Egy jó szó jelentősen csökkentheti az orvosi konzultációra vagy kórházi beutalásra készülő betegekben fellépő stresszt. Ilyenkor a jó szó felsőfokát az orvos által megfelelően alkalmazott humor jelentheti, amely a vizsgálat vagy kezelés során egy kognitív váltást válthat ki a páciensnél – amitől a beteg más perspektívából láthatja az egészségügyi problémájához fűződő viszonyát. Ekként csökkenhet szorongása, depressziója, és az orvos–beteg kapcsolat is a közös bizakodás jegyében épülhet ki. A közleményben a szerző elemzi a humor érzetének kialakulását és neurológiai mechanizmusait, áttekinti javaslatait és ellenjavallatait, valamint adagolását. Utóbbi során a szerző bevezeti a kvantumos humordinamika fogalmát, amelynek alapját a humor kvantumának, a hilarionnak a kvantummechanika elemi részecskéivel való hasonlatossága képezi kibocsátásuk, terjedésük és elnyelődésük során. A nevetésnek az egészségre gyakorolt hatása a keringés, légzés, izom, immun- és hormonrendszer befolyásolása révén valósul meg, ezért komplex adjuváns terápiának tekinthető. Orv. Hetil., 2014, 155(32), 1255–1258.
Wattendorf, E., Westermann, B., Fiedler, K., et al.: Exploration of the neural correlates of ticklish laughter by functional magnetic resonance imaging. Cereb. Cortex, 2013, 23(6), 1280–1289.
Ekman, P., Davidson, R. J., Friesen, W. V.: The Duchenne smile: emotional expression and brain physiology. J. Pers. Soc. Psychol., 1990, 58(2), 342–353.
Berk, R. A.: The active ingredients in humor: Psychophysiological benefits/risks for older adults. Educ. Gerontol., 2001, 27(3–4), 323–339.