Aryl hydrocarbon receptor deficiency enhances insulin sensitivity and reduces PPAR-α pathway activity in mice. Environ. Health Perspect., 2011, 119, 1739–1744.

    Krager S. L. , 'Aryl hydrocarbon receptor deficiency enhances insulin sensitivity and reduces PPAR-α pathway activity in mice ' (2011 ) 119 Environ. Health Perspect. : 1739 -1744.

    • Search Google Scholar
  • Pan, A., Schernhammer, E. S., Sun, Q., et al.: Rotating night shift work and risk of type 2 diabetes: two prospective cohort studies in women. PLOS Med., 2011, 8, e1001141.

    Sun Q. , 'Rotating night shift work and risk of type 2 diabetes: two prospective cohort studies in women ' (2011 ) 8 PLOS Med. : e1001141 -.

    • Search Google Scholar
  • Bugge, A., Feng, D., Everett, L. J., et al.: Rev-erbα and Rev-erbβ coordinately protect the circadian clock and normal metabolic function. Genes Dev., 2012, 26, 657–667.

    Everett L. J. , 'Rev-erbα and Rev-erbβ coordinately protect the circadian clock and normal metabolic function ' (2012 ) 26 Genes Dev. : 657 -667.

    • Search Google Scholar
  • Scheer, F. A., Hilton, M. F., Mantzoros, C. S., et al.: Adverse metabolic and cardiovascular consequences of circadian misalignment. Proc. Natl. Acad. Sci. USA, 2009, 106, 4453–4458.

    Mantzoros C. S. , 'Adverse metabolic and cardiovascular consequences of circadian misalignment ' (2009 ) 106 Proc. Natl. Acad. Sci. USA : 4453 -4458.

    • Search Google Scholar
  • Boer-Martins, L., Figueiredo, V. N., Demacq, C., et al.: Relationship of autonomic imbalance, and circadian disruption with obesity, and type 2 diabetes in resistant hypertensive patients. Cardiovasc. Diabetol., 2011, 10, 24.

    Demacq C. , 'Relationship of autonomic imbalance, and circadian disruption with obesity, and type 2 diabetes in resistant hypertensive patients ' (2011 ) 10 Cardiovasc. Diabetol. : 24 -.

    • Search Google Scholar
  • Gómez-Abellán, P., Madrid, J. A., Ordovás, J. M., et al.: Chronobiological aspects of obesity and metabolic syndrome. Endocrinol. Nutr., 2012, 59, 50–61.

    Ordovás J. M. , 'Chronobiological aspects of obesity and metabolic syndrome ' (2012 ) 59 Endocrinol. Nutr. : 50 -61.

    • Search Google Scholar
  • Pietroiuisti, A., Neri, A., Somma, G., et al.: Incidence of metabolic syndrome among night-shift health care workers. Occup. Environ. Med., 2010, 67, 54–57.

    Somma G. , 'Incidence of metabolic syndrome among night-shift health care workers ' (2010 ) 67 Occup. Environ. Med. : 54 -57.

    • Search Google Scholar
  • Sookoian, S., Gianotti, T. F., Burgueño, A., et al.: Gene-gene interaction between serotonin transporter (SLC6A4) and CLOCK modulates the risk of metabolic syndrome in rotating shiftworkers. Chronobiol. Int., 2010, 27, 1202–1218.

    Burgueño A. , 'Gene-gene interaction between serotonin transporter (SLC6A4) and CLOCK modulates the risk of metabolic syndrome in rotating shiftworkers ' (2010 ) 27 Chronobiol. Int. : 1202 -1218.

    • Search Google Scholar
  • Jermendy, Gy., Nádasi, J., Hegyi, I., et al.: Cardiometabolic risk factors in day and nigh shift workers. [Kardiometabolikus kockázati tényezők előfordulása a váltott műszakban dolgozók körében.] LAM, 2011, 21, 807–812. [Hungarian]

    Hegyi I. , 'Cardiometabolic risk factors in day and nigh shift workers. [Kardiometabolikus kockázati tényezők előfordulása a váltott műszakban dolgozók körében.] ' (2011 ) 21 LAM : 807 -812.

    • Search Google Scholar
  • Zmrzljak, U. P., Rozman, D.: Circadian regulation of the hepatic endobiotic and xenobiotic detoxification pathways: The time matters. Chem. Res. Toxicol., 2012, 25, 811–824.

    Rozman D. , 'Circadian regulation of the hepatic endobiotic and xenobiotic detoxification pathways: The time matters ' (2012 ) 25 Chem. Res. Toxicol. : 811 -824.

    • Search Google Scholar
  • Gimble, J. M., Sutton, G. M., Ptitsyn, A. A.: Circadian rhythms in adipose tissue: an update. Curr. Opin. Clin. Nutr. Metab. Care, 2011, 14, 554–561.

    Ptitsyn A. A. , 'Circadian rhythms in adipose tissue: an update ' (2011 ) 14 Curr. Opin. Clin. Nutr. Metab. Care : 554 -561.

    • Search Google Scholar
  • Gómez-Abellán, P., Hernández-Morante, J. J., Luján, J. A.: Clock genes are implicated in the human metabolic syndrome. Int. J. Obes. (Lond), 2008, 32, 121–128.

    Luján J. A. , 'Clock genes are implicated in the human metabolic syndrome ' (2008 ) 32 Int. J. Obes. (Lond) : 121 -128.

    • Search Google Scholar
  • Hoogerwerf, W. A.: Role of biological rhythms in gastrointestinal health and disease. Rev. Endocr. Metab. Disord., 2009, 10, 293–300.

    Hoogerwerf W. A. , 'Role of biological rhythms in gastrointestinal health and disease ' (2009 ) 10 Rev. Endocr. Metab. Disord. : 293 -300.

    • Search Google Scholar
  • Chen, P., Kakan, X., Wang, S., et al.: Deletion of clock gene Per2 exacerbates cholestatic liver injury and fibrosis in mice. Exp. Toxicol. Pathol., 2012. jan. 17. [Epub ahead of print]

  • Gonciarz, M., Gonciarz, Z., Bielanski, W., et al.: The pilot study of 3 month course of melatonin treatment of patients with nonalcoholic steatohepatitis: effect on plasma levels of liver enzymes, lipids, and melatonin. J. Physiol. Pharmacol., 2010, 61, 705–710.

    Bielanski W. , 'The pilot study of 3 month course of melatonin treatment of patients with nonalcoholic steatohepatitis: effect on plasma levels of liver enzymes, lipids, and melatonin ' (2010 ) 61 J. Physiol. Pharmacol. : 705 -710.

    • Search Google Scholar
  • Mazzoccoli, G., Tarquini, R., Durfort, T., et al.: Chronodisruption in lung cancer and possible therapeutic approaches. Biomed. Pharmacother., 2011, 65, 500–508.

    Durfort T. , 'Chronodisruption in lung cancer and possible therapeutic approaches ' (2011 ) 65 Biomed. Pharmacother. : 500 -508.

    • Search Google Scholar
  • Logan, R. W., Zhang, C., Murugan, S., et al.: Chronic shift-lag alters the circadian clock of NK cells and promotes lung cancer growth in rats. J. Immunol., 2012, 188, 2583–2591.

    Murugan S. , 'Chronic shift-lag alters the circadian clock of NK cells and promotes lung cancer growth in rats ' (2012 ) 188 J. Immunol. : 2583 -2591.

    • Search Google Scholar
  • Davis, S., Mirick, D. M., Chen, C., et al.: Night shift work and hormone levels in women. Cancer Epidemiol. Biomarkers Prev., 2012, 21, 609–618.

    Chen C. , 'Night shift work and hormone levels in women ' (2012 ) 21 Cancer Epidemiol. Biomarkers Prev. : 609 -618.

    • Search Google Scholar
  • Zhou, F., He, X., Liu, H., et al.: Functional polymorphisms of circadian positive feedback regulation genes and clinical outcome of Chinese patients with resected colorectal cancer. Cancer, 2012, 118, 937–946.

    Liu H. , 'Functional polymorphisms of circadian positive feedback regulation genes and clinical outcome of Chinese patients with resected colorectal cancer ' (2012 ) 118 Cancer : 937 -946.

    • Search Google Scholar
  • Sahar, S., Sassone-Corsi, P.: Metabolism and cancer: the circadian clock connection. Nat. Rev. Cancer, 2009, 9, 886–896.

    Sassone-Corsi P. , 'Metabolism and cancer: the circadian clock connection ' (2009 ) 9 Nat. Rev. Cancer : 886 -896.

    • Search Google Scholar
  • Innominato, P. F., Giachetti, S., Biarnason, G. A., et al.: Prediction of overall survival through circadian rest-activity monitoring during chemotherapy for metastatic colorectal cancer. Int. J. Cancer, 2012. Apr. 5. Doi: 10.1002/ijc.27574 . [Epub ahead of print]

    Biarnason G. A. , 'Prediction of overall survival through circadian rest-activity monitoring during chemotherapy for metastatic colorectal cancer ' (2012 ) Int. J. Cancer : -.

    • Search Google Scholar
  • Huang, W., Ramsey, K. M., Marcheva, B., et al.: Circadian rhythms, sleep, and metabolism. J. Clin. Invest., 2011, 121, 2133–2141.

    Marcheva B. , 'Circadian rhythms, sleep, and metabolism ' (2011 ) 121 J. Clin. Invest. : 2133 -2141.

    • Search Google Scholar
  • Wright, K. P., Lowry, C. A., Lebourgeois, M. K.: Circadian and wakefulness-sleep modulation of cognition in humans. Front. Mol. Neurosci., 2012, 5, 50.

    Lebourgeois M. K. , 'Circadian and wakefulness-sleep modulation of cognition in humans ' (2012 ) 5 Front. Mol. Neurosci. : 50 -.

    • Search Google Scholar
  • Kondratova, A. A., Kondratov, R. V.: The circadian clock and pathology of the ageing brain. Nat. Rev. Neurosci., 2012, 13, 325–335.

    Kondratov R. V. , 'The circadian clock and pathology of the ageing brain ' (2012 ) 13 Nat. Rev. Neurosci. : 325 -335.

    • Search Google Scholar
  • Straub, R. H., Cutolo, M.: Circadian rhythm in rheumatoid arthritis: Implications for pathophysiology and therapeutic management. Arthritis Rheum., 2007, 56, 399–408.

    Cutolo M. , 'Circadian rhythm in rheumatoid arthritis: Implications for pathophysiology and therapeutic management ' (2007 ) 56 Arthritis Rheum. : 399 -408.

    • Search Google Scholar
  • Salgado-Delgado, R., Osorio, A. T., Saderi, N., et al.: Disruption of circadian rhythms: a crucial factor in the etiology of depression.; Depress. Res. Treat., 2011, 2011, ID 839743 [Epub ahead of print]

  • Hamer, M., Frasure-Smith, N., Lespérance, F., et al.: Depressive Symptoms and 24-Hour Ambulatory Blood Pressure in Africans: The SABPA Study.; Int. J. Hypertens., 2012, 2012, ID 426803 [Epub ahead of print 2011 Oct 19.]

  • McCarthy, M. J., Nievergelt, C. M., Kelsoe, J. R., et al.: A survey of genomic studies supports association of circadian clock genes with bipolar disorder spectrum illnesses and lithium response. PLoS One, 2012, 7, e32091.

    Kelsoe J. R. , 'A survey of genomic studies supports association of circadian clock genes with bipolar disorder spectrum illnesses and lithium response ' (2012 ) 7 PLoS One : e32091 -.

    • Search Google Scholar
  • Hardeland, R., Cardinali, D. P., Srinivasan, V., et al.: Melatonin – a pleiotropic, orchestrating regulator molecule. Prog. Neurobiol., 2011, 93, 350–384.

    Srinivasan V. , 'Melatonin – a pleiotropic, orchestrating regulator molecule ' (2011 ) 93 Prog. Neurobiol. : 350 -384.

    • Search Google Scholar
  • Kitagawa, K., Ohta, Y., Ohashi, K.: Melatonin improves metabolic syndrome induced by high fructose intake in rats. J. Pineal Res., 2012, 52, 403–413.

    Ohashi K. , 'Melatonin improves metabolic syndrome induced by high fructose intake in rats ' (2012 ) 52 J. Pineal Res. : 403 -413.

    • Search Google Scholar
  • Espino, J., Pariente, J. A., Rodríguez, A. B.: Role of melatonin on diabetes-related metabolic disorders. World J. Diabetes, 2011, 2, 82–91.

    Rodríguez A. B. , 'Role of melatonin on diabetes-related metabolic disorders ' (2011 ) 2 World J. Diabetes : 82 -91.

    • Search Google Scholar
  • Zhdanova, I. V., Wurtman, R. J., Regan, M. M., et al.: Melatonin treatment for age-related insomnia. J. Clin. Endocrinol. Metab., 2001, 86, 4737–4730.

    Regan M. M. , 'Melatonin treatment for age-related insomnia ' (2001 ) 86 J. Clin. Endocrinol. Metab. : 4737 -4730.

    • Search Google Scholar
The author instructions are available in PDF.
Instructions for Authors in Hungarian HERE.
Mendeley citation style is available HERE.

Főszerkesztő - Editor-in-Chief:
 
Zoltán PAPP (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Budapest)

Read the professional career of Zoltán PAPP HERE.

All scientific publications of Zoltán PAPP are collected in the Hungarian Scientific Bibliography.

Főszerkesztő-helyettesek - Assistant Editors-in-Chief: 

  • Erzsébet FEHÉR (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet)
  • Krisztina HAGYMÁSI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)

Főmunkatársak - Senior Editorial Specialists:

  • László KISS (a Debreceni Egyetem habilitált doktora)
  • Gabriella LENGYEL (ny. egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)
  • Alajos PÁR (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)

 A Szerkesztőbizottság tagjai – Members of the Editorial Board:

  • Péter ANDRÉKA (főigazgató, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • Géza ÁCS Jr. (egyetemi tanár Floridában)
  • Csaba BALÁZS (egyetemi tanár, Budai Endokrinközpont, Budapest)
  • Péter BENCSIK (volt folyóirat-kiadás vezető, Akadémiai Kiadó, Budapest)
  • Zoltán BENYÓ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Transzlációs Medicina Intézet, Budapest)
  • Dániel BERECZKI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Neurológiai Klinika, Budapest)
  • Anna BLÁZOVICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Farmakognóziai Intézet, Budapest)
  • Elek DINYA (professor emeritus, biostatisztikus, Semmelweis Egyetem, Budapest)
  • Attila DOBOZY (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Bőrgyógyászati Klinika, Szeged)
  • András FALUS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet, Budapest)
  • Csaba FARSANG (egyetemi tanár, Szent Imre Oktató Kórház, Belgyógyászati Osztály, Budapest)
  • János FAZAKAS (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Transzplantációs és Sebészeti Klinika, Budapest)
  • Béla FÜLESDI (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Debrecen)
  • Beáta GASZTONYI (egyetemi magántanár, kórházi főorvos, Zala Megyei Kórház, Belgyógyászat, Zalaegerszeg)
  • István GERGELY (egyetemi docens, Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, Románia)
  • Judit GERVAIN (osztályvezető főorvos, Fejér Megyei Szent György Kórház, Belgyógyászat, Székesfehérvár)
  • Béla GÖMÖR (professor emeritus, Budai Irgalmasrendi Kórház, Reumatológiai Osztály, Budapest)
  • László GULÁCSI (egyetemi tanár, Óbudai Egyetem, Egészségügyi Közgazdaságtan Tanszék, Budapest)
  • János HANKISS (professor emeritus, Markusovszky Lajos Oktató Kórház, Belgyógyászati Osztály, Szombathely)
  • Örs Péter HORVÁTH (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Sebészeti Klinika, Pécs)
  • Béla HUNYADY (egyetemi tanár, Somogy Megyei Kaposi Mór Kórház, Belgyógyászat, Kaposvár)
  • Péter IGAZ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • Ferenc JAKAB (c. egyetemi tanár, Uzsoki Utcai Kórház, Sebészet, Budapest)
  • András JÁNOSI (c. egyetemi tanár, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • György JERMENDY (egyetemi tanár, Bajcsy-Zsilinszky Kórház, Belgyógyászat, Budapest)
  • László KALABAY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Családorvosi Tanszék, Budapest)
  • János KAPPELMAYER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Debrecen)
  • Éva KELLER (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • Mátyás KELTAI (ny. egyetemi docens, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • András KISS (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, II. Patológiai Intézet, Budapest)
  • László KÓBORI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Transzplantációs és Sebészeti Klinika, Budapest)
  • Lajos KULLMANN (ny. egyetemi tanár, Országos Rehabilitációs Intézet, Budapest)
  • Emese MEZŐSI (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika, Pécs)
  • József MOLNÁR (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Mikrobiológiai és Immunológiai Intézet, Szeged)
  • Péter MOLNÁR (professor emeritus, Debreceni Egyetem, Magatartástudományi Intézet, Debrecen)
  • Györgyi MŰZES (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Bálint NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Humángenetikai Tanszék, Debrecen)
  • Endre NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Belgyógyászati Intézet, Debrecen) 
  • Péter NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, I. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet, Budapest)
  • Viktor NAGY (főorvos, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Zoltán Zsolt NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • Balázs NEMES (egyetemi docens, Debreceni Egyetem, Transzplantációs Tanszék, Debrecen)
  • Attila PATÓCS (tudományos főmunkatárs, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Gabriella PÁR (egyetemi docens, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)
  • György PFLIEGLER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Ritka Betegségek Tanszéke, Debrecen)
  • István RÁCZ (egyetemi tanár, főorvos, Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Belgyógyászat, Győr)
  • Imre ROMICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Urológiai Klinika, Budapest)
  • László Jr. ROMICS (Angliában dolgozik) 
  • Imre RURIK (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék, Debrecen)
  • Zsuzsa SCHAFF (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, II. Patológiai Intézet, Budapest)
  • Péter SCHMIDT (házi gyermekorvos, Győr)
  • Kornél SIMON (ny. osztályvezető főorvos, Siófoki Kórház, Belgyógyászat, Siófok)
  • Gábor SIMONYI (vezető főorvos, Szent Imre Kórház, Anyagcsere Központ, Budapest)
  • Gábor Márk SOMFAI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • Anikó SOMOGYI (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Péter SÓTONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • Péter Jr. SÓTONYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Városmajori Szív- és Érsebészeti Klinika, Budapest)
  • Ildikó SÜVEGES (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György SZABÓ (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Arc-Állcsont-Szájsebészeti és Fogászati Klinika, Budapest)
  • Ferenc SZALAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • Miklós SZENDRŐI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Ortopédiai Klinika, Budapest)
  • István SZILVÁSI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Miklós TÓTH (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • László TRINGER (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, Budapest)
  • Tivadar TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, I. Gyermekgyógyászati Klinika, Budapest)
  • Zsolt TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Lívia VASAS (ny. könyvtárigazgató, Semmelweis Egyetem, Központi Könyvtár, Budapest)
  • Barna VÁSÁRHELYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • László VÉCSEI (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Neurológiai Klinika, Szeged)
  • Gábor WINKLER (egyetemi tanár, Szent János Kórház, Belgyógyászati Osztály, Budapest)

Nemzetközi szerkesztőbizottság - International Editorial Board:

  • Elnök/President Péter SÓTONYI (Budapest)
  • Ernest ADEGHATE (Al Ain)
  • Ferenc ANTONI (Edinburgh)
  • Maciej BANACH (Łódź)
  • Klára BERENCSI (Rosemont)
  • Angelo BIGNAMINI (Milano)
  • Anupam BISHAYEE (Signal Hill)
  • Hubert E. BLUM (Freiburg)
  • G. László BOROS (Los Angeles)
  • Frank A. CHERVENAK (New York)
  • Meinhard CLASSEN (München)
  • József DÉZSY (Wien)
  • Peter ECKL (Salzburg)
  • Péter FERENCI (Wien)
  • Madelaine HAHN (Erlangen)
  • S. Tamás ILLÉS (Bruxelles)
  • Michael KIDD (Toronto)
  • Andrzej KOKOSZKA (Warsaw)
  • Márta KORBONITS (London)
  • Asim KURJAK (Zagreb)
  • Manfred MAIER (Wien)
  • Neil MCINTYRE (London)
  • Lajos OKOLICSÁNYI (Padova)
  • Amado Salvador PENA (Amsterdam)
  • Guliano RAMADORI (Goettingen)
  • Olivér RÁCZ (Košice)
  • Roberto ROMERO (Detroit)
  • Rainer SCHÖFL (Linz)
  • Zvi VERED (Tel Aviv)
  • Josef VESELY (Olomouc)
  • Ákos ZAHÁR (Hamburg)

Akadémiai Kiadó Zrt. 1117 Budapest
Budafoki út 187-189.
A épület, III. emelet
Phone: (+36 1) 464 8235
Email: orvosihetilap@akademiai.hu

2020  
Total Cites 1277
WoS
Journal
Impact Factor
0,540
Rank by Medicine, General & Internal 155/169 (Q4)
Impact Factor  
Impact Factor 0,310
without
Journal Self Cites
5 Year 0,461
Impact Factor
Journal  0,17
Citation Indicator  
Rank by Journal  Medicine, General & Internal 203/313 (Q4)
Citation Indicator   
Citable 261
Items
Total 229
Articles
Total 32
Reviews
Scimago 21
H-index
Scimago 0,176
Journal Rank
Scimago Medicine (miscellaneous) Q4
Quartile Score  
Scopus 921/1187=0,8
Scite Score  
Scopus General Medicine 494/793 (Q3)
Scite Score Rank  
Scopus 0,283
SNIP  
Days from  28
submission  
to acceptance  
Days from  114
acceptance  
to publication  
Acceptance 72%
Rate

2019  
Total Cites
WoS
1 085
Impact Factor 0,497
Impact Factor
without
Journal Self Cites
0,212
5 Year
Impact Factor
0,396
Immediacy
Index
0,126
Citable
Items
247
Total
Articles
176
Total
Reviews
71
Cited
Half-Life
6,1
Citing
Half-Life
7,3
Eigenfactor
Score
0,00071
Article Influence
Score
0,045
% Articles
in
Citable Items
71,26
Normalized
Eigenfactor
0,08759
Average
IF
Percentile
10,606
Scimago
H-index
20
Scimago
Journal Rank
0,176
Scopus
Scite Score
864/1178=0,4
Scopus
Scite Score Rank
General Medicine 267/529 (Q3)
Scopus
SNIP
0,254
Acceptance
Rate
73%

 

Orvosi Hetilap
Publication Model Hybrid
Submission Fee none
Article Processing Charge 900 EUR/article
Printed Color Illustrations 20 EUR (or 5000 HUF) + VAT / piece
Regional discounts on country of the funding agency World Bank Lower-middle-income economies: 50%
World Bank Low-income economies: 100%
Further Discounts Editorial Board / Advisory Board members: 50%
Corresponding authors, affiliated to an EISZ member institution subscribing to the journal package of Akadémiai Kiadó: 100%
Subscription fee 2021 Online subsscription: 844 EUR / 1124 USD
Print + online subscription: 956 EUR / 1326 USD
Subscription fee 2022 Online subsscription: 858 EUR / 1157 USD
Print + online subscription: 975 EUR / 1352 USD
Subscription Information Online subscribers are entitled access to all back issues published by Akadémiai Kiadó for each title for the duration of the subscription, as well as Online First content for the subscribed content.
Purchase per Title Individual articles are sold on the displayed price.

Orvosi Hetilap
Language Hungarian
Size A4
Year of
Foundation
1857
Publication
Programme
2021 Volume 162
Volumes
per Year
1
Issues
per Year
52
Founder Markusovszky Lajos Alapítvány -- Lajos Markusovszky Foundation
Founder's
Address
H-1088 Budapest, Szentkriályi u. 46.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address
H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher
Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 0030-6002 (Print)
ISSN 1788-6120 (Online)

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Jun 2021 19 0 0
Jul 2021 34 0 0
Aug 2021 83 0 0
Sep 2021 34 0 1
Oct 2021 40 1 2
Nov 2021 72 1 2
Dec 2021 4 1 0