Annak, hogy a tudományos szakirodalomban egyre növekvő számú plágiumgyanús esetet észlelünk, legalább két oka van. Egyrészt az erősödő publikációs nyomás hatására a szerzők, a bírálók és a szerkesztők is könnyebben áthágják, illetve elnézik ezt a súlyos etikai vétséget, másrészt a szövegelemző szoftverek fejlődésével a szövegazonosságok kimutatása egyszerű feladattá vált. A konkrét esetek megítélése azonban megalapozott szakmai ismereteket és körültekintő emberi döntést igényel. Orv. Hetil., 2015, 156(50), 2052–2053.
Garfield, E.: Uses and misuses of citation frequency. Essays Inform. Sci., 1985, 8, 403–409.
Necker, S.: Scientific misbehavior in economics. Res. Policy, 2014, 43(10), 1747–1759.
Tijdink, J. K., Verbeke, R., Smulders, Y. M.: Publication pressure and scientific misconduct in medical scientists. J. Empir. Res. Human Res. Ethics, 2014, 9(5), 64–71.
Robinson, S. R.: Self-plagiarism and unfortunate publication: an essay on academic values. Studies Higher Educ., 2014, 39(2), 265–277.
Chaddah, P.: Not all plagiarism requires a retraction. Nature, 2014, 511(7508), 127.
Glänzel, W., Schubert, A.: Plagiarism: A non-apology. ISSI Newsletter, 2014, 10(2), 27–28.
Glänzel, W., Braun, T., Schubert, A., et al.: Coping with copying. Scientometrics, 2015, 102(1), 1–3.