View More View Less
  • 1 Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Pécs
  • | 2 Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Pécs, Rét utca 2., 7623
  • | 3 MTA–PTE Klinikai Idegtudományi Képalkotó Kutatócsoport, Pécs
Restricted access

Absztrakt

Az összefoglaló közleményben a szerzők részletesen bemutatják a Parkinson-kórhoz társuló neurokognitív zavarok jellegzetességeit, felmérésük lehetséges módjait és kezelési lehetőségeit. A neurokognitív zavarok meghatározását sokáig nehezítette a diagnosztikai kritériumrendszerek sokszínűsége. Az Amerikai Pszichiátriai Társaság által a Mentális Rendellenességek Kórmeghatározó és Statisztikai Kézikönyvének ötödik átdolgozása (Diagnostic and Statistical Manual of Mental Disorders, DSM-5) magával hozta a major és az enyhe neurokognitív zavar megnevezéseket a demencia és az enyhe kognitív zavar fogalmát helyettesítendően. A DSM-5 neurokognitív zavarra vonatkozó definíciói a klinikumban jól alkalmazhatóak, ám szükségessé vált a leggyakrabban használt szűrőtesztek, úgymint a Mini-Mentál Státus Vizsgálat, az Addenbrooke Kognitív Vizsgálat, a Montreal Kognitív Felmérés és a Mattis Demencia Pontozó Skála új kritériumrendszerhez való adaptálása. Magyar Parkinson-kóros populáción végzett validálási vizsgálatok alapján a minor neurokognitív zavarra vonatkozóan a legjobb diszkriminációs képességgel rendelkező határértékek az iskolázottság mértékétől függően változnak (Addenbrooke Kognitív Vizsgálat: 0–8 év iskolázottság esetén: 82,5, 9–12 év esetén: 83,5, ≥13 év esetén: 84,5 pont; Mini-Mentál Státus Vizsgálat: 26,5–27,5–28,5 pont; Montreal Kognitív Felmérés: 23,5–24,5–24,5 pont; Mattis Demencia Pontozó Skála: 138,5–139,5–139,5 pont). Orv. Hetil., 2015, 156(23), 915–926.

  • 1

    Leroi, I., McDonald, K., Pantula, H., et al.: Cognitive impairment in Parkinson disease: impact on quality of life, disability, and caregiver burden. J. Geriatr. Psychiatry Neurol., 2012, 25(4), 208–214.

  • 2

    Kovács, N.: Parkinson’s disease from the perspective of general practice. [A Parkinson-kór a gyakorló orvosok szemszögéből.] Lege Artis Medicinae, 2014, 24(8–9), 406–414. [Hungarian]

  • 3

    Yarnall, A. J., Breen, D. P., Duncan, G. W., et al.: Characterizing mild cognitive impairment in incident Parkinson disease: the ICICLE-PD study. Neurology, 2014, 82(4), 308–316.

  • 4

    Pfeiffer, H. C., Løkkegaard, A., Zoetmulder, M., et al.: Cognitive impairment in early-stage non-demented Parkinson’s disease patients. Acta Neurol. Scand., 2014, 129(5), 307–318.

  • 5

    Halliday, G. M., Leverenz, J. B., Schneider, J. S., et al.: The neurobiological basis of cognitive impairment in Parkinson’s disease. Mov. Disord., 2014, 29(5), 634–650.

  • 6

    Poletti, M., Emre, M., Bonuccelli, U.: Mild cognitive impairment and cognitive reserve in Parkinson’s disease. Parkinsonism Relat. Disord., 2011, 17(8), 579–586.

  • 7

    Godefroy, O., Azouvi, P., Robert, P., et al.: Dysexecutive syndrome: diagnostic criteria and validation study. Ann. Neurol., 2010, 68(6), 855–864.

  • 8

    Karádi, K., Lucza, T., Aschermann, Z., et al.: Visuospatial impairment in Parkinson’s disease: the role of laterality. Laterality, 2015, 20(1), 112–127.

  • 9

    Sanyal, J., Banerjee, T. K., Rao, V. R.: Dementia and cognitive impairment in patients with Parkinson’s disease from India: a 7-year prospective study. Am. J. Alzheimers Dis. Other Demen., 2014, 29(7), 630–636.

  • 10

    Reid, W. G., Hely, M. A., Morris, J. G., et al.: Dementia in Parkinson’s disease: a 20-year neuropsychological study (Sydney Multicentre Study). J. Neurol. Neurosurg. Psychiatry, 2011, 82(9), 1033–1037.

  • 11

    Balzer-Geldsetzer, M., Costa, A. S., Kronenbürger, M., et al.: Parkinson’s disease and dementia: a longitudinal study (DEMPARK). Neuroepidemiology, 2011, 37(3–4), 168–176.

  • 12

    Marder, K.: Cognitive impairment and dementia in Parkinson’s disease. Mov. Disord., 2010, 25(Suppl. 1), S110–S116.

  • 13

    Aarsland, D., Andersen, K., Larsen, J. P., et al.: Prevalence and characteristics of dementia in Parkinson disease: an 8-year prospective study. Arch. Neurol., 2003, 60(3), 387–392.

  • 14

    Martínez-Horta, S., Kulisevsky, J.: Is all cognitive impairment in Parkinson’s disease “mild cognitive impairment”? J. Neural. Transm., 2011, 118(8), 1185–1190.

  • 15

    Janvin, C. C., Larsen, J. P., Aarsland, D., et al.: Subtypes of mild cognitive impairment in Parkinson’s disease: progression to dementia. Mov. Disord., 2006, 21(9), 1343–1349.

  • 16

    Palavra, N. C., Naismith, S. L., Lewis, S. J.: Mild cognitive impairment in Parkinson’s disease: a review of current concepts. Neurol. Res. Int., 2013, 2013, 576091.

  • 17

    Kovács, N., Balás, I., Llumiguano, C., et al.: Deep brain stimulation: a novel possibility for the treatment of movement disorders. [Mély agyi stimuláció: új perspektíva a mozgászavarok kezelésében.] Lege Artis Medicinae, 2009, 19(2), 119–126. [Hungarian]

  • 18

    American Psychiatric Association: Diagnostic and statistical manual of mental disorders. American Psychiatric Publishing, Washington, 2000.

  • 19

    Emre, M., Aarsland, D., Brown, R., et al.: Clinical diagnostic criteria for dementia associated with Parkinson’s disease. Mov. Disord., 2007, 22(12), 1689–1707.

  • 20

    Dubois, B., Burn, D., Goetz, C., et al.: Diagnostic procedures for Parkinson’s disease dementia: recommendations from the Movement Disorder Society Task Force. Mov. Disord., 2007, 22(16), 2314–2324.

  • 21

    Litvan, I., Goldman, J. G., Tröster, A. I., et al.: Diagnostic criteria for mild cognitive impairment in Parkinson’s disease: Movement Disorder Society Task Force guidelines. Mov. Disord., 2012, 27(3), 349–356.

  • 22

    Martinez-Martin, P., Falup-Pecurariu, C., Rodriguez-Blazquez, C., et al.: Dementia associated with Parkinson’s disease: applying the Movement Disorder Society Task Force criteria. Parkinsonism Relat. Disord., 2011, 17(8), 621–624.

  • 23

    Geurtsen, G. J., Hoogland, J., Goldman, J. G., et al.: Parkinson’s disease mild cognitive impairment: application and validation of the criteria. J. Parkinsons Dis., 2014, 4(2), 131–137.

  • 24

    Hobson, P., Meara, J.: Mild cognitive impairment in Parkinson’s disease and its progression onto dementia: a 16-year outcome evaluation of the Denbighshire cohort. Int. J. Geriatr. Psychiatry, 2015 Feb 11. [Epub ahead of print]

  • 25

    Domellöf, M. E., Ekman, U., Forsgren, L., et al.: Cognitive function in the early phase of Parkinson’s disease, a five-year follow-up. Acta Neurol. Scand., 2015 Feb 3. [Epub ahead of print]

  • 26

    Szeto, J. Y., Mowszowski, L., Gilat, M., et al.: Assessing the utility of the Movement Disorder Society Task Force Level 1 diagnostic criteria for mild cognitive impairment in Parkinson’s disease. Parkinsonism Relat. Disord., 2015, 21(1), 31–35.

  • 27

    American Psychiatric Association: Diagnostic and statistical manual of mental disorders. American Psychiatric Publishing, Arlington, 2013.

  • 28

    Kaszás, B., Kovács, N., Balás, I., et al.: Sensitivity and specificity of Addenbrooke’s Cognitive Examination, Mattis Dementia Rating Scale, Frontal Assessment Battery and Mini Mental State Examination for diagnosing dementia in Parkinson’s disease. Parkinsonism Relat. Disord., 2012, 18(5), 553–556.

  • 29

    Chou, K. L., Amick, M. M., Brandt, J., et al.: A recommended scale for cognitive screening in clinical trials of Parkinson’s disease. Mov. Disord., 2010, 25(15), 2501–2507.

  • 30

    Feher, E. P., Mahurin, R. K., Doody, R. S., et al.: Establishing the limits of the Mini-Mental State. Examination of ‘subtests’. Arch. Neurol., 1992, 49(1), 87–92.

  • 31

    Nasreddine, Z. S., Phillips, N. A., Bédirian, V., et al.: The Montreal Cognitive Assessment, MoCA: a brief screening tool for mild cognitive impairment. J. Am. Geriatr. Soc., 2005, 53(4), 695–699.

  • 32

    Volosin, M., Janacsek, K., Németh, D.: Hungarian version of the Montreal Cognitive Assessment (MoCA) for screening mild cognitive impairment. [A Montreal Kognitiv Felmérés (MoCA) magyar nyelvű adaptálása egészséges, enyhe kognitiv zavarban és demenciában szenvedő idős személyek körében.] Psychiatr. Hung., 2013, 28(4), 370–392. [Hungarian]

  • 33

    Gill, D. J., Freshman, A., Blender, J. A., et al.: The Montreal cognitive assessment as a screening tool for cognitive impairment in Parkinson’s disease. Mov. Disord., 2008, 23(7), 1043–1046.

  • 34

    Kandiah, N., Zhang, A., Cenina, A. R., et al.: Montreal Cognitive Assessment for the screening and prediction of cognitive decline in early Parkinson’s disease. Parkinsonism Relat. Disord., 2014, 20(11), 1145–1148.

  • 35

    Dalrymple-Alford, J. C., MacAskill, M. R., Nakas, C. T., et al.: The MoCA: well-suited screen for cognitive impairment in Parkinson disease. Neurology, 2010, 75(19), 1717–1725.

  • 36

    Van Steenoven, I., Aarsland, D., Hurtig, H., et al.: Conversion between Mini-Mental State Examination, Montreal Cognitive Assessment, and Dementia Rating Scale-2 scores in Parkinson’s disease. Mov. Disord., 2014, 29(14), 1809–1815.

  • 37

    Chou, K. L., Lenhart, A., Koeppe, R. A., et al.: Abnormal MoCA and normal range MMSE scores in Parkinson disease without dementia: cognitive and neurochemical correlates. Parkinsonism Relat. Disord., 2014, 20(10), 1076–1080.

  • 38

    Marras, C., Armstrong, M. J., Meaney, C. A., et al.: Measuring mild cognitive impairment in patients with Parkinson’s disease. Mov. Disord., 2013, 28(5), 626–633.

  • 39

    McColgan, P., Evans, J. R., Breen, D. P., et al.: Addenbrooke’s Cognitive Examination-Revised for mild cognitive impairment in Parkinson’s disease. Mov. Disord., 2012, 27(9), 1173–1177.

  • 40

    Brown, G. G., Rahill, A. A., Gorell, J. M., et al.: Validity of the Dementia Rating Scale in assessing cognitive function in Parkinson’s disease. J. Geriatr. Psychiatry Neurol., 1999, 12(4), 180–188.

  • 41

    Fehér, G., Balás, I., Komoly, S., et al.: Effectiveness of bilateral subthalamic stimulation in the mirror of changes in drug treatment of Parkinson’s disease. [A kétoldali subthalamicus stimuláció hatékonysága az antiparkinson gyógyszerelés változtatásának tükrében.] Ideggyogy. Sz., 2010, 63(9–10), 314–319. [Hungarian]

  • 42

    Kovács, N., Aschermann, Zs., Nagy, F., et al.: Role of deep brain stimulation in the treatment of movement disorders. [Mély agyi stimuláció szerepe a mozgászavarok kezelésében.] Magy. Orv., 2011, 19(7–8), 32–34. [Hungarian]

  • 43

    Pirogovsky, E., Schiehser, D. M., Litvan, I., et al.: The utility of the Mattis Dementia Rating Scale in Parkinson’s disease mild cognitive impairment. Parkinsonism Relat. Disord., 2014, 20(6), 627–631.

  • 44

    Matteau, E., Dupré, N., Langlois, M., et al.: Clinical validity of the Mattis Dementia Rating Scale-2 in Parkinson disease with MCI and dementia. J. Geriatr. Psychiatry Neurol., 2012, 25(2), 100–106.

  • 45

    Villeneuve, S., Rodrigues-Brazète, J., Joncas, S., et al.: Validity of the Mattis Dementia Rating Scale to detect mild cognitive impairment in Parkinson’s disease and REM sleep behavior disorder. Dement. Geriatr. Cogn. Disord., 2011, 31(3), 210–217.

  • 46

    Schlosser Covell, G. E., Hoffman-Snyder, C. R., Wellik, K. E., et al.: Physical activity level and future risk of mild cognitive impairment or dementia: a critically appraised topic. Neurologist, 2015, 19(3), 89–91.

  • 47

    Scarmeas, N., Luchsinger, J. A., Brickman, A. M., et al.: Physical activity and Alzheimer disease course. Am. J. Geriatr. Psychiatry, 2011, 19(5), 471–481.

  • 48

    Grande, G., Vanacore, N., Maggiore, L., et al.: Physical activity reduces the risk of dementia in mild cognitive impairment subjects: a cohort study. J. Alzheimers Dis., 2014, 39(4), 833–839.

  • 49

    Aarsland, D., Laake, K., Larsen, J. P., et al.: Donepezil for cognitive impairment in Parkinson’s disease: a randomised controlled study. J. Neurol. Neurosurg. Psychiatry, 2002, 72(6), 708–712.

  • 50

    Kehagia, A. A., Barker, R. A., Robbins, T. W.: Neuropsychological and clinical heterogeneity of cognitive impairment and dementia in patients with Parkinson’s disease. Lancet Neurol., 2010, 9(12), 1200–1213.

  • 51

    Larsson, V., Engedal, K., Aarsland, D., et al.: Quality of life and the effect of memantine in dementia with lewy bodies and Parkinson’s disease dementia. Dement. Geriatr. Cogn. Disord., 2011, 32(4), 227–234.

  • 52

    Rolinski, M., Fox, C., Maidment, I., et al.: Cholinesterase inhibitors for dementia with Lewy bodies, Parkinson’s disease dementia and cognitive impairment in Parkinson’s disease. Cochrane Database Syst. Rev., 2012, 3, CD006504.

  • 53

    Devos, D., Moreau, C., Maltête, D., et al.: Rivastigmine in apathetic but dementia and depression-free patients with Parkinson’s disease: a double-blind, placebo-controlled, randomised clinical trial. J. Neurol. Neurosurg. Psychiatry, 2014, 85(6), 668–674.

  • 54

    Kincses, P., Kovács, N., Karádi, K., et al.: Critical issues of the biopsychosocial treatment of Parkinson’s disease. [A Parkinson-kór biopszichoszociális ellátásának kritikus kérdései.] Orv. Hetil., 2015, 156(12), 472–478. [Hungarian]

  • 55

    Langenbahn, D. M., Ashman, T., Cantor, J., et al.: An evidence-based review of cognitive rehabilitation in medical conditions affecting cognitive function. Arch. Phys. Med. Rehabil., 2013, 94(2), 271–286.

  • 56

    Cerasa, A., Quattrone, A.: The effectiveness of cognitive treatment in patients with Parkinson’s disease: a new phase for the neuropsychological rehabilitation. Parkinsonism Relat. Disord., 2015, 21(2), 165.

  • 57

    Reuter, I., Mehnert, S., Sammer, G., et al.: Efficacy of a multimodal cognitive rehabilitation including psychomotor and endurance training in Parkinson’s disease. J. Aging Res., 2012, 2012, 235765.

  • 58

    Kalbe, E., Kessler, J.: Task force WANTED: Many reasons to promote research on cognitive rehabilitation to prevent, delay, and treat cognitive dysfunctions in patients with Parkinson’s disease. Parkinsonism Relat. Disord., 2015, 21(2), 166–167.

The author instructions are available in PDF.
Instructions for Authors in Hungarian HERE.
Mendeley citation style is available HERE.

Főszerkesztő - Editor-in-Chief:
 
Zoltán PAPP (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Budapest)

Read the professional career of Zoltán PAPP HERE.

All scientific publications of Zoltán PAPP are collected in the Hungarian Scientific Bibliography.

Főszerkesztő-helyettesek - Assistant Editors-in-Chief: 

  • Erzsébet FEHÉR (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet)
  • Krisztina HAGYMÁSI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)

Főmunkatársak - Senior Editorial Specialists:

  • László KISS (a Debreceni Egyetem habilitált doktora)
  • Gabriella LENGYEL (ny. egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)
  • Alajos PÁR (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)

 A Szerkesztőbizottság tagjai – Members of the Editorial Board:

  • Péter ANDRÉKA (főigazgató, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • Géza ÁCS Jr. (egyetemi tanár Floridában)
  • Csaba BALÁZS (egyetemi tanár, Budai Endokrinközpont, Budapest)
  • Péter BENCSIK (volt folyóirat-kiadás vezető, Akadémiai Kiadó, Budapest)
  • Zoltán BENYÓ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Transzlációs Medicina Intézet, Budapest)
  • Dániel BERECZKI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Neurológiai Klinika, Budapest)
  • Anna BLÁZOVICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Farmakognóziai Intézet, Budapest)
  • Elek DINYA (professor emeritus, biostatisztikus, Semmelweis Egyetem, Budapest)
  • Attila DOBOZY (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Bőrgyógyászati Klinika, Szeged)
  • András FALUS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet, Budapest)
  • Csaba FARSANG (egyetemi tanár, Szent Imre Oktató Kórház, Belgyógyászati Osztály, Budapest)
  • János FAZAKAS (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Transzplantációs és Sebészeti Klinika, Budapest)
  • Béla FÜLESDI (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Debrecen)
  • Beáta GASZTONYI (egyetemi magántanár, kórházi főorvos, Zala Megyei Kórház, Belgyógyászat, Zalaegerszeg)
  • István GERGELY (egyetemi docens, Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, Románia)
  • Judit GERVAIN (osztályvezető főorvos, Fejér Megyei Szent György Kórház, Belgyógyászat, Székesfehérvár)
  • Béla GÖMÖR (professor emeritus, Budai Irgalmasrendi Kórház, Reumatológiai Osztály, Budapest)
  • László GULÁCSI (egyetemi tanár, Óbudai Egyetem, Egészségügyi Közgazdaságtan Tanszék, Budapest)
  • János HANKISS (professor emeritus, Markusovszky Lajos Oktató Kórház, Belgyógyászati Osztály, Szombathely)
  • Örs Péter HORVÁTH (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Sebészeti Klinika, Pécs)
  • Béla HUNYADY (egyetemi tanár, Somogy Megyei Kaposi Mór Kórház, Belgyógyászat, Kaposvár)
  • Péter IGAZ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • Ferenc JAKAB (c. egyetemi tanár, Uzsoki Utcai Kórház, Sebészet, Budapest)
  • András JÁNOSI (c. egyetemi tanár, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • György JERMENDY (egyetemi tanár, Bajcsy-Zsilinszky Kórház, Belgyógyászat, Budapest)
  • László KALABAY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Családorvosi Tanszék, Budapest)
  • János KAPPELMAYER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Debrecen)
  • Éva KELLER (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • Mátyás KELTAI (ny. egyetemi docens, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • András KISS (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, II. Patológiai Intézet, Budapest)
  • László KÓBORI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Transzplantációs és Sebészeti Klinika, Budapest)
  • Lajos KULLMANN (ny. egyetemi tanár, Országos Rehabilitációs Intézet, Budapest)
  • Emese MEZŐSI (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika, Pécs)
  • József MOLNÁR (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Mikrobiológiai és Immunológiai Intézet, Szeged)
  • Péter MOLNÁR (professor emeritus, Debreceni Egyetem, Magatartástudományi Intézet, Debrecen)
  • Györgyi MŰZES (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Bálint NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Humángenetikai Tanszék, Debrecen)
  • Endre NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Belgyógyászati Intézet, Debrecen) 
  • Péter NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, I. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet, Budapest)
  • Viktor NAGY (főorvos, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Zoltán Zsolt NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • Balázs NEMES (egyetemi docens, Debreceni Egyetem, Transzplantációs Tanszék, Debrecen)
  • Attila PATÓCS (tudományos főmunkatárs, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Gabriella PÁR (egyetemi docens, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)
  • György PFLIEGLER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Ritka Betegségek Tanszéke, Debrecen)
  • István RÁCZ (egyetemi tanár, főorvos, Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Belgyógyászat, Győr)
  • Imre ROMICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Urológiai Klinika, Budapest)
  • László Jr. ROMICS (Angliában dolgozik) 
  • Imre RURIK (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék, Debrecen)
  • Zsuzsa SCHAFF (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, II. Patológiai Intézet, Budapest)
  • Péter SCHMIDT (házi gyermekorvos, Győr)
  • Kornél SIMON (ny. osztályvezető főorvos, Siófoki Kórház, Belgyógyászat, Siófok)
  • Gábor SIMONYI (vezető főorvos, Szent Imre Kórház, Anyagcsere Központ, Budapest)
  • Gábor Márk SOMFAI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • Anikó SOMOGYI (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Péter SÓTONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • Péter Jr. SÓTONYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Városmajori Szív- és Érsebészeti Klinika, Budapest)
  • Ildikó SÜVEGES (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György SZABÓ (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Arc-Állcsont-Szájsebészeti és Fogászati Klinika, Budapest)
  • Ferenc SZALAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • Miklós SZENDRŐI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Ortopédiai Klinika, Budapest)
  • István SZILVÁSI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Miklós TÓTH (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • László TRINGER (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, Budapest)
  • Tivadar TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, I. Gyermekgyógyászati Klinika, Budapest)
  • Zsolt TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Lívia VASAS (ny. könyvtárigazgató, Semmelweis Egyetem, Központi Könyvtár, Budapest)
  • Barna VÁSÁRHELYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • László VÉCSEI (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Neurológiai Klinika, Szeged)
  • Gábor WINKLER (egyetemi tanár, Szent János Kórház, Belgyógyászati Osztály, Budapest)

Nemzetközi szerkesztőbizottság - International Editorial Board:

  • Elnök/President Péter SÓTONYI (Budapest)
  • Ernest ADEGHATE (Al Ain)
  • Ferenc ANTONI (Edinburgh)
  • Maciej BANACH (Łódź)
  • Klára BERENCSI (Rosemont)
  • Angelo BIGNAMINI (Milano)
  • Anupam BISHAYEE (Signal Hill)
  • Hubert E. BLUM (Freiburg)
  • G. László BOROS (Los Angeles)
  • Frank A. CHERVENAK (New York)
  • Meinhard CLASSEN (München)
  • József DÉZSY (Wien)
  • Peter ECKL (Salzburg)
  • Péter FERENCI (Wien)
  • Madelaine HAHN (Erlangen)
  • S. Tamás ILLÉS (Bruxelles)
  • Michael KIDD (Toronto)
  • Andrzej KOKOSZKA (Warsaw)
  • Márta KORBONITS (London)
  • Asim KURJAK (Zagreb)
  • Manfred MAIER (Wien)
  • Neil MCINTYRE (London)
  • Lajos OKOLICSÁNYI (Padova)
  • Amado Salvador PENA (Amsterdam)
  • Guliano RAMADORI (Goettingen)
  • Olivér RÁCZ (Košice)
  • Roberto ROMERO (Detroit)
  • Rainer SCHÖFL (Linz)
  • Zvi VERED (Tel Aviv)
  • Josef VESELY (Olomouc)
  • Ákos ZAHÁR (Hamburg)

Akadémiai Kiadó Zrt. 1117 Budapest
Budafoki út 187-189.
A épület, III. emelet
Phone: (+36 1) 464 8235
Email: orvosihetilap@akademiai.hu

2020  
Total Cites 1277
WoS
Journal
Impact Factor
0,540
Rank by Medicine, General & Internal 155/169 (Q4)
Impact Factor  
Impact Factor 0,310
without
Journal Self Cites
5 Year 0,461
Impact Factor
Journal  0,17
Citation Indicator  
Rank by Journal  Medicine, General & Internal 203/313 (Q4)
Citation Indicator   
Citable 261
Items
Total 229
Articles
Total 32
Reviews
Scimago 21
H-index
Scimago 0,176
Journal Rank
Scimago Medicine (miscellaneous) Q4
Quartile Score  
Scopus 921/1187=0,8
Scite Score  
Scopus General Medicine 494/793 (Q3)
Scite Score Rank  
Scopus 0,283
SNIP  
Days from  28
sumbission  
to acceptance  
Days from  114
acceptance  
to publication  
Acceptance 72%
Rate

2019  
Total Cites
WoS
1 085
Impact Factor 0,497
Impact Factor
without
Journal Self Cites
0,212
5 Year
Impact Factor
0,396
Immediacy
Index
0,126
Citable
Items
247
Total
Articles
176
Total
Reviews
71
Cited
Half-Life
6,1
Citing
Half-Life
7,3
Eigenfactor
Score
0,00071
Article Influence
Score
0,045
% Articles
in
Citable Items
71,26
Normalized
Eigenfactor
0,08759
Average
IF
Percentile
10,606
Scimago
H-index
20
Scimago
Journal Rank
0,176
Scopus
Scite Score
864/1178=0,4
Scopus
Scite Score Rank
General Medicine 267/529 (Q3)
Scopus
SNIP
0,254
Acceptance
Rate
73%

 

Orvosi Hetilap
Publication Model Hybrid
Submission Fee none
Article Processing Charge 900 EUR/article
Printed Color Illustrations 20 EUR (or 5000 HUF) + VAT / piece
Regional discounts on country of the funding agency World Bank Lower-middle-income economies: 50%
World Bank Low-income economies: 100%
Further Discounts Editorial Board / Advisory Board members: 50%
Corresponding authors, affiliated to an EISZ member institution subscribing to the journal package of Akadémiai Kiadó: 100%
Subscription Information Online subsscription: 844 EUR / 1124 USD
Print + online subscription: 956 EUR / 1326 USD
Online subscribers are entitled access to all back issues published by Akadémiai Kiadó for each title for the duration of the subscription, as well as Online First content for the subscribed content.
Purchase per Title Individual articles are sold on the displayed price.

Orvosi Hetilap
Language Hungarian
Size A4
Year of
Foundation
1857
Publication
Programme
2021 Volume 162
Volumes
per Year
1
Issues
per Year
52
Founder Markusovszky Lajos Alapítvány -- Lajos Markusovszky Foundation
Founder's
Address
H-1088 Budapest, Szentkriályi u. 46.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address
H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher
Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 0030-6002 (Print)
ISSN 1788-6120 (Online)

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Feb 2021 26 0 0
Mar 2021 32 3 4
Apr 2021 40 1 3
May 2021 27 3 1
Jun 2021 17 6 5
Jul 2021 35 0 0
Aug 2021 0 0 0