Orvosi Hetilap
Volume/Issue:
Volume 155: Issue 30
Importance of the interdisciplinary, evidence-based diagnosis of polycystic ovary syndrome
Authors:
Sándor Gődény Debreceni Egyetem, Népegészségügyi Kar Megelőző Orvostani Intézet Debrecen Kassai u. 26. 4028

Search for other papers by Sándor Gődény in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
and
Orsolya Csenteri Debreceni Egyetem, Népegészségügyi Kar Megelőző Orvostani Intézet Debrecen Kassai u. 26. 4028

Search for other papers by Orsolya Csenteri in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
Pages:
1175–1188
Online Publication Date:
25 Jul 2014
Publication Date:
01 Jul 2014
Article Category:
Research Article
DOI:
https://doi.org/10.1556/oh.2014.29941
Keywords:
polycystás ovarium szindróma; diagnózis; interdiszciplináris; bizonyítékon alapuló orvoslás; polycystic ovary syndrome; diagnosis; interdisciplinary; evidence-based medicine
Restricted access

A polycystás ovarium szindróma a nők leggyakoribb endokrin és anyagcsere-betegsége. A különböző klinikai formában jelentkező betegség kardinális tünetei közé tartoznak a hiperandrogén bőrtünetek és/vagy emelkedett szérumandrogénszintek, oligo- vagy amenorrhoea, anovuláció miatt kialakuló meddőség és esetenként a petefészek polycystás szerkezete. A szindróma prevalenciája, klinikai megjelenése és a társuló betegségek függnek az alkalmazott diagnosztikus technológiák pontosságától, valamint attól, hogy mely kritériumrendszer alkalmazásával történt a diagnózis felállítása. Újabb kutatások szerint a társuló betegségek kockázata főleg azoknál a betegeknél fokozott, akiknél a National Institute of Health által megfogalmazott kritériumok alapján történt a diagnózis. Tekintettel a kórkép komplex megjelenésére és a kritériumrendszerekben jelenleg tapasztalható jelentős eltérésekre, a diagnózis kimondásához interdiszciplináris, bizonyítékon alapuló megközelítés szükséges, amellyel javulna a diagnózis eredményessége, hatékonysága. A dolgozat a rendelkezésre álló legmagasabb bizonyítékok, szisztematikus irodalmi áttekintések és metaanalízisek felhasználásával ismerteti a szindróma diagnosztikai kritériumainak legújabb eredményeit és a kórképhez társuló klinikai és anyagcsere-elváltozások diagnosztikájához szükséges bizonyítékokat. Orv. Hetil., 2014, 155(30), 1175–1188.

  • Sirmans, S. M., Pate, K. A.: Epidemiology, diagnosis, and management of polycystic ovary syndrome. Clin. Epidemiol., 2014, 6, 1–13.

  • March, W. A., Moore, V. M., Willson, K. J., et al.: The prevalence of polycystic ovary syndrome in a community sample assessed under contrasting diagnostic criteria. Hum. Reprod., 2010, 25(2), 544–551.

  • Broekmans, F. J., Knauff, E. A., Valkenburg, O., et al.: PCOS according to the Rotterdam consensus criteria: change in prevalence among WHO-II anovulation and association with metabolic factors. BJOG, 2006, 113(10), 1210–1217.

  • Yildiz, B. O., Bozdag, G., Yapici, Z., et al.: Prevalence, phenotype and cardiometabolic risk of polycystic ovary syndrome under different diagnostic criteria. Hum. Reprod., 2012, 27(10), 3067–3073.

  • Moran, L., Teede, H.: Metabolic features of the reproductive phenotypes of polycystic ovary syndrome. Hum. Reprod. Update, 2009, 15(4), 477–488.

  • Kosova, G., Urbanek, M.: Genetics of the polycystic ovary syndrome. Mol. Cell Endocrinol., 2013, 373(1–2), 29–38.

  • Wojciechowski, P., Lipowska, A., Rys, P., et al.: Impact of FTO genotypes on BMI and weight in polycystic ovary syndrome: a systematic review and meta-analysis. Diabetologia, 2012, 55(10), 2636–2645.

  • Lakkakula, B. V., Thangavelu, M., Godla, U. R.: Genetic variants associated with insulin signaling and glucose homeostasis in the pathogenesis of insulin resistance in polycystic ovary syndrome: a systematic review. J. Assist. Reprod. Genet., 2013, 30(7), 883–895.

  • Lim, S. S., Davies, M. J., Norman, R. J., et al.: Overweight, obesity and central obesity in women with polycystic ovary syndrome: a systematic review and meta-analysis. Hum. Reprod. Update, 2012, 18(6), 618–637.

  • Pećin, I., Samovojska, R., Heinrich, B., et al.: Hypertension, overweight and obesity in adolescents: the CRO-KOP study. Coll. Antropol., 2013, 37(3), 761–764.

  • Morgan, C. L., Jenkins-Jones, S., Currie, C. J., et al.: Evaluation of adverse outcome in young women with polycystic ovary syndrome versus matched, reference controls: a retrospective, observational study. J. Clin. Endocrinol. Metab., 2012, 97(9), 3251–3260.

  • Lim, S. S., Norman, R. J., Davies, M. J., et al.: The effect of obesity on polycystic ovary syndrome: a systematic review and meta-analysis. Obes. Rev., 2013, 14(2), 95–109.

  • Bastien, M., Poirier, P., Lemieux, I., et al.: Overview of epidemiology and contribution of obesity to cardiovascular disease. Prog. Cardiovasc. Dis., 2014, 56(4), 369–381.

  • Brower, M., Brennan, K., Pall, M., et al.: The severity of menstrual dysfunction as a predictor of insulin resistance in PCOS. J. Clin. Endocrinol. Metab., 2013, 98(12), E1967–E1971.

  • Qin, J. Z., Pang, L. H., Li, M. J., et al.: Obstetric complications in women with polycystic ovary syndrome: a systematic review and meta-analysis. Reprod. Biol. Endocrinol., 2013, 11, 56.

  • Moran, L. J., Misso, M. L., Wild, R. A., et al.: Impaired glucose tolerance, type 2 diabetes and metabolic syndrome in polycystic ovary syndrome: a systematic review and meta-analysis. Hum. Reprod. Update, 2010, 16(4), 347–363.

  • Wild, R. A., Rizzo, M., Clifton, S., et al.: Lipid levels in polycystic ovary syndrome: systematic review and meta-analysis. Fertil. Steril., 2011, 95(3), 1073–1079.e11.

  • De Groot, P. C., Dekkers, O. M., Romijn, J. A., et al.: PCOS, coronary heart disease, stroke and the influence of obesity: a systematic review and meta-analysis. Hum. Reprod. Update, 2011, 17(4), 495–500.

  • Meyer, M. L., Malek, A. M., Wild, R. A., et al.: Carotid artery intima-media thickness in polycystic ovary syndrome: a systematic review and meta-analysis. Hum. Reprod. Update, 2012, 18(2), 112–126.

  • Schmidt, J., Landin-Wilhelmsen, K., Brännström, M., et al.: Cardiovascular disease and risk factors in PCOS women of postmenopausal age: a 21-year controlled follow-up study. J. Clin. Endocrinol. Metab., 2011, 96(12), 3794–3803.

  • Chittenden, B. G., Fullerton, G., Maheshwari, A., et al.: Polycystic ovary syndrome and the risk of gynaecological cancer: a systematic review. Reprod. Biomed. Online, 2009, 19(3), 398–405.

  • Dumesic, D. A., Lobo, R. A.: Cancer risk and PCOS. Steroids, 2013, 78(8), 782–785.

  • Li, Y., Li, Y., Yu Ng, E. H., et al.: Polycystic ovary syndrome is associated with negatively variable impacts on domains of health-related quality of life: evidence from a meta-analysis. Fertil. Steril., 2011, 96(2), 452–458.

  • Dokras, A., Clifton, S., Futterweit, W., et al.: Increased prevalence of anxiety symptoms in women with polycystic ovary syndrome: systematic review and meta-analysis. Fertil. Steril., 2012, 97(1), 225–230.e2.

  • Veltman-Verhulst, S. M., Boivin, J., Eijkemans, M. J., et al.: Emotional distress is a common risk in women with polycystic ovary syndrome: a systematic review and meta-analysis of 28 studies. Hum. Reprod. Update, 2012, 18(6), 638–651.

  • Zawadski, J. K., Dunaif, A.: Diagnostic criteria for polycystic ovary syndrome: towards a rational approach. In: Dunaif, A., Givens, J. R., Haseltine, F. P., Merriam, G. E. (eds.): Polycystic ovary syndrome (current issues in endocrinology and metabolism). Blackwell Scientific Inc., Boston, 1992, 377–384.

  • Rotterdam ESHRE/ASRM-Sponsored PCOS Consensus Workshop Group: Revised 2003 consensus on diagnostic criteria and long-term health risks related to polycystic ovary syndrome. Fertil. Steril., 2004, 81(1), 19–25.

  • Azziz, R., Carmina, E., Dewailly, D., et al.: The Androgen Excess and PCOS Society criteria for the polycystic ovary syndrome: the complete task force report. Fertil. Steril., 2009, 91(2), 456–488.

  • Farquhar, C. M., Birdsall, M. A., Manning, P., et al.: The prevalence of polycystic ovaries on ultrasound scanning in a population of randomly selected women. Aust. N. Z. J. Obstet. Gynaecol., 1994, 34(1), 67–72.

  • Işik, A. Z., Gülekli, B., Zorlu, C. G., et al.: Endocrinological and clinical analysis of hyperprolactinaemic patients with and without ultrasonically diagnosed polycystic ovarian changes. Gynecol. Obstet. Invest., 1997, 43(3), 183–185.

  • Lujan, M. E., Jarrett, B. Y., Brooks, E. D., et al.: Updated ultrasound criteria for polycystic ovary syndrome: reliable thresholds for elevated follicle population and ovarian volume. Hum. Reprod., 2013, 28(5), 1361–1368.

  • Dewailly, D., Lujan, M. E., Carmina, E., et al.: Definition and significance of polycystic ovarian morphology: a task force report from the Androgen Excess and Polycystic Ovary Syndrome Society. Hum. Reprod. Update, 2014, 20(3), 334–352.

  • National Institute of Health: Evidence-based Methodology Workshop on Polycystic Ovary Syndrome, December 3–5, 2012. Maryland

  • Roe, A. H., Dokras, A.: The diagnosis of polycystic ovary syndrome in adolescents. Rev. Obstet. Gynecol., 2011, 4(2), 45–51.

  • Azziz, R., Carmina, E., Dewailly, D., et al.: Criteria for defining polycystic ovary syndrome as a predominantly hyperandrogenic syndrome: an Androgen Excess Society guideline. J. Clin. Endocrinol. Metab., 2006, 91(11), 4237–4245.

  • Legro, R. S., Arslanian, S. A., Ehrmann, D. A., et al.: Diagnosis and treatment of polycystic ovary syndrome: an Endocrine Society clinical practice guideline. J. Clin. Endocrinol. Metab., 2013, 98(12), 4565–4592.

  • Escobar-Morreale, H. F., Carmina, E., Dewailly, D., et al.: Epidemiology, diagnosis and management of hirsutism: a consensus statement by the Androgen Excess and Polycystic Ovary Syndrome Society. Hum. Reprod. Update, 2012, 18(2), 146–170.

  • Unluhizarci, K., Kaltsas, G., Kelestimur, F.: Non polycystic ovary syndrome-related endocrine disorders associated with hirsutism. Eur. J. Clin. Invest., 2012, 42(1), 86–94.

  • Ferriman, D., Gallwey, J. D.: Clinical assessment of body hair growth in women. J. Clin. Endocrinol. Metab., 1961, 21(11), 1440–1447.

  • Lowenstein, E. J.: Diagnosis and management of the dermatologic manifestations of the polycystic ovary syndrome. Dermatol. Ther., 2006, 19(4), 210–223.

  • Quinn, M., Shinkai, K., Pasch, L., et al.: Prevalence of androgenic alopecia in patients with polycystic ovary syndrome and characterization of associated clinical and biochemical features. Fertil. Steril., 2014, 101(4), 1129–1134.

  • Teede, H. J., Misso, M. L., Deeks, A. A., et al.: Assessment and management of polycystic ovary syndrome: summary of an evidence-based guideline. Med. J. Aust., 2011, 195(6), S65–S112.

  • Hahn, S., Kuehnel, W., Tan, S., et al.: Diagnostic value of calculated testosterone indices in the assessment of polycystic ovary syndrome. Clin. Chem. Lab. Med., 2007, 45(2), 202–207.

  • O’Reilly, M. W., Taylor, A. E., Crabtree, N. J., et al.: Hyperandrogenemia predicts metabolic phenotype in polycystic ovary syndrome: the utility of serum androstenedione. J. Clin. Endocrinol. Metab., 2014, 99(3), 1027–1036.

  • Ostrowska, Z., Zwirska-Korczala, K., Pardela, M., et al.: Circadian variations of androstenedione, dehydroepiandrosterone sulfate and free testosterone in obese women with menstrual disturbances. Endocr. Regul., 1998, 32(4), 169–176.

  • NHLBI Obesity Education Initiative Expert Panel on the Identification, Evaluation, and Treatment of Overweight and Obesity in Adults: The Practical Guide: Identification, Evaluation, and Treatment of Overweight and Obesity in Adults. NIH Publication, 2000. http://www.nhlbi.nih.gov/guidelines/obesity/prctgd_c.pdf

  • Jensen, M. D., Ryan, D. H., Apovian, C. M., et al.: 2013 AHA/ACC/TOS Guideline for the Management of Overweight and Obesity in Adults: A Report of the American College of Cardiology/American Heart Association Task Force on Practice Guidelines and The Obesity Society. Circulation, 2014, 129(25 Suppl. 2), S102–S138. (Published online November 12, 2013.)

  • Dong, Z., Huang, J., Huang, L., et al.: Associations of acanthosis nigricans with metabolic abnormalities in polycystic ovary syndrome women with normal body mass index. J. Dermatol., 2013, 40(3), 188–192.

  • Veltman-Verhulst, S. M., Goverde, A. J., van Haeften, T. W., et al.: Fasting glucose measurement as a potential first step screening for glucose metabolism abnormalities in women with anovulatory polycystic ovary syndrome. Hum. Reprod., 2013, 28(8), 2228–2234.

  • Stovall, D. W., Bailey, A. P., Pastore, L. M.: Assessment of insulin resistance and impaired glucose tolerance in lean women with polycystic ovary syndrome. J. Womens Health (Larchmt.), 2011, 20(1), 37–43.

  • Salley K. E., Wickham, E. P., Cheang, K. I., et al.: Glucose intolerance in polycystic ovary syndrome – a position statement of the Androgen Excess Society. J. Clin. Endocrinol. Metab., 2007, 92(12), 4546–4556.

  • Alebić, M. Š., Bulum, T., Stojanović, N., et al.: Definition of insulin resistance using the homeostasis model assessment (HOMA-IR) in IVF patients diagnosed with polycystic ovary syndrome (PCOS) according to the Rotterdam criteria. Endocrine, 2014 Feb 13. [Epub ahead of print]

  • Legro, R., Finegood, D., Dunaif, A.: A fasting glucose to insulin ratio is a useful measure of insulin sensitivity in women with polycystic ovary syndrome. J. Clin. Endocrinol. Metab., 1998, 83(8), 2694–2698.

  • Traub, M. L.: Assessing and treating insulin resistance in women with polycystic ovarian syndrome. World J. Diabetes, 2011, 2(3), 33–40.

  • Nawrocka-Rutkowska, J., Ciećwież, S., Marciniak, A., et al.: Insulin resistance assessment in patients with polycystic ovary syndrome using different diagnostic criteria – impact of metformin treatment. Ann. Agric. Environ. Med., 2013, 20(3), 528–532.

  • Galazis, N., Iacovou, C., Haoula, Z., et al.: Metabolomic biomarkers of impaired glucose tolerance and type 2 diabetes mellitus with a potential for risk stratification in women with polycystic ovary syndrome. Eur. J. Obstet. Gynecol. Reprod. Biol., 2012, 160(2), 121–130.

  • Brand, J. S., van der Tweel, I., Grobbee, D. E., et al.: Testosterone, sex hormone-binding globulin and the metabolic syndrome: a systematic review and meta-analysis of observational studies. Int. J. Epidemiol., 2011, 40(1), 189–207.

  • Ridker, P. M., Buring, J. E., Rifai, N., et al.: Development and validation of improved algorithms for the assessment of global cardiovascular risk in women: the Reynolds Risk Score. JAMA, 2007, 297(6), 611–619.

  • Iliodromiti, S., Kelsey, T. W., Anderson, R. A., et al.: Can anti-Mullerian hormone predict the diagnosis of polycystic ovary syndrome? A systematic review and meta-analysis of extracted data. J. Clin. Endocrinol. Metab., 2013, 98(8), 3332–3340.

  • Cobin, R. H.: Cardiovascular and metabolic risks associated with PCOS. Intern. Emerg. Med., 2013, 8(Suppl. 1), S61–S64.

  • Bonny, A. E., Appelbaum, H., Connor, E. L., et al.: Clinical variability in approaches to polycystic ovary syndrome. J. Pediatr. Adolesc. Gynecol., 2012, 25(4), 259–261.

  • Roe, A. H., Prochaska, E., Smith, M., et al.: Using the Androgen Excess-PCOS society criteria to diagnose polycystic ovary syndrome and the risk of metabolic syndrome in adolescents. J. Pediatr., 2013, 162(5), 937–941.

  • Dunaif, A., Fauser, B. C.: Renaming PCOS – a two-state solution. J. Clin. Endocrinol. Metab., 2013, 98(11), 4325–4328.

  • Gődény, S.: Quality assurance and quality improvement in medical practice – Part 2. Evidence-based medicine. [Minőségbiztosítás és minőségfejlesztés az orvosi gyakorlatban – 2. rész. Bizonyítékokon alapuló orvoslás.] Orv. Hetil., 2012, 153(4), 137–143. [Hungarian]

  • Gray, J. A.: Making decisions about health services. In: Gray, J. A.: Evidence-based healthcare. How to make health policy and management decisions. Churchill Livingstone, 1998.

  • Batalden, P. B., Stoltz, P. K.: A framework for the continual improvement of health care: building and applying professional and improvement knowledge to test changes in daily work. Jt. Comm. J. Qual. Improv., 1993, 19(10), 424–452.

  • Guyatt, G. H., Haynes, R. B., Jaeschke, R. Z., et al., for the Evidence-Based Medicine Working Group: Users’ Guides to the Medical Literature: XXV. Evidence-based medicine: principles for applying the Users’ Guides to patient care. JAMA, 2000, 284(10), 1290–1296.

  • Sackett, D. L., Straus, S. E., Richardson, W. S., et al.: Evidence-based medicine. How to practice and teach EBM. Churchill Livingstone, London, 1999.

  • Windish, D.: EBM apps that help you search for answers to your clinical questions. Evid. Based Med., 2014, 19(3), 85–87.

  • Gross, R.: Decisions and evidence in medical practice: Applying evidence-based medicine to clinical decision making. Mosby, Inc., St. Louis, 2001.

  • Bereczki, D., Mogyorósy, Zs.: Research and critical review of the literature. In: Gődény, S. (ed.): Improvement of clinical effectiveness in healthcare. [Irodalomkutatás, az irodalom kritikus elemzése. In: Gődény, S. (szerk.): A klinikai hatékonyság fejlesztése az egészségügyben.] Pro Die Kiadó, Budapest, 2007, 284–336. [Hungarian]

  • Ilic, D., Maloney, S.: Methods of teaching medical trainees evidence-based medicine: a systematic review. Med. Educ., 2014, 48(2), 124–135.

  • Zwolsman, S. E., van Dijk, N., Te Pas, E., et al.: Barriers to the use of evidence-based medicine: knowledge and skills, attitude, and external factors. Perspect. Med. Educ., 2013, 2(1), 4–13.

  • Plebani, M.: Quality indicators to detect pre-analytical errors in laboratory testing. Clin. Biochem. Rev., 2012, 33(3), 85–88.

  • Collapse
  • Expand
Cover Orvosi Hetilap
Orvosi Hetilap
Print ISSN:
0030-6002
Online ISSN:
1788-6120

Főszerkesztő - Editor-in-Chief:
 
Zoltán PAPP (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Budapest)

Read the professional career of Zoltán PAPP HERE.

All scientific publications of Zoltán PAPP are collected in the Hungarian Scientific Bibliography.

Főszerkesztő-helyettesek - Assistant Editors-in-Chief: 

  • Erzsébet FEHÉR (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet)
  • Krisztina HAGYMÁSI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)

Főmunkatársak - Senior Editorial Specialists:

  • László KISS (a Debreceni Egyetem habilitált doktora)
  • Gabriella LENGYEL (ny. egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)
  • Alajos PÁR (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)

 A Szerkesztőbizottság tagjai – Members of the Editorial Board:

  • Péter ANDRÉKA (főigazgató, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • Géza ÁCS Jr. (egyetemi tanár Floridában)
  • Csaba BALÁZS (egyetemi tanár, Budai Endokrinközpont, Budapest)
  • Zoltán BENYÓ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Transzlációs Medicina Intézet, Budapest)
  • Dániel BERECZKI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Neurológiai Klinika, Budapest)
  • István BERKES (professor emeritus, Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem, Egészségtudományi és Sportorvosi Tanszék, Budapest)
  • Anna BLÁZOVICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Farmakognóziai Intézet, Budapest)
  • Lajos BOGÁR (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, Klinikai Központ, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet, Pécs)
  • Katalin DARVAS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika, továbbá Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Budapest)
  • Elek DINYA (professor emeritus, biostatisztikus, Semmelweis Egyetem, Budapest)
  • Attila DOBOZY (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Bőrgyógyászati Klinika, Szeged)
  • Zsófia EGYED (osztályvezető főorvos, Uzsoki utcai Kórház, Radiológiai Osztály, Budapest)
  • Levente EMŐDY (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Mikrobióligiai Intézet, Pécs)
  • András FALUS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet, Budapest)
  • Sándor FEKETE (ny. osztályvezető főorvos, Dél-pesti Centrum Kórház Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet, Budapest)
  • Béla FÜLESDI (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Debrecen)
  • István GERA (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Fogorvostudományi Kar, Parodontológiai Klinika, Budapest)
  • Beáta GASZTONYI (egyetemi magántanár, kórházi főorvos, Zala Megyei Kórház, Belgyógyászat, Zalaegerszeg)
  • Béla GÖMÖR (professor emeritus, Budai Irgalmasrendi Kórház, Reumatológiai Osztály, Budapest)
  • János HANKISS (professor emeritus, Markusovszky Lajos Oktató Kórház, Belgyógyászati Osztály, Szombathely)
  • Katalin HEGEDŰS (habilitált egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Általános Orvosi Kar, Magatartástudományi Intézet, Budapest)
  • Andor HIRSCHBERG (c. egyetemi tanár, Észak-budai Szent János Centrumkórház, Fül-, Orr-, Gége-, Fej-Nyak és Szájsebészeti Osztály, Budapest)
  • Örs Péter HORVÁTH (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Sebészeti Klinika, Pécs)
  • Béla HUNYADY (egyetemi tanár, Somogy Megyei Kaposi Mór Kórház, Belgyógyászat, Kaposvár)
  • Péter IGAZ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • Ferenc JAKAB (c. egyetemi tanár, Uzsoki Utcai Kórház, Sebészet, Budapest)
  • Zoltán JANKA (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar és Klinikai Központ, Pszichiátriai Klinika, Szeged)
  • András JÁNOSI (c. egyetemi tanár, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • György JERMENDY (egyetemi tanár, Bajcsy-Zsilinszky Kórház, Belgyógyászat, Budapest)
  • László KALABAY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Családorvosi Tanszék, Budapest)
  • Anita KAMONDI (egyetemi tanár, Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet, Neurológiai Osztály, Budapest)
  • János KAPPELMAYER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Debrecen)
  • Éva KELLER (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • András KISS (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, II. Patológiai Intézet, Budapest)
  • Lajos KULLMANN (ny. egyetemi tanár, Országos Rehabilitációs Intézet, Budapest)
  • Emese MEZŐSI (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika, Pécs)
  • László MÓDIS (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Szemészeti Tanszék, Debrecen)
  • Györgyi MŰZES (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Bálint NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Humángenetikai Tanszék, Debrecen)
  • Endre NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Belgyógyászati Intézet, Debrecen) 
  • Péter NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, I. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet, Budapest)
  • Viktor NAGY (főorvos, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Zoltán Zsolt NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György PARAGH (professor emeritus, Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Belgyógyászati Intézet, Debrecen)
  • Attila PATÓCS (tudományos főmunkatárs, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Edit PAULIK (intézetvezető egyetemi tanár, Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar, Népegészségtani Intézet, Szeged)
  • Gabriella PÁR (egyetemi docens, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)
  • György PFLIEGLER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Ritka Betegségek Tanszéke, Debrecen)
  • István RÁCZ (egyetemi tanár, főorvos, Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Belgyógyászat, Győr)
  • Bernadette ROJKOVICH (osztályvezető főorvos, Betegápoló Irgalmasrend Budai Irgalmasrendi Kórház, Budapest)
  • Imre ROMICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Urológiai Klinika, Budapest)
  • László Jr. ROMICS (Angliában dolgozik)
  • Ferenc ROZGONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • Imre RURIK (professor emeritus, Debreceni Egyetem, Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék, Debrecen)
  • László SÁGODI (egyetemi tanár, Miskolci Egyetem, Preventív Egészségtudományi Tanszék, Miskolc)
  • Péter SCHMIDT (házi gyermekorvos, Győr)
  • Gábor SIMONYI (vezető főorvos, Szent Imre Kórház, Anyagcsere Központ, Budapest)
  • Gábor Márk SOMFAI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • Anikó SOMOGYI (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Péter SÓTONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • Péter Jr. SÓTONYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Városmajori Szív- és Érsebészeti Klinika, Budapest)
  • Ildikó SÜVEGES (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György SZABÓ (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Arc-Állcsont-Szájsebészeti és Fogászati Klinika, Budapest)
  • György SZEIFERT (egyetemi magántanár, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Idegsebészeti Tanszék, Budapest)
  • Miklós SZENDRŐI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Ortopédiai Klinika, Budapest)
  • Miklós TÓTH (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • László TRINGER (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, Budapest)
  • Tivadar TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, I. Gyermekgyógyászati Klinika, Budapest)
  • Zsolt TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • János URBANCSEK (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Budapest)
  • Lívia VASAS (ny. könyvtárigazgató, Semmelweis Egyetem, Központi Könyvtár, Budapest)
  • Barna VÁSÁRHELYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • László VÉCSEI (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Neurológiai Klinika, Szeged)
  • Gábor WINKLER (egyetemi tanár, Szent János Kórház, Belgyógyászati Osztály, Budapest)

Nemzetközi szerkesztőbizottság - International Editorial Board:

  • Elnök/President Péter SÓTONYI (Budapest)
  • Ernest ADEGHATE (Al Ain)
  • Ferenc ANTONI (Edinburgh)
  • Maciej BANACH (Łódź)
  • Klára BERENCSI (Rosemont)
  • Angelo BIGNAMINI (Milano)
  • Anupam BISHAYEE (Signal Hill)
  • Hubert E. BLUM (Freiburg)
  • G. László BOROS (Los Angeles)
  • Frank A. CHERVENAK (New York)
  • József DÉZSY (Wien)
  • Peter ECKL (Salzburg)
  • Péter FERENCI (Wien)
  • Madelaine HAHN (Erlangen)
  • S. Tamás ILLÉS (Bruxelles)
  • Michael KIDD (Toronto)
  • Andrzej KOKOSZKA (Warsaw)
  • Márta KORBONITS (London)
  • Asim KURJAK (Zagreb)
  • Manfred MAIER (Wien)
  • Lajos OKOLICSÁNYI (Padova)
  • Amado Salvador PENA (Amsterdam)
  • Guliano RAMADORI (Goettingen)
  • Olivér RÁCZ (Košice)
  • Roberto ROMERO (Detroit)
  • Rainer SCHÖFL (Linz)
  • Zvi VERED (Tel Aviv)
  • Josef VESELY (Olomouc)
  • Ákos ZAHÁR (Hamburg)

Akadémiai Kiadó Zrt. 1117 Budapest
Budafoki út 187-189.
A épület, III. emelet
Phone: (+36 1) 464 8235
Email: orvosihetilap@akademiai.hu

  • Web of Science SCIE
  • Scopus
  • Medline
  • CABELLS Journalytics

2024  
Scopus  
CiteScore  
CiteScore rank  
SNIP  
Scimago  
SJR index 0.227
SJR Q rank Q4

2023  
Web of Science  
Journal Impact Factor 0.8
Rank by Impact Factor Q3 (Medicine, General & Internal)
Journal Citation Indicator 0.2
Scopus  
CiteScore 1.2
CiteScore rank Q3 (General Medicine)
SNIP 0.343
Scimago  
SJR index 0.214
SJR Q rank Q4

Orvosi Hetilap
Publication Model Hybrid
Submission Fee none
Article Processing Charge 900 EUR/article
Printed Color Illustrations 20 EUR (or 5000 HUF) + VAT / piece
Regional discounts on country of the funding agency World Bank Lower-middle-income economies: 50%
World Bank Low-income economies: 100%
Further Discounts Editorial Board / Advisory Board members: 50%
Corresponding authors, affiliated to an EISZ member institution subscribing to the journal package of Akadémiai Kiadó: 100%
Subscription fee 2025 Online subsscription: 962 EUR / 1157 USD
Print + online subscription: 1092 EUR / 1352 USD
Subscription Information Online subscribers are entitled access to all back issues published by Akadémiai Kiadó for each title for the duration of the subscription, as well as Online First content for the subscribed content.
Purchase per Title Individual articles are sold on the displayed price.

Orvosi Hetilap
Language Hungarian
Size A4
Year of
Foundation		 1857
Volumes
per Year		 1
Issues
per Year		 52
Founder Markusovszky Lajos Alapítvány -- Lajos Markusovszky Foundation
Founder's
Address		 H-1088 Budapest, Szentkriályi u. 46.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address		 H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher		 Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 0030-6002 (Print)
ISSN 1788-6120 (Online)

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Dec 2024 39 0 0
Jan 2025 59 0 0
Feb 2025 74 0 0
Mar 2025 67 0 0
Apr 2025 35 0 0
May 2025 16 0 0
Jun 2025 33 0 0