View More View Less
  • 1 Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar Magatartástudományi Intézet Budapest Nagyvárad tér 4. 1089
  • 2 Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ Budapest
Open access

Bevezetés: A gyógyító hivatást választó nők száma világszerte emelkedik, ezzel párhuzamosan fontos vizsgálati területként jelenik meg az orvosnők életminőségének kutatása. Célkitűzés: A hazai orvosnők egészségmutatóinak, valamint reprodukciós egészségének leírása és összehasonlítása a diplomás nők kontrollcsoportjának mutatóival. Módszer: Orvosok körében végzett országos, reprezentatív, kvantitatív felmérés (n = 2515) és a Hungarostudy 2013 lakossági, reprezentatív felmérés eredményeinek összevetése. Az orvosnők 2013-as vizsgálati eredményeinek összehasonlítása a 2003–2004-ben végzett felméréssel. Eredmények: Az orvosnők a krónikus megbetegedések területén (magas vérnyomás, allergiás megbetegedések, gyomor-bél rendszeri betegségek, valamint izom-csont rendszeri megbetegedések) a kontrollcsoporténál rosszabb mutatókkal rendelkeznek. A reprodukciós egészség vizsgálatakor megállapítottuk, hogy a lakossági arányokhoz képest kismértékben, de gyakrabban fordulnak elő teherbe esési problémák (egy éven át tartó sikertelen próbálkozás, meddőségi kezelés), továbbá veszélyeztetett terhességek és spontán vetélések is. Következtetések: A 2003–2004-ben feltárt „magyarországi orvosnő-paradoxon” jelenségének előfordulását a longitudinális kutatás megerősítette. Orv. Hetil., 2014, 155(25), 993–999.

If the inline PDF is not rendering correctly, you can download the PDF file here.

  • McKinstry, B.: Are there too many female medical graduates? Yes. BMJ, 2008, 336(7647), 748.

  • Weizblit, N., Noble, J., Baerlocher, M. O.: The feminisation of Canadian medicine and its impact upon doctor productivity. Med. Educ., 2009, 43(5), 442–448.

  • OECD. Physicians by Age and Gender, 2012 (OECD Health data: Health Care Resources. OECD Health Statistics). http://stats.oecd.org/

  • Levinson, W., Lurie, N.: When most doctors are women: what lies ahead? Ann. Intern. Med., 2004, 141(6), 471–474.

  • Center, C., Davis, M., Detre, T., et al.: Confronting depression and suicide in physicians – A consensus statement. JAMA, 2003, 289(23), 3161−3166.

  • Frank, E., Biola, H., Burnett, C. A.: Mortality rates and causes among US physicians. Am. J. Prev. Med., 2000, 19(3), 155−159.

  • Firth-Cozens, J.: Improving the health of psychiatrist. Adv. Psychiatr. Treatment, 2007, 13(3), 161–168.

  • Innos, K., Rahu, K., Baburin, A., et al.: Cancer incidence and cause-specific mortality in male and female physicians: a cohort study in Estonia. Scand. J. Public Health, 2002, 30(2), 133–140.

  • Tyssen, R.: Health problems and the use of health services among physicians: a review article with particular emphasis on Norwegian studies. Ind. Health, 2007, 45(5), 599–610.

  • Töyry, S., Räsänen, K., Kujala, S., et al.: Self-reported health, illness, and self-care among Finnish physicians: A national survey. Arch. Fam. Med., 2000, 9(10), 1079–1085.

  • Lin, S. Y., Lin, C. L., Hsu, W. H., et al.: A comparison of cancer incidence among physician specialists and the general population: a Taiwanese cohort study. J. Occup. Health, 2013, 55(3), 158–166.

  • Teixeira, C., Ribeiro, O., Fonseca, A. M., et al.: Burnout in intensive care units – a consideration of the possible prevalence and frequency of new risk factors: a descriptive correlational multicentre study. BMC Anesthesiol., 2013, 13(1), 38.

  • Taylor-East, R., Grech, A., Gatt, C.: The mental health of newly graduated doctors in Malta. Psychiatr. Danub., 2013, 25(Suppl. 2), S250–S255.

  • Dyrbye, L. N., Shanafelt, T. D., Balch, C. M., et al.: Relationship between work-home conflicts and burnout among American surgeons. A comparison by sex. Arch. Surg., 2011, 146(2), 211–217.

  • Kõlves, K., De Leo, D.: Suicide in medical doctors and nurses: an analysis of the Queensland Suicide Register. J. Nerv. Ment. Dis., 2013, 201(11), 987–990.

  • Győrffy, Zs.: Licence to health: Morbidity and stress predictors among female Hungarian physicians. [Az (orvos)egészséghez való jog anomáliái – Morbiditás és stressztényezők a magyarországi orvosnők körében.] Emberi Jogok Magyar Központja Közalapítvány, Budapest, 2010. [Hungarian]

  • Molnár, L., Mezey, M.: Mortality and morbidity of doctors I–III. [Az orvosok megbetegedéséről és halandóságáról. I–III.] Lege Artis Medicinae, 1991, 1(8), 524–528; 1991, 1(9–10), 640–645; 1991, 1(14), 966–970. [Hungarian]

  • Hegedűs, K., Riskó, Á.: Somatic and mental morbidity of health care workers. In: Kopp, M., Kovács, K. (eds.): Quality of life of the Hungarian population. [Súlyos betegekkel foglalkozó egészségügyi dolgozók testi és lelkiállapota. In: Kopp, M., Kovács, M. (szerk.): A magyar népesség életminősége az ezredfordulón.] Semmelweis Kiadó, Budapest, 2006. [Hungarian]

  • Rurik, I., Kalabay, L.: Morbidity, demography, life style and self-perceived health of Hungarian medical doctors 25 years after graduation. Med. Sci. Monit., 2008, 14(1), SR1–SR8.

  • Győrffy, Zs., Ádám, Sz., Kopp, M.: Morbidity among Hungarian physicians – nationwide representative study. [A magyarországi orvostársadalom egészségi állapota – országos reprezentatív minta alapján.] Orv. Hetil., 2005, 146(26), 1383–1391. [Hungarian]

  • Győrffy, Zs., Ádám, Sz.: Somatic and mental morbidity of young female physicians. Does emotional exhaustion constitute the missing link? [Fiatal orvosnők testi-lelki egészsége. Az emocionális kimerülés a hiányzó láncszem?] Orv. Hetil., 2013, 154(1), 20–27. [Hungarian]

  • Grava-Gubins, I., Scott, S.: Effects of various methodologic strategies. Survey response rates among Canadian physicians and physicians-in-training. Can. Fam. Physician, 2008, 54(10), 1424–1430.

  • Central Statistical Office: Statistical Yearbook of Hungary – 2011. [Központi Statisztikai Hivatal: Egészségügyi Statisztikai Évkönyv – 2011.] KSH, Budapest, 2013. [Hungarian]

  • Susánszky, É., Székely, A.: Methodology of the Hungarostudy 2013. In: Susánszky, É., Szántó, Zs. (eds.): Hungarian soul, 2013. [A Hungarostudy 2013 módszertana. In: Susánszky, É., Szántó, Zs. (szerk.): Magyar lelkiállapot, 2013.] Semmelweis Kiadó, Budapest, 2013. [Hungarian]

  • Kopp, M., Skrabski, Á., Réthelyi, J., et al.: Self-rated health, subjective social status and middle-aged mortality in a changing society. Behav. Med., 2004, 30(2), 65–72.

  • Huisman, M., Kunst, A. E., Bopp, M., et al.: Educational inequalities in cause-specific mortality in middle-aged and older men and women in eight western European populations. Lancet, 2005, 365(9458), 493–500.

  • Dubois, C. A., McKee, M., Rechel, B.: Introduction: Critical challenges facing the health care workforce in Europe. In: Rechel, B., Dubois, C. A., McKee, M. (eds.): The health care workforce in Europe. World Health Organisation, Copenhagen, 2006.

  • Frank, E.: Physician health and patient care. JAMA, 2004, 291(5), 637.

  • West, C. P., Shanafelt, T. D., Kolars, J. C.: Quality of life, burnout, educational debt, and medical knowledge among internal medicine residents. JAMA, 2011, 306(9), 952–960.

  • Tyssen, R., Vaglum, P.: Mental health problems among young doctors: an updated review of prospective studies. Harv. Rev. Psychiatry, 2002, 10(3), 154–165.

  • Grassi, L., Magnani, K.: Psychiatric morbidity and burnout in the medical profession: an Italian study of general practitioners and hospital physicians. Psychother. Psychosom., 2000, 69(6), 329–334.