Authors:
Beáta Bessenyei Gyermekgyógyászati Intézet, Klinikai Genetikai Központ, Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar Debrecen, Nagyerdei krt. 98., 4032 Magyarország

Search for other papers by Beáta Bessenyei in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
and
Éva Oláh Gyermekgyógyászati Intézet, Klinikai Genetikai Központ, Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar Debrecen, Nagyerdei krt. 98., 4032 Magyarország

Search for other papers by Éva Oláh in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
Restricted access

A craniosynostosis egy vagy több koponyavarrat idő előtti fúziójának következtében kialakuló, a koponya deformitásával járó csontosodási rendellenesség. Attól függően, hogy mely varratok záródnak és milyen sorrendben, különböző koponyaformák jöhetnek létre. A craniosynostosis jelentkezhet izolált vagy szindrómás formában. A szindrómás csoportban a koponyadeformitáshoz arcdysmorphiás tünetek, végtagdeformitások és egyéb szervi tünetek társulhatnak, amelyek típusa és súlyossága különböző lehet. A korai varratzáródás kialakulásában környezeti és genetikai okok játszanak szerepet. Az összefoglaló közlemény célja, hogy áttekintést adjon a koponyacsontosodási zavarok klinikai és genetikai jellemzőiről, kiemelve néhány fontosabb craniosynostosis szindrómát. Orv. Hetil., 2014, 155(9), 341–347.

  • 1

    Wilkie, A. O. M.: Craniosynostosis: genes and mechanisms. Hum. Mol. Genet., 1997, 6(10), 1647–1656.

    • PubMed
    • Export Citation
  • 2

    Cohen, M. M. Jr.: Editorial: Perspectives on craniosynostosis. Am. J. Med. Genet. A, 2005, 136A(4), 313–326.

  • 3

    Lajeunie, E., Le Merrer, M., Bonaiti-Pellie, C., et al.: Genetic study of nonsyndromic coronal craniosynostosis. Am. J. Med. Genet., 1995, 55(4), 500–504.

    • PubMed
    • Export Citation
  • 4

    Cohen, M. M. Jr.: Epidemiology of craniosynostosis. In: Cohen, M. M. Jr., MacLean, R. E. (eds.): Craniosynostosis. Oxford University Press, New York, 2000.

  • 5

    Pásztor, E.: The joints of the cranium. [A koponya ízületei.] Magyar Tudomány, 2007, 3, 310. [Hungarian]

  • 6

    Jabs, E. W., Müller, U., Li, X., et al.: A mutation in the homeodomain of the human MSX2 gene in a family affected with autosomal dominant craniosynostosis. Cell, 1993, 75(3), 443–450.

  • 7

    Kariminejad, A., Kariminejad, R., Tzschach, A., et al.: Craniosynostosis in a patient with 2q37.3 deletion 5q34 duplication: association of extra copy of MSX2 with craniosynostosis. Am. J. Med. Genet. A, 2009, 149A(7), 1544–1549.

  • 8

    Pelegrino, K. de O., Sugayama, S., Lezirovitz, K., et al.: MSX2 copy number increase and craniosynostosis: copy number variation detected by array comparative genomic hybridization. Clinics (São Paulo), 2012, 67(8), 981–985.

  • 9

    Eswarakumar, V. P., Lax, I., Schlessinger, J.: Cellular signaling by fibroblast growth factor receptors. Cytokine Growth Factor Rev., 2005, 16(2), 139–149.

  • 10

    Lonic, A., Powell, J. A., Kong, Y., et al.: Phosphorylation of serine 779 in fibroblast growth factor receptor 1 and 2 by protein kinase C(epsilon) regulates Ras/mitogen-activated protein kinase signaling and neuronal differentiation. J. Biol. Chem., 2013, 288(21), 14874–14885.

  • 11

    Ibrahimi, O. A., Zhang, F., Eliseenkova, A. V., et al.: Proline to arginine mutations in FGF receptors 1 and 3 result in Pfeiffer and Muenke craniosynostosis syndromes through enhancement of FGF binding affinity. Hum. Mol. Genet., 2004, 13(1), 69–78.

  • 12

    Neilson, K. M., Friesel, R. E.: Constitutive activation of fibroblast growth factor receptor-2 by a point mutation associated with Crouzon syndrome. J. Biol. Chem., 1995, 270(44), 26037–26040.

  • 13

    Yu, K., Herr, A. B., Waksman, G., et al.: Loss of fibroblast growth factor receptor 2 ligand-binding specificity in Apert syndrome. Proc. Natl Acad. Sci. USA, 2000, 97(26), 14536–14541.

  • 14

    Miraoui, H., Marie, P. J.: Pivotal role of Twist in skeletal biology and pathology. Gene, 2010, 468(1–2), 1–7.

  • 15

    Johnson, D., Horsley, S. W., Moloney, D. M., et al.: A comprehensive screen for TWIST mutations in patients with craniosynostosis identifies a new microdeletion syndrome of chromosome band 7p21.1. Am. J. Hum. Genet., 1998, 63(5), 1282–1293.

  • 16

    Kimonis, V., Gold, J. A., Hoffman, T. L., et al.: Genetics of craniosynostosis. Semin. Pediatr. Neurol., 2007, 14(3), 150–161.

  • 17

    McDonald-McGinn, D. M., Gripp, K. W., Kirschner, R. E., et al.: Craniosynostosis: another feature of the 22q11.2 deletion syndrome. Am. J. Med. Genet. A, 2005, 136A(4), 358–362.

  • 18

    Gajecka, M., Yu, W., Ballif, B. C., et al.: Delineation of mechanisms and regions of dosage imbalance in complex rearrangements of 1p36 leads to a putative gene for regulation of cranial suture closure. Eur. J. Hum. Genet., 2005, 13(2), 139–149.

  • 19

    Wang, J. C., Steinraths, M., Dang, L., et al.: Craniosynostosis associated with distal 5q-trisomy: further evidence that extra copy of MSX2 gene leads to craniosynostosis. Am. J. Med. Genet. A, 2007, 143A(24), 2931–2936.

  • 20

    Wilkie, A. O., Byren, J. C., Hurst, J. A., et al.: Prevalence and complications of single-gene and chromosomal disorders in craniosynostosis. Pediatrics, 2010, 126(2), e391–e400.

  • 21

    Jehee, F. S., Krepischi-Santos, A. C., Rocha, K. M., et al.: High frequency of submicroscopic chromosomal imbalances in patients with syndromic craniosynostosis detected by a combined approach of microsatellite segregation analysis, multiplex ligation-dependent probe amplification and array-based comparative genome hybridisation. J. Med. Genet., 2008, 45(7), 447–450.

  • 22

    Carmichael, S. L., Ma, C., Rasmussen, S. A., et al.: Craniosynostosis and maternal smoking. Birth Def. Res. A Clin. Mol. Teratol., 2008, 82(2), 78–85.

  • 23

    Källén, B., Robert-Gnansia, E.: Maternal drug use, fertility problems, and infant craniostenosis. Cleft Palate Craniofac. J., 2005, 42(6), 589–593.

    • PubMed
    • Export Citation
  • 24

    Higginbottom, M. C., Jones, K. L., James, H. E.: Intrauterine constraint and craniosynostosis. Neurosurgery, 1980, 6(1), 39–44.

    • PubMed
    • Export Citation
  • 25

    Sharma, V. P., Fenwick, A. L., Brockop, M. S., et al.: Mutations in TCF12, encoding a basic helix-loop-helix partner of TWIST1, are a frequent cause of coronal craniosynostosis. Nat. Genet., 2013, 45(3), 304–307.

  • 26

    Justice, C. M., Yagnik, G., Kim, Y., et al.: A genome-wide association study identifies susceptibility loci for nonsyndromic sagittal craniosynostosis near BMP2 and within BBS9. Nat. Genet., 2012, 44(12), 1360–1364.

  • 27

    Apert, M. E.: De l’acrocephalosyndactylie. Bull. Mem. Soc. Med. Hop., 1906, 23, 1310–1330.

  • 28

    Wilkie, A. O. M., Slaney, S. F., Oldridge, M.: Apert syndrome results from localized mutations of FGFR2 and is allelic with Crouzon syndrome. Nat. Genet., 1995, 9(2), 165–172.

    • PubMed
    • Export Citation
  • 29

    Glaser, R. L., Broman, K. W., Schulman, R. L., et al.: The paternal-age effect in Apert syndrome is due, in part, to the increased frequency of mutations in sperm. Am. J. Hum. Genet., 2003, 73(4), 939–947.

  • 30

    Crouzon, O.: Dysostose cranio-faciale hereditaire. Bull. Mem. Soc. Med. Hop., 1912, 33, 545–555.

  • 31

    Meyers, G. A., Orlow, S. J., Munro, I. R., et al.: Fibroblast growth factor receptor 3 (FGFR3) transmembrane mutation in Crouzon syndrome with acanthosis nigricans. Nat. Genet., 1995, 11(4), 462–464.

    • PubMed
    • Export Citation
  • 32

    Pfeiffer, R. A.: Dominant erbliche Akrocephalosyndaktylie. Z. Kinderheilk., 1964, 90, 301–320.

    • PubMed
    • Export Citation
  • 33

    Muenke, M., Schell, U., Hehr, A., et al.: A common mutation in the fibroblast growth factor receptor 1 gene in Pfeiffer syndrome. Nat. Genet., 1994, 8(3), 269–274.

  • 34

    Muenke, M., Gripp, K. W., McDonald-McGinn, D. M., et al.: A unique point mutation in the fibroblast growth factor receptor 3 gene (FGFR3) defines a new craniosynostosis syndrome. Am. J. Hum. Genet., 1997, 60(3), 555–564.

  • 35

    Saethre, M.: Ein Beitrag zum Turmschaedelproblem (Pathogenese, Erblichkeit und Symptomatologie). Dtsch. Z. Nervenheilk., 1931, 119, 533–555.

  • 36

    Chotzen, F.: Eine eigenartige familiaere Entwicklungsstoerung (Akrocephalosyndaktylie, Dysostosis craniofacialis und Hypertelorismus). Mschr. Kinderheilk., 1932, 55, 97–122.

  • 37

    Johnson, D., Wilkie, A. O.: Craniosynostosis. Eur. J. Hum. Genet., 2011, 19(4), 369–376.

  • Collapse
  • Expand
The author instructions are available in PDF.
Instructions for Authors in Hungarian  HERE
Mendeley citation style is available  HERE.

 

Főszerkesztő - Editor-in-Chief:
 
Zoltán PAPP (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Budapest)

Read the professional career of Zoltán PAPP HERE.

All scientific publications of Zoltán PAPP are collected in the Hungarian Scientific Bibliography.

Főszerkesztő-helyettesek - Assistant Editors-in-Chief: 

  • Erzsébet FEHÉR (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet)
  • Krisztina HAGYMÁSI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)

Főmunkatársak - Senior Editorial Specialists:

  • László KISS (a Debreceni Egyetem habilitált doktora)
  • Gabriella LENGYEL (ny. egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)
  • Alajos PÁR (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)

 A Szerkesztőbizottság tagjai – Members of the Editorial Board:

  • Péter ANDRÉKA (főigazgató, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • Géza ÁCS Jr. (egyetemi tanár Floridában)
  • Csaba BALÁZS (egyetemi tanár, Budai Endokrinközpont, Budapest)
  • Zoltán BENYÓ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Transzlációs Medicina Intézet, Budapest)
  • Dániel BERECZKI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Neurológiai Klinika, Budapest)
  • Anna BLÁZOVICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Farmakognóziai Intézet, Budapest)
  • Lajos BOGÁR (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, Klinikai Központ, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet, Pécs)
  • Katalin DARVAS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika, továbbá Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Budapest)
  • Elek DINYA (professor emeritus, biostatisztikus, Semmelweis Egyetem, Budapest)
  • Attila DOBOZY (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Bőrgyógyászati Klinika, Szeged)
  • Levente EMŐDY (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Mikrobióligiai Intézet, Pécs)
  • András FALUS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet, Budapest)
  • Béla FÜLESDI (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Debrecen)
  • István GERA (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Fogorvostudományi Kar, Parodontológiai Klinika, Budapest)
  • Beáta GASZTONYI (egyetemi magántanár, kórházi főorvos, Zala Megyei Kórház, Belgyógyászat, Zalaegerszeg)
  • Béla GÖMÖR (professor emeritus, Budai Irgalmasrendi Kórház, Reumatológiai Osztály, Budapest)
  • János HANKISS (professor emeritus, Markusovszky Lajos Oktató Kórház, Belgyógyászati Osztály, Szombathely)
  • Katalin HEGEDŰS (habilitált egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Általános Orvosi Kar, Magatartástudományi Intézet, Budapest)
  • Andor HIRSCHBERG (c. egyetemi tanár, Észak-budai Szent János Centrumkórház, Fül-, Orr-, Gége-, Fej-Nyak és Szájsebészeti Osztály, Budapest)
  • Örs Péter HORVÁTH (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Sebészeti Klinika, Pécs)
  • Béla HUNYADY (egyetemi tanár, Somogy Megyei Kaposi Mór Kórház, Belgyógyászat, Kaposvár)
  • Péter IGAZ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • Ferenc JAKAB (c. egyetemi tanár, Uzsoki Utcai Kórház, Sebészet, Budapest)
  • Zoltán JANKA (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar és Klinikai Központ, Pszichiátriai Klinika, Szeged)
  • András JÁNOSI (c. egyetemi tanár, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • György JERMENDY (egyetemi tanár, Bajcsy-Zsilinszky Kórház, Belgyógyászat, Budapest)
  • László KALABAY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Családorvosi Tanszék, Budapest)
  • Anita KAMONDI (egyetemi tanár, Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet, Neurológiai Osztály, Budapest)
  • János KAPPELMAYER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Debrecen)
  • Éva KELLER (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • András KISS (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, II. Patológiai Intézet, Budapest)
  • Lajos KULLMANN (ny. egyetemi tanár, Országos Rehabilitációs Intézet, Budapest)
  • Emese MEZŐSI (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika, Pécs)
  • László MÓDIS (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Szemészeti Tanszék, Debrecen)
  • Györgyi MŰZES (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Bálint NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Humángenetikai Tanszék, Debrecen)
  • Endre NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Belgyógyászati Intézet, Debrecen) 
  • Péter NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, I. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet, Budapest)
  • Viktor NAGY (főorvos, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Zoltán Zsolt NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György PARAGH (professor emeritus, Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Belgyógyászati Intézet, Debrecen)
  • Attila PATÓCS (tudományos főmunkatárs, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Edit PAULIK (intézetvezető egyetemi tanár, Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar, Népegészségtani Intézet, Szeged)
  • Gabriella PÁR (egyetemi docens, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)
  • György PFLIEGLER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Ritka Betegségek Tanszéke, Debrecen)
  • István RÁCZ (egyetemi tanár, főorvos, Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Belgyógyászat, Győr)
  • Bernadette ROJKOVICH (osztályvezető főorvos, Betegápoló Irgalmasrend Budai Irgalmasrendi Kórház, Budapest)
  • Imre ROMICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Urológiai Klinika, Budapest)
  • László Jr. ROMICS (Angliában dolgozik)
  • Ferenc ROZGONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • Imre RURIK (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék, Debrecen)
  • Péter SCHMIDT (házi gyermekorvos, Győr)
  • Gábor SIMONYI (vezető főorvos, Szent Imre Kórház, Anyagcsere Központ, Budapest)
  • Gábor Márk SOMFAI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • Anikó SOMOGYI (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Péter SÓTONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • Péter Jr. SÓTONYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Városmajori Szív- és Érsebészeti Klinika, Budapest)
  • Ildikó SÜVEGES (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György SZABÓ (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Arc-Állcsont-Szájsebészeti és Fogászati Klinika, Budapest)
  • György SZEIFERT (egyetemi magántanár, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Idegsebészeti Tanszék, Budapest)
  • Miklós SZENDRŐI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Ortopédiai Klinika, Budapest)
  • Miklós TÓTH (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • László TRINGER (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, Budapest)
  • Tivadar TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, I. Gyermekgyógyászati Klinika, Budapest)
  • Zsolt TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Lívia VASAS (ny. könyvtárigazgató, Semmelweis Egyetem, Központi Könyvtár, Budapest)
  • Barna VÁSÁRHELYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • László VÉCSEI (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Neurológiai Klinika, Szeged)
  • Gábor WINKLER (egyetemi tanár, Szent János Kórház, Belgyógyászati Osztály, Budapest)

Nemzetközi szerkesztőbizottság - International Editorial Board:

  • Elnök/President Péter SÓTONYI (Budapest)
  • Ernest ADEGHATE (Al Ain)
  • Ferenc ANTONI (Edinburgh)
  • Maciej BANACH (Łódź)
  • Klára BERENCSI (Rosemont)
  • Angelo BIGNAMINI (Milano)
  • Anupam BISHAYEE (Signal Hill)
  • Hubert E. BLUM (Freiburg)
  • G. László BOROS (Los Angeles)
  • Frank A. CHERVENAK (New York)
  • József DÉZSY (Wien)
  • Peter ECKL (Salzburg)
  • Péter FERENCI (Wien)
  • Madelaine HAHN (Erlangen)
  • S. Tamás ILLÉS (Bruxelles)
  • Michael KIDD (Toronto)
  • Andrzej KOKOSZKA (Warsaw)
  • Márta KORBONITS (London)
  • Asim KURJAK (Zagreb)
  • Manfred MAIER (Wien)
  • Lajos OKOLICSÁNYI (Padova)
  • Amado Salvador PENA (Amsterdam)
  • Guliano RAMADORI (Goettingen)
  • Olivér RÁCZ (Košice)
  • Roberto ROMERO (Detroit)
  • Rainer SCHÖFL (Linz)
  • Zvi VERED (Tel Aviv)
  • Josef VESELY (Olomouc)
  • Ákos ZAHÁR (Hamburg)

Akadémiai Kiadó Zrt. 1117 Budapest
Budafoki út 187-189.
A épület, III. emelet
Phone: (+36 1) 464 8235
Email: orvosihetilap@akademiai.hu

  • Web of Science SCIE
  • Scopus
  • Medline
  • CABELLS Journalytics

2023  
Web of Science  
Journal Impact Factor 0.8
Rank by Impact Factor Q3 (Medicine, General & Internal)
Journal Citation Indicator 0.2
Scopus  
CiteScore 1.2
CiteScore rank Q3 (General Medicine)
SNIP 0.343
Scimago  
SJR index 0.214
SJR Q rank Q4

Orvosi Hetilap
Publication Model Hybrid
Submission Fee none
Article Processing Charge 900 EUR/article
Printed Color Illustrations 20 EUR (or 5000 HUF) + VAT / piece
Regional discounts on country of the funding agency World Bank Lower-middle-income economies: 50%
World Bank Low-income economies: 100%
Further Discounts Editorial Board / Advisory Board members: 50%
Corresponding authors, affiliated to an EISZ member institution subscribing to the journal package of Akadémiai Kiadó: 100%
Subscription fee 2025 Online subsscription: 962 EUR / 1157 USD
Print + online subscription: 1092 EUR / 1352 USD
Subscription Information Online subscribers are entitled access to all back issues published by Akadémiai Kiadó for each title for the duration of the subscription, as well as Online First content for the subscribed content.
Purchase per Title Individual articles are sold on the displayed price.

Orvosi Hetilap
Language Hungarian
Size A4
Year of
Foundation
1857
Volumes
per Year
1
Issues
per Year
52
Founder Markusovszky Lajos Alapítvány -- Lajos Markusovszky Foundation
Founder's
Address
H-1088 Budapest, Szentkriályi u. 46.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address
H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher
Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 0030-6002 (Print)
ISSN 1788-6120 (Online)

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Jan 2024 56 0 1
Feb 2024 35 0 0
Mar 2024 26 0 0
Apr 2024 57 0 2
May 2024 89 2 2
Jun 2024 74 1 2
Jul 2024 25 1 1