Orvosi Hetilap
Volume/Issue:
Volume 155: Issue 37
The secretory mechanism of the muscular system and its role in the metabolism and utilization of energy
Authors:
Tamás Halmos Mazsihisz Szeretet Kórház Metabolikus Ambulancia Budapest

Search for other papers by Tamás Halmos in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
and
Ilona Suba Bajcsy-Zsilinszky Kórház-Rendelőintézet Tüdőgondozó Budapest

Search for other papers by Ilona Suba in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
Pages:
1469–1477
Online Publication Date:
06 Sep 2014
Publication Date:
01 Sep 2014
Article Category:
Research Article
DOI:
https://doi.org/10.1556/oh.2014.29959
Keywords:
adipomiokinek; irisin; myostatin; bézs zsírszövet; adipomyokines; irisin; myostatin; beige adipose tissue
Restricted access

Régóta ismeretes, hogy az intenzív izommunka számos metabolikus paramétert kedvezően befolyásol. E folyamat mechanizmusa eddig nem volt tisztázott. Újabban kiderült, hogy a vázizomzat kiterjedt endokrin szerv, amely kontrakciója során több száz adipomiokint szekretál a véráramba, amelyek egy része endokrin, parakrin vagy autokrin úton javítja a vázizomzat glükózfelhasználását, fokozza inzulinérzékenységét. Világszerte intenzív kutatás igyekszik e folyamatok pontos mechanizmusát felderíteni. Három fontos területen történt előrehaladás: 1. Az újonnan felfedezett adipomiokin, az irisin a fehér zsírszövetben jelen lévő bézs prekurzor zsírsejtekben „barnásítást” indít meg, és az így létrejött bézs zsírszövet a továbbiakban a barna zsírszövet előnyös anyagcserehatásaival rendelkezik. Az irisin perspektivikusan terápiás opció lehet az inaktív életmód okozta betegségek kezelésében. 2. Kiderült, hogy a barna zsírszövet terápiás alkalmazása obesitasban, metabolikus szindrómában és 2-es típusú diabetesben eredményes, ami a felesleges kalóriák hőtermelés útján való eliminálásán alapszik. 3. Az ugyancsak kontrakció hatására termelődő myostatin szerepe ellentmondásos, nem világos, hogy az izomzat miért expresszál magára az izomzatra és az anyagcserére is káros anyagot, ugyanakkor a myostatin gátlása terápiásan felhasználható lehet. Kérdéses, hogy a többi sok száz miokinnek milyen szerepe lehet a fontos metabolikus paraméterek (glükóz, inzulin, lipidek) szekréciójában és hatásában, azonban a mindennapi gyakorlat számára már most leszögezhető, hogy a mozgás elengedhetetlen az életminőség optimalizálása szempontjából. Orv. Hetil., 2014, 155(37), 1469–1477.

  • Pedersen, B. K., Steensberg, A., Fischer, C., et al.: Searching for the exercise factor: is IL-6 a candidate? J. Muscle Res. Cell Motil., 2003, 24(2–3), 113–119.

  • Pedersen, B. K., Åkerström, T. C., Nielsen, A. R., et al.: Role of myokines in exercise and metabolism. J. Appl. Physiol., 2007, 103(3), 1093–1098.

  • Pedersen, B. K.: Muscles and their myokines. J. Exp. Biol., 2011, 214, 337–346.

  • Pedersen, B. K., Febbraio, M. A.: Muscle as an endocrine organ: focus on muscle-derived interleukin-6. Physiol. Rev., 2008, 88(4), 1379–1406.

  • Yudkin, J. S.: Inflammation, obesity, and the metabolic syndrome. Horm. Metab. Res., 2007, 39(10), 707–709.

  • Festa, A., D’Agostino, R. Jr., Tracy, R. P., et al.: Elevated levels of acute-phase proteins and plasminogen activator inhibitor-1 predict the development of type 2 diabetes: the insulin resistance atherosclerosis study. Diabetes, 2002, 51(4), 1131–1137.

  • Handschin, C., Spiegelman, B. M.: The role of exercise and PGC1[alpha] in inflammation and chronic disease. Nature, 2008, 454(7203), 463–469.

  • Fischer, C. P., Berntsen, A., Perstrup, L. B., et al.: Plasma levels of interleukin-6 and C-reactive protein are associated with physical inactivity independent of obesity. Scand. J. Med. Sci. Sports, 2007, 17(5), 580–587.

  • Haffner, S. M.: Abdominal adiposity and cardiometabolic risk: do we have all the answers? Am. J. Med., 2007, 120(9 Suppl. 1), S10–S16.

  • Bays, H. E.: “Sick fat,” metabolic disease, and atherosclerosis. Am. J. Med., 2009, 122 (1 Suppl.), S26–S37.

  • Whitmer, R. A., Gustafson, D. R., Barrett-Connor, E., et al.: Central obesity and increased risk of dementia more than three decades later. Neurology, 2008, 71(14), 1057–1064.

  • Giovannucci, E.: Metabolic syndrome, hyperinsulinemia, and colon cancer: a review. Am. J. Clin. Nutr., 2007, 86(3), S836–S842.

  • Xue, F., Michels, K. B.: Diabetes, metabolic syndrome, and breast cancer: a review of the current evidence. Am. J. Clin. Nutr., 2007, 86(3), S823–S835.

  • You, T., Arsenis, N. C., Disanzo, B. L., et al.: Effects of exercise training on chronic inflammation in obesity: current evidence and potential mechanisms. Sports Med., 2013, 43(4), 243–256.

  • Pischon, T., Boeing, H., Hoffmann, K., et al.: General and abdominal adiposity and risk of death in Europe. N. Engl. J. Med., 2008, 359(20), 2105–2120.

  • Heitmann, B. L., Frederiksen, P.: Thigh circumference and risk of heart disease and premature death: prospective cohort study. BMJ, 2009, 339, b3292.

  • Yuichiro, Y., Kazuomi, K., Shizukiyo I., et al.: Associations between diabetes, leanness, and the risk of death in the Japanese general population. Diabetes Care, 2013, 36(5), 1186–1192.

  • Halmos, T., Suba, I.: Obesity and its consequences. [Az elhízás és következményei, az elhízás-paradoxon.] Metabolizmus, 2013, 11(2), 142–146. [Hungarian]

  • Pedersen, B. K., Febbraio, M. A.: Muscles, exercise and obesity: skeletal muscle as a secretory organ. Nat. Rev. Endocrinol., 2012, 8(8), 457–465.

  • Petersen, A. M., Pedersen, B. K.: The anti-inflammatory effect of exercise. J. Appl. Physiol., 2005, 98(4), 1154–1162.

  • Kamimura, D., Ishihara, K., Hirano, T.: IL-6 signal transduction and its physiological roles: the signal orchestration model. Rev. Physiol. Biochem. Pharmacol., 2003, 149, 1–38.

  • Febbraio, M. A., Pedersen, B. K.: Muscle-derived interleukin-6: mechanisms for activation and possible biological roles. FASEB J., 2002, 16(11), 1335–1347.

  • Pedersen, B. K., Febbraio, M. A.: Interleukin-6 does/does not have a beneficial role in insulin sensitivity and glucose homeostasis. J. Appl. Physiol., 2006, 102(2), 814–816.

  • Keller, C., Steensberg, A., Hansen, A. K., et al.: The effect of exercise, training, glycogen availability on IL-6 receptor expression in human skeletal muscle. J. Appl. Physiol., 2005, 99(6), 2075–2079.

  • Carey, A. L., Febbraio, M. A.: Interleukin-6 and insulin sensitivity: friend or foe? Diabetologia, 2004, 47(7), 1135–1142.

  • Baggiolini, M.: Chemokines in pathology and medicine. J. Intern. Med., 2001, 250(2), 91–104.

  • Grabstein, K. H., Eisenman, J., Shanebeck, K., et al.: Cloning of a T cell growth factor that interacts with the beta chain of the interleukin-2 receptor. Science, 1994, 264(5161), 965–968.

  • Argilés, J. M., López-Soriano, J., Almendro, V., et al.: Cross-talk between skeletal muscle and adipose tissue: a link with obesity? Med. Res. Rev., 2005, 25(1), 49–65.

  • Furmanczyk, P. S., Quinn, L. S.: Interleukin-15 increases myosin accretion in human skeletal myogenic cultures. Cell. Biol. Int., 2003, 27(10), 845–851.

  • Quinn, L. S., Haugk, K. L., Damon, S. E.: Interleukin-15 stimulates C2 skeletal myoblast differentiation. Biochem. Biophys. Res. Commun., 1997, 239(1), 6–10.

  • Quinn, L. S., Anderson, B. G., Drivdahl, R. H., et al.: Overexpression of interleukin-15 induces skeletal muscle hypertrophy in vitro: implications for treatment of muscle wasting disorders. Exp. Cell Res., 2002, 280(1), 55–63.

  • Carbó, N., López-Soriano, J., Costelli, P., et al.: Interleukin-15 mediates reciprocal regulation of adipose and muscle mass: a potential role in body weight control. Biochim. Biophys. Acta, 2001, 1526(1), 17–24.

  • Wang, F., Liao, Y., Li, X., et al.: Increased circulating myostatin in patients with type 2 diabetes mellitus. J. Huazhong Univ. Sci. Technolog. Med. Sci., 2012, 32(4), 534–539.

  • Guo, T., Jou, W., Chanturiya, T., et al.: Myostatin inhibition in muscle, but not adipose tissue, decreases fat mass and improves insulin sensitivity. PloS One, 2009, 4(3), e4937.

  • McPherron, A. C., Lee, S. J.: Suppression of body fat accumulation in myostatin-deficient mice. J. Clin. Invest., 2002, 109(5), 595–601.

  • Allen, D. L., Hittel, D. S., McPherron, A. C.: Expression and function of myostatin in obesity, diabetes, and exercise adaptation. Med. Sci. Sports Exerc., 2011, 43(10), 1828–1835.

  • McPherron, A. C., Guo, T., Bond, N. D., et al.: Increasing muscle mass to improve metabolism. Adipocyte, 2013, 2(2), 92–98.

  • Reitman, M. L.: Metabolic lessons from genetically lean mice. Ann. Rev. Nutr., 2002, 22, 459–482.

  • Tsuchida, K.: Myostatin inhibition by a follistatin-derived peptide ameliorates the pathophysiology of muscular dystrophy model mice. Acta Myol., 2008, 27(1), 14–18.

  • Lu, J., Wei, C., Zhang, X., et al.: The effect of myostatin silencing by lentiviral-mediated RNA interference on goat fetal fibroblasts. Mol. Biol. Rep., 2013, 40(6), 4101–4108.

  • Shan, T., Liang, X., Bi, P., et al: Myostatin knockout drives browning of white adipose tissue through activating the AMPK-PGC1alpha-Fndc5 pathway in muscle. FASEB J., 2013, 27(5), 1981–1989.

  • Breitbart, A., Messier, M. A., Molkentin, D. J., et al.: Myostatin from the heart: local and systemic actions in cardiac failure and muscle wasting. Am. J. Physiol. Heart Circ. Physiol., 2011, 300, H1973–H1982.

  • Christensen, H. M., Kistorp, C., Schou, M., et al.: Prevalence of cachexia in chronic heart failure and characteristics of body composition and metabolic status. Endocrine, 2013, 43(3), 626–634.

  • Görgens, S. W., Raschke, S., Holven, K. B., et al.: Regulation of follistatin-like protein 1 expression and secretion in primary human skeletal muscle cells. Arch. Physiol. Biochem., 2013, 119(2), 75–80.

  • Ouchi, N., Oshima, Y., Ohashi, K., et al.: Follistatin-like 1, a secreted muscle protein, promotes endothelial cell function and revascularization in ischemic tissue through a nitric-oxide synthase-dependent mechanism. J. Biol. Chem., 2008, 283(47), 32802–32811.

  • Boström, P., Wu, J., Jedrychowski, M. P., et al.: A PGC1-α-dependent myokine that drives brown-fat-like development of white fat and thermogenesis. Nature, 2012, 481(7382), 463–468.

  • Huh, J. Y., Panagiotou, G., Mougios, V., et al.: FNDC5 and irisin in humans: I. Predictors of circulating concentrations in serum and plasma and II. mRNA expression and circulating concentrations in response to weight loss and exercise. Metabolism, 2012, 61(12), 1725–1738.

  • Virtanen, K. A., Lidell, M. E., Orava, J., et al.: Functional brown adipose tissue in healthy adults. N. Engl. J. Med., 2009, 360(15), 1518–1525

  • Kuhn, E., Binart, N., Lombès, M.: Brown, white, beige: the color of fat and new therapeutic perspectives for obesity. Ann. Endocrinol. (Paris), 2012, 73(Suppl. 1), S2–S8.

  • Whittle, A. J., López, M., Vidal-Puig, A.: Using brown adipose tissue to treat obesity – the central issue. Trends Mol. Med., 2011, 17(8), 405–411.

  • Stanford, K. I., Middelbeek, R. J., Townsend, K. L., et al.: Brown adipose tissue regulates glucose homeostasis and insulin sensitivity. J. Clin. Invest., 2013, 123(1), 215–223.

  • Seale, P., Conroe, H. M., Estall, J., et al.: Prdm16 determines the thermogenic program of subcutaneous white adipose tissue in mice. J. Clin. Invest., 2011, 121(1), 96–105.

  • Giralt, M., Villarroya, F.: White, brown, beige/brite: different adipose cells for different functions? Endocrinology, 2013, 154(9), 2992–3000.

  • Wu, J., Boström, P., Sparks, L. M., et al.: Beige adipocytes are a distinct type of thermogenic fat cell in mouse and human. Cell, 2012, 150(2), 366–376.

  • Spiegelman, B. M.: Banting Lecture 2012 regulation of adipogenesis: toward new therapeutics for metabolic disease. Diabetes, 2013, 62(6), 1774–1782.

  • Collapse
  • Expand
Cover Orvosi Hetilap
Orvosi Hetilap
Print ISSN:
0030-6002
Online ISSN:
1788-6120
Submit Your Manuscript

 

The author instructions are available in PDF.
Instructions for Authors in Hungarian  HERE
Mendeley citation style is available  HERE.

 

Főszerkesztő - Editor-in-Chief:
 
Zoltán PAPP (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Budapest)

Read the professional career of Zoltán PAPP HERE.

All scientific publications of Zoltán PAPP are collected in the Hungarian Scientific Bibliography.

Főszerkesztő-helyettesek - Assistant Editors-in-Chief: 

  • Erzsébet FEHÉR (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet)
  • Krisztina HAGYMÁSI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)

Főmunkatársak - Senior Editorial Specialists:

  • László KISS (a Debreceni Egyetem habilitált doktora)
  • Gabriella LENGYEL (ny. egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)
  • Alajos PÁR (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)

 A Szerkesztőbizottság tagjai – Members of the Editorial Board:

  • Péter ANDRÉKA (főigazgató, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • Géza ÁCS Jr. (egyetemi tanár Floridában)
  • Csaba BALÁZS (egyetemi tanár, Budai Endokrinközpont, Budapest)
  • Zoltán BENYÓ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Transzlációs Medicina Intézet, Budapest)
  • Dániel BERECZKI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Neurológiai Klinika, Budapest)
  • Anna BLÁZOVICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Farmakognóziai Intézet, Budapest)
  • Lajos BOGÁR (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, Klinikai Központ, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet, Pécs)
  • Katalin DARVAS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika, továbbá Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Budapest)
  • Elek DINYA (professor emeritus, biostatisztikus, Semmelweis Egyetem, Budapest)
  • Attila DOBOZY (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Bőrgyógyászati Klinika, Szeged)
  • Levente EMŐDY (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Mikrobióligiai Intézet, Pécs)
  • András FALUS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet, Budapest)
  • Béla FÜLESDI (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Debrecen)
  • István GERA (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Fogorvostudományi Kar, Parodontológiai Klinika, Budapest)
  • Beáta GASZTONYI (egyetemi magántanár, kórházi főorvos, Zala Megyei Kórház, Belgyógyászat, Zalaegerszeg)
  • Béla GÖMÖR (professor emeritus, Budai Irgalmasrendi Kórház, Reumatológiai Osztály, Budapest)
  • János HANKISS (professor emeritus, Markusovszky Lajos Oktató Kórház, Belgyógyászati Osztály, Szombathely)
  • Katalin HEGEDŰS (habilitált egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Általános Orvosi Kar, Magatartástudományi Intézet, Budapest)
  • Andor HIRSCHBERG (c. egyetemi tanár, Észak-budai Szent János Centrumkórház, Fül-, Orr-, Gége-, Fej-Nyak és Szájsebészeti Osztály, Budapest)
  • Örs Péter HORVÁTH (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Sebészeti Klinika, Pécs)
  • Béla HUNYADY (egyetemi tanár, Somogy Megyei Kaposi Mór Kórház, Belgyógyászat, Kaposvár)
  • Péter IGAZ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • Ferenc JAKAB (c. egyetemi tanár, Uzsoki Utcai Kórház, Sebészet, Budapest)
  • Zoltán JANKA (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar és Klinikai Központ, Pszichiátriai Klinika, Szeged)
  • András JÁNOSI (c. egyetemi tanár, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • György JERMENDY (egyetemi tanár, Bajcsy-Zsilinszky Kórház, Belgyógyászat, Budapest)
  • László KALABAY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Családorvosi Tanszék, Budapest)
  • Anita KAMONDI (egyetemi tanár, Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet, Neurológiai Osztály, Budapest)
  • János KAPPELMAYER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Debrecen)
  • Éva KELLER (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • András KISS (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, II. Patológiai Intézet, Budapest)
  • Lajos KULLMANN (ny. egyetemi tanár, Országos Rehabilitációs Intézet, Budapest)
  • Emese MEZŐSI (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika, Pécs)
  • László MÓDIS (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Szemészeti Tanszék, Debrecen)
  • Györgyi MŰZES (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Bálint NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Humángenetikai Tanszék, Debrecen)
  • Endre NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Belgyógyászati Intézet, Debrecen) 
  • Péter NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, I. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet, Budapest)
  • Viktor NAGY (főorvos, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Zoltán Zsolt NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György PARAGH (professor emeritus, Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Belgyógyászati Intézet, Debrecen)
  • Attila PATÓCS (tudományos főmunkatárs, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Edit PAULIK (intézetvezető egyetemi tanár, Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar, Népegészségtani Intézet, Szeged)
  • Gabriella PÁR (egyetemi docens, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)
  • György PFLIEGLER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Ritka Betegségek Tanszéke, Debrecen)
  • István RÁCZ (egyetemi tanár, főorvos, Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Belgyógyászat, Győr)
  • Bernadette ROJKOVICH (osztályvezető főorvos, Betegápoló Irgalmasrend Budai Irgalmasrendi Kórház, Budapest)
  • Imre ROMICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Urológiai Klinika, Budapest)
  • László Jr. ROMICS (Angliában dolgozik)
  • Ferenc ROZGONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • Imre RURIK (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék, Debrecen)
  • Péter SCHMIDT (házi gyermekorvos, Győr)
  • Gábor SIMONYI (vezető főorvos, Szent Imre Kórház, Anyagcsere Központ, Budapest)
  • Gábor Márk SOMFAI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • Anikó SOMOGYI (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Péter SÓTONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • Péter Jr. SÓTONYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Városmajori Szív- és Érsebészeti Klinika, Budapest)
  • Ildikó SÜVEGES (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György SZABÓ (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Arc-Állcsont-Szájsebészeti és Fogászati Klinika, Budapest)
  • György SZEIFERT (egyetemi magántanár, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Idegsebészeti Tanszék, Budapest)
  • Miklós SZENDRŐI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Ortopédiai Klinika, Budapest)
  • Miklós TÓTH (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • László TRINGER (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, Budapest)
  • Tivadar TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, I. Gyermekgyógyászati Klinika, Budapest)
  • Zsolt TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Lívia VASAS (ny. könyvtárigazgató, Semmelweis Egyetem, Központi Könyvtár, Budapest)
  • Barna VÁSÁRHELYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • László VÉCSEI (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Neurológiai Klinika, Szeged)
  • Gábor WINKLER (egyetemi tanár, Szent János Kórház, Belgyógyászati Osztály, Budapest)

Nemzetközi szerkesztőbizottság - International Editorial Board:

  • Elnök/President Péter SÓTONYI (Budapest)
  • Ernest ADEGHATE (Al Ain)
  • Ferenc ANTONI (Edinburgh)
  • Maciej BANACH (Łódź)
  • Klára BERENCSI (Rosemont)
  • Angelo BIGNAMINI (Milano)
  • Anupam BISHAYEE (Signal Hill)
  • Hubert E. BLUM (Freiburg)
  • G. László BOROS (Los Angeles)
  • Frank A. CHERVENAK (New York)
  • József DÉZSY (Wien)
  • Peter ECKL (Salzburg)
  • Péter FERENCI (Wien)
  • Madelaine HAHN (Erlangen)
  • S. Tamás ILLÉS (Bruxelles)
  • Michael KIDD (Toronto)
  • Andrzej KOKOSZKA (Warsaw)
  • Márta KORBONITS (London)
  • Asim KURJAK (Zagreb)
  • Manfred MAIER (Wien)
  • Lajos OKOLICSÁNYI (Padova)
  • Amado Salvador PENA (Amsterdam)
  • Guliano RAMADORI (Goettingen)
  • Olivér RÁCZ (Košice)
  • Roberto ROMERO (Detroit)
  • Rainer SCHÖFL (Linz)
  • Zvi VERED (Tel Aviv)
  • Josef VESELY (Olomouc)
  • Ákos ZAHÁR (Hamburg)

Akadémiai Kiadó Zrt. 1117 Budapest
Budafoki út 187-189.
A épület, III. emelet
Phone: (+36 1) 464 8235
Email: orvosihetilap@akademiai.hu

  • Web of Science SCIE
  • Scopus
  • Medline
  • CABELLS Journalytics

2023  
Web of Science  
Journal Impact Factor 0.8
Rank by Impact Factor Q3 (Medicine, General & Internal)
Journal Citation Indicator 0.2
Scopus  
CiteScore 1.2
CiteScore rank Q3 (General Medicine)
SNIP 0.343
Scimago  
SJR index 0.214
SJR Q rank Q4

Orvosi Hetilap
Publication Model Hybrid
Submission Fee none
Article Processing Charge 900 EUR/article
Printed Color Illustrations 20 EUR (or 5000 HUF) + VAT / piece
Regional discounts on country of the funding agency World Bank Lower-middle-income economies: 50%
World Bank Low-income economies: 100%
Further Discounts Editorial Board / Advisory Board members: 50%
Corresponding authors, affiliated to an EISZ member institution subscribing to the journal package of Akadémiai Kiadó: 100%
Subscription fee 2025 Online subsscription: 962 EUR / 1157 USD
Print + online subscription: 1092 EUR / 1352 USD
Subscription Information Online subscribers are entitled access to all back issues published by Akadémiai Kiadó for each title for the duration of the subscription, as well as Online First content for the subscribed content.
Purchase per Title Individual articles are sold on the displayed price.

Orvosi Hetilap
Language Hungarian
Size A4
Year of
Foundation		 1857
Volumes
per Year		 1
Issues
per Year		 52
Founder Markusovszky Lajos Alapítvány -- Lajos Markusovszky Foundation
Founder's
Address		 H-1088 Budapest, Szentkriályi u. 46.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address		 H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher		 Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 0030-6002 (Print)
ISSN 1788-6120 (Online)

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Mar 2024 79 0 0
Apr 2024 92 0 0
May 2024 80 0 0
Jun 2024 60 0 0
Jul 2024 73 0 0
Aug 2024 88 0 1
Sep 2024 30 0 0