View More View Less
  • 1 Szegedi Tudományegyetem Szeged
Restricted access

Purchase article

USD  $25.00

1 year subscription (Individual Only)

USD  $1,070.00

A reprodukciós célú emberklónozás tilos Magyarországon, ahogy számos más országban is. A terápiás célú klónozást – sok más országhoz hasonlóan – nem tiltja a magyar jog. Az őssejtterápia is megengedett. A magyar Alaptörvény III. cikkelyének (3) bekezdése értelmében tilos a teljes emberi egyed másolása. Az Oviedói Egyezménynek az emberklónozásról szóló kiegészítő jegyzőkönyve 1. cikkelye értelmében tilos másik élő vagy holt emberrel azonos genetikai állományú egyedet mesterségesen létrehozni. Magyarországon a büntető törvénykönyv 174. §-a bűntettnek tekinti a teljes emberklónozást. A magyar egészségügyi törvény 180. § (3) bekezdés értelmében kutatáshoz csak a reprodukciós eljárás során létrejött embriót szabad felhasználni az arra jogosultak rendelkezése alapján, vagy az embrió károsodása esetén. Embriót tehát kutatási célból nem szabad létrehozni. A magyar egészségügyi törvény 180. § (5) bekezdés megfogalmazza, hogy reprodukciós eljárás vagy más egészségügyi szolgáltatás, illetve orvostudományi kutatás során egymással genetikailag megegyező emberi egyedeket nem szabad létrehozni. A magyar egészségügyi törvény 181. § (1) bekezdése kimondja, hogy kutatás során felhasznált embriót – a fagyasztva tárolás idejét nem számítva és a kutatás tartamát is figyelembe véve – legfeljebb 14 napig szabad életképes állapotban tartani. Orv. Hetil., 2015, 156(11), 434–438.

  • Julesz, M.: GMO-free constitution. [GMO-mentes alkotmány.] Orv. Hetil., 2011, 152(31), 1255–1257. [Hungarian]

  • Siegel, B., Friede, A. I.: The US Food and Drug Administration should solidify the legal basis for its authority over reproductive cloning. Stem Cells Dev., 2013, 22(Suppl. 1), 46–49.

  • Osadolor, I. O., Tecpanecatl, G. E., Rodriguez, M. S.: The Mexican national legislation concerning human reproductive and therapeutic cloning. Cytotherapy, 2014, 16(4), S50.

  • Julesz, M.: The social role of ius ad vitam and ius ad sanitatem. [A ius ad vitam és a ius ad sanitatem társadalmi funkciója.] Társadalomkutatás, 2009, 27(3), 275–297. [Hungarian]

  • Navratyil, Z.: Legal perspectives of reproductive human cloning. [Az ember reproduktív klónozásának jogi perspektívái.] Közjogi Szemle, 2011, 4(3), 45–51. [Hungarian]

  • Vogel, G.: Stem cells therapeutic cloning reaches milestone. Science, 2014, 344(6183), 462–463.

  • Kereszty, É.: Legislative reform of the Hungarian health care. Annales Universitatis Scientiarum Budapestinensis de Rolando Eötvös Nominatae: Sectio Iuridica, 2008, 49, 215–258.

  • Boda, M.: Ethical problems of human cloning. [Az emberklónozás erkölcsi problémái.] Magyar Tudomány, 2008, 169(7), 782–790. [Hungarian]

  • Solti, L.: Cloning and gene modification: Brave new world? [Klónozás és génmódosítás: szép új világ?] Magyar Tudomány, 2004, 49(2), 198–207. [Hungarian]

  • Dinnyés, A.: Stem cells and possibilities of cloning. [Őssejtek és a klónozás lehetőségei.] Magyar Tudomány, 2004, 49(3), 292–297. [Hungarian]

  • Jakabffy, T.: Cloning: responsibility and daredevilry. [Klónozás: felelősség és fenegyerekség.] Korunk, 2002, 13(3), 10–12. [Hungarian]

  • Jobbágyi, G.: Medical law. From Hippocrates to cloning. [Orvosi jog. Hippokratésztól a klónozásig.] Szent István Társulat, Budapest, 2007. [Hungarian]

  • Sekaleshfar, F. B.: A critique of Islamic arguments on human cloning. Zygon, 2010, 45(1), 37–46.

  • Marks, N. J.: Speech acts and performances of scientific citizenship: examining how scientists talk about therapeutic cloning. Public Underst. Sci., 2014, 23(5), 494–510.