View More View Less
  • 1 Szegedi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Szeged
  • 2 Szegedi Fegyház és Börtön, Szeged, Mars tér 13., 6721
  • 3 Szegedi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Szeged
  • 4 MEDISONO Magzati és Felnőtt Egészségkutató Központ, Szeged
Restricted access

Purchase article

USD  $25.00

1 year subscription (Individual Only)

USD  $1,070.00

Absztrakt

A közlemény célja az igazságügyi fogászat módszereivel kapcsolatos szakirodalom átfogó áttekintése, a korábbi és a legújabb adatok ismertetése. Napjainkban a természeti katasztrófák teremtik a legfontosabb alapját az igazságügyi fogászat létének. A rendelkezésre álló módszerek között vannak olyanok, amelyek egyszerűen alkalmazhatók és nem igényelnek számottevő technológiai hátteret. A módszereket akkor használhatjuk fel a legeredményesebben, ha az adott személy előzetes fogászati dokumentációja rendelkezésre áll. A legjobb fogászati azonosítási módszernek a fogászati protézisek bizonyultak, amelyek akár 99,9%-os azonosítást is lehetővé tesznek. Más módszerek kombinációjával szintén magas szenzitivitást érhetünk el (40–99,9%). Fontos megemlíteni, hogy a régi és új módszerek szétválasztása nem tanácsos. A szerzők rámutatnak arra, hogy a jelenlegi eljárások használata és további fejlesztése szükséges ahhoz, hogy képesek legyenek egy vagy több áldozat/személy azonosítására a gyakorlatban. A közlemény több lehetséges eljárást kínál, amelyek az igazságügyi fogászati azonosítás terén egy új hazai ajánlás alapját képezhetik, és a tömegkatasztrófák áldozatainak azonosításánál segédkező egységek eredményesen alkalmazhatják. Orv. Hetil., 2015, 156(19), 755–763.

  • 1

    Sweet, D. O. C.: Forensic dental identification. Forensic Sci. Int., 2010, 201(1–3), 3–4.

  • 2

    Pramod, J. B., Marya, A., Sharma, V.: Role of forensic odontologist in post mortem person identification. Dent. Res. J. (Isfahan), 2012, 9(5), 522–530.

  • 3

    Adams, B. J.: Establishing personal identification based on specific patterns of missing, filled, and unrestored teeth. J. Forensic Sci., 2003, 48, 487–496.

  • 4

    Amoëdo, O.: L’Art Dentaire en Médecine Légale. Masson et Cie, Paris, 1898.

  • 5

    Keiser-Nielsen, S.: Person identification by means of the teeth: A practical guide. Wright, Bristol, 1980.

  • 6

    Herschaft, E. E.: Manual of forensic odontology. CRC Press, Boca Raton, 2011.

  • 7

    Torpet, L. A.: DVI System International: software assisting in the Thai tsunami victim identification process. J. Forensic Odontostomatol., 2005, 23(1), 19–25.

  • 8

    Harmeling, B.: Antemortem considerations. In: Bowers, C. M., Bell, G. L. (eds.): Manual of Forensic Odontology. 3rd. ed. American Society of Forensic Odontology, Colorado Springs, 1997.

  • 9

    Bowers, C. M.: Manual of forensic odontology. Manticore Europe, Lubbock, 1995.

  • 10

    Pretty, I. A., Addy, L. D.: Associated postmortem dental findings as an aid to personal identification. Sci. Justice, 2002, 42(2), 65–74.

  • 11

    Cattaneo, C.: Forensic anthropology: developments of a classical discipline in the new millennium. Forensic Sci. Int., 2007, 165(2–3), 185–193.

  • 12

    De Angelis, D., Riboli, F., Gibelli, D., et al.: Palatal rugae as an individualising marker: reliability for forensic odontology and personal identification. Sci. Justice, 2012, 52(3), 181–184.

  • 13

    Jain, A., Chowdhary, R.: Palatal rugae and their role in forensic odontology. J. Investig. Clin. Dent., 2014, 5(3), 171–178.

  • 14

    Singh, J., Gupta, K. D., Sardana, V., et al.: Sex determination using cheiloscopy and mandibular canine index as a tool in forensic dentistry. J. Forensic Dent. Sci., 2012, 4(2), 70–74.

  • 15

    Prabhu, R. V., Dinkar, A. D., Prabhu, V. D., et al.: Cheiloscopy: revisited. J. Forensic Dent. Sci., 2012, 4(1), 47–52.

  • 16

    Suzuki, K., Tsuchihashi, Y.: Personal identification by means of lip prints. J. Forensic Med., 1970, 17(2), 52–57.

  • 17

    Verma, P., Sachdeva, S. K., Verma, K. G., et al.: Correlation of lip prints with gender, AB0 blood groups and intercommissural distance. N. Am. J. Med. Sci., 2013, 5(7), 427–431.

  • 18

    Vahanwala, S., Nayak, C. D., Pagare, S. S.: Study of lip-prints as aid for sex determination. Medico-Legal Update, 2005, 5, 93–98.

  • 19

    Santoro, V., Lozito, P., Mastrorocco, N., et al.: Personal identification by morphometric analyses of intra-oral radiographs of unrestored teeth. J. Forensic Sci., 2009, 54(5), 1081–1084.

  • 20

    Hanaoka, Y., Ueno, A., Tsuzuki, T., et al.: Proposal for internet-based Digital Dental Chart for personal dental identification in forensics. Forensic Sci. Int., 2007, 168(1), 57–60.

  • 21

    Forrest, A. S., Wu, H. Y.: Endodontic imaging as an aid to forensic personal identification. Aust. Endod. J., 2010, 36(2), 87–94.

  • 22

    Forrest, A. S.: Collection and recording of radiological information for forensic purposes. Aust. Dent. J., 2012, 57(Suppl. 1), 24–32.

  • 23

    Wenzel, A., Richards, A., Heidmann, J.: Matching simulated antemortem and post-mortem dental radiographs from human skulls by dental students and experts: testing skills for pattern recognition. J. Forensic Odontostomatol., 2010, 28(1), 5–12.

  • 24

    David, M. P., Saxena, R.: Use of frontal sinus and nasal septum patterns as an aid in personal identification: a digital radiographic pilot study. J. Forensic Dent. Sci., 2010, 2(2), 77–80.

  • 25

    Foran, D. R.: Relative degradation of nuclear and mitochondrial DNA: An experimental approach. J. Forensic Sci., 2006, 51(4), 766–770.

  • 26

    Dobberstein, R. C., Huppertz, J., von Wurmb-Schwark, N., et al.: Degradation of biomolecules in artificially and naturally aged teeth: implications for age estimation based on aspartic acid racemization and DNA analysis. Forensic Sci. Int., 2008, 179(2–3), 181–191.

  • 27

    Higgins, D., Austin, J. J.: Teeth as a source of DNA for forensic identification of human remains: a review. Sci. Justice, 2013, 53(4), 433–441.

  • 28

    Hefner, J. T., Ousley, S. D.: Statistical classification methods for estimating ancestry using morphoscopic traits. J. Forensic Sci., 2014, 59(4), 883–890.

  • 29

    Shetty, D., Juneja, A., Jain, A., et al.: Assessment of palatal rugae pattern and their reproducibility for application in forensic analysis. J. Forensic Dent. Sci., 2003, 5(2), 106–109.

  • 30

    Acharya, A. B., Prabhu, S., Muddapur, M. V.: Odontometric sex assessment from logistic regression analysis. Int. J. Legal Med., 2011, 125(2), 199–204.

  • 31

    Ata-Ali, J., Ata-Ali, F.: Forensic dentistry in human identification: a review of the literature. J. Clin. Exp. Dent., 2014, 6(2), e162–e167.

  • 32

    Pinchi, V., Norelli, G. A., Caputi, F., et al.: Dental identification by comparison of antemortem and postmortem dental radiographs: influence of operator qualifications and cognitive bias. Forensic Sci. Int., 2012, 222(1–3), 252–255.

  • 33

    Takasaki, T., Tsuji, A., Ikeda, N., et al.: Age estimation in dental pulp DNA based on human telomere shortening. Int. J. Legal Med., 2003, 117(4), 232–234.