Orvosi Hetilap
Volume/Issue:
Volume 156: Issue 25
Kamrai tachycardiák katéterablatiós kezelése
Authors:
Attila Mihálcz Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet, Budapest, Haller u. 29., 1096

Search for other papers by Attila Mihálcz in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
,
Tamás Szili-Török Erasmus MC, Rotterdam

Search for other papers by Tamás Szili-Török in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
, and
Kálmán Tóth Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Klinikai Központ, Pécs

Search for other papers by Kálmán Tóth in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
Pages:
995–1002
Online Publication Date:
Jun 2015
Publication Date:
01 Jun 2015
Article Category:
Review Article
DOI:
https://doi.org/10.1556/650.2015.30167
Keywords:
kamrai tachycardia; ablatio; elektrofiziológia; ventricular tachycardia; ablation; electrophysiology
Restricted access

Absztrakt

Az utóbbi két évtizedben a katéterablatiós technológia és az ablatiós stratégiák fejlődésével jelentős előrelépés történt a kamrai tachycardiák ablatiós kezelésében. Jelen összefoglaló közlemény célja a kamrai ritmuszavarok aktuális katéterablatiós kezelésének áttekintő ismertetése. A szerzők részletezik a katéterablatiós kezelés technikai alapjait, a kamrai tachycardiák ablatiós kezelésének javallatait és ellenjavallatait, a beavatkozás előtti és az azt követő vizsgálatokat. Ezt követően a kamrai tachycardiák csoportosításán keresztül az egyes típusok katéteres ablatiójának jellemzőit ismertetik. Ezzel párhuzamosan kitérnek az adott ritmuszavar kezelésével kapcsolatos eredményekre is. Összegzésképpen kiemelik, hogy a katéteres ablatio sikeresen alkalmazható eszközös beavatkozás a kamrai tachycardiák kezelésében. Megfelelő javallat esetén a kezelést lehetőleg minél korábban be kell iktatni a terápiás stratégiába. Orv. Hetil., 2015, 156(25), 995–1002.

  • 1

    Prystowsky, E. N., Padanilam, B. J., Joshi, S., et al.: Ventricular arrhythmias in the absence of structural heart disease. J. Am. Coll. Cardiol., 2012, 59(20), 1733–1744.

  • 2

    Jacobson, J. T., Weiner, J. B.: Management of ventricular tachycardia in patients with structural heart disease. Cardiovasc. Ther., 2010, 28(5), 255–263.

  • 3

    Harken, A. H., Horowitz, L. N., Josephson, M. E.: The surgical treatment of ventricular tachycardia. Ann. Thorac. Surg., 1980, 30(5), 499–508.

  • 4

    Hartzler, G. O.: Electrode catheter ablation of refractory focal ventricular tachycardia. J. Am. Coll. Cardiol., 1983, 2(6), 1107–1113.

  • 5

    Santangeli, P., Infusino, F., Sgueglia, G. A., et al.: Ventricular late potentials: a critical overview and current applications. J. Electrocardiol., 2008, 41(4), 318–324.

  • 6

    Avitall, B., Khan, M., Krum, D. J., et al.: Physics and engineering of transcatheter cardiac tissue ablation. J. Am. Coll. Cardiol., 1993, 22(3), 921–932.

  • 7

    Aliot, E. M., Stevenson, W. G., Almendral-Garrote, J. M., et al.: EHRA/HRS Expert Consensus on Catheter Ablation of Ventricular Arrhythmias: developed in a partnership with the European Heart Rhythm Association (EHRA), a Registered Branch of the European Society of Cardiology (ESC), and the Heart Rhythm Society (HRS); in collaboration with the American College of Cardiology (ACC) and the American Heart Association (AHA). Europace, 2009, 11(6), 771–817.

  • 8

    Pedersen, C. T., Kay, G. N., Kalman, J., et al.: EHRA/HRS/APHRS expert consensus on ventricular arrhythmias. Europace, 2014, 16(9), 1257–1283.

  • 9

    Prystowsky, E. N.: Primary and secondary prevention of sudden cardiac death: the role of the implantable cardioverter defibrillator. Rev. Cardiovasc. Med., 2001, 2(4), 197–205.

  • 10

    Moss, A. J., Greenberg, H., Case, R. B., et al.: Long-term clinical course of patients after termination of ventricular tachyarrhythmia by an implanted defibrillator. Circulation, 2004, 110(25), 3760–3765.

  • 11

    Bollmann, A., Husser, D., Cannom, D. S.: Antiarrhythmic drugs in patients with implantable cardioverter-defibrillators. Am. J. Cardiovasc. Drugs, 2005, 5(6), 371–378.

  • 12

    Stewenson, W. G.: Current treatment of ventricular arrhythmias: state of the art. Heart Rhythm, 2013, 10(12), 1919–1926.

  • 13

    Mihálcz, A., Tahin, T., Szili-Török, T.: Electroanatomical mapping systems in catheter ablation of cardiac arrhythmias. [Elektroanatómiai térképező rendszerek a ritmuszavarok katéterablatiós kezelésében.] Orv. Hetil., 2008, 149(25), 1155–1160. [Hungarian]

  • 14

    Tanner, H., Hindricks, G., Volkmer, M., et al.: Catheter ablation of recurrent scar-related ventricular tachycardia using electroanatomical mapping and irrigated ablation technology: results of the prospective multicenter Euro-VT-Study. J. Cardiovasc. Electrophysiol., 2010, 21(1), 47–53.

  • 15

    Akca, F., Önsesveren, I., Jordaens, L., et al.: Safety and efficacy of the remote magnetic navigation for ablation of ventricular tachycardias – a systematic review. J. Interv. Card. Electrophysiol., 2012, 34(1), 65–71.

  • 16

    Roguin, A., Schwitter, J., Vahlhaus, C., et al.: Magnetic resonance imaging in inviduals with cardiovascular implantable electronic devices. Europace, 2008, 10(3), 336–346.

  • 17

    Clayton, B., Roobottom, C., Morgan-Hughes, G.: Assessment of the myocardium with cardiac computed tomography. Eur. Heart J. Cardiovasc. Imaging, 2014, 15(6), 603–609.

  • 18

    Matsudaira, K., Nakagawa, H., Wittkampf, F. H., et al.: High incidence of thrombus formation without impedance rise during radiofrequency ablation using electrode temperature control. Pacing Clin. Electrophysiol., 2003, 26(5), 1227–1237.

  • 19

    Jacobson, J. T., Weiner, J. B.: Management of ventricular tachycardia in patients with structural heart disease. Cardiovasc. Ther., 2010, 28(5), 255–263.

  • 20

    Stevenson, W. G.: Ventricular scars and ventricular tachycardia. Trans. Am. Clin. Climatol. Assoc., 2009, 120, 403–412.

  • 21

    Kuck, K. H., Schaumann, A., Eckardt, L., et al.: Catheter ablation of stable ventricular tachycardia before defibrillator implantation in patients with coronary heart disease (VTACH): a multicentre randomised controlled trial. Lancet, 2010, 375(9708), 31–40.

  • 22

    Haqquani, H. M., Marchlinski, F. E.: Electrophysiologic substrate underlying postinfarction ventricular tachycardia: characterization and role in catheter ablation. Heart Rhythm, 2009, 6(8 Suppl.), S70–S76.

  • 23

    Campos, B., Jauregui, M. E., Marchlinski, F. E., et al.: Use of a novel fragmentation map to identify the substrate for ventricular tachycardia in postinfarction cardiomyopathy. Heart Rhythm, 2015, 12(1), 95–103.

  • 24

    Josephson, M. E.: Clinical cardiac electrophysiology: Techniques and interpretations. 4th ed. Lippincott Williams and Wilkins, Philadelphia, 2008.

  • 25

    Meyer, C., Martinek, M., Pürerfellner, H.: Katheterablation ventrikulärer Tachykardien. Austr. J. Cardiol., 2011, 18(3–4), 87–95.

  • 26

    Shimizu, W.: Arrhythmias originating from the right ventricular outflow tract: how to distinguish “malignant” from “benign”? Heart Rhythm, 2009, 6(10), 1507–1511.

  • 27

    Sinha, S., Calkins, H.: Idiopathic right ventricular outflow tract tachycardia: no longer idiopathic? J. Cardiovasc. Electrophysiol., 2006, 17(7), 776.

  • 28

    Tandri, H., Bluemke, D. A., Ferrari, V. A., et al.: Findings on magnetic resonance imaging of idiopathic right ventricular outflow tachycardia. Am. J. Cardiol., 2004, 94(11), 1441–1445.

  • 29

    Yamawake, N., Nishizaki, M., Hayashi, T., et al.: Autonomic and pharmacological responses of idiopathic ventricular tachycardia arising from the left ventricular outflow tract. J. Cardiovasc. Electrophysiol., 2007, 18(11), 1161–1166.

  • 30

    Yamada, T., Yoshida, N., Murakami, Y., et al.: Electrocardiographic characteristics of ventricular arrhythmias originating from the junction of the left and right coronary sinuses of Valsalva in the aorta: the activation pattern as a rationale for the electrocardiographic characteristics. Heart Rhythm, 2008, 5(2), 184–192.

  • 31

    Marcus, F. I., McKenna, W. J., Sherrill, D., et al.: Diagnosis of arrhythmogenic right ventricular cardiomyopathy/dysplasia: proposed modification of the task force criteria. Circulation, 2010, 121(13), 1533–1541.

  • 32

    Hutchinson, M. D., Garcia, F. C.: An organized approach to the localization, mapping, and ablation of outflow tract ventricular arrhythmias. J. Cardiovasc. Electrophysiol., 2013, 24(10), 1189–1197.

  • 33

    Bogun, F., Taj, M., Ting, M., et al.: Spatial resolution of pace mapping of idiopathic ventricular tachycardia/ectopy originating in the right ventricular outflow tract. Heart Rhythm, 2008, 5(3), 339–344.

  • 34

    Shimoike, E., Ueda, N., Maruyama, T., et al.: Radiofrequency catheter ablation of upper septal idiopathic left ventricular tachycardia exhibiting left bundle branch block morphology. J. Cardiovasc. Electrophysiol., 2000, 11(2), 203–207.

  • 35

    Littmann, L., Kempler, P., Rohla, M., et al.: Ventricular tachycardia treated with verapamil. [Verapamillal kezelt kamrai tachycardia.] Orv. Hetil., 1988, 129(5), 247–250. [Hungarian]

  • 36

    Arya, A., Haghjoo, M., Emkanjoo, Z., et al.: Comparison of presystolic Purkinje and late diastolic potentials for selection of ablation site in idiopathic verapamil sensitive left ventricular tachycardia. J. Interv. Card. Electrophysiol., 2004, 11(2), 135–141.

  • 37

    Metzner, A., Ouyang, F., Wissner, E., et al.: Monomorphic and polymorphic ventricular tachycardias arising from the His-Purkinje system: what do we know? Future Cardiol., 2011, 7(6), 835–846.

  • 38

    Haïssaguerre, M., Shah, D. C., Jaïs, P., et al.: Role of Purkinje conducting system in triggering of idiopathic ventricular fibrillation. Lancet, 2002, 359(9307), 677–678.

  • 39

    Gonzalez, R. P., Scheinman, M. M., Lesh, M. D., et al.: Clinical and electrophysiologic spectrum of fascicular tachycardias. Am. Heart J., 1994, 128(1), 147–156.

  • 40

    Tedrow, U., Stevenson, W. G.: Strategies for epicardial mapping and ablation of ventricular tachycardia. J. Cardiovasc. Electrophysiol., 2009, 20(6), 710–713.

  • 41

    Piers, S. R., de Riva Silva, M., M., Kapel, G. F., et al.: Endocardial or epicardial ventricular tachycardia in nonischemic cardiomyopathy? The role of 12-lead ECG criteria in clinical practice. Heart Rhythm, 2014, 11(6), 1031–1039.

  • 42

    Yamada, T.: Transthoracic epicardial catheter ablation: indications, techniques, and complications. Circ. J., 2013, 77(7), 1672–1680.

  • 43

    Bänsch, D., Oyang, F., Antz, M., et al.: Successful catheter ablation of electrical storm after myocardial infarction. Circulation, 2003, 108(24), 3011–3016.

  • Collapse
  • Expand
Cover Orvosi Hetilap
Orvosi Hetilap
Print ISSN:
0030-6002
Online ISSN:
1788-6120
Submit Your Manuscript

 

The author instructions are available in PDF.
Instructions for Authors in Hungarian  HERE
Mendeley citation style is available  HERE.

 

Főszerkesztő - Editor-in-Chief:
 
Zoltán PAPP (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Budapest)

Read the professional career of Zoltán PAPP HERE.

All scientific publications of Zoltán PAPP are collected in the Hungarian Scientific Bibliography.

Főszerkesztő-helyettesek - Assistant Editors-in-Chief: 

  • Erzsébet FEHÉR (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet)
  • Krisztina HAGYMÁSI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)

Főmunkatársak - Senior Editorial Specialists:

  • László KISS (a Debreceni Egyetem habilitált doktora)
  • Gabriella LENGYEL (ny. egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)
  • Alajos PÁR (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)

 A Szerkesztőbizottság tagjai – Members of the Editorial Board:

  • Péter ANDRÉKA (főigazgató, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • Géza ÁCS Jr. (egyetemi tanár Floridában)
  • Csaba BALÁZS (egyetemi tanár, Budai Endokrinközpont, Budapest)
  • Zoltán BENYÓ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Transzlációs Medicina Intézet, Budapest)
  • Dániel BERECZKI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Neurológiai Klinika, Budapest)
  • Anna BLÁZOVICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Farmakognóziai Intézet, Budapest)
  • Lajos BOGÁR (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, Klinikai Központ, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet, Pécs)
  • Katalin DARVAS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika, továbbá Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Budapest)
  • Elek DINYA (professor emeritus, biostatisztikus, Semmelweis Egyetem, Budapest)
  • Attila DOBOZY (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Bőrgyógyászati Klinika, Szeged)
  • Levente EMŐDY (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Mikrobióligiai Intézet, Pécs)
  • András FALUS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet, Budapest)
  • Béla FÜLESDI (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Debrecen)
  • István GERA (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Fogorvostudományi Kar, Parodontológiai Klinika, Budapest)
  • Beáta GASZTONYI (egyetemi magántanár, kórházi főorvos, Zala Megyei Kórház, Belgyógyászat, Zalaegerszeg)
  • Béla GÖMÖR (professor emeritus, Budai Irgalmasrendi Kórház, Reumatológiai Osztály, Budapest)
  • János HANKISS (professor emeritus, Markusovszky Lajos Oktató Kórház, Belgyógyászati Osztály, Szombathely)
  • Katalin HEGEDŰS (habilitált egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Általános Orvosi Kar, Magatartástudományi Intézet, Budapest)
  • Andor HIRSCHBERG (c. egyetemi tanár, Észak-budai Szent János Centrumkórház, Fül-, Orr-, Gége-, Fej-Nyak és Szájsebészeti Osztály, Budapest)
  • Örs Péter HORVÁTH (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Sebészeti Klinika, Pécs)
  • Béla HUNYADY (egyetemi tanár, Somogy Megyei Kaposi Mór Kórház, Belgyógyászat, Kaposvár)
  • Péter IGAZ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • Ferenc JAKAB (c. egyetemi tanár, Uzsoki Utcai Kórház, Sebészet, Budapest)
  • Zoltán JANKA (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar és Klinikai Központ, Pszichiátriai Klinika, Szeged)
  • András JÁNOSI (c. egyetemi tanár, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • György JERMENDY (egyetemi tanár, Bajcsy-Zsilinszky Kórház, Belgyógyászat, Budapest)
  • László KALABAY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Családorvosi Tanszék, Budapest)
  • Anita KAMONDI (egyetemi tanár, Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet, Neurológiai Osztály, Budapest)
  • János KAPPELMAYER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Debrecen)
  • Éva KELLER (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • András KISS (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, II. Patológiai Intézet, Budapest)
  • Lajos KULLMANN (ny. egyetemi tanár, Országos Rehabilitációs Intézet, Budapest)
  • Emese MEZŐSI (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika, Pécs)
  • László MÓDIS (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Szemészeti Tanszék, Debrecen)
  • Györgyi MŰZES (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Bálint NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Humángenetikai Tanszék, Debrecen)
  • Endre NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Belgyógyászati Intézet, Debrecen) 
  • Péter NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, I. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet, Budapest)
  • Viktor NAGY (főorvos, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Zoltán Zsolt NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György PARAGH (professor emeritus, Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Belgyógyászati Intézet, Debrecen)
  • Attila PATÓCS (tudományos főmunkatárs, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Edit PAULIK (intézetvezető egyetemi tanár, Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar, Népegészségtani Intézet, Szeged)
  • Gabriella PÁR (egyetemi docens, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)
  • György PFLIEGLER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Ritka Betegségek Tanszéke, Debrecen)
  • István RÁCZ (egyetemi tanár, főorvos, Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Belgyógyászat, Győr)
  • Bernadette ROJKOVICH (osztályvezető főorvos, Betegápoló Irgalmasrend Budai Irgalmasrendi Kórház, Budapest)
  • Imre ROMICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Urológiai Klinika, Budapest)
  • László Jr. ROMICS (Angliában dolgozik)
  • Ferenc ROZGONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • Imre RURIK (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék, Debrecen)
  • Péter SCHMIDT (házi gyermekorvos, Győr)
  • Gábor SIMONYI (vezető főorvos, Szent Imre Kórház, Anyagcsere Központ, Budapest)
  • Gábor Márk SOMFAI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • Anikó SOMOGYI (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Péter SÓTONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • Péter Jr. SÓTONYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Városmajori Szív- és Érsebészeti Klinika, Budapest)
  • Ildikó SÜVEGES (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György SZABÓ (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Arc-Állcsont-Szájsebészeti és Fogászati Klinika, Budapest)
  • György SZEIFERT (egyetemi magántanár, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Idegsebészeti Tanszék, Budapest)
  • Miklós SZENDRŐI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Ortopédiai Klinika, Budapest)
  • Miklós TÓTH (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • László TRINGER (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, Budapest)
  • Tivadar TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, I. Gyermekgyógyászati Klinika, Budapest)
  • Zsolt TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Lívia VASAS (ny. könyvtárigazgató, Semmelweis Egyetem, Központi Könyvtár, Budapest)
  • Barna VÁSÁRHELYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • László VÉCSEI (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Neurológiai Klinika, Szeged)
  • Gábor WINKLER (egyetemi tanár, Szent János Kórház, Belgyógyászati Osztály, Budapest)

Nemzetközi szerkesztőbizottság - International Editorial Board:

  • Elnök/President Péter SÓTONYI (Budapest)
  • Ernest ADEGHATE (Al Ain)
  • Ferenc ANTONI (Edinburgh)
  • Maciej BANACH (Łódź)
  • Klára BERENCSI (Rosemont)
  • Angelo BIGNAMINI (Milano)
  • Anupam BISHAYEE (Signal Hill)
  • Hubert E. BLUM (Freiburg)
  • G. László BOROS (Los Angeles)
  • Frank A. CHERVENAK (New York)
  • József DÉZSY (Wien)
  • Peter ECKL (Salzburg)
  • Péter FERENCI (Wien)
  • Madelaine HAHN (Erlangen)
  • S. Tamás ILLÉS (Bruxelles)
  • Michael KIDD (Toronto)
  • Andrzej KOKOSZKA (Warsaw)
  • Márta KORBONITS (London)
  • Asim KURJAK (Zagreb)
  • Manfred MAIER (Wien)
  • Lajos OKOLICSÁNYI (Padova)
  • Amado Salvador PENA (Amsterdam)
  • Guliano RAMADORI (Goettingen)
  • Olivér RÁCZ (Košice)
  • Roberto ROMERO (Detroit)
  • Rainer SCHÖFL (Linz)
  • Zvi VERED (Tel Aviv)
  • Josef VESELY (Olomouc)
  • Ákos ZAHÁR (Hamburg)

Akadémiai Kiadó Zrt. 1117 Budapest
Budafoki út 187-189.
A épület, III. emelet
Phone: (+36 1) 464 8235
Email: orvosihetilap@akademiai.hu

  • Web of Science SCIE
  • Scopus
  • Medline
  • CABELLS Journalytics

2023  
Web of Science  
Journal Impact Factor 0.8
Rank by Impact Factor Q3 (Medicine, General & Internal)
Journal Citation Indicator 0.2
Scopus  
CiteScore 1.2
CiteScore rank Q3 (General Medicine)
SNIP 0.343
Scimago  
SJR index 0.214
SJR Q rank Q4

Orvosi Hetilap
Publication Model Hybrid
Submission Fee none
Article Processing Charge 900 EUR/article
Printed Color Illustrations 20 EUR (or 5000 HUF) + VAT / piece
Regional discounts on country of the funding agency World Bank Lower-middle-income economies: 50%
World Bank Low-income economies: 100%
Further Discounts Editorial Board / Advisory Board members: 50%
Corresponding authors, affiliated to an EISZ member institution subscribing to the journal package of Akadémiai Kiadó: 100%
Subscription fee 2025 Online subsscription: 962 EUR / 1157 USD
Print + online subscription: 1092 EUR / 1352 USD
Subscription Information Online subscribers are entitled access to all back issues published by Akadémiai Kiadó for each title for the duration of the subscription, as well as Online First content for the subscribed content.
Purchase per Title Individual articles are sold on the displayed price.

Orvosi Hetilap
Language Hungarian
Size A4
Year of
Foundation		 1857
Volumes
per Year		 1
Issues
per Year		 52
Founder Markusovszky Lajos Alapítvány -- Lajos Markusovszky Foundation
Founder's
Address		 H-1088 Budapest, Szentkriályi u. 46.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address		 H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher		 Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 0030-6002 (Print)
ISSN 1788-6120 (Online)

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Apr 2024 9 0 0
May 2024 23 0 0
Jun 2024 15 0 0
Jul 2024 22 0 0
Aug 2024 18 0 1
Sep 2024 4 0 0
Oct 2024 0 0 0