View More View Less
  • 1 Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet, Budapest, Haller u. 29., 1096
  • | 2 Erasmus MC, Rotterdam
  • | 3 Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Klinikai Központ, Pécs
Restricted access

Absztrakt

Az utóbbi két évtizedben a katéterablatiós technológia és az ablatiós stratégiák fejlődésével jelentős előrelépés történt a kamrai tachycardiák ablatiós kezelésében. Jelen összefoglaló közlemény célja a kamrai ritmuszavarok aktuális katéterablatiós kezelésének áttekintő ismertetése. A szerzők részletezik a katéterablatiós kezelés technikai alapjait, a kamrai tachycardiák ablatiós kezelésének javallatait és ellenjavallatait, a beavatkozás előtti és az azt követő vizsgálatokat. Ezt követően a kamrai tachycardiák csoportosításán keresztül az egyes típusok katéteres ablatiójának jellemzőit ismertetik. Ezzel párhuzamosan kitérnek az adott ritmuszavar kezelésével kapcsolatos eredményekre is. Összegzésképpen kiemelik, hogy a katéteres ablatio sikeresen alkalmazható eszközös beavatkozás a kamrai tachycardiák kezelésében. Megfelelő javallat esetén a kezelést lehetőleg minél korábban be kell iktatni a terápiás stratégiába. Orv. Hetil., 2015, 156(25), 995–1002.

  • 1

    Prystowsky, E. N., Padanilam, B. J., Joshi, S., et al.: Ventricular arrhythmias in the absence of structural heart disease. J. Am. Coll. Cardiol., 2012, 59(20), 1733–1744.

  • 2

    Jacobson, J. T., Weiner, J. B.: Management of ventricular tachycardia in patients with structural heart disease. Cardiovasc. Ther., 2010, 28(5), 255–263.

  • 3

    Harken, A. H., Horowitz, L. N., Josephson, M. E.: The surgical treatment of ventricular tachycardia. Ann. Thorac. Surg., 1980, 30(5), 499–508.

  • 4

    Hartzler, G. O.: Electrode catheter ablation of refractory focal ventricular tachycardia. J. Am. Coll. Cardiol., 1983, 2(6), 1107–1113.

  • 5

    Santangeli, P., Infusino, F., Sgueglia, G. A., et al.: Ventricular late potentials: a critical overview and current applications. J. Electrocardiol., 2008, 41(4), 318–324.

  • 6

    Avitall, B., Khan, M., Krum, D. J., et al.: Physics and engineering of transcatheter cardiac tissue ablation. J. Am. Coll. Cardiol., 1993, 22(3), 921–932.

  • 7

    Aliot, E. M., Stevenson, W. G., Almendral-Garrote, J. M., et al.: EHRA/HRS Expert Consensus on Catheter Ablation of Ventricular Arrhythmias: developed in a partnership with the European Heart Rhythm Association (EHRA), a Registered Branch of the European Society of Cardiology (ESC), and the Heart Rhythm Society (HRS); in collaboration with the American College of Cardiology (ACC) and the American Heart Association (AHA). Europace, 2009, 11(6), 771–817.

  • 8

    Pedersen, C. T., Kay, G. N., Kalman, J., et al.: EHRA/HRS/APHRS expert consensus on ventricular arrhythmias. Europace, 2014, 16(9), 1257–1283.

  • 9

    Prystowsky, E. N.: Primary and secondary prevention of sudden cardiac death: the role of the implantable cardioverter defibrillator. Rev. Cardiovasc. Med., 2001, 2(4), 197–205.

  • 10

    Moss, A. J., Greenberg, H., Case, R. B., et al.: Long-term clinical course of patients after termination of ventricular tachyarrhythmia by an implanted defibrillator. Circulation, 2004, 110(25), 3760–3765.

  • 11

    Bollmann, A., Husser, D., Cannom, D. S.: Antiarrhythmic drugs in patients with implantable cardioverter-defibrillators. Am. J. Cardiovasc. Drugs, 2005, 5(6), 371–378.

  • 12

    Stewenson, W. G.: Current treatment of ventricular arrhythmias: state of the art. Heart Rhythm, 2013, 10(12), 1919–1926.

  • 13

    Mihálcz, A., Tahin, T., Szili-Török, T.: Electroanatomical mapping systems in catheter ablation of cardiac arrhythmias. [Elektroanatómiai térképező rendszerek a ritmuszavarok katéterablatiós kezelésében.] Orv. Hetil., 2008, 149(25), 1155–1160. [Hungarian]

  • 14

    Tanner, H., Hindricks, G., Volkmer, M., et al.: Catheter ablation of recurrent scar-related ventricular tachycardia using electroanatomical mapping and irrigated ablation technology: results of the prospective multicenter Euro-VT-Study. J. Cardiovasc. Electrophysiol., 2010, 21(1), 47–53.

  • 15

    Akca, F., Önsesveren, I., Jordaens, L., et al.: Safety and efficacy of the remote magnetic navigation for ablation of ventricular tachycardias – a systematic review. J. Interv. Card. Electrophysiol., 2012, 34(1), 65–71.

  • 16

    Roguin, A., Schwitter, J., Vahlhaus, C., et al.: Magnetic resonance imaging in inviduals with cardiovascular implantable electronic devices. Europace, 2008, 10(3), 336–346.

  • 17

    Clayton, B., Roobottom, C., Morgan-Hughes, G.: Assessment of the myocardium with cardiac computed tomography. Eur. Heart J. Cardiovasc. Imaging, 2014, 15(6), 603–609.

  • 18

    Matsudaira, K., Nakagawa, H., Wittkampf, F. H., et al.: High incidence of thrombus formation without impedance rise during radiofrequency ablation using electrode temperature control. Pacing Clin. Electrophysiol., 2003, 26(5), 1227–1237.

  • 19

    Jacobson, J. T., Weiner, J. B.: Management of ventricular tachycardia in patients with structural heart disease. Cardiovasc. Ther., 2010, 28(5), 255–263.

  • 20

    Stevenson, W. G.: Ventricular scars and ventricular tachycardia. Trans. Am. Clin. Climatol. Assoc., 2009, 120, 403–412.

  • 21

    Kuck, K. H., Schaumann, A., Eckardt, L., et al.: Catheter ablation of stable ventricular tachycardia before defibrillator implantation in patients with coronary heart disease (VTACH): a multicentre randomised controlled trial. Lancet, 2010, 375(9708), 31–40.

  • 22

    Haqquani, H. M., Marchlinski, F. E.: Electrophysiologic substrate underlying postinfarction ventricular tachycardia: characterization and role in catheter ablation. Heart Rhythm, 2009, 6(8 Suppl.), S70–S76.

  • 23

    Campos, B., Jauregui, M. E., Marchlinski, F. E., et al.: Use of a novel fragmentation map to identify the substrate for ventricular tachycardia in postinfarction cardiomyopathy. Heart Rhythm, 2015, 12(1), 95–103.

  • 24

    Josephson, M. E.: Clinical cardiac electrophysiology: Techniques and interpretations. 4th ed. Lippincott Williams and Wilkins, Philadelphia, 2008.

  • 25

    Meyer, C., Martinek, M., Pürerfellner, H.: Katheterablation ventrikulärer Tachykardien. Austr. J. Cardiol., 2011, 18(3–4), 87–95.

  • 26

    Shimizu, W.: Arrhythmias originating from the right ventricular outflow tract: how to distinguish “malignant” from “benign”? Heart Rhythm, 2009, 6(10), 1507–1511.

  • 27

    Sinha, S., Calkins, H.: Idiopathic right ventricular outflow tract tachycardia: no longer idiopathic? J. Cardiovasc. Electrophysiol., 2006, 17(7), 776.

  • 28

    Tandri, H., Bluemke, D. A., Ferrari, V. A., et al.: Findings on magnetic resonance imaging of idiopathic right ventricular outflow tachycardia. Am. J. Cardiol., 2004, 94(11), 1441–1445.

  • 29

    Yamawake, N., Nishizaki, M., Hayashi, T., et al.: Autonomic and pharmacological responses of idiopathic ventricular tachycardia arising from the left ventricular outflow tract. J. Cardiovasc. Electrophysiol., 2007, 18(11), 1161–1166.

  • 30

    Yamada, T., Yoshida, N., Murakami, Y., et al.: Electrocardiographic characteristics of ventricular arrhythmias originating from the junction of the left and right coronary sinuses of Valsalva in the aorta: the activation pattern as a rationale for the electrocardiographic characteristics. Heart Rhythm, 2008, 5(2), 184–192.

  • 31

    Marcus, F. I., McKenna, W. J., Sherrill, D., et al.: Diagnosis of arrhythmogenic right ventricular cardiomyopathy/dysplasia: proposed modification of the task force criteria. Circulation, 2010, 121(13), 1533–1541.

  • 32

    Hutchinson, M. D., Garcia, F. C.: An organized approach to the localization, mapping, and ablation of outflow tract ventricular arrhythmias. J. Cardiovasc. Electrophysiol., 2013, 24(10), 1189–1197.

  • 33

    Bogun, F., Taj, M., Ting, M., et al.: Spatial resolution of pace mapping of idiopathic ventricular tachycardia/ectopy originating in the right ventricular outflow tract. Heart Rhythm, 2008, 5(3), 339–344.

  • 34

    Shimoike, E., Ueda, N., Maruyama, T., et al.: Radiofrequency catheter ablation of upper septal idiopathic left ventricular tachycardia exhibiting left bundle branch block morphology. J. Cardiovasc. Electrophysiol., 2000, 11(2), 203–207.

  • 35

    Littmann, L., Kempler, P., Rohla, M., et al.: Ventricular tachycardia treated with verapamil. [Verapamillal kezelt kamrai tachycardia.] Orv. Hetil., 1988, 129(5), 247–250. [Hungarian]

  • 36

    Arya, A., Haghjoo, M., Emkanjoo, Z., et al.: Comparison of presystolic Purkinje and late diastolic potentials for selection of ablation site in idiopathic verapamil sensitive left ventricular tachycardia. J. Interv. Card. Electrophysiol., 2004, 11(2), 135–141.

  • 37

    Metzner, A., Ouyang, F., Wissner, E., et al.: Monomorphic and polymorphic ventricular tachycardias arising from the His-Purkinje system: what do we know? Future Cardiol., 2011, 7(6), 835–846.

  • 38

    Haïssaguerre, M., Shah, D. C., Jaïs, P., et al.: Role of Purkinje conducting system in triggering of idiopathic ventricular fibrillation. Lancet, 2002, 359(9307), 677–678.

  • 39

    Gonzalez, R. P., Scheinman, M. M., Lesh, M. D., et al.: Clinical and electrophysiologic spectrum of fascicular tachycardias. Am. Heart J., 1994, 128(1), 147–156.

  • 40

    Tedrow, U., Stevenson, W. G.: Strategies for epicardial mapping and ablation of ventricular tachycardia. J. Cardiovasc. Electrophysiol., 2009, 20(6), 710–713.

  • 41

    Piers, S. R., de Riva Silva, M., M., Kapel, G. F., et al.: Endocardial or epicardial ventricular tachycardia in nonischemic cardiomyopathy? The role of 12-lead ECG criteria in clinical practice. Heart Rhythm, 2014, 11(6), 1031–1039.

  • 42

    Yamada, T.: Transthoracic epicardial catheter ablation: indications, techniques, and complications. Circ. J., 2013, 77(7), 1672–1680.

  • 43

    Bänsch, D., Oyang, F., Antz, M., et al.: Successful catheter ablation of electrical storm after myocardial infarction. Circulation, 2003, 108(24), 3011–3016.

The author instructions are available in PDF.
Instructions for Authors in Hungarian HERE.
Mendeley citation style is available HERE.

Főszerkesztő - Editor-in-Chief:
 
Zoltán PAPP (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Budapest)

Read the professional career of Zoltán PAPP HERE.

All scientific publications of Zoltán PAPP are collected in the Hungarian Scientific Bibliography.

Főszerkesztő-helyettesek - Assistant Editors-in-Chief: 

  • Erzsébet FEHÉR (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet)
  • Krisztina HAGYMÁSI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)

Főmunkatársak - Senior Editorial Specialists:

  • László KISS (a Debreceni Egyetem habilitált doktora)
  • Gabriella LENGYEL (ny. egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)
  • Alajos PÁR (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)

 A Szerkesztőbizottság tagjai – Members of the Editorial Board:

  • Péter ANDRÉKA (főigazgató, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • Géza ÁCS Jr. (egyetemi tanár Floridában)
  • Csaba BALÁZS (egyetemi tanár, Budai Endokrinközpont, Budapest)
  • Péter BENCSIK (volt folyóirat-kiadás vezető, Akadémiai Kiadó, Budapest)
  • Zoltán BENYÓ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Transzlációs Medicina Intézet, Budapest)
  • Dániel BERECZKI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Neurológiai Klinika, Budapest)
  • Anna BLÁZOVICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Farmakognóziai Intézet, Budapest)
  • Elek DINYA (professor emeritus, biostatisztikus, Semmelweis Egyetem, Budapest)
  • Attila DOBOZY (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Bőrgyógyászati Klinika, Szeged)
  • András FALUS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet, Budapest)
  • Csaba FARSANG (egyetemi tanár, Szent Imre Oktató Kórház, Belgyógyászati Osztály, Budapest)
  • János FAZAKAS (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Transzplantációs és Sebészeti Klinika, Budapest)
  • Béla FÜLESDI (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Debrecen)
  • Beáta GASZTONYI (egyetemi magántanár, kórházi főorvos, Zala Megyei Kórház, Belgyógyászat, Zalaegerszeg)
  • István GERGELY (egyetemi docens, Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, Románia)
  • Judit GERVAIN (osztályvezető főorvos, Fejér Megyei Szent György Kórház, Belgyógyászat, Székesfehérvár)
  • Béla GÖMÖR (professor emeritus, Budai Irgalmasrendi Kórház, Reumatológiai Osztály, Budapest)
  • László GULÁCSI (egyetemi tanár, Óbudai Egyetem, Egészségügyi Közgazdaságtan Tanszék, Budapest)
  • János HANKISS (professor emeritus, Markusovszky Lajos Oktató Kórház, Belgyógyászati Osztály, Szombathely)
  • Örs Péter HORVÁTH (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Sebészeti Klinika, Pécs)
  • Béla HUNYADY (egyetemi tanár, Somogy Megyei Kaposi Mór Kórház, Belgyógyászat, Kaposvár)
  • Péter IGAZ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • Ferenc JAKAB (c. egyetemi tanár, Uzsoki Utcai Kórház, Sebészet, Budapest)
  • András JÁNOSI (c. egyetemi tanár, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • György JERMENDY (egyetemi tanár, Bajcsy-Zsilinszky Kórház, Belgyógyászat, Budapest)
  • László KALABAY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Családorvosi Tanszék, Budapest)
  • János KAPPELMAYER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Debrecen)
  • Éva KELLER (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • Mátyás KELTAI (ny. egyetemi docens, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • András KISS (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, II. Patológiai Intézet, Budapest)
  • László KÓBORI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Transzplantációs és Sebészeti Klinika, Budapest)
  • Lajos KULLMANN (ny. egyetemi tanár, Országos Rehabilitációs Intézet, Budapest)
  • Emese MEZŐSI (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika, Pécs)
  • József MOLNÁR (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Mikrobiológiai és Immunológiai Intézet, Szeged)
  • Péter MOLNÁR (professor emeritus, Debreceni Egyetem, Magatartástudományi Intézet, Debrecen)
  • Györgyi MŰZES (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Bálint NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Humángenetikai Tanszék, Debrecen)
  • Endre NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Belgyógyászati Intézet, Debrecen) 
  • Péter NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, I. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet, Budapest)
  • Viktor NAGY (főorvos, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Zoltán Zsolt NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • Balázs NEMES (egyetemi docens, Debreceni Egyetem, Transzplantációs Tanszék, Debrecen)
  • Attila PATÓCS (tudományos főmunkatárs, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Gabriella PÁR (egyetemi docens, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)
  • György PFLIEGLER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Ritka Betegségek Tanszéke, Debrecen)
  • István RÁCZ (egyetemi tanár, főorvos, Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Belgyógyászat, Győr)
  • Imre ROMICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Urológiai Klinika, Budapest)
  • László Jr. ROMICS (Angliában dolgozik) 
  • Imre RURIK (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék, Debrecen)
  • Zsuzsa SCHAFF (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, II. Patológiai Intézet, Budapest)
  • Péter SCHMIDT (házi gyermekorvos, Győr)
  • Kornél SIMON (ny. osztályvezető főorvos, Siófoki Kórház, Belgyógyászat, Siófok)
  • Gábor SIMONYI (vezető főorvos, Szent Imre Kórház, Anyagcsere Központ, Budapest)
  • Gábor Márk SOMFAI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • Anikó SOMOGYI (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Péter SÓTONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • Péter Jr. SÓTONYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Városmajori Szív- és Érsebészeti Klinika, Budapest)
  • Ildikó SÜVEGES (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György SZABÓ (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Arc-Állcsont-Szájsebészeti és Fogászati Klinika, Budapest)
  • Ferenc SZALAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • Miklós SZENDRŐI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Ortopédiai Klinika, Budapest)
  • István SZILVÁSI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Miklós TÓTH (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • László TRINGER (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, Budapest)
  • Tivadar TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, I. Gyermekgyógyászati Klinika, Budapest)
  • Zsolt TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Lívia VASAS (ny. könyvtárigazgató, Semmelweis Egyetem, Központi Könyvtár, Budapest)
  • Barna VÁSÁRHELYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • László VÉCSEI (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Neurológiai Klinika, Szeged)
  • Gábor WINKLER (egyetemi tanár, Szent János Kórház, Belgyógyászati Osztály, Budapest)

Nemzetközi szerkesztőbizottság - International Editorial Board:

  • Elnök/President Péter SÓTONYI (Budapest)
  • Ernest ADEGHATE (Al Ain)
  • Ferenc ANTONI (Edinburgh)
  • Maciej BANACH (Łódź)
  • Klára BERENCSI (Rosemont)
  • Angelo BIGNAMINI (Milano)
  • Anupam BISHAYEE (Signal Hill)
  • Hubert E. BLUM (Freiburg)
  • G. László BOROS (Los Angeles)
  • Frank A. CHERVENAK (New York)
  • Meinhard CLASSEN (München)
  • József DÉZSY (Wien)
  • Peter ECKL (Salzburg)
  • Péter FERENCI (Wien)
  • Madelaine HAHN (Erlangen)
  • S. Tamás ILLÉS (Bruxelles)
  • Michael KIDD (Toronto)
  • Andrzej KOKOSZKA (Warsaw)
  • Márta KORBONITS (London)
  • Asim KURJAK (Zagreb)
  • Manfred MAIER (Wien)
  • Neil MCINTYRE (London)
  • Lajos OKOLICSÁNYI (Padova)
  • Amado Salvador PENA (Amsterdam)
  • Guliano RAMADORI (Goettingen)
  • Olivér RÁCZ (Košice)
  • Roberto ROMERO (Detroit)
  • Rainer SCHÖFL (Linz)
  • Zvi VERED (Tel Aviv)
  • Josef VESELY (Olomouc)
  • Ákos ZAHÁR (Hamburg)

Akadémiai Kiadó Zrt. 1117 Budapest
Budafoki út 187-189.
A épület, III. emelet
Phone: (+36 1) 464 8235
Email: orvosihetilap@akademiai.hu

2020  
Total Cites 1277
WoS
Journal
Impact Factor
0,540
Rank by Medicine, General & Internal 155/169 (Q4)
Impact Factor  
Impact Factor 0,310
without
Journal Self Cites
5 Year 0,461
Impact Factor
Journal  0,17
Citation Indicator  
Rank by Journal  Medicine, General & Internal 203/313 (Q4)
Citation Indicator   
Citable 261
Items
Total 229
Articles
Total 32
Reviews
Scimago 21
H-index
Scimago 0,176
Journal Rank
Scimago Medicine (miscellaneous) Q4
Quartile Score  
Scopus 921/1187=0,8
Scite Score  
Scopus General Medicine 494/793 (Q3)
Scite Score Rank  
Scopus 0,283
SNIP  
Days from  28
sumbission  
to acceptance  
Days from  114
acceptance  
to publication  
Acceptance 72%
Rate

2019  
Total Cites
WoS
1 085
Impact Factor 0,497
Impact Factor
without
Journal Self Cites
0,212
5 Year
Impact Factor
0,396
Immediacy
Index
0,126
Citable
Items
247
Total
Articles
176
Total
Reviews
71
Cited
Half-Life
6,1
Citing
Half-Life
7,3
Eigenfactor
Score
0,00071
Article Influence
Score
0,045
% Articles
in
Citable Items
71,26
Normalized
Eigenfactor
0,08759
Average
IF
Percentile
10,606
Scimago
H-index
20
Scimago
Journal Rank
0,176
Scopus
Scite Score
864/1178=0,4
Scopus
Scite Score Rank
General Medicine 267/529 (Q3)
Scopus
SNIP
0,254
Acceptance
Rate
73%

 

Orvosi Hetilap
Publication Model Hybrid
Submission Fee none
Article Processing Charge 900 EUR/article
Printed Color Illustrations 20 EUR (or 5000 HUF) + VAT / piece
Regional discounts on country of the funding agency World Bank Lower-middle-income economies: 50%
World Bank Low-income economies: 100%
Further Discounts Editorial Board / Advisory Board members: 50%
Corresponding authors, affiliated to an EISZ member institution subscribing to the journal package of Akadémiai Kiadó: 100%
Subscription fee 2021 Online subsscription: 844 EUR / 1124 USD
Print + online subscription: 956 EUR / 1326 USD
Subscription fee 2022 Online subsscription: 858 EUR / 1157 USD
Print + online subscription: 975 EUR / 1352 USD
Subscription Information Online subscribers are entitled access to all back issues published by Akadémiai Kiadó for each title for the duration of the subscription, as well as Online First content for the subscribed content.
Purchase per Title Individual articles are sold on the displayed price.

Orvosi Hetilap
Language Hungarian
Size A4
Year of
Foundation
1857
Publication
Programme
2021 Volume 162
Volumes
per Year
1
Issues
per Year
52
Founder Markusovszky Lajos Alapítvány -- Lajos Markusovszky Foundation
Founder's
Address
H-1088 Budapest, Szentkriályi u. 46.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address
H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher
Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 0030-6002 (Print)
ISSN 1788-6120 (Online)

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Apr 2021 8 0 0
May 2021 0 0 0
Jun 2021 8 0 0
Jul 2021 9 0 0
Aug 2021 4 0 0
Sep 2021 4 0 0
Oct 2021 0 0 0