A reprodukciós célú emberklónozás tilos Magyarországon, ahogy számos más országban is. A terápiás célú klónozást – sok más országhoz hasonlóan – nem tiltja a magyar jog. Az őssejtterápia is megengedett. A magyar Alaptörvény III. cikkelyének (3) bekezdése értelmében tilos a teljes emberi egyed másolása. Az Oviedói Egyezménynek az emberklónozásról szóló kiegészítő jegyzőkönyve 1. cikkelye értelmében tilos másik élő vagy holt emberrel azonos genetikai állományú egyedet mesterségesen létrehozni. Magyarországon a büntető törvénykönyv 174. §-a bűntettnek tekinti a teljes emberklónozást. A magyar egészségügyi törvény 180. § (3) bekezdés értelmében kutatáshoz csak a reprodukciós eljárás során létrejött embriót szabad felhasználni az arra jogosultak rendelkezése alapján, vagy az embrió károsodása esetén. Embriót tehát kutatási célból nem szabad létrehozni. A magyar egészségügyi törvény 180. § (5) bekezdés megfogalmazza, hogy reprodukciós eljárás vagy más egészségügyi szolgáltatás, illetve orvostudományi kutatás során egymással genetikailag megegyező emberi egyedeket nem szabad létrehozni. A magyar egészségügyi törvény 181. § (1) bekezdése kimondja, hogy kutatás során felhasznált embriót – a fagyasztva tárolás idejét nem számítva és a kutatás tartamát is figyelembe véve – legfeljebb 14 napig szabad életképes állapotban tartani. Orv. Hetil., 2015, 156(11), 434–438.
-
Julesz, M.: GMO-free constitution. [GMO-mentes alkotmány.] Orv. Hetil., 2011, 152(31), 1255–1257. [Hungarian]
-
Siegel, B., Friede, A. I.: The US Food and Drug Administration should solidify the legal basis for its authority over reproductive cloning. Stem Cells Dev., 2013, 22(Suppl. 1), 46–49.
-
Osadolor, I. O., Tecpanecatl, G. E., Rodriguez, M. S.: The Mexican national legislation concerning human reproductive and therapeutic cloning. Cytotherapy, 2014, 16(4), S50.
-
Julesz, M.: The social role of ius ad vitam and ius ad sanitatem. [A ius ad vitam és a ius ad sanitatem társadalmi funkciója.] Társadalomkutatás, 2009, 27(3), 275–297. [Hungarian]
-
Navratyil, Z.: Legal perspectives of reproductive human cloning. [Az ember reproduktív klónozásának jogi perspektívái.] Közjogi Szemle, 2011, 4(3), 45–51. [Hungarian]
-
Vogel, G.: Stem cells therapeutic cloning reaches milestone. Science, 2014, 344(6183), 462–463.
-
Kereszty, É.: Legislative reform of the Hungarian health care. Annales Universitatis Scientiarum Budapestinensis de Rolando Eötvös Nominatae: Sectio Iuridica, 2008, 49, 215–258.
-
Boda, M.: Ethical problems of human cloning. [Az emberklónozás erkölcsi problémái.] Magyar Tudomány, 2008, 169(7), 782–790. [Hungarian]
-
Solti, L.: Cloning and gene modification: Brave new world? [Klónozás és génmódosítás: szép új világ?] Magyar Tudomány, 2004, 49(2), 198–207. [Hungarian]
-
Dinnyés, A.: Stem cells and possibilities of cloning. [Őssejtek és a klónozás lehetőségei.] Magyar Tudomány, 2004, 49(3), 292–297. [Hungarian]
-
Jakabffy, T.: Cloning: responsibility and daredevilry. [Klónozás: felelősség és fenegyerekség.] Korunk, 2002, 13(3), 10–12. [Hungarian]
-
Jobbágyi, G.: Medical law. From Hippocrates to cloning. [Orvosi jog. Hippokratésztól a klónozásig.] Szent István Társulat, Budapest, 2007. [Hungarian]
-
Sekaleshfar, F. B.: A critique of Islamic arguments on human cloning. Zygon, 2010, 45(1), 37–46.
-
Marks, N. J.: Speech acts and performances of scientific citizenship: examining how scientists talk about therapeutic cloning. Public Underst. Sci., 2014, 23(5), 494–510.
Monthly Content Usage
| Abstract Views | Full Text Views | PDF Downloads | |
|---|---|---|---|
| Aug 2020 | 11 | 0 | 0 |
| Sep 2020 | 43 | 0 | 0 |
| Oct 2020 | 20 | 0 | 0 |
| Nov 2020 | 24 | 2 | 0 |
| Dec 2020 | 30 | 0 | 0 |
| Jan 2021 | 22 | 0 | 0 |
| Feb 2021 | 0 | 0 | 0 |
Copyright Akadémiai Kiadó
AKJournals is the trademark of Akadémiai Kiadó's journal publishing business branch.
Copyright Akadémiai Kiadó AKJournals is the trademark of Akadémiai Kiadó's journal publishing business branch.
Powered by PubFactory