View More View Less
  • 1 Budapesti Corvinus Egyetem, Egészség-gazdaságtani és Egészségügyi Technológiaelemzési Kutatóközpont Közszolgálati Tanszék Budapest Fővám tér 8. 1093
  • | 2 Egyesített Szent István és Szent László Kórház-Rendelőintézet Infekciókontroll Osztály Budapest
  • | 3 Egyesített Szent István és Szent László Kórház-Rendelőintézet Fertőző Belgyógyászati Osztály Budapest
  • | 4 Egyesített Szent István és Szent László Kórház-Rendelőintézet Hematológiai és Őssejt-transzplantációs Osztály Budapest
  • | 5 Magyar Honvédség Egészségügyi Központ, Honvédkórház Kórházhigiéniai Osztály Budapest
  • | 6 Magyar Honvédség Egészségügyi Központ, Honvédkórház Gasztroenterológiai Osztály Budapest
  • | 7 Szegedi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar Klinikai Mikrobiológiai Diagnosztikai Tanszék Szeged
Restricted access

Bevezetés: A Clostridium difficile az antibiotikum-használattal összefüggő hasmenések 25%-át okozza. A Clostridium difficile-fertőzés prioritásként kezelt népegészségügyi probléma valamennyi országban. A fertőzés epidemiológiájáról, betegségterhéről viszonylag kevés szakirodalmi adat áll rendelkezésre. Célkitűzés: A Clostridium difficile-fertőzés epidemiológiájának, ezen belül szezonalitásának és az egymást követő fertőzések rizikójának, valamint betegségterhének és terápiájának áttekintése. Módszer: A nemzetközi és hazai szakirodalom áttekintése a MEDLINE adatbázisban a PubMed-en keresztül, 2012. március 20-ával bezárólag. Eredmények: A nosocomialis Clostridium difficile-fertőzés incidenciája 4,1/10 000 ápolási nap. A fertőzés szezonalitásának kérdése felmerült, de nem bizonyított. A betegek 20%-ában fordul elő rekurrencia metronidazol- vagy vankomicinterápia után, minden egyes rekurrencia után a következő rekurrencia rizikója növekvő. A CDI költsége hazánkban 130–500 ezer Ft/kórházi eset. Következtetések: A Clostridium difficile-fertőzés népegészségügyi súlya és betegségterhe jelentős. Hazánkban a rendelkezésre álló adatok korlátozottak, mind az epidemiológia, mind az egészség-gazdaságtan terén további kutatások szükségesek. Orv. Hetil., 2013, 154, 1188–1193.

  • Brodszky, V., Péntek, M., Baji, P., et al.: The role of fidaxomicin (Dificlir) in the therapy of Clostridium difficile; systematic review and health ecomics evaluation. [A fidaxomicin (Dificlir) szerepe a Clostridium difficile terápiájában; szisztematikus irodalmi áttekintés és egészség-gazdaságtani értékelés.] Egészség-gazdaságtani és Egészségügyi Technológiaelemzési Kutatóközpont, Budapest, 2013. [Hungarian]

    Baji P. , '', in The role of fidaxomicin (Dificlir) in the therapy of Clostridium difficile; systematic review and health ecomics evaluation. [A fidaxomicin (Dificlir) szerepe a Clostridium difficile terápiájában; szisztematikus irodalmi áttekintés és egészség-gazdaságtani értékelés.] , (2013 ) -.

  • Barbut, F., Mastrantonio, P., Delmée, M., et al.: Prospective study of Clostridium difficile infections in Europe with phenotypic and genotypic characterisation of the isolates. Clin. Microbiol. Infect., 2007, 13, 1048–1057.

    Delmée M. , 'Prospective study of Clostridium difficile infections in Europe with phenotypic and genotypic characterisation of the isolates ' (2007 ) 13 Clin. Microbiol. Infect. : 1048 -1057.

    • Search Google Scholar
  • National Centre for Epidemiology College of Microbiology and Infectology, Guideline of diagnostics, therapy and prevention of Clostridium difficile infections. [Az Országos Epidemiológiai Központ, Az Orvosi Mikrobiológiai Szakmai Kollégium, az Infektológiai Szakmai Kollégium Módszertani levle a Clostridium difficile-fertőzések diagnosztikájáról, terápiájáról és megelőzéséről.] Epinfo, 2011, 18, 1–49. [Hungarian].

  • Bauer, M. P., Notermans, D. W., van Benthem, B. H., et al.:Clostridium difficile infection in Europe: a hospital-based survey. Lancet, 2011, 377 (9759), 63–73.

    Benthem B. H. , 'Clostridium difficile infection in Europe: a hospital-based survey ' (2011 ) 377 Lancet : 63 -73.

    • Search Google Scholar
  • Jarvis, W. R., Schlosser, J., Jarvis, A. A., et al.: National point prevalence of Clostridium difficile in US health care facility inpatients, 2008. Am. J. Infect. Control, 2009, 37, 263–270.

    Jarvis A. A. , 'National point prevalence of Clostridium difficile in US health care facility inpatients, 2008 ' (2009 ) 37 Am. J. Infect. Control : 263 -270.

    • Search Google Scholar
  • Simor, A. E.: Diagnosis, management, and prevention of Clostridium difficile infection in long-term care facilities: a review. J. Am. Geriatr. Soc., 2010, 58, 1556–1564.

    Simor A. E. , 'Diagnosis, management, and prevention of Clostridium difficile infection in long-term care facilities: a review ' (2010 ) 58 J. Am. Geriatr. Soc. : 1556 -1564.

    • Search Google Scholar
  • Zilberberg, M. D., Shorr, A. F., Kollef, M. H.: Increase in adult Clostridium difficile-related hospitalizations and case-fatality rate, United States, 2000–2005. Emerg. Infect. Dis., 2008, 14, 929–931.

    Kollef M. H. , 'Increase in adult Clostridium difficile-related hospitalizations and case-fatality rate, United States, 2000–2005 ' (2008 ) 14 Emerg. Infect. Dis. : 929 -931.

    • Search Google Scholar
  • Suetens, C.:Clostridium difficile: Summary of actions in the European Union. Euro Surveill., 2008, 13, pii: 18944

    Suetens C. , 'Clostridium difficile: Summary of actions in the European Union ' (2008 ) 13 Euro Surveill. : -.

    • Search Google Scholar
  • Kuijper, E., Coignard, B., Brazier, J., et al.: Update of Clostridium difficile-associated disease due to PCR ribotype 027 in Europe. Euro Surveill., 2007, 12, E1–E2.

    Brazier J. , 'Update of Clostridium difficile-associated disease due to PCR ribotype 027 in Europe ' (2007 ) 12 Euro Surveill. : E1 -E2.

    • Search Google Scholar
  • Fekety, R., Silva, J., Kauffman, C., et al.: Treatment of antibiotic-associated Clostridium difficile colitis with oral vancomycin: comparison of two dosage regimens. Am. J. Med., 1989, 86, 15–19.

    Kauffman C. , 'Treatment of antibiotic-associated Clostridium difficile colitis with oral vancomycin: comparison of two dosage regimens ' (1989 ) 86 Am. J. Med. : 15 -19.

    • Search Google Scholar
  • Surawicz, C. M., Alexander, J.: Treatment of refractory and recurrent Clostridium difficile infection. Nat. Rev. Gastroenterol. Hepatol., 2011, 8, 330–339.

    Alexander J. , 'Treatment of refractory and recurrent Clostridium difficile infection ' (2011 ) 8 Nat. Rev. Gastroenterol. Hepatol. : 330 -339.

    • Search Google Scholar
  • Van Nispen tot Pannerden, C. M., Verbon, A., Kuipers, E. J.: Recurrent Clostridium difficile infection: what are the treatment options? Drugs, 2011, 71, 853–868.

    Kuipers E. J. , 'Recurrent Clostridium difficile infection: what are the treatment options? ' (2011 ) 71 Drugs : 853 -868.

    • Search Google Scholar
  • Wiegand, P. N., Nathwani, D., Wilcox, M. H., et al.: Clinical and economic burden of Clostridium difficile infection in Europe: a systematic review of healthcare-facility-acquired infection. J. Hosp. Infect., 2012, 81, 1–14.

    Wilcox M. H. , 'Clinical and economic burden of Clostridium difficile infection in Europe: a systematic review of healthcare-facility-acquired infection ' (2012 ) 81 J. Hosp. Infect. : 1 -14.

    • Search Google Scholar
  • Ananthakrishnan, A. N.:Clostridium difficile infection: epidemiology, risk factors and management. Nat. Rev. Gastroenterol. Hepatol., 2011, 8, 17–26.

    Ananthakrishnan A. N. , 'Clostridium difficile infection: epidemiology, risk factors and management ' (2011 ) 8 Nat. Rev. Gastroenterol. Hepatol. : 17 -26.

    • Search Google Scholar
  • Cocanour, C. S.: Best strategies in recurrent or persistent Clostridium difficile infection. Surg. Infect. (Larchmt), 2011, 12, 235–239.

    Cocanour C. S. , 'Best strategies in recurrent or persistent Clostridium difficile infection ' (2011 ) 12 Surg. Infect. (Larchmt) : 235 -239.

    • Search Google Scholar
  • Wiuff, C., Brown, D. J., Mather, H., et al.: The epidemiology of Clostridium difficile in Scotland. J. Infect., 2011, 62, 271–279.

    Mather H. , 'The epidemiology of Clostridium difficile in Scotland ' (2011 ) 62 J. Infect. : 271 -279.

    • Search Google Scholar
  • McFarland, L. V., Surawicz, C. M., Rubin, M., et al.: Recurrent Clostridium difficile disease: epidemiology and clinical characteristics. Infect. Control Hosp. Epidemiol., 1999, 20, 43–50.

    Rubin M. , 'Recurrent Clostridium difficile disease: epidemiology and clinical characteristics ' (1999 ) 20 Infect. Control Hosp. Epidemiol. : 43 -50.

    • Search Google Scholar
  • Garey, K. W., Sethi, S., Yadav, Y., et al.: Meta-analysis to assess risk factors for recurrent Clostridium difficile infection. J. Hosp. Infect., 2008, 70, 298–304.

    Yadav Y. , 'Meta-analysis to assess risk factors for recurrent Clostridium difficile infection ' (2008 ) 70 J. Hosp. Infect. : 298 -304.

    • Search Google Scholar
  • Barbut, F., Richard, A., Hamadi, K., et al.: Epidemiology of recurrences or reinfections of Clostridium difficile-associated diarrhea. J. Clin. Microbiol., 2000, 38, 2386–2388.

    Hamadi K. , 'Epidemiology of recurrences or reinfections of Clostridium difficile-associated diarrhea ' (2000 ) 38 J. Clin. Microbiol. : 2386 -2388.

    • Search Google Scholar
  • Fekety, R., McFarland, L. V., Surawicz, C. M., et al.: Recurrent Clostridium difficile diarrhea: characteristics of and risk factors for patients enrolled in a prospective, randomized, double-blinded trial. Clin. Infect. Dis., 1997, 24, 324–333.

    Surawicz C. M. , 'Recurrent Clostridium difficile diarrhea: characteristics of and risk factors for patients enrolled in a prospective, randomized, double-blinded trial ' (1997 ) 24 Clin. Infect. Dis. : 324 -333.

    • Search Google Scholar
  • Johnson, S.: Recurrent Clostridium difficile infection: a review of risk factors, treatments, and outcomes. J. Infect., 2009, 58, 403–410.

    Johnson S. , 'Recurrent Clostridium difficile infection: a review of risk factors, treatments, and outcomes ' (2009 ) 58 J. Infect. : 403 -410.

    • Search Google Scholar
  • Teasley, D. G., Gerding, D. N., Olson, M. M., et al.: Prospective randomised trial of metronidazole versus vancomycin for Clostridium difficile-associated diarrhoea and colitis. Lancet, 1983, 2 (8358), 1043–1046.

    Olson M. M. , 'Prospective randomised trial of metronidazole versus vancomycin for Clostridium difficile-associated diarrhoea and colitis ' (1983 ) 2 Lancet : 1043 -1046.

    • Search Google Scholar
  • Wenisch, C., Parschalk, B., Hasenhündl, M., et al.: Comparison of vancomycin, teicoplanin, metronidazole, and fusidic acid for the treatment of Clostridium difficile-associated diarrhea. Clin. Infect. Dis., 1996, 22, 813–818.

    Hasenhündl M. , 'Comparison of vancomycin, teicoplanin, metronidazole, and fusidic acid for the treatment of Clostridium difficile-associated diarrhea ' (1996 ) 22 Clin. Infect. Dis. : 813 -818.

    • Search Google Scholar
  • Zar, F. A., Bakkanagari, S. R., Moorthi, K. M., et al.: A comparison of vancomycin and metronidazole for the treatment of Clostridium difficile-associated diarrhea, stratified by disease severity. Clin. Infect. Dis., 2007, 45, 302–307.

    Moorthi K. M. , 'A comparison of vancomycin and metronidazole for the treatment of Clostridium difficile-associated diarrhea, stratified by disease severity ' (2007 ) 45 Clin. Infect. Dis. : 302 -307.

    • Search Google Scholar
  • Cohen, S. H., Gerding, D. N., Johnson, S., et al.: Clinical practice guidelines for Clostridium difficile infection in adults: 2010 Update by the Society for Healthcare Epidemiology of America (SHEA) and the Infectious Diseases Society of America (IDSA). Infect. Control Hosp. Epidemiol., 2010, 31, 431–455.

    Johnson S. , 'Clinical practice guidelines for Clostridium difficile infection in adults: 2010 Update by the Society for Healthcare Epidemiology of America (SHEA) and the Infectious Diseases Society of America (IDSA) ' (2010 ) 31 Infect. Control Hosp. Epidemiol. : 431 -455.

    • Search Google Scholar
  • Basu, P. P., Dinani, A., Rayapudi, K., et al.: Rifaximin therapy for metronidazole-unresponsive Clostridium difficile infection: a prospective pilot trial. Therap. Adv. Gastroenterol., 2010, 3, 221–225.

    Rayapudi K. , 'Rifaximin therapy for metronidazole-unresponsive Clostridium difficile infection: a prospective pilot trial ' (2010 ) 3 Therap. Adv. Gastroenterol. : 221 -225.

    • Search Google Scholar
  • Rubin, D. T., Sohi, S., Glathar, M., et al.: Rifaximin is effective for the treatment of Clostridium difficile-associated diarrhea: Results of an open-label pilot study. Gastroenterol. Res. Pract., 2011, DOI:10.1155/2011/106978

    Glathar M. , 'Rifaximin is effective for the treatment of Clostridium difficile-associated diarrhea: Results of an open-label pilot study ' (2011 ) Gastroenterol. Res. Pract. : -.

    • Search Google Scholar
  • Brodszky, V., Gulácsi, L., Ludwig, E., et al.: Antimicrobial therapy of Clostridium difficile infection. Systematic literature review and meta-analysis. [A Clostridium difficile-fertőzések antibiotikum-terápiája. A tudományos bizonyítékok szisztematikus áttekintése és metaanalízise.] Orv. Hetil., 2013, 154, 890–899. [Hungarian]

    Ludwig E. , 'Antimicrobial therapy of Clostridium difficile infection. Systematic literature review and meta-analysis. [A Clostridium difficile-fertőzések antibiotikum-terápiája. A tudományos bizonyítékok szisztematikus áttekintése és metaanalízise.] ' (2013 ) 154 Orv. Hetil. : 890 -899.

    • Search Google Scholar
  • Ghantoji, S. S., Sail, K., Lairson, D. R., et al.: Economic healthcare costs of Clostridium difficile infection: a systematic review. J. Hosp. Infect., 2010, 74, 309–318.

    Lairson D. R. , 'Economic healthcare costs of Clostridium difficile infection: a systematic review ' (2010 ) 74 J. Hosp. Infect. : 309 -318.

    • Search Google Scholar
  • McGlone, S. M., Bailey, R. R., Zimmer, S. M., et al.: The economic burden of Clostridium difficile.. Clin. Microbiol. Infect., 2012, 18, 282–289.

    Zimmer S. M. , 'The economic burden of Clostridium difficile. ' (2012 ) 18 Clin. Microbiol. Infect. : 282 -289.

    • Search Google Scholar
  • Kopcsóné Németh, I., Kertész, A., Strbák, B., et al.: The cost of Clostridium difficile infections in Hungarian hospitals. [A Clostridium difficile fertőzések költsége magyarországi kórházakban.] Egészségügyi Gazdasági Szemle, 2013. In press. [Hungarian]

  • O’Connor, J., Duffy, S., Barlow, G., et al.: Cost-effectiveness interventions to prevent and control healthcare associated infections. Centre for Reviews and Dissemination, University of York ( http://www.york.ac.uk/inst/crd/projects/healthcare_associated_infections.html ). Accessed: 13. 05. 2013

The author instructions are available in PDF.
Instructions for Authors in Hungarian HERE.
Mendeley citation style is available HERE.

Főszerkesztő - Editor-in-Chief:
 
Zoltán PAPP (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Budapest)

Read the professional career of Zoltán PAPP HERE.

All scientific publications of Zoltán PAPP are collected in the Hungarian Scientific Bibliography.

Főszerkesztő-helyettesek - Assistant Editors-in-Chief: 

  • Erzsébet FEHÉR (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet)
  • Krisztina HAGYMÁSI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)

Főmunkatársak - Senior Editorial Specialists:

  • László KISS (a Debreceni Egyetem habilitált doktora)
  • Gabriella LENGYEL (ny. egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)
  • Alajos PÁR (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)

 A Szerkesztőbizottság tagjai – Members of the Editorial Board:

  • Péter ANDRÉKA (főigazgató, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • Géza ÁCS Jr. (egyetemi tanár Floridában)
  • Csaba BALÁZS (egyetemi tanár, Budai Endokrinközpont, Budapest)
  • Péter BENCSIK (volt folyóirat-kiadás vezető, Akadémiai Kiadó, Budapest)
  • Zoltán BENYÓ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Transzlációs Medicina Intézet, Budapest)
  • Dániel BERECZKI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Neurológiai Klinika, Budapest)
  • Anna BLÁZOVICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Farmakognóziai Intézet, Budapest)
  • Elek DINYA (professor emeritus, biostatisztikus, Semmelweis Egyetem, Budapest)
  • Attila DOBOZY (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Bőrgyógyászati Klinika, Szeged)
  • András FALUS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet, Budapest)
  • Csaba FARSANG (egyetemi tanár, Szent Imre Oktató Kórház, Belgyógyászati Osztály, Budapest)
  • János FAZAKAS (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Transzplantációs és Sebészeti Klinika, Budapest)
  • Béla FÜLESDI (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Debrecen)
  • Beáta GASZTONYI (egyetemi magántanár, kórházi főorvos, Zala Megyei Kórház, Belgyógyászat, Zalaegerszeg)
  • István GERGELY (egyetemi docens, Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, Románia)
  • Judit GERVAIN (osztályvezető főorvos, Fejér Megyei Szent György Kórház, Belgyógyászat, Székesfehérvár)
  • Béla GÖMÖR (professor emeritus, Budai Irgalmasrendi Kórház, Reumatológiai Osztály, Budapest)
  • László GULÁCSI (egyetemi tanár, Óbudai Egyetem, Egészségügyi Közgazdaságtan Tanszék, Budapest)
  • János HANKISS (professor emeritus, Markusovszky Lajos Oktató Kórház, Belgyógyászati Osztály, Szombathely)
  • Örs Péter HORVÁTH (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Sebészeti Klinika, Pécs)
  • Béla HUNYADY (egyetemi tanár, Somogy Megyei Kaposi Mór Kórház, Belgyógyászat, Kaposvár)
  • Péter IGAZ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • Ferenc JAKAB (c. egyetemi tanár, Uzsoki Utcai Kórház, Sebészet, Budapest)
  • András JÁNOSI (c. egyetemi tanár, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • György JERMENDY (egyetemi tanár, Bajcsy-Zsilinszky Kórház, Belgyógyászat, Budapest)
  • László KALABAY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Családorvosi Tanszék, Budapest)
  • János KAPPELMAYER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Debrecen)
  • Éva KELLER (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • Mátyás KELTAI (ny. egyetemi docens, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • András KISS (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, II. Patológiai Intézet, Budapest)
  • László KÓBORI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Transzplantációs és Sebészeti Klinika, Budapest)
  • Lajos KULLMANN (ny. egyetemi tanár, Országos Rehabilitációs Intézet, Budapest)
  • Emese MEZŐSI (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika, Pécs)
  • József MOLNÁR (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Mikrobiológiai és Immunológiai Intézet, Szeged)
  • Péter MOLNÁR (professor emeritus, Debreceni Egyetem, Magatartástudományi Intézet, Debrecen)
  • Györgyi MŰZES (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Bálint NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Humángenetikai Tanszék, Debrecen)
  • Endre NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Belgyógyászati Intézet, Debrecen) 
  • Péter NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, I. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet, Budapest)
  • Viktor NAGY (főorvos, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Zoltán Zsolt NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • Balázs NEMES (egyetemi docens, Debreceni Egyetem, Transzplantációs Tanszék, Debrecen)
  • Attila PATÓCS (tudományos főmunkatárs, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Gabriella PÁR (egyetemi docens, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)
  • György PFLIEGLER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Ritka Betegségek Tanszéke, Debrecen)
  • István RÁCZ (egyetemi tanár, főorvos, Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Belgyógyászat, Győr)
  • Imre ROMICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Urológiai Klinika, Budapest)
  • László Jr. ROMICS (Angliában dolgozik) 
  • Imre RURIK (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék, Debrecen)
  • Zsuzsa SCHAFF (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, II. Patológiai Intézet, Budapest)
  • Péter SCHMIDT (házi gyermekorvos, Győr)
  • Kornél SIMON (ny. osztályvezető főorvos, Siófoki Kórház, Belgyógyászat, Siófok)
  • Gábor SIMONYI (vezető főorvos, Szent Imre Kórház, Anyagcsere Központ, Budapest)
  • Gábor Márk SOMFAI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • Anikó SOMOGYI (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Péter SÓTONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • Péter Jr. SÓTONYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Városmajori Szív- és Érsebészeti Klinika, Budapest)
  • Ildikó SÜVEGES (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György SZABÓ (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Arc-Állcsont-Szájsebészeti és Fogászati Klinika, Budapest)
  • Ferenc SZALAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • Miklós SZENDRŐI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Ortopédiai Klinika, Budapest)
  • István SZILVÁSI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Miklós TÓTH (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • László TRINGER (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, Budapest)
  • Tivadar TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, I. Gyermekgyógyászati Klinika, Budapest)
  • Zsolt TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Lívia VASAS (ny. könyvtárigazgató, Semmelweis Egyetem, Központi Könyvtár, Budapest)
  • Barna VÁSÁRHELYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • László VÉCSEI (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Neurológiai Klinika, Szeged)
  • Gábor WINKLER (egyetemi tanár, Szent János Kórház, Belgyógyászati Osztály, Budapest)

Nemzetközi szerkesztőbizottság - International Editorial Board:

  • Elnök/President Péter SÓTONYI (Budapest)
  • Ernest ADEGHATE (Al Ain)
  • Ferenc ANTONI (Edinburgh)
  • Maciej BANACH (Łódź)
  • Klára BERENCSI (Rosemont)
  • Angelo BIGNAMINI (Milano)
  • Anupam BISHAYEE (Signal Hill)
  • Hubert E. BLUM (Freiburg)
  • G. László BOROS (Los Angeles)
  • Frank A. CHERVENAK (New York)
  • Meinhard CLASSEN (München)
  • József DÉZSY (Wien)
  • Peter ECKL (Salzburg)
  • Péter FERENCI (Wien)
  • Madelaine HAHN (Erlangen)
  • S. Tamás ILLÉS (Bruxelles)
  • Michael KIDD (Toronto)
  • Andrzej KOKOSZKA (Warsaw)
  • Márta KORBONITS (London)
  • Asim KURJAK (Zagreb)
  • Manfred MAIER (Wien)
  • Neil MCINTYRE (London)
  • Lajos OKOLICSÁNYI (Padova)
  • Amado Salvador PENA (Amsterdam)
  • Guliano RAMADORI (Goettingen)
  • Olivér RÁCZ (Košice)
  • Roberto ROMERO (Detroit)
  • Rainer SCHÖFL (Linz)
  • Zvi VERED (Tel Aviv)
  • Josef VESELY (Olomouc)
  • Ákos ZAHÁR (Hamburg)

Akadémiai Kiadó Zrt. 1117 Budapest
Budafoki út 187-189.
A épület, III. emelet
Phone: (+36 1) 464 8235
Email: orvosihetilap@akademiai.hu

2020  
Total Cites 1277
WoS
Journal
Impact Factor
0,540
Rank by Medicine, General & Internal 155/169 (Q4)
Impact Factor  
Impact Factor 0,310
without
Journal Self Cites
5 Year 0,461
Impact Factor
Journal  0,17
Citation Indicator  
Rank by Journal  Medicine, General & Internal 203/313 (Q4)
Citation Indicator   
Citable 261
Items
Total 229
Articles
Total 32
Reviews
Scimago 21
H-index
Scimago 0,176
Journal Rank
Scimago Medicine (miscellaneous) Q4
Quartile Score  
Scopus 921/1187=0,8
Scite Score  
Scopus General Medicine 494/793 (Q3)
Scite Score Rank  
Scopus 0,283
SNIP  
Days from  28
submission  
to acceptance  
Days from  114
acceptance  
to publication  
Acceptance 72%
Rate

2019  
Total Cites
WoS
1 085
Impact Factor 0,497
Impact Factor
without
Journal Self Cites
0,212
5 Year
Impact Factor
0,396
Immediacy
Index
0,126
Citable
Items
247
Total
Articles
176
Total
Reviews
71
Cited
Half-Life
6,1
Citing
Half-Life
7,3
Eigenfactor
Score
0,00071
Article Influence
Score
0,045
% Articles
in
Citable Items
71,26
Normalized
Eigenfactor
0,08759
Average
IF
Percentile
10,606
Scimago
H-index
20
Scimago
Journal Rank
0,176
Scopus
Scite Score
864/1178=0,4
Scopus
Scite Score Rank
General Medicine 267/529 (Q3)
Scopus
SNIP
0,254
Acceptance
Rate
73%

 

Orvosi Hetilap
Publication Model Hybrid
Submission Fee none
Article Processing Charge 900 EUR/article
Printed Color Illustrations 20 EUR (or 5000 HUF) + VAT / piece
Regional discounts on country of the funding agency World Bank Lower-middle-income economies: 50%
World Bank Low-income economies: 100%
Further Discounts Editorial Board / Advisory Board members: 50%
Corresponding authors, affiliated to an EISZ member institution subscribing to the journal package of Akadémiai Kiadó: 100%
Subscription fee 2022 Online subsscription: 858 EUR / 1157 USD
Print + online subscription: 975 EUR / 1352 USD
Subscription Information Online subscribers are entitled access to all back issues published by Akadémiai Kiadó for each title for the duration of the subscription, as well as Online First content for the subscribed content.
Purchase per Title Individual articles are sold on the displayed price.

Orvosi Hetilap
Language Hungarian
Size A4
Year of
Foundation
1857
Volumes
per Year
1
Issues
per Year
52
Founder Markusovszky Lajos Alapítvány -- Lajos Markusovszky Foundation
Founder's
Address
H-1088 Budapest, Szentkriályi u. 46.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address
H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher
Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 0030-6002 (Print)
ISSN 1788-6120 (Online)

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Aug 2021 34 1 2
Sep 2021 23 0 0
Oct 2021 21 2 2
Nov 2021 21 1 1
Dec 2021 7 1 0
Jan 2022 10 4 2
Feb 2022 0 0 0