View More View Less
  • 1 Ferencvárosi Egészségügyi Szolgáltató Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. Gasztroenterológiai szakrendelés Budapest Mester u. 45. 1095
Restricted access

A szerző a probiotikumok történetének áttekintése után az újabb genetikai kutatások alapján ismerteti az emberi bélflóra kialakulását és a főbb probiotikumok mikrobiológiai jellegzetességeit. Az utóbbi években kiterjedtek a probiotikus kezelések indikációi az emésztőszervi betegségekben. A szerző metaanalízisek alapján elemzi a probiotikus kezelés eredményeit egyes kórképekben. A probiotikumok hatásosak az antibiotikum-asszociált hasmenések és a Clostridium difficile okozta kórképek megelőzésében és kezelésében. A Helicobacter pylori eradikációs kezelésében a Lactobacillus,Bifidobacterium és Saccharomyces boulardii tartalmú készítmények 5–10%-kal növelik a sikeres kezelések arányát és csökkentik a mellékhatások gyakoriságát. Irritábilis bél szindrómában egyes tünetek gyakoriságát és súlyosságát csökkentve javíthatják az életminőséget. Colitis ulcerosában hatékonyságuk bizonyított, Crohn-betegségben még igazolásra vár. Az eredmények értelmezését nehezíti a tanulmányok heterogenitása, az alacsony betegszám és a probiotikumok sokfélesége. A Maastricht IV/Firenze konszenzuson kívül a probiotikumok alkalmazásáról más betegségekben konszenzus még nem született. Javasolt, hogy minden kórképben azon törzset tartalmazó probiotikumot adják, amelynek hatása bizonyított. A kevert törzsek hatása nincs kiértékelve. A szerző áttekinti a probiotikumok ritka, de néha súlyos mellékhatásait. Magyarországon több probiotikum kapható vény nélkül a gyógyszertárakban: használatuk empirikus. Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság nem engedélyezte a probiotikumok gyógyszerré minősítését, mivel nem látja bizonyítottnak, hogy e készítmények megelőznek vagy gyógyítanak bármilyen betegséget. További kutatások szükségesek a probiotikumok evidenciákon alapuló használatának kiértékelésére és a konszenzusok megfogalmazására. Orv. Hetil., 2013, 154, 294–304.

  • Pelling, M.: Contagion/germ theory/specificity. In: Companion Encyclopedia of the History of Medicine. Eds.: Bynum, W. F., Porter, R. London, Routledge, 1997, 2. kiadás, I. kötet, 309–334.

    Pelling M. , '', in Companion Encyclopedia of the History of Medicine , (1997 ) -.

  • Sebastian, A.: A dictionary of the history of medicine. Parthenon, London, 1999, 344, 419.

    Sebastian A. , '', in A dictionary of the history of medicine , (1999 ) -.

  • Lakatos, G., Tulassay Zs.: Probiotics in gastrointestinal disorders. [Probiotikumok emésztőszervi betegségekben.] Orv. Hetil., 2009, 150, 883–894. [Hungarian]

    Tulassay Zs. , 'Probiotics in gastrointestinal disorders. [Probiotikumok emésztőszervi betegségekben.] ' (2009 ) 150 Orv. Hetil. : 883 -894.

    • Search Google Scholar
  • Probiotic. http://en.wikipedia.org./wiki/Probiotic;, 2012.11.27.

  • Bădescu, T., Lengyel, D-M., Radu, C-M.: The role of probiotic and prebiotic administration in gastroenterology. [Rolul medicaţiei probiotice si prebiotice în gastroenterologie.] Eds.: Bădescu, T., Chira, C., Lengyel, D-M., Radu, C-M. Editura Medicală, Bucureşti, 2011, 125–146. [Romanian]

    Radu C-M. , '', in The role of probiotic and prebiotic administration in gastroenterology. [Rolul medicaţiei probiotice si prebiotice în gastroenterologie.] , (2011 ) -.

  • Kirk, R. G.: “Life in a germ-free world”: isolating life from the laboratory animal to the bubble boy. Bull. Hist. Med., 2012, 86, 237–275.

    Kirk R. G. , '“Life in a germ-free world”: isolating life from the laboratory animal to the bubble boy ' (2012 ) 86 Bull. Hist. Med. : 237 -275.

    • Search Google Scholar
  • Eckburg, P. B., Bik, E. M., Bernstein, C. N., et al.: Diversity of human intestinal microbial flora. Science, 2005, 308, 1635–1638.

    Bernstein C. N. , 'Diversity of human intestinal microbial flora ' (2005 ) 308 Science : 1635 -1638.

    • Search Google Scholar
  • O’Manahan, S., Shanahan, F.: Enteric microbiota and small intestinal overgrowth. In: Sleisinger and Fordtran’s Gastrointestinal and Liver Disease. Eds.: Feldman, M., Friedman, L. S., Brandt, L. J. Elsevier/Saunders, Philadelphia, 9. kiadás, 2010, II. kötet, 1769–1778.

    Shanahan F. , '', in Sleisinger and Fordtran’s Gastrointestinal and Liver Disease , (2010 ) -.

  • Rautava, S., Luoto, R., Salminen, S., et al.: Microbial contact during pregnancy, intestinal colonization and human disease. Nat. Rev. Gastroenterol. Hepatol., 2012, 9, 565–576.

    Salminen S. , 'Microbial contact during pregnancy, intestinal colonization and human disease ' (2012 ) 9 Nat. Rev. Gastroenterol. Hepatol. : 565 -576.

    • Search Google Scholar
  • Collignon, A., Butel, M. J.: Establishment and composition of gut microflora. In: Gut Microflora: Digestive Physiology and Pathology. Eds.: Rambaud, J. C., Buts, J. P., Corthier, G., Flourié, B. John Libbey Eurotext, Montrouge, France, 2006, 19–36.

    Butel M. J. , '', in Gut Microflora: Digestive Physiology and Pathology , (2006 ) -.

  • Fernandéz, L., Langa, S., Martín, V., et al.: The human milk microbiota: origin and potential roles in health and human disease.; Pharmacol Res., 2012 Sep 10. pii: S1043-6618(12)00165-X. doi: 10.1016/j.phrs.2012.09.001 . [Epub ahead of print]

  • Marik, P. E.: Colonic flora, probiotics, obesity and diabetes. Front. Endocrinol. (Lausanne), 2012, 3, 1–6. Doi: 10.3389/fendo.2012.00087 .

    Marik P. E. , 'Colonic flora, probiotics, obesity and diabetes ' (2012 ) 3 Front. Endocrinol. (Lausanne) : 1 -6.

    • Search Google Scholar
  • Vankerckhoven, V., Huys, G., Vancanneyt, M., et al.: Genotypic diversity, antimicrobial resistance, and virulance factors of human isolates and probiotic cultures constituting two intraspecific groups of Enterococcus faecium isolates. Appl. Environ. Microbiol., 2008, 74, 4247–4255.

    Vancanneyt M. , 'Genotypic diversity, antimicrobial resistance, and virulance factors of human isolates and probiotic cultures constituting two intraspecific groups of Enterococcus faecium isolates ' (2008 ) 74 Appl. Environ. Microbiol. : 4247 -4255.

    • Search Google Scholar
  • Fukao, M., Tomita, H., Yakabe, T., et al.: Assessment of antibiotic resistance in probiotic strain Lactobacillus brevis KB290. J. Food Prot., 2009, 72, 1923–1929.

    Yakabe T. , 'Assessment of antibiotic resistance in probiotic strain Lactobacillus brevis KB290 ' (2009 ) 72 J. Food Prot. : 1923 -1929.

    • Search Google Scholar
  • Xiao, J. Z., Takahashi, S., Odamaki, T., et al.: Antibiotic susceptibility of Bifidobacterial strains distributed in the Japanese market. Biosci. Biotechol. Biochem., 2010, 74, 336–342.

    Odamaki T. , 'Antibiotic susceptibility of Bifidobacterial strains distributed in the Japanese market ' (2010 ) 74 Biosci. Biotechol. Biochem. : 336 -342.

    • Search Google Scholar
  • Kiliç, G. B., Karahan, A. G.: Identification of lactic acid bacteria isolated from the fecal samples of healthy humans and patients with dyspepsia, and determination of their pH, bile and antibiotic tolerance properties. J. Mol. Microbiol. Biotechnol., 2010, 18, 220–229.

    Karahan A. G. , 'Identification of lactic acid bacteria isolated from the fecal samples of healthy humans and patients with dyspepsia, and determination of their pH, bile and antibiotic tolerance properties ' (2010 ) 18 J. Mol. Microbiol. Biotechnol. : 220 -229.

    • Search Google Scholar
  • Wei, Y. X., Zhang, Z. Y., Liu, C., et al.: Safety assessment of Bifidobacterium longum JDM301 based on complete genome sequences. World J. Gastroenterol., 2012, 18, 479–488.

    Liu C. , 'Safety assessment of Bifidobacterium longum JDM301 based on complete genome sequences ' (2012 ) 18 World J. Gastroenterol. : 479 -488.

    • Search Google Scholar
  • Piche, T., Rampal, P.: Probiotics and digestive problems. In: Gut Microflora: Digestive Physiology and Pathology. Eds.: Rambaud, J. C., Buts, J. P., Corthier, G., Flourié, B. John Libbey Eurotext, Montrouge, France, 2006, 201–215.

    Rampal P. , '', in Gut Microflora: Digestive Physiology and Pathology , (2006 ) -.

  • Videlock, E. J., Cremonini, F.: Meta-analysis: probiotics in antibiotic-associated diarrhoea. Aliment. Pharmacol. Ther., 2012, 35, 1355–1369.

    Cremonini F. , 'Meta-analysis: probiotics in antibiotic-associated diarrhoea ' (2012 ) 35 Aliment. Pharmacol. Ther. : 1355 -1369.

    • Search Google Scholar
  • Hempel, S., Newberry, S. J., Maher, A. R., et al.: Probiotics for the prevention and treatment of antibiotic-associated diarrhea: a systematic review and meta-analysis. JAMA, 2012, 307, 1959–1969.

    Maher A. R. , 'Probiotics for the prevention and treatment of antibiotic-associated diarrhea: a systematic review and meta-analysis ' (2012 ) 307 JAMA : 1959 -1969.

    • Search Google Scholar
  • Silva Júnior, M. S.: Recent changes in Clostridium difficile infection. Einstein (Sao Paulo), 2012, 10, 105–109.

    Silva Júnior M. S. , 'Recent changes in Clostridium difficile infection ' (2012 ) 10 Einstein (Sao Paulo) : 105 -109.

    • Search Google Scholar
  • McFarland, L. V.: Meta-analysis of probiotics for the prevention of antibiotic associated diarrhea and the treatment of Clostridium difficile disease. Am. J. Gastroenterol., 2006, 101, 812–822.

    McFarland L. V. , 'Meta-analysis of probiotics for the prevention of antibiotic associated diarrhea and the treatment of Clostridium difficile disease ' (2006 ) 101 Am. J. Gastroenterol. : 812 -822.

    • Search Google Scholar
  • Avadhani, A., Miley, H.: Probiotics for prevention of antibiotic-associated diarrhea and Clostridium difficile-associated disease in hospitalized adults – a meta-analysis. J. Am. Acad. Nurse Pract., 2011, 23, 269–274.

    Miley H. , 'Probiotics for prevention of antibiotic-associated diarrhea and Clostridium difficile-associated disease in hospitalized adults – a meta-analysis ' (2011 ) 23 J. Am. Acad. Nurse Pract. : 269 -274.

    • Search Google Scholar
  • Nawaz, E., Mohammed, I., Ahsan, K., et al.:Clostridium difficile colitis associated with treatment of Helicobacter pylori infection. Am. J. Gastroenterol., 1998, 93, 1175–1176.

    Ahsan K. , 'Clostridium difficile colitis associated with treatment of Helicobacter pylori infection ' (1998 ) 93 Am. J. Gastroenterol. : 1175 -1176.

    • Search Google Scholar
  • Archimandritis, A., Souyioultzis, S., Katsorida, M., et al.:Clostridium difficile colitis associated with a ‘triple’ regimen, containing clarithromycin and metronidazole, to eradicate Helicobacter pylori. J. Intern. Med., 1998, 243, 251–253.

    Katsorida M. , 'Clostridium difficile colitis associated with a ‘triple’ regimen, containing clarithromycin and metronidazole, to eradicate Helicobacter pylori ' (1998 ) 243 J. Intern. Med. : 251 -253.

    • Search Google Scholar
  • Söderlin, M. K., Alasaarela, E., Hakala, M.: Reactive arthritis induced by Clostridium difficile enteritis as a complication of Helicobacter pylori eradication. Clin. Rheumatol., 1999, 18, 337–338.

    Hakala M. , 'Reactive arthritis induced by Clostridium difficile enteritis as a complication of Helicobacter pylori eradication ' (1999 ) 18 Clin. Rheumatol. : 337 -338.

    • Search Google Scholar
  • Harsch, I. A., Hahn, E. G., Konturek, P. C.: Pseudomembranous colitis after eradication of Helicobacter pylori infection with triple therapy. Med. Sci. Monit., 2001, 7, 751–754.

    Konturek P. C. , 'Pseudomembranous colitis after eradication of Helicobacter pylori infection with triple therapy ' (2001 ) 7 Med. Sci. Monit. : 751 -754.

    • Search Google Scholar
  • Kubo, N., Kochi, S., Ariyama, I., et al.: Pseudomembranous colitis after Helicobacter pylori eradication therapy. Kansenshogaku Zasshi, 2006, 80, 51–55.

    Ariyama I. , 'Pseudomembranous colitis after Helicobacter pylori eradication therapy ' (2006 ) 80 Kansenshogaku Zasshi : 51 -55.

    • Search Google Scholar
  • Tong, J. L., Ran, Z. H., Shen, J., et al.: Meta-analysis: the effect of supplimentation with probiotics on eradication rates and adverse events during Helicobacter pylori eradication therapy. Aliment. Pharmacol. Ther., 2007, 25, 155–168.

    Shen J. , 'Meta-analysis: the effect of supplimentation with probiotics on eradication rates and adverse events during Helicobacter pylori eradication therapy ' (2007 ) 25 Aliment. Pharmacol. Ther. : 155 -168.

    • Search Google Scholar
  • Sachdeva, A., Nagpal, J.: Effect of fermented milk-based probiotic preparations on Helicobacter pylori eradication: a systematic review and meta-analysis of randomized-controlled trials. Eur. J. Gastroenterol. Hepatol., 2009, 21, 45–53.

    Nagpal J. , 'Effect of fermented milk-based probiotic preparations on Helicobacter pylori eradication: a systematic review and meta-analysis of randomized-controlled trials ' (2009 ) 21 Eur. J. Gastroenterol. Hepatol. : 45 -53.

    • Search Google Scholar
  • Zou, J., Dong, J., Yu, X.: Meta-analysis: Lactobacillus containing quadruple therapy versus standard triple first-line therapy for Helicobacter pylori eradication. Helicobacter, 2009, 14, 97–107.

    Yu X. , 'Meta-analysis: Lactobacillus containing quadruple therapy versus standard triple first-line therapy for Helicobacter pylori eradication ' (2009 ) 14 Helicobacter : 97 -107.

    • Search Google Scholar
  • Szajewska, H., Horváth, A., Piwowarczyk, A.: Meta-analysis: the effects of Saccharomyces boulardii supplementation on Helicobacter pylori eradication rates and side effects during treatment. Aliment. Pharmacol. Ther., 2010, 32, 1069–1079.

    Piwowarczyk A. , 'Meta-analysis: the effects of Saccharomyces boulardii supplementation on Helicobacter pylori eradication rates and side effects during treatment ' (2010 ) 32 Aliment. Pharmacol. Ther. : 1069 -1079.

    • Search Google Scholar
  • Wang, Z. H., Gao, Q. Y., Fang, J. Y.: Meta-analysis of the efficacy and safety of Lactobacillus-containing and Bifidobacterium-containing probiotic compound preparation in Helicobacter pylori eradication therapy. J. Clin. Gastroenterol., 2013, 47, 25–32.

    Fang J. Y. , 'Meta-analysis of the efficacy and safety of Lactobacillus-containing and Bifidobacterium-containing probiotic compound preparation in Helicobacter pylori eradication therapy ' (2013 ) 47 J. Clin. Gastroenterol. : 25 -32.

    • Search Google Scholar
  • Du, Y. Q., Su, T., Fan, J. G., et al.: Adjuvant probiotics improve the eradication effect of triple therapy for Helicobacter pylori infection. World J. Gastroenterol., 2012, 18, 6302–6307.

    Fan J. G. , 'Adjuvant probiotics improve the eradication effect of triple therapy for Helicobacter pylori infection ' (2012 ) 18 World J. Gastroenterol. : 6302 -6307.

    • Search Google Scholar
  • Efrati, C., Nicolini, G., Cannaviello, C., et al.:Helicobacter pylori eradication: sequential therapy and Lactobacillus reuteri supplementation. World J. Gastroenterol., 2012, 18, 6250–6254.

    Cannaviello C. , 'Helicobacter pylori eradication: sequential therapy and Lactobacillus reuteri supplementation ' (2012 ) 18 World J. Gastroenterol. : 6250 -6254.

    • Search Google Scholar
  • Malfertheiner, P., Megraud, F., O’Morain, C. A., et al.: Management of Helicobacter pylori infection – the Maastricht IV/Florence Consensus Report. Gut, 2012, 61, 646–664.

    O’Morain C. A. , 'Management of Helicobacter pylori infection – the Maastricht IV/Florence Consensus Report ' (2012 ) 61 Gut : 646 -664.

    • Search Google Scholar
  • Hoveyda, N., Heneghan, C., Mahtani, K. R., et al.: A systematic review and meta-analysis: probiotics in the treatment of irritable bowel syndrome. BMC Gastroenterol., 2009, 9, 15.

    Mahtani K. R. , 'A systematic review and meta-analysis: probiotics in the treatment of irritable bowel syndrome ' (2009 ) 9 BMC Gastroenterol. : 15 -.

    • Search Google Scholar
  • Moayyedi, P., Ford, A. C., Talley, N. J., et al.: The efficacy of probiotics in the treatment of irritable bowel syndrome: a systematic review. Gut, 2010, 59, 325–332.

    Talley N. J. , 'The efficacy of probiotics in the treatment of irritable bowel syndrome: a systematic review ' (2010 ) 59 Gut : 325 -332.

    • Search Google Scholar
  • Demeter, P.: Other therapeutic possibilities in the management of inflammatory bowel diseases. In: Inflammatory bowel disease. Eds.: Kovács, Á., Lakatos, L. [Egyéb terápiás lehetőségek az IBD kezelésében. In: Gyulladásos bélbetegségek. Szerk.: Kovács, Á., Lakatos, L.] 2., javított kiadás. Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2011, 241–242. [Hungarian]

    Demeter P. , '', in Inflammatory bowel disease. [Gyulladásos bélbetegségek.] , (2011 ) -.

  • Rolfe, V. E., Fortun, P. J., Hawkey, C. J., et al.: Probiotics for maintenance of remission in Crohn’s disease. Cochrane Database Syst. Rev., 2006, 4, CD004826.

    Hawkey C. J. , 'Probiotics for maintenance of remission in Crohn’s disease ' (2006 ) 4 Cochrane Database Syst. Rev. : CD004826 -.

    • Search Google Scholar
  • Rahimi, R., Nikfar, S., Rahimi, F., et al.: A meta-analysis on the efficacy of probiotics for maintenance of remission and prevention of clinical and endoscopic relapse in Crohn’s disease. Dig. Dis. Sci., 2008, 53, 2524–2531.

    Rahimi F. , 'A meta-analysis on the efficacy of probiotics for maintenance of remission and prevention of clinical and endoscopic relapse in Crohn’s disease ' (2008 ) 53 Dig. Dis. Sci. : 2524 -2531.

    • Search Google Scholar
  • Shen, J., Ran, H. Z., Yin, M. H., et al.: Meta-analysis: the effect and adverse events of Lactobacilli versus placebo in maintenance therapy for Crohn disease. Intern. Med. J., 2009, 39, 103–109.

    Yin M. H. , 'Meta-analysis: the effect and adverse events of Lactobacilli versus placebo in maintenance therapy for Crohn disease ' (2009 ) 39 Intern. Med. J. : 103 -109.

    • Search Google Scholar
  • Sang, L. X., Chang, B., Zhang, W. L., et al.: Remission induction and maintenance effect of probiotics on ulcerative colitis: a meta-analysis. World J. Gastroenterol., 2010, 16, 1908–1915.

    Zhang W. L. , 'Remission induction and maintenance effect of probiotics on ulcerative colitis: a meta-analysis ' (2010 ) 16 World J. Gastroenterol. : 1908 -1915.

    • Search Google Scholar
  • Naidoo, K., Gordon, M., Fagbemi, A. O., et al.: Probiotics for maintenance of remission in ulcerative colitis. Cochrane Database Syst. Rev., 2011 Dec 7, CD007443.

    Fagbemi A. O. , 'Probiotics for maintenance of remission in ulcerative colitis ' (2011 ) Cochrane Database Syst. Rev. : CD007443 -.

    • Search Google Scholar
  • Salminen, M. K., Rautelin, H., Tynkynen, S., et al.: Lactobacillus bacteremia, species identification, and antimicrobial susceptibility of 85 blood isolates. Clin. Infect. Dis., 2006, 42, e35–e44.

    Tynkynen S. , 'Lactobacillus bacteremia, species identification, and antimicrobial susceptibility of 85 blood isolates ' (2006 ) 42 Clin. Infect. Dis. : e35 -e44.

    • Search Google Scholar
  • Axelrod, J., Keusch, G. T., Bottone, E., et al.: Endocarditis caused by Lactobacillus plantarum. Ann. Intern. Med., 1973, 78, 33–37.

    Bottone E. , 'Endocarditis caused by Lactobacillus plantarum ' (1973 ) 78 Ann. Intern. Med. : 33 -37.

    • Search Google Scholar
  • Bayer, A. S., Chow, A. W., Concepcion, N., et al.: Susceptibility of 40 lactobacilli to six antimicrobial agents with broad gram-positive anaerobic spectra. Antimicrob. Agents Chemother., 1978, 14, 720–722.

    Concepcion N. , 'Susceptibility of 40 lactobacilli to six antimicrobial agents with broad gram-positive anaerobic spectra ' (1978 ) 14 Antimicrob. Agents Chemother. : 720 -722.

    • Search Google Scholar
  • Martín-Muñoz, M. F., Fortuni, M., Caminoa, M., et al.: Anaphylactic reaction to probiotics. Cow’s milk and hen’s egg allergens in probiotic compounds. Pediatr. Allergy Immunol., 2012, 23, 778–784.

    Caminoa M. , 'Anaphylactic reaction to probiotics. Cow’s milk and hen’s egg allergens in probiotic compounds ' (2012 ) 23 Pediatr. Allergy Immunol. : 778 -784.

    • Search Google Scholar
  • Katan, M. B.: Why the European Food Safety Authority was right to reject health claims for probiotics. Benef. Microbes, 2012, 3, 85–89.

    Katan M. B. , 'Why the European Food Safety Authority was right to reject health claims for probiotics ' (2012 ) 3 Benef. Microbes : 85 -89.

    • Search Google Scholar
  • Hamvas, J.: Proton-pump inhibitor therapy and small bowel bacterial contamination. [A protonpumpagátló kezelés és a vékonybél bakteriális kontaminációja.] Orv. Hetil., 2012, 153, 1287–1293. [Hungarian]

    Hamvas J. , 'Proton-pump inhibitor therapy and small bowel bacterial contamination. [A protonpumpagátló kezelés és a vékonybél bakteriális kontaminációja.] ' (2012 ) 153 Orv. Hetil. : 1287 -1293.

    • Search Google Scholar
The author instructions are available in PDF.
Instructions for Authors in Hungarian HERE.
Mendeley citation style is available HERE.

Főszerkesztő - Editor-in-Chief:
 
Zoltán PAPP (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Budapest)

Read the professional career of Zoltán PAPP HERE.

All scientific publications of Zoltán PAPP are collected in the Hungarian Scientific Bibliography.

Főszerkesztő-helyettesek - Assistant Editors-in-Chief: 

  • Erzsébet FEHÉR (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet)
  • Krisztina HAGYMÁSI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)

Főmunkatársak - Senior Editorial Specialists:

  • László KISS (a Debreceni Egyetem habilitált doktora)
  • Gabriella LENGYEL (ny. egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)
  • Alajos PÁR (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)

 A Szerkesztőbizottság tagjai – Members of the Editorial Board:

  • Péter ANDRÉKA (főigazgató, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • Géza ÁCS Jr. (egyetemi tanár Floridában)
  • Csaba BALÁZS (egyetemi tanár, Budai Endokrinközpont, Budapest)
  • Péter BENCSIK (volt folyóirat-kiadás vezető, Akadémiai Kiadó, Budapest)
  • Zoltán BENYÓ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Transzlációs Medicina Intézet, Budapest)
  • Dániel BERECZKI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Neurológiai Klinika, Budapest)
  • Anna BLÁZOVICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Farmakognóziai Intézet, Budapest)
  • Elek DINYA (professor emeritus, biostatisztikus, Semmelweis Egyetem, Budapest)
  • Attila DOBOZY (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Bőrgyógyászati Klinika, Szeged)
  • András FALUS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet, Budapest)
  • Csaba FARSANG (egyetemi tanár, Szent Imre Oktató Kórház, Belgyógyászati Osztály, Budapest)
  • János FAZAKAS (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Transzplantációs és Sebészeti Klinika, Budapest)
  • Béla FÜLESDI (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Debrecen)
  • Beáta GASZTONYI (egyetemi magántanár, kórházi főorvos, Zala Megyei Kórház, Belgyógyászat, Zalaegerszeg)
  • István GERGELY (egyetemi docens, Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, Románia)
  • Judit GERVAIN (osztályvezető főorvos, Fejér Megyei Szent György Kórház, Belgyógyászat, Székesfehérvár)
  • Béla GÖMÖR (professor emeritus, Budai Irgalmasrendi Kórház, Reumatológiai Osztály, Budapest)
  • László GULÁCSI (egyetemi tanár, Óbudai Egyetem, Egészségügyi Közgazdaságtan Tanszék, Budapest)
  • János HANKISS (professor emeritus, Markusovszky Lajos Oktató Kórház, Belgyógyászati Osztály, Szombathely)
  • Örs Péter HORVÁTH (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Sebészeti Klinika, Pécs)
  • Béla HUNYADY (egyetemi tanár, Somogy Megyei Kaposi Mór Kórház, Belgyógyászat, Kaposvár)
  • Péter IGAZ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • Ferenc JAKAB (c. egyetemi tanár, Uzsoki Utcai Kórház, Sebészet, Budapest)
  • András JÁNOSI (c. egyetemi tanár, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • György JERMENDY (egyetemi tanár, Bajcsy-Zsilinszky Kórház, Belgyógyászat, Budapest)
  • László KALABAY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Családorvosi Tanszék, Budapest)
  • János KAPPELMAYER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Debrecen)
  • Éva KELLER (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • Mátyás KELTAI (ny. egyetemi docens, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • András KISS (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, II. Patológiai Intézet, Budapest)
  • László KÓBORI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Transzplantációs és Sebészeti Klinika, Budapest)
  • Lajos KULLMANN (ny. egyetemi tanár, Országos Rehabilitációs Intézet, Budapest)
  • Emese MEZŐSI (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika, Pécs)
  • József MOLNÁR (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Mikrobiológiai és Immunológiai Intézet, Szeged)
  • Péter MOLNÁR (professor emeritus, Debreceni Egyetem, Magatartástudományi Intézet, Debrecen)
  • Györgyi MŰZES (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Bálint NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Humángenetikai Tanszék, Debrecen)
  • Endre NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Belgyógyászati Intézet, Debrecen) 
  • Péter NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, I. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet, Budapest)
  • Viktor NAGY (főorvos, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Zoltán Zsolt NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • Balázs NEMES (egyetemi docens, Debreceni Egyetem, Transzplantációs Tanszék, Debrecen)
  • Attila PATÓCS (tudományos főmunkatárs, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Gabriella PÁR (egyetemi docens, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)
  • György PFLIEGLER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Ritka Betegségek Tanszéke, Debrecen)
  • István RÁCZ (egyetemi tanár, főorvos, Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Belgyógyászat, Győr)
  • Imre ROMICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Urológiai Klinika, Budapest)
  • László Jr. ROMICS (Angliában dolgozik) 
  • Imre RURIK (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék, Debrecen)
  • Zsuzsa SCHAFF (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, II. Patológiai Intézet, Budapest)
  • Péter SCHMIDT (házi gyermekorvos, Győr)
  • Kornél SIMON (ny. osztályvezető főorvos, Siófoki Kórház, Belgyógyászat, Siófok)
  • Gábor SIMONYI (vezető főorvos, Szent Imre Kórház, Anyagcsere Központ, Budapest)
  • Gábor Márk SOMFAI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • Anikó SOMOGYI (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Péter SÓTONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • Péter Jr. SÓTONYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Városmajori Szív- és Érsebészeti Klinika, Budapest)
  • Ildikó SÜVEGES (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György SZABÓ (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Arc-Állcsont-Szájsebészeti és Fogászati Klinika, Budapest)
  • Ferenc SZALAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • Miklós SZENDRŐI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Ortopédiai Klinika, Budapest)
  • István SZILVÁSI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Miklós TÓTH (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • László TRINGER (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, Budapest)
  • Tivadar TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, I. Gyermekgyógyászati Klinika, Budapest)
  • Zsolt TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Lívia VASAS (ny. könyvtárigazgató, Semmelweis Egyetem, Központi Könyvtár, Budapest)
  • Barna VÁSÁRHELYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • László VÉCSEI (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Neurológiai Klinika, Szeged)
  • Gábor WINKLER (egyetemi tanár, Szent János Kórház, Belgyógyászati Osztály, Budapest)

Nemzetközi szerkesztőbizottság - International Editorial Board:

  • Elnök/President Péter SÓTONYI (Budapest)
  • Ernest ADEGHATE (Al Ain)
  • Ferenc ANTONI (Edinburgh)
  • Maciej BANACH (Łódź)
  • Klára BERENCSI (Rosemont)
  • Angelo BIGNAMINI (Milano)
  • Anupam BISHAYEE (Signal Hill)
  • Hubert E. BLUM (Freiburg)
  • G. László BOROS (Los Angeles)
  • Frank A. CHERVENAK (New York)
  • Meinhard CLASSEN (München)
  • József DÉZSY (Wien)
  • Peter ECKL (Salzburg)
  • Péter FERENCI (Wien)
  • Madelaine HAHN (Erlangen)
  • S. Tamás ILLÉS (Bruxelles)
  • Michael KIDD (Toronto)
  • Andrzej KOKOSZKA (Warsaw)
  • Márta KORBONITS (London)
  • Asim KURJAK (Zagreb)
  • Manfred MAIER (Wien)
  • Neil MCINTYRE (London)
  • Lajos OKOLICSÁNYI (Padova)
  • Amado Salvador PENA (Amsterdam)
  • Guliano RAMADORI (Goettingen)
  • Olivér RÁCZ (Košice)
  • Roberto ROMERO (Detroit)
  • Rainer SCHÖFL (Linz)
  • Zvi VERED (Tel Aviv)
  • Josef VESELY (Olomouc)
  • Ákos ZAHÁR (Hamburg)

Akadémiai Kiadó Zrt. 1117 Budapest
Budafoki út 187-189.
A épület, III. emelet
Phone: (+36 1) 464 8235
Email: orvosihetilap@akademiai.hu

2020  
Total Cites 1277
WoS
Journal
Impact Factor
0,540
Rank by Medicine, General & Internal 155/169 (Q4)
Impact Factor  
Impact Factor 0,310
without
Journal Self Cites
5 Year 0,461
Impact Factor
Journal  0,17
Citation Indicator  
Rank by Journal  Medicine, General & Internal 203/313 (Q4)
Citation Indicator   
Citable 261
Items
Total 229
Articles
Total 32
Reviews
Scimago 21
H-index
Scimago 0,176
Journal Rank
Scimago Medicine (miscellaneous) Q4
Quartile Score  
Scopus 921/1187=0,8
Scite Score  
Scopus General Medicine 494/793 (Q3)
Scite Score Rank  
Scopus 0,283
SNIP  
Days from  28
sumbission  
to acceptance  
Days from  114
acceptance  
to publication  
Acceptance 72%
Rate

2019  
Total Cites
WoS
1 085
Impact Factor 0,497
Impact Factor
without
Journal Self Cites
0,212
5 Year
Impact Factor
0,396
Immediacy
Index
0,126
Citable
Items
247
Total
Articles
176
Total
Reviews
71
Cited
Half-Life
6,1
Citing
Half-Life
7,3
Eigenfactor
Score
0,00071
Article Influence
Score
0,045
% Articles
in
Citable Items
71,26
Normalized
Eigenfactor
0,08759
Average
IF
Percentile
10,606
Scimago
H-index
20
Scimago
Journal Rank
0,176
Scopus
Scite Score
864/1178=0,4
Scopus
Scite Score Rank
General Medicine 267/529 (Q3)
Scopus
SNIP
0,254
Acceptance
Rate
73%

 

Orvosi Hetilap
Publication Model Hybrid
Submission Fee none
Article Processing Charge 900 EUR/article
Printed Color Illustrations 20 EUR (or 5000 HUF) + VAT / piece
Regional discounts on country of the funding agency World Bank Lower-middle-income economies: 50%
World Bank Low-income economies: 100%
Further Discounts Editorial Board / Advisory Board members: 50%
Corresponding authors, affiliated to an EISZ member institution subscribing to the journal package of Akadémiai Kiadó: 100%
Subscription fee 2021 Online subsscription: 844 EUR / 1124 USD
Print + online subscription: 956 EUR / 1326 USD
Subscription fee 2022 Online subsscription: 858 EUR / 1157 USD
Print + online subscription: 975 EUR / 1352 USD
Subscription Information Online subscribers are entitled access to all back issues published by Akadémiai Kiadó for each title for the duration of the subscription, as well as Online First content for the subscribed content.
Purchase per Title Individual articles are sold on the displayed price.

Orvosi Hetilap
Language Hungarian
Size A4
Year of
Foundation
1857
Publication
Programme
2021 Volume 162
Volumes
per Year
1
Issues
per Year
52
Founder Markusovszky Lajos Alapítvány -- Lajos Markusovszky Foundation
Founder's
Address
H-1088 Budapest, Szentkriályi u. 46.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address
H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher
Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 0030-6002 (Print)
ISSN 1788-6120 (Online)

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
May 2021 40 0 0
Jun 2021 35 0 0
Jul 2021 38 0 0
Aug 2021 58 0 2
Sep 2021 42 0 2
Oct 2021 56 0 0
Nov 2021 0 0 0