View More View Less
  • 1 Szegedi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Szeged, Korányi fasor 8–10., 6720
  • 2 Szegedi Tudományegyetem, Szeged
Restricted access

Purchase article

USD  $25.00

1 year subscription (Individual Only)

USD  $1,070.00

Absztrakt

Bevezetés: A gyulladásos bélbetegség és az irritábilis bél szindróma elkülönítése gyakran nehézséget jelent. Célkitűzés: A szerzők az aktivitási indexek és pszichológiai kérdőívek hatékonyságát kívánták meghatározni a két betegségcsoport differenciáldiagnosztikájában, mivel ezek szerepét ilyen tekintetben még nem vizsgálták. Módszer: 37 irritábilis bél szindróma, 54 Crohn-betegség és 41 colitis ulcerosa miatt gondozott beteget vontak be a vizsgálatba, és kérték fel őket a Crohn-betegség Aktivitási Index teszt, a Betegség Percepció Kérdőív és a Gyulladásos Bélbetegség Kérdőív kitöltésére. Megvizsgálták a hematokrit- és a C-reaktív protein érték eltéréseit. Eredmények: A hasi fájdalom irritábilis bél szindrómában (p = 0,005), míg az életminőség-romlás Crohn-betegségben (p = 0,0000001) volt szignifikánsan rosszabb. A gyulladásos bélbetegek magasabb aránya vélte betegségét életen át tartónak (p = 0,000781), és ezzel kapcsolatos ismereteiket jobbnak ítélték meg (p = 0,00629). A hematokrit tekintetében nem találtak eltérést, a C-reaktív protein irritábilis bél szindrómában szignifikánsan alacsonyabb volt (p = 0,001). Következtetések: A betegségpercepciós kérdőívek és a C-reaktív protein segíthetnek az irritábilis bél szindróma és a gyulladásos bélbetegség differenciáldiagnosztikájában. Orv. Hetil., 2015, 156(23), 933–938.

  • 1

    Card, T. R., Siffledeen, J., Fleming, K. M.: Are IBD patients more likely to have a prior diagnosis of irritable bowel syndrome? Report of a case-control study in the General Practice Research Database. United European Gastroenterol. J., 2014, 2(6), 505–512.

  • 2

    Canavan, C., Card, T., West, J.: The incidence of other gastroenterological disease following diagnosis of irritable bowel syndrome in the UK: a cohort study. PLoS ONE, 2014, 9(9), e106478.

  • 3

    Halpin, S. J., Ford, A. C.: Prevalence of symptoms meeting criteria for irritable bowel syndrome in inflammatory bowel disease: systematic review and meta-analysis. Am. J. Gastroenterol., 2012, 107(10), 1474–1482.

  • 4

    Brandt, L. J., Chey, W. D., Foxx-Orenstein, A. E., et al., American College of Gastroenterology Task Force on Irritable Bowel Syndrome: An evidence-based position statement on the management of irritable bowel síndrome. Am. J. Gastroenterol., 2009, 104(Suppl. 1), S1–S35.

  • 5

    Soares, R. L.: Irritable bowel syndrome: a clinical review. World J. Gastroenterol., 2014, 20(34), 12144–12160.

  • 6

    Best, W. R., Becktel, J. M., Singleton, J. W., et al.: Development of a Crohn’s disease activity index. National Cooperative Crohn’s Disease Study. Gastroenterology, 1976, 70(3), 439–444.

  • 7

    Lahiff, C., Safaie, P., Awais, A., et al: The Crohn’s disease activity index (CDAI) is similarly elevated in patients with Crohn’s disease and in patients with irritable bowel syndrome. Aliment. Pharmacol. Ther., 2013, 37(8), 786–794.

  • 8

    Verissimo, R.: Quality of life in inflammatory bowel disease: psychometric evaluation of an IBDQ cross-culturally adapted version. J. Gastrointestin. Liver Dis., 2008, 17(4), 439–444.

  • 9

    Ashley, L., Smith, A. B., Keding, A., et al.: Psychometric evaluation of the revised Illness Perception Questionnaire (IPQ-R) in cancer patients: confirmatory factor analysis and Rasch analysis. J. Psychosom. Res., 2013, 75(6), 556–562.

  • 10

    Rees, G., Lamoureux, E. L., Xie, J., et al.: Using Rasch analysis to evaluate the validity of the diabetes-specific version of the Illness Perception Questionnaire-Revised. J. Health Psychol., 2013 Dec 24. [Epub ahead of print] http://hpq.sagepub.com/content/early/2013/12/23/1359105313511840.long

  • 11

    Morgan, K., Villiers-Tuthill, A., Barker, M., et al.: The contribution of illness perception to psychological distress in heart failure patients. BMC Psychol., 2014, 2(1), 50.

  • 12

    Kiss, E. C., Széll, K.: Evaluation of the association between disease presentation and quality of life in patients living with stoma. [A betegségreprezentáció és életminőség kapcsolatának vizsgálata sztómával élők körében.] Oriold és Társa Kiadó, Budapest, 2012. [Hungarian]

  • 13

    Whitehead, W. E., Drossman, D. A.: Validation of symptom-based diagnostic criteria for irritable bowel syndrome: a critical review. Am. J. Gastroenterol., 2010, 105(4), 814–820.

  • 14

    Seres, G., Kovács, Z., Kovács, A., et al.: Different associations of health related quality of life with pain, psychological distress and coping strategies in patients with irritable bowel syndrome and inflammatory bowel disorder. J Clin. Psychol. Med. Settings, 2008, 15(4), 287–295.

  • 15

    Spiegel, B. M., Gralnek, I. M., Bolus, R., et al.: Clinical determinants of health-related quality of life in patients with irritable bowel syndrome. Arch. Intern. Med., 2004, 164(16), 1773–1780.

  • 16

    Lembo, A., Ameen, V. Z., Drossman, D. A.: Irritable bowel syndrome: toward an understanding of severity. Clin. Gastroenterol. Hepatol., 2005, 3(8), 717–725.

  • 17

    Farbod, F., Farzaneh, N., Bijan, M. D., et al.: Psychological features in patients with and without irritable bowel syndrome: A case-control study using Symptom Checklist-90-Revised. Indian J. Psychiatry, 2015, 57(1), 68–72.

  • 18

    Choung, R. S., Locke, G. R. 3rd, Zinsmeister, A. R., et al.: Psychosocial distress and somatic symptoms in community subjects with irritable bowel syndrome: a psychological component is the rule. Am. J. Gastroenterol., 2009, 104(7), 1772–1779.

  • 19

    Langhorst, J., Elsenbruch, S., Koelzer, J., et al.: Noninvasive markers in the assessment of intestinal inflammation in inflammatory bowel diseases: performance of fecal lactoferrin, calprotectin, and PMN-elastase, CRP, and clinical indices. Am. J. Gastroenterol., 2008, 103(1), 162–169.

  • 20

    Gomollón, F., Gisbert, J. P.: Anaemia and inflammatory bowel disease. World J. Gastroenterol., 2009, 15(37), 4659–4665.

 

The author instructions are available in PDF.
Instructions for Authors in Hungarian HERE.

 

Mendeley citation style is available HERE.
  • Impact Factor (2019): 0.497
  • Scimago Journal Rank (2018): 0.176
  • SJR Hirsch-Index (2018): 20
  • SJR Quartile Score (2018): Q3 Medicine (miscellaneous)
  • Impact Factor (2018): 0.564
  • Scimago Journal Rank (2018): 0.193
  • SJR Hirsch-Index (2018): 18
  • SJR Quartile Score (2018): Q3 Medicine (miscellaneous)

Language: Hungarian

Founded in 1857
Publication: Weekly, one volume of 52 issues annually

Senior editors

Editor(s)-in-Chief: Papp Zoltán

Read the professional career of Papp Zoltán HERE.

 

Editorial Board

Click for the Editorial Board

Akadémiai Kiadó
Address: Prielle Kornélia u. 21-35. H-1117 Budapest, Hungary
Phone: (+36 1) 464 8235 ---- Fax: (+36 1) 464 8221
Email: orvosihetilap@akkrt.hu