View More View Less
  • 1 Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar Belgyógyászati Intézet, Endokrinológia Tanszék Debrecen Nagyerdei krt. 98. 4012
  • | 2 Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar Szemészeti Klinika Debrecen
  • | 3 Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar Sebészeti Intézet, Pajzsmirigy Centrum Debrecen
  • | 4 Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar Sugárterápiás Tanszék Debrecen
  • | 5 Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar Nukleáris Medicina Tanszék Debrecen
  • | 6 Debreceni Egyetem, Gyógyszerésztudományi Kar Klinikai Farmakológiai Tanszék Debrecen
Restricted access

Az endokrin orbitopathia a Graves-kór leggyakoribb extrathyreoidalis manifesztációja. A súlyos – látást veszélyeztető – esetek kezelése a mai napig nem megoldott probléma. A szerzők a közleményben a nemzetközi ajánlásokban is szereplő, elfogadott kezelési módok bemutatása mellett az elmúlt évtizedek terápiás próbálkozásait, a közelmúlt új kezelési lehetőségeit, valamint saját klinikai tapasztalataikat foglalják össze. Kiemelik, hogy az endokrin orbitopathia kezelésében a biológiai terápiák közül elsősorban az anti-CD20 antitesttel végzett terápiával kedvező irodalmi adatok állnak rendelkezésre. A szelén enyhe esetekben egyértelműen pozitív hatású. További, nagyobb esetszámú prospektív vizsgálatok szükségesek a biológiai terápiák alkalmazhatóságáról endokrin orbitopathiában. Orv. Hetil., 2014, 155(33), 1295–1300.

  • Weetman, A. P.: Graves’ disease. N. Engl. J. Med., 2000, 343(17), 1236–1248.

  • Brent, G. A.: Graves’ disease. N. Engl. J. Med., 2008, 358(24), 2594–2605.

  • Bartalena, L., Tanda, M. L.: Graves’ ophthalmopathy. N. Engl. J. Med., 2009, 360(10), 994–1001.

  • Metcalfe, R. A., Weetman, A. P.: Stimulation of extraocular muscle fibroblasts by citokines and hypoxia: possible role in thyroid-associated ophthalmopathy. Clin. Endocrinol. (Oxf.), 1994, 40(1), 67–72.

  • Burch, H. B., Lahiri, S., Bahn, R. S., et al.: Superoxide radical production stimulates retroocular fibroblast proliferation in Graves’ ophthalmopathy. Exp. Eye Res., 1997, 65(2), 311–316.

  • Hofbauer, L. C., Mühlberg, T., König, A., et al.: Soluble interleukin-1-receptor antagonist serum levels in smokers and nonsmokers with Graves’ ophtalmopathy undergoing orbital radiotherapy. J. Clin. Endocrinol. Metab., 1997, 82(7), 2244–2247.

  • Mengistu, M., Lukes, Y. G., Nagy, E. V., et al.: TSH receptor gene expression in retroocular fibroblasts. J. Endocrinol. Invest., 1994, 17(6), 437–441.

  • Bahn, R. S.: Thyrotropin receptor expression in orbital adipose/connective tissues from patients with thyroid-associated ophthalmopathy. Thyroid, 2002, 12(3), 193–195.

  • Prabhakar, B. S., Bahn, R. S., Smith, T. J.: Current perspective on the pathogenesis of Graves’ disease and ophthalmopathy. Endocr. Rev., 2003, 24(6), 802–835.

  • Bahn, R. S.: Pathophysiology of Graves’ ophthalmopathy: the cycle of disease. J. Clin. Endocrinol. Metab., 2003, 88(5), 1939–1946.

  • Mourits, M. P., Prummel, M. F., Wiersinga, W. M., et al.: Clinical activity score as a guide in the management of patients with Graves’ ophthalmopathy. Clin. Endocrinol., 1997, 47(1), 9–14.

  • Galuska, L., Leovey, A., Szucs-Farkas, Z., et al.: Imaging of disease activity in Graves’ orbitopathy with different methods: comparison of (99m)Tc-DTPA and (99m)Tc-depreotide single photon emission tomography, magnetic resonance imaging and clinical activity scores. Nucl. Med. Commun., 2005, 26(5), 407–414.

  • Ujhelyi, B., Erdei, A., Galuska, L., et al.: Retrobulbar 99mTc-diethylenetriamine-pentaacetic-acid uptake may predict the effectiveness of immunosuppressive therapy in Graves’ ophtalmopathy. Thyroid, 2009, 19(4), 375–380.

  • Bartalena, L., Baldeschi, L., Dickinson, A., et al.: Consensus statement of European Group on Graves’ orbitopathy (EUGOGO) on management of GO. Eur. J. Endocrinol., 2008, 158(3), 273–285.

  • Bartalena, L., Pinchera, A., Marcocci, C.: Management of Graves ophthalmopathy: reality and perspectives. Endocr. Rev., 2000, 21(2), 168–199.

  • Bartalena, L.: Prevention of Graves’ ophthalmopathy. Best Pract. Res. Clin. Endocrinol. Metab., 2012, 26(3), 371–379.

  • Lazarus, J. H., Bartalena, L., Marcocci, C., et al.: Glucocorticoid administration for Graves’ hyperthyroidism treated by radioiodine. A questionnaire survey among members of the European Thyroid Association. J. Endocrinol. Invest., 2010, 33(6), 409–413.

  • Leövey, A., Bakó, G., Szabó, J., et al.: Combined cyclosporin-A and methylprednisolone treatment of Graves’ ophthalmopathy. Acta Med. Hung., 1992–1993, 49(3–4), 179–185.

  • Prummel, M. F., Mourits, M. P., Berghout, A., et al.: Prednisone and cyclosporine in the treatment of severe Graves’ ophtalmopathy. N. Engl. J. Med., 1989, 321(20), 1353–1359.

  • Chang, T. C., Yao, W. C., Chang, C. C.: Octreotide and urinary glucosaminoglycan in Graves’ disease. Br. Med. J., 1992, 304(6839), 1444.

  • Dickinson, A. J., Vaidya, B., Miller, M., et al.: Double-blind, placebo-controlled trial of octreotide long-acting repeatable (LAR) in thyroid-associated ophtalmopathy. J. Clin. Endocrinol. Metab., 2004, 89(12), 5910–5915.

  • Seppel, T., Schlaghecke, R., Becker, A., et al.: High dose intravenous therapy with 7S immunoglobulins in autoimmune endocrine ophthalmopathy. Clin. Exp. Rheumatol., 1996, 14(Suppl. 15), S109–S114.

  • Kahaly, G., Pitz, S., Müller-Forell, W., et al.: Randomized trial of intravenous immunoglobulins versus prednisolone in Graves’ ophtalmopathy. Clin. Exp. Immunol., 1996, 106(2), 197–202.

  • Bouzas, E. A., Karadimas, P., Mastorakos, G., et al.: Antioxidant agents in the treatment of Graves’ ophthalmopathy. Am. J. Ophthalmol., 2000, 129(5), 618–622.

  • Balázs, C., Kiss, E., Vamos, A., et al.: Beneficial effect of pentoxiphylline on thyroid associated ophtalmopathy (TAO): a pilot study. J. Clin. Endocinol. Metab., 1997, 82(6), 1999–2002.

  • Pescovitz, M. D.: Rituximab, an anti-CD20 monoclonal antibody: history and mechanism of action. Am. J. Transplant., 2006, 6(5 Pt 1), 859–866.

  • Nadler, L. M., Ritz, J., Hardy, R., et al.: An unique cell surface antigen identifying lymphoid malignancies of B cell origin. J. Clin. Invest., 1981, 67(1), 134–140.

  • Maloney, D. G., Smith, B., Appelbaum, F. R.: The anti-tumor effect of monoclonal anti-CD20 antibody (mAb) therapy includes direct anti-proliferative activity and induction of apoptosis in CD20 positive non-Hodgkin’s lymphoma (NHL) cell lines. Blood, 1996, 88(Suppl. 1), 637a.

  • Salvi, M., Vannucchi, G., Campi, I., et al.: Efficacy of rituximab treatment for thyroid-associated ophthalmopathy as a result of intraorbital B-cell depletion in one patient unresponsive to steroid immunosuppression. Eur. J. Endocrinol., 2006, 154(4), 511–517.

  • El Fassi, D., Nielsen, C. H., Hasselbalch, H. C., et al.: Treatment-resistant severe, active Graves’ ophthalmopathy successfully treated with B lymphocyte depletion. Thyroid, 2006, 16(7), 709–710.

  • El Fassi, D., Clemmensen, O., Nielsen, C. H., et al.: Evidence of intrathyroidal B-lymphocyte depletion after rituximab therapy in a patient with Graves’ disease. J. Clin. Endocrinol. Metab., 2007, 92(10), 3762–3763.

  • El Fassi, D., Nielsen, C. H., Bonnema, S. J., et al.: B lymphocyte depletion with the monoclonal antibody rituximab in Graves’ disease: a controlled pilot study. J. Clin. Endocrinol. Metab., 2007, 92(5), 1769–1772.

  • Salvi, M., Vannucchi, G., Campi, I., et al.: Treatment of Graves’ disease and associated ophthalmopathy with the anti-CD20 monoclonal antibody rituximab: an open study. Eur. J. Endocrinol., 2007, 156(1), 33–40.

  • Datta, S. K.: Anti-CD20 antibody is an efficient therapeutic tool for the selective removal of autoreactive T cells. Nat. Clin. Pract. Rheumatol., 2009, 5(2), 80–82.

  • Heemstra, K. A., Toes, R. E., Sepers, J., et al.: Rituximab in relapsing Graves’ disease, a phase II study. Eur. J. Endocrinol., 2008, 159(5), 609–615.

  • El Fassi, D., Banga, J. P., Gilbert, J. A., et al.: Treatment of Graves’ disease with rituximab specifically reduces the production of thyroid stimulating autoantibodies. Clin. Immunol., 2009, 130(3), 252–258.

  • Khanna, D., Chong, K. K., Afifiyan, N. F., et al.: Rituximab treatment of patients with severe, corticosteroid-resistant thyroid-associated ophthalmopathy. Ophtalmology, 2010, 117(1), 133–139.e2.

  • Mitchell, A. L., Gan, E. H., Morris, M., et al.: The effect of B cell depletion therapy on anti-TSH receptor antibodies and clinical outcome in glucocorticoid-refractory Graves’ orbitopathy. Clin. Endocrinol., 2013, 79(3), 437–442.

  • Savino, G., Balia, L., Colucci, D., et al.: Intraorbital injection of rituximab: a new approach for active thyroid-associated orbitopathy, a prospective case series. Minerva Endocrinol., 2013, 38(2), 173–179.

  • Stan, M. N., Garrity, J. A., Thapa, P., et al.: Randomized double-blind placebo-controlled trial of rituximab for treatment of Graves’ ophtalmopathy. Thyroid, 2013, 23(Suppl. 1), A13–A14.

  • Durrani, O. M., Reuser, T. Q., Murray, P. I.: Infliximab: a novel treatment for sight-threatening thyroid associated ophthalmopathy. Orbit, 2005, 24(2), 117–119.

  • Komorowski, J., Jankiewicz-Wika, J., Siejka, A., et al.: Monoclonal anti-TNF-alpha antibody (infliximab) in the treatment of patient with thyroid associated ophthalmopathy. Klin. Oczna, 2007, 109(10–12), 457–460.

  • Paridaens, D., van den Bosch, W. A., van der Loos, T. L., et al.: The effect of etanercept on Graves ophtalmopathy: a pilot study. Eye, 2005, 19(12), 1286–1289.

  • Smith, T. J., Hegedüs, L., Douglas, R. S.: Role of insulin-like growth factor-1 (IGF-1) pathway in the pathogenesis of Graves’ orbitopathy. Best Pract. Res. Clin. Endocrinol. Metab., 2012, 26(3), 291–302.

  • Marcocci, C., Kahaly, G. J., Krassas, G. E., et al.: Selenium and the course of mild Graves’ orbitopathy. N. Engl. J. Med., 2011, 364(20), 1920–1931.

The author instructions are available in PDF.
Instructions for Authors in Hungarian HERE.
Mendeley citation style is available HERE.

Főszerkesztő - Editor-in-Chief:
 
Zoltán PAPP (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Budapest)

Read the professional career of Zoltán PAPP HERE.

All scientific publications of Zoltán PAPP are collected in the Hungarian Scientific Bibliography.

Főszerkesztő-helyettesek - Assistant Editors-in-Chief: 

  • Erzsébet FEHÉR (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet)
  • Krisztina HAGYMÁSI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)

Főmunkatársak - Senior Editorial Specialists:

  • László KISS (a Debreceni Egyetem habilitált doktora)
  • Gabriella LENGYEL (ny. egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)
  • Alajos PÁR (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)

 A Szerkesztőbizottság tagjai – Members of the Editorial Board:

  • Péter ANDRÉKA (főigazgató, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • Géza ÁCS Jr. (egyetemi tanár Floridában)
  • Csaba BALÁZS (egyetemi tanár, Budai Endokrinközpont, Budapest)
  • Péter BENCSIK (volt folyóirat-kiadás vezető, Akadémiai Kiadó, Budapest)
  • Zoltán BENYÓ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Transzlációs Medicina Intézet, Budapest)
  • Dániel BERECZKI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Neurológiai Klinika, Budapest)
  • Anna BLÁZOVICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Farmakognóziai Intézet, Budapest)
  • Elek DINYA (professor emeritus, biostatisztikus, Semmelweis Egyetem, Budapest)
  • Attila DOBOZY (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Bőrgyógyászati Klinika, Szeged)
  • András FALUS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet, Budapest)
  • Csaba FARSANG (egyetemi tanár, Szent Imre Oktató Kórház, Belgyógyászati Osztály, Budapest)
  • János FAZAKAS (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Transzplantációs és Sebészeti Klinika, Budapest)
  • Béla FÜLESDI (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Debrecen)
  • Beáta GASZTONYI (egyetemi magántanár, kórházi főorvos, Zala Megyei Kórház, Belgyógyászat, Zalaegerszeg)
  • István GERGELY (egyetemi docens, Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, Románia)
  • Judit GERVAIN (osztályvezető főorvos, Fejér Megyei Szent György Kórház, Belgyógyászat, Székesfehérvár)
  • Béla GÖMÖR (professor emeritus, Budai Irgalmasrendi Kórház, Reumatológiai Osztály, Budapest)
  • László GULÁCSI (egyetemi tanár, Óbudai Egyetem, Egészségügyi Közgazdaságtan Tanszék, Budapest)
  • János HANKISS (professor emeritus, Markusovszky Lajos Oktató Kórház, Belgyógyászati Osztály, Szombathely)
  • Örs Péter HORVÁTH (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Sebészeti Klinika, Pécs)
  • Béla HUNYADY (egyetemi tanár, Somogy Megyei Kaposi Mór Kórház, Belgyógyászat, Kaposvár)
  • Péter IGAZ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • Ferenc JAKAB (c. egyetemi tanár, Uzsoki Utcai Kórház, Sebészet, Budapest)
  • András JÁNOSI (c. egyetemi tanár, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • György JERMENDY (egyetemi tanár, Bajcsy-Zsilinszky Kórház, Belgyógyászat, Budapest)
  • László KALABAY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Családorvosi Tanszék, Budapest)
  • János KAPPELMAYER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Debrecen)
  • Éva KELLER (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • Mátyás KELTAI (ny. egyetemi docens, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • András KISS (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, II. Patológiai Intézet, Budapest)
  • László KÓBORI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Transzplantációs és Sebészeti Klinika, Budapest)
  • Lajos KULLMANN (ny. egyetemi tanár, Országos Rehabilitációs Intézet, Budapest)
  • Emese MEZŐSI (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika, Pécs)
  • József MOLNÁR (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Mikrobiológiai és Immunológiai Intézet, Szeged)
  • Péter MOLNÁR (professor emeritus, Debreceni Egyetem, Magatartástudományi Intézet, Debrecen)
  • Györgyi MŰZES (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Bálint NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Humángenetikai Tanszék, Debrecen)
  • Endre NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Belgyógyászati Intézet, Debrecen) 
  • Péter NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, I. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet, Budapest)
  • Viktor NAGY (főorvos, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Zoltán Zsolt NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • Balázs NEMES (egyetemi docens, Debreceni Egyetem, Transzplantációs Tanszék, Debrecen)
  • Attila PATÓCS (tudományos főmunkatárs, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Gabriella PÁR (egyetemi docens, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)
  • György PFLIEGLER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Ritka Betegségek Tanszéke, Debrecen)
  • István RÁCZ (egyetemi tanár, főorvos, Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Belgyógyászat, Győr)
  • Imre ROMICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Urológiai Klinika, Budapest)
  • László Jr. ROMICS (Angliában dolgozik) 
  • Imre RURIK (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék, Debrecen)
  • Zsuzsa SCHAFF (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, II. Patológiai Intézet, Budapest)
  • Péter SCHMIDT (házi gyermekorvos, Győr)
  • Kornél SIMON (ny. osztályvezető főorvos, Siófoki Kórház, Belgyógyászat, Siófok)
  • Gábor SIMONYI (vezető főorvos, Szent Imre Kórház, Anyagcsere Központ, Budapest)
  • Gábor Márk SOMFAI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • Anikó SOMOGYI (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Péter SÓTONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • Péter Jr. SÓTONYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Városmajori Szív- és Érsebészeti Klinika, Budapest)
  • Ildikó SÜVEGES (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György SZABÓ (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Arc-Állcsont-Szájsebészeti és Fogászati Klinika, Budapest)
  • Ferenc SZALAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • Miklós SZENDRŐI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Ortopédiai Klinika, Budapest)
  • István SZILVÁSI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Miklós TÓTH (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • László TRINGER (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, Budapest)
  • Tivadar TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, I. Gyermekgyógyászati Klinika, Budapest)
  • Zsolt TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Lívia VASAS (ny. könyvtárigazgató, Semmelweis Egyetem, Központi Könyvtár, Budapest)
  • Barna VÁSÁRHELYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • László VÉCSEI (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Neurológiai Klinika, Szeged)
  • Gábor WINKLER (egyetemi tanár, Szent János Kórház, Belgyógyászati Osztály, Budapest)

Nemzetközi szerkesztőbizottság - International Editorial Board:

  • Elnök/President Péter SÓTONYI (Budapest)
  • Ernest ADEGHATE (Al Ain)
  • Ferenc ANTONI (Edinburgh)
  • Maciej BANACH (Łódź)
  • Klára BERENCSI (Rosemont)
  • Angelo BIGNAMINI (Milano)
  • Anupam BISHAYEE (Signal Hill)
  • Hubert E. BLUM (Freiburg)
  • G. László BOROS (Los Angeles)
  • Frank A. CHERVENAK (New York)
  • Meinhard CLASSEN (München)
  • József DÉZSY (Wien)
  • Peter ECKL (Salzburg)
  • Péter FERENCI (Wien)
  • Madelaine HAHN (Erlangen)
  • S. Tamás ILLÉS (Bruxelles)
  • Michael KIDD (Toronto)
  • Andrzej KOKOSZKA (Warsaw)
  • Márta KORBONITS (London)
  • Asim KURJAK (Zagreb)
  • Manfred MAIER (Wien)
  • Neil MCINTYRE (London)
  • Lajos OKOLICSÁNYI (Padova)
  • Amado Salvador PENA (Amsterdam)
  • Guliano RAMADORI (Goettingen)
  • Olivér RÁCZ (Košice)
  • Roberto ROMERO (Detroit)
  • Rainer SCHÖFL (Linz)
  • Zvi VERED (Tel Aviv)
  • Josef VESELY (Olomouc)
  • Ákos ZAHÁR (Hamburg)

Akadémiai Kiadó Zrt. 1117 Budapest
Budafoki út 187-189.
A épület, III. emelet
Phone: (+36 1) 464 8235
Email: orvosihetilap@akademiai.hu

2020  
Total Cites 1277
WoS
Journal
Impact Factor
0,540
Rank by Medicine, General & Internal 155/169 (Q4)
Impact Factor  
Impact Factor 0,310
without
Journal Self Cites
5 Year 0,461
Impact Factor
Journal  0,17
Citation Indicator  
Rank by Journal  Medicine, General & Internal 203/313 (Q4)
Citation Indicator   
Citable 261
Items
Total 229
Articles
Total 32
Reviews
Scimago 21
H-index
Scimago 0,176
Journal Rank
Scimago Medicine (miscellaneous) Q4
Quartile Score  
Scopus 921/1187=0,8
Scite Score  
Scopus General Medicine 494/793 (Q3)
Scite Score Rank  
Scopus 0,283
SNIP  
Days from  28
sumbission  
to acceptance  
Days from  114
acceptance  
to publication  
Acceptance 72%
Rate

2019  
Total Cites
WoS
1 085
Impact Factor 0,497
Impact Factor
without
Journal Self Cites
0,212
5 Year
Impact Factor
0,396
Immediacy
Index
0,126
Citable
Items
247
Total
Articles
176
Total
Reviews
71
Cited
Half-Life
6,1
Citing
Half-Life
7,3
Eigenfactor
Score
0,00071
Article Influence
Score
0,045
% Articles
in
Citable Items
71,26
Normalized
Eigenfactor
0,08759
Average
IF
Percentile
10,606
Scimago
H-index
20
Scimago
Journal Rank
0,176
Scopus
Scite Score
864/1178=0,4
Scopus
Scite Score Rank
General Medicine 267/529 (Q3)
Scopus
SNIP
0,254
Acceptance
Rate
73%

 

Orvosi Hetilap
Publication Model Hybrid
Submission Fee none
Article Processing Charge 900 EUR/article
Printed Color Illustrations 20 EUR (or 5000 HUF) + VAT / piece
Regional discounts on country of the funding agency World Bank Lower-middle-income economies: 50%
World Bank Low-income economies: 100%
Further Discounts Editorial Board / Advisory Board members: 50%
Corresponding authors, affiliated to an EISZ member institution subscribing to the journal package of Akadémiai Kiadó: 100%
Subscription fee 2021 Online subsscription: 844 EUR / 1124 USD
Print + online subscription: 956 EUR / 1326 USD
Subscription fee 2022 Online subsscription: 858 EUR / 1157 USD
Print + online subscription: 975 EUR / 1352 USD
Subscription Information Online subscribers are entitled access to all back issues published by Akadémiai Kiadó for each title for the duration of the subscription, as well as Online First content for the subscribed content.
Purchase per Title Individual articles are sold on the displayed price.

Orvosi Hetilap
Language Hungarian
Size A4
Year of
Foundation
1857
Publication
Programme
2021 Volume 162
Volumes
per Year
1
Issues
per Year
52
Founder Markusovszky Lajos Alapítvány -- Lajos Markusovszky Foundation
Founder's
Address
H-1088 Budapest, Szentkriályi u. 46.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address
H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher
Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 0030-6002 (Print)
ISSN 1788-6120 (Online)

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Apr 2021 18 0 1
May 2021 36 0 1
Jun 2021 25 0 3
Jul 2021 25 0 3
Aug 2021 60 0 2
Sep 2021 38 0 0
Oct 2021 0 0 0