A szorongás mindnyájunk életében jelen lévő, kismértékben kifejezetten hasznos érzés. Segíti, hogy megfelelően alkalmazkodjunk szociális környezetünkhöz, elkerüljünk számunkra káros és veszélyes helyzeteket, megfelelőn értékeljük a testünkből érkező jelzéseket. Ha azonban a szorongásszint egy bizonyos egészséges értéket meghalad, úgy nem csupán kínzó, de egészségkárosító hatása lehet, különösen akkor, ha tartósan, hosszú távon át érvényesül. A szorongás fokozatai a mindennapi stressztől a krónikussá váló stresszig terjednek, jól körvonalazott pszichiátriai kórképekben manifesztálódhatnak és úgynevezett pszichoszomatikus kórképek részeivé válhatnak. Alig van olyan testi betegség, amelynél a szorongásfaktor ne játszana legalább egy kisebb szerepet, míg a másik végpontot azon szomatikus kórképek jelentik, ahol a tünetek kórnemző faktora egyértelműen a szorongás, akár önálló formában is. Bár az irodalmi összefoglalókban közölt epidemiológiai adatok szerint az alapellátás orvosát felkereső pácienseknek mintegy harmada szenved szorongásos betegségben, a családorvos mégsem találkozik kifejezetten szorongó betegekkel – mivel előtérben a szorongás testi tünetei állnak, nemritkán újabb és újabb szomatikus panaszok formájában, egymást követő testi vizsgálatokat követelve. A szorongásos megbetegedések – amelyek egyéves prevalenciája 12,6–17,2%, és nagy átfedést mutatnak a depresszióval – a jól kezelhető és gyógyítható pszichés problémák közé tartoznak: a komplex kezelés a pszichofarmakoterápiát, nagy potenciálú benzodiazepinkészítményeket és korszerű antidepresszánsokat, valamint pszichoterápiát foglal magába, de az életmódrendezés, a megfelelő testsúly, étkezési stílus kialakítása és testmozgás is beletartozik. Orv. Hetil., 2014, 155(22), 859–864.
Selye, J.: Stress without distress. [Stressz distressz nélkül.] Akadémiai Kiadó, Budapest, 1976. [Hungarian]
Sagan, C.: Brimstone of the Eden – The evolution of the human intelligence. [Az Éden sárkányai – Az emberi intelligencia evolúciója.] Európa Könyvkiadó, Budapest, 2008. [Hungarian]
Alexy, T., Márton, Zs., Horváth, B., et al.: Biological rhytms of the circulatory system, variability of blood pressure and heart rate. In: Csernus, V., Mess, B. (eds.): Biological clocks. rhytmic biological mechanisms in the living life. [A keringési rendszer biológiai ritmusai, vérnyomás és szívfrekvencia-variabilitás. In: Csernus, V., Mess, B. (szerk.): Biológiai órák. Ritmikus biológiai folyamatok az élővilágban.] Akadémiai Kiadó, Budapest, 2006. [Hungarian]
Katon, W., Maj, M., Sartorius, N. (eds.): Depression and diabetes. Lundbeck Institute Seminars, CNSforum, Koppenhága, 2011.
Diagnostic and Statistical Manual of Mental Disorders: DSM-5. 5th edition. American Psychiatric Association, 2013.
Császár, Gy.: Psychosomatic medicine. [Pszichoszomatikus orvoslás.] Medicina Könyvkiadó, Budapest, 1980. [Hungarian]
Radics, J.: Medical practitioner treatment in psychosomatic disease. [A pszichoszomatikus betegségben szenvedők háziorvosi gondozása.] Családorvosi Fórum, 2010, 10(12), 9–11. [Hungarian]
Radics, J.: More favourable behaviour without depressive symptoms. [Kedvező magatartásrepertoár előtérbe kerülése a depresszió tüneteinek oldódásával párhuzamosan.] Lundbeck Institute, Koppenhága, Curr. Med. Lit. Psychiatry, 2012, 14, 3–9.
Guideline of the Psychiatry College for the treatment of psychiatric disorders. Anxiety disorders, 2012. [A Pszichiátriai Szakmai Kollégium állásfoglalása a pszichiátriai betegségek gyógykezeléséről – Szakmai irányelvek: Szorongásos zavarok, 2002.] [Hungarian]
Stein, D. J.: Algorithm for the pharmacotherapy of anxiety disorders. Current Psych. Rep., 2003, 5(4), 282–288.
Susánszky, É, Szántó, É. (ed.): Hungarian state of mind 2013. [Magyar lelkiállapot, 2013.] Semmelweis Kiadó, Budapest, 2013. [Hungarian]