View More View Less
  • 1 Szigetvári Kórház Neurológiai Osztály Szigetvár
  • 2 Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar Neurológiai Klinika Pécs
Restricted access

Purchase article

USD  $25.00

1 year subscription (Individual Only)

USD  $1,070.00

A migrén kezelési stratégiája a fejfájás gyakoriságától és súlyosságától, továbbá az egyidejűleg fennálló egyéb betegségektől függ. Számos gyógyszert hoztak forgalomba kimondottan a migrén kezelésére, azonban primeren más betegség kezelésére alkalmas szer is hasznos lehet. A szerzők irodalmi kutatáson alapuló munkájának célja a vérnyomáscsökkentő szerek (béta-blokkoló, kalciumcsatorna-blokkoló, angiotenzinkonvertálóenzim-gátló, angiotenzinreceptor-blokkoló és egyéb szerek) migrénprofilaxisban való szerepének és a kedvező hatást alátámasztó bizonyítékok áttekintése. Vizsgálták továbbá e szerek egyéb hatásait (cardiovascularis hatás, béta-blokkolók szívbetegség hiányában való adásának potenciálisan hátrányos hatásai, esetleges extrapyramidalis mellékhatások kalciumcsatorna-blokkolók alkalmazásakor, angiotenzinkonvertálóenzim-gátló és angiotenzinreceptor-blokkoló szerek egyéb additív hatásai). A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján strukturális szívbetegség hiányában migrén és hypertonia együttes fennállása esetén angiotenzinkonvertálóenzim-gátló (elsősorban lisinopril) vagy angiotenzinreceptor-blokkoló (elsősorban candesartan) kezelés ajánlott, szívbetegség esetén javasolt csak béta-blokkoló hosszú távú adása. Orv. Hetil., 2015, 156(5), 179–185.

  • www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0019_2A.../N_III_2_3.pdf

  • College of Neurology: Guideline for the classification, epidemiology, examination and treatment of primary headache syndromes (including criteria of headache centres) [Neurológiai Szakmai Kollégium: Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja: Az elsődleges fejfájások klasszifikációjáról, a migrén epidemiológiájáról, a fejfájásban szenvedő betegek kivizsgálási stratégiájáról és az elsődleges fejfájások kezeléséről (és a fejfájás centrumok kritériumairól).] Hivatalos Értesítő, 2010, 13(30), 6431– 6466. [Hungarian]

  • Jackson, J. L., Shimeall, W., Sessums, L., et al.: Tricyclic antidepressants and headaches: systematic review and meta-analysis. BMJ, 2010, 341, c5222.

  • Headache Classification Committee of the International Headache Society (IHS): The International Classification of Headache Disorders, 3rd edition (beta version). Cephalalgia, 2013, 33(9), 629– 808.

  • College of Internal Medicine and Hungarian Society of Hypertension: Guideline of the Ministry of Health: Treatment of hypertension. [A Belgyógyászati Szakmai Kollégium és a Magyar Hypertonia Társaság: Az Egészségügyi Minisztérium szakmai irányelve: A hypertoniabetegség kezelése.] Egészségügyi Közlöny, 2008, 58(3), 1–81. [Hungarian]

  • Feher, A., Pusch, G., Koltai, K., et al.: Statintherapy in the primary and the secondary prevention of ischaemic cerebrovascular diseases. Int. J. Cardiol., 2011, 148(2), 131–138.

  • Casucci, G., Villani, V., Frediani, F.: Central mechanism of action of antimigraine prophylactic drugs. Neurol Sci., 2008, 29(Suppl 1), S123–S126.

  • Pringsheim, T., Davenport, W., Mackie, G., et al.: Canadian Headache Society guideline for migraine prophylaxis. Can. J. Neurol. Sci., 2012, 39(Suppl. 2), S1–S59.

  • Silberstein, S. D., Holland, S., Freitag, F., et al.: Evidence-based guideline update: Pharmacologic treatment for episodic migraine prevention in adults. Report of the Quality Standards Subcommittee of the American Academy of Neurology and the American Headache Society. Neurology, 2012, 78(17), 1337–1345.

  • Evers, S., Afra, J., Frese, A., et al.: EFNS guideline on the drug treatment of migraine – revised report of an EFNS task force. Eur. J. Neurol., 2009, 16(9), 968–981.

  • Larochelle, P., Tobe, S. W., Lacourcière, Y.: β-blockers in hypertension: studies and meta-analyses over the years. Can. J. Cardiol., 2014, 30(5 Suppl.), S16–S22.

  • Holroyd, K. A., Penzien, D. B., Cordingley, G. E.: Propranolol in the management of recurrent migraine: a meta-analytic review. Headache, 1991, 31(5), 333– 340.

  • Linde, K., Rossnagel, K.: Propranolol for migraine prophylaxis. Cochrane Database Syst. Rev., 2004, (2), CD003225.

  • Bangalore, S., Sawhney, S., Messerli, F. H.: Relation of beta-blocker-induced heart rate lowering and cardioprotection in hypertension. J. Am. Coll. Cardiol., 2008, 52(18), 1482–1489.

  • Wiysonge, C. S., Bradley, H. A., Volmink, J., et al.: Beta-blockers for hypertension. Cochrane Database Syst. Rev., 2012, 8, CD002003.

  • Mancia, G., Fagard, R., Narkiewicz, K., et al.: 2013 ESH/ESC guidelines for the management of arterial hypertension: the Task Force for the Management of Arterial Hypertension of the European Society of Hypertension (ESH) and of the European Society of Cardiology (ESC). Eur. Heart J., 2013, 34(28), 2159– 2219.

  • Neal, M. J.: Medical Pharmacology at a Glance. 3rd edition. Blackwell Science Limited, Oxford, 2000.

  • Rizos, C. V., Elisaf, M. S.: Antihypertensive drugs and glucose metabolism. World J. Cardiol., 2014, 6(7), 517– 530.

  • Pringsheim, T., Davenport, W. J., Becker, W. J.: Prophylaxis of migraine headache. CMAJ, 2010, 182(7), E269–E276.

  • Reveiz-Herault, L., Cardona, A. F., Ospina, E. G., et al.: Effectiveness of flunarizine in the prophylaxis of migraine: a meta-analytical review of the literature. Rev. Neurol., 2003, 36(10), 907–912.

  • Bisol, L. W., Brunstein, M. G., Ottoni, G. L., et al.: Is flunarizine a long-acting oral atypical antipsychotic? A randomized clinical trial versus haloperidol for the treatment of schizophrenia. J. Clin. Psychiatry, 2008, 69(10), 1572– 1579.

  • Bondon-Guitton, E., Perez-Lloret, S., Bagheri, H., et al.: Drug-induced parkinsonism: a review of 17 years’ experience in a regional pharmacovigilance center in France. Mov. Disord., 2011, 26(12), 2226– 2231.

  • Modi, S., Lowder, D. M.: Medications for migraine prophylaxis. Am. Fam. Physician, 2006, 73(1), 72–78.

  • Vaughan Williams, E. M.: Classifying antiarrhythmic actions: by facts or speculation. J. Clin. Pharmacol., 1992, 32(11), 964– 977.

  • Leonard, L., Phillips, W. J.: Near-complete migraine prophylaxis with amlodipine: a case report. J. Pain Symptom Manage., 2007, 34(6), 571– 573.

  • Ghamami, N., Chiang, S. H., Dormuth, C., et al.: Time course for blood pressure lowering of dihydropyridine calcium channel blockers. Cochrane Database Syst. Rev., 2014, 8, CD010052.

  • Shamliyan, T. A., Choi, J. Y., Ramakrishnan, R., et al.: Preventive pharmacologic treatments for episodic migraine in adults. J. Gen. Intern. Med., 2013, 28(9), 1225– 1237.

  • Schrader, H., Stovner, L. J., Helde, G., et al.: Prophylactic treatment of migraine with angiotensin converting enzyme inhibitor (lisinopril): randomised, placebo controlled, crossover study. BMJ, 2001, 322(7277), 19– 22.

  • Schuh-Hofer, S., Flach, U., Meisel, A., et al.: Efficacy of lisinopril in migraine prophylaxis – an open label study. Eur. J. Neurol., 2007, 14(6), 701–703.

  • Stovner, L. J., Linde, M., Gravdahl, G. B., et al.: A comparative study of candesartan versus propranolol for migraine prophylaxis: A randomised, triple-blind, placebo-controlled, double cross-over study. Cephalalgia, 2013, 34(7), 523–532.

  • Yusuf, S., Teo, K. K., Pogue, J., et al.: Telmisartan, ramipril, or both in patients at high risk for vascular events. N. Engl. J. Med., 2008, 358(15), 1547–1559.

  • D’Amico, D.: Pharmacological prophylaxis of chronic migraine: a review of double-blind placebo-controlled trials. Neurol. Sci., 2010, 31(Suppl. 1), S23–S28.