View More View Less
  • 1 Mazsihisz Szeretet Kórház, Budapest
  • | 2 Bajcsy-Zsilinszky Kórház-Rendelőintézet, Budapest
Restricted access

Absztrakt

A belekben élő mikroflóra – bélbakterióta – évtizedek óta ismert, de egyre újabb funkcióit megismerve ismét a tudományos érdeklődés középpontjába került. A bélrendszerben 100 000 billió baktérium él. A bélbakterióta a bélrendszer különböző szakaszaiban változó összetételben és mennyiségben helyezkedik el, életkortól, testsúlytól, földrajzi elterjedéstől, étrendtől függően. A normális bélflóra megvédi a szervezetet a káros mikroorganizmusok behatolásától, elősegíti az emészthetetlen rostok emészthetővé tételét, biztosítja a bélnyálkahártya integritását, befolyásolja a szervezet immunitását, inzulinérzékenységét, a testsúlyt, sőt az agy működésével is kölcsönhatásban van. A bélbakterióta hatására a vastagbélben szénhidrátok fermentációjából rövid láncú zsírsavak – butirátok, acetátok, propionátok – keletkeznek, amelyek kedvezően hatnak a metabolikus folyamatokra. Új észlelés az agy–bél tengely létezése, a mikrobióta közvetlenül hat az agyi központokra, ahonnan információk érik a mikrobiótát. E kétirányú folyamatban részt vesz az immun- és neuroendokrin rendszer, az autonóm és a centrális idegrendszer is. A bélmikrobióta működése függ a cirkadián ritmus változásától is. A gazdaszervezet és a bélflóra közötti egyensúly megbomlása dysbacteriosist okoz, Gram-negatív baktériumok által termelt endotoxinok (lipopoliszacharidok) jutnak a keringésbe (metabolikus endotoxaemia) a bélnyálkahártya permeabilitásának fokozódása útján, amelyek immunreakciót és gyulladást indukálnak. Ezek a folyamatok elhízást, inzulinrezisztenciát, diabetest, metabolikus szindrómát, gyulladásos bélbetegséget, autoimmunitást, daganatképződést okozhatnak. Biztató terápiás lehetőség e betegségek gyógyításában az egészséges bélflóra helyreállítása probiotikumok, prebiotikumok útján. Egészséges egyénből származó széklet transzplantációja az elhízott egyén minden kóros metabolikus paraméterét javította. Remélhető, hogy a mikrobióta alaposabb megismerése hatásos gyógymódok kifejlesztését fogja eredményezni. Orv. Hetil., 2016, 157(1), 13–22.

  • 1

    Stephen, A. M., Cummings, J. H.: The microbial contribution to human faecal mass. J. Med. Microbiol., 1980, 13(1), 45–56.

  • 2

    Ottman, N., Smidt, H., de Vos, W. M., et al.: The function of our microbiota: who is out there and what do they do? Front. Cell. Infect. Microbiol., 2012, 2, 104.

  • 3

    Qin, J., Li, R., Raes, J., et al.: A human gut microbial gene catalogue established by metagenomic sequencing. Nature, 2010, 464(7285), 59–65.

  • 4

    Savage, D. C.: Microbial ecology of the gastrointestinal tract. Ann. Rev. Microbiol., 1977, 31, 107–133.

  • 5

    Sears, C. L.: A dynamic partnership: Celebrating our gut flora. Anaerobe, 2005, 11(5), 247–251.

  • 6

    Ridley, M.: Genome. The autobiography of a species in 23 chapters. Harper Perennial, New York, 2006.

  • 7

    O’Hara, A. M., Shanahan, F.: The gut flora as a forgotten organ. EMBO Rep., 2006, 7(7), 688–693.

  • 8

    Baffy, Gy.: Human microbiota and gastrointestinal cancers. [A humán mikrobióta és az emésztőszervi rákbetegségek.] Magyar Belorvosi Archívum, 2015, 68(1), 46–55. [Hungarian]

  • 9

    Eckburg, P. B., Bik, E. M., Bernstein, C. N., et al.: Diversity of the human intestinal microbial flora. Science, 2005, 308(5728), 1635–1638.

  • 10

    Abdallah Ismail, N., Ragab, S. H., Abd El Baky, A., et al.: Frequency of Firmicutes and Bacteroidetes in gut microbiota in obese and normal weight Egyptian children and adults. Arch. Med. Sci., 2011, 7(3), 501–507.

  • 11

    Wu, G. D., Chen, J., Hoffmann, C., et al.: Linking long-term dietary patterns with gut microbial enterotypes. Science, 2011, 334(6052), 105–108.

  • 12

    David, L. A., Maurice, C. F., Carmody, R. N., et al.: Diet rapidly and reproducibly alters the human gut microbiome. Nature, 2014, 505(7484), 559–563.

  • 13

    Ley, R. E.: Obesity and the human microbiome. Curr. Opin. Gastroenterol., 2010, 26(1), 5–11.

  • 14

    Yatsunenko, T., Rey, F. E., Manary, M. J., et al.: Human gut microbiome viewed across age and geography. Nature, 2012, 486(7402), 222–227.

  • 15

    Jumpertz, R., Le, D. S., Turnbaugh, P. J., et al.: Energy-balance studies reveal associations between gut microbes, caloric load, and nutrient absorption in humans. Am. J. Clin. Nutr., 2011, 94(1), 58–65.

  • 16

    De Filippo, C., Cavalieri, D., Di Paola, M., et al.: Impact of diet in shaping gut microbiota revealed by a comparative study in children from Europe and rural Africa. Proc. Natl. Acad. Sci. U.S.A., 2010, 107(33), 14691–14696.

  • 17

    Bettelheim, K. A., Breadon, A., Faiers, M. C., et al.: The origin of O serotypes of Escherichia coli in babies after normal delivery. J. Hyg. (Lond.), 1974, 72(1), 67–70.

  • 18

    Claesson, M. J., Jeffery, I. B., Conde, S., et al.: Gut microbiota composition correlates with diet and health in the elderly. Nature, 2012, 488(7410), 178–184.

  • 19

    Voigt, R. M., Forsyth, C. B., Green, S. J., et al.: Circadian disorganization alters intestinal microbiota, PLoS ONE, 2014, 9(5), e97500.

  • 20

    Brody, T.: Nutritional Biochemistry. (2nd ed.) Academic Press, San Diego, California, 1999.

  • 21

    Wong, J. M., de Souza, R., Kendall, C. W., et al.: Colonic health: fermentation and short chain fatty acids. J. Clin. Gastroenterol., 2006, 40(3), 235–243.

  • 22

    Layden, B. T., Angueira, A. R., Brodsky, M., et al.: Short chain fatty acids and their receptors: new metabolic targets. Transl. Res., 2013, 161(3), 131–140.

  • 23

    Puddu, A., Sanguineti, R., Montecucco, F., et al.: Evidence for the gut microbiota short-chain fatty acids as key pathophysiological molecules improving diabetes. Mediators Inflamm., 2014, 2014, 162021.

  • 24

    Lin, H. V., Frassetto, A., Kowalik, E. J. Jr., et al.: Butyrate and propionate protect against diet-induced obesity and regulate gut hormones via free fatty acid receptor 3-independent mechanisms. PLoS ONE, 2012, 7(4), e35240.

  • 25

    Wu, H. J., Wu, E.: The role of gut microbiota in immune homeostasis and autoimmunity. Gut Microbes, 2012, 3(1), 4–14.

  • 26

    Kim, C. H., Park, J., Kim, M.: Gut microbiota-derived short-chain fatty acids, T cells, and inflammation. Immune Netw., 2014, 14(6), 277–288.

  • 27

    Carabotti, M., Scirocco, A., Maselli, M. A., et al.: The gut-brain axis: interactions between enteric microbiota, central and enteric nervous systems. Ann. Gastroenterol., 2015, 28(2), 203–209.

  • 28

    Thakur, A. K., Shakya, A., Husain, G. M., et al.: Gut-microbiota and mental health: current and future perspectives. J. Pharmacol. Clin. Toxicol., 2014, 2(1), 1–15.

  • 29

    Montiel-Castro, A. J., González-Cervantes, R. M., Bravo-Ruiseco, G., et al.: The microbiota-gut-brain axis: neurobehavioral correlates, health and sociality. Front. Integr. Neurosci., 2013, 7, 70.

  • 30

    Guarner, F., Malagelada, J. R.: Role of bacteria in experimental colitis. Best Pract. Res. Clin. Gastroenterol., 2003, 17(5), 793–804.

  • 31

    Brandsma, E., Houben T., Fu, J., et al.: The immunity-diet-microbiota axis in the development of metabolic syndrome. Curr. Opin. Lipidol., 2015, 26(2), 73–81.

  • 32

    Shi, I., Kokoeva, M. V., Inouye, K., et al.: TLR4 links innate immunity and fatty acid-induced insulin resistance. J. Clin. Invest., 2006, 116(11), 3015–3025.

  • 33

    Cani, P. D., Bibiloni, R., Knauf, C., et al.: Changes in gut microbiota control metabolic endotoxemia-induced inflammation in high-fat diet-induced obesity and diabetes in mice. Diabetes, 2008, 57(6), 1470–1481.

  • 34

    Cani, P. D., Amar, J., Iglesias, M. A., et al.: Metabolic endotoxemia initiates obesity and insulin resistance. Diabetes, 2007, 56(7), 1761–1772.

  • 35

    Kitchens, R. L.: Role of CD14 in cellular recognition of bacterial lipopolysaccharides. Chem. Immunol., 2000, 74, 61–82.

  • 36

    Batra, A., Pietsch, J., Fedke, I., et al.: Leptin-dependent Toll like-receptor expression and responsiveness in preadipocytes and adipocytes. Am. J. Pathol., 2007, 170(6), 1931–1941.

  • 37

    Cani, P. D., Neyrinck, A. M., Fava, F., et al.: Selective increases of bifidobacteria in gut microflora improve high-fat-diet-induced diabetes in mice through a mechanism associated with endotoxaemia. Diabetologia, 2007, 50(11), 2374–2383.

  • 38

    Siebler, J., Galle, P. R., Weber, M. M.: The gut-liver-axis endotoxemia, inflammation, insulin resistance and NASH. J. Hepatol., 2008, 48(6), 1032–1034.

  • 39

    Caricilli, A. M., Saad, M. J.: The role of gut microbiota on insulin resistance. Nutrients, 2013, 5(3), 829–851.

  • 40

    Musso G., Gambino, R., Cassader, M.: Obesity, diabetes, and gut microbiota: the hygiene hypothesis expanded? Diabetes Care, 2010, 33(10), 2277–2284.

  • 41

    Hartstra, A. V., Bouter, K. E., Bäckhed, F., et al.: Insights into the role of the microbiome in obesity and type 2 diabetes. Diabetes Care, 2015, 38(1), 159–165.

  • 42

    Parekh, P. J., Arusi, E., Vinik, A. I., et al.: The role and influence of gut microbiota in pathogenesis and management of obesity and metabolic syndrome. Front. Endocrinol. (Lausanne), 2014, 5, 47.

  • 43

    Tsukumo, D. M., Carvalho-Filho, M. A., Carvalheira, J. B., et al.: Loss-of-function mutation in Toll-like receptor 4 prevents diet-induced obesity and insulin resistance. Diabetes, 2007, 56(8), 1986–1998.

  • 44

    Hildebrandt, M. A., Hoffman, C., Sherrill-Mix, S. A., et al.: High-fat diet determines the composition of the murine gut microbiome independently of obesity. Gastroenterology, 2009, 137(5), 1716–1724.e2.

  • 45

    Spencer, M. D., Hamp, T. J., Reid, R. W., et al.: Association between composition of the human gastrointestinal microbiome and development of fatty liver with choline deficiency. Gastroenterology, 2011, 140(3), 976–986.

  • 46

    Festi, D., Schiumerini, R., Eusebi, L. H., et al.: Gut microbiota and metabolic syndrome. World J. Gastroenterol., 2014, 20(43), 16079–16094.

  • 47

    Tai, N., Wong, F. S., Wen, L.: The role of gut microbiota in the development of type 1, type 2 diabetes mellitus and obesity. Rev. Endocr. Metab. Disord., 2015, 16(1), 55–65.

  • 48

    Flight, M. H.: Neurodevelopmental disorders: the gut-microbiome-brain connection. Nat. Rev. Neurosci., 2014, 15(2), 65.

  • 49

    Toh, M. C., Allen-Vercoe, E.: The human gut microbiota with reference to autism spectrum disorder: considering the whole as more than a sum of its parts. Microb. Ecol. Health Dis., 2015, 26, 26309.

  • 50

    Chassaing, B., Etienne-Mesmin, L., Gewirtz, A. T.: Microbiota-liver axis in hepatic disease. Hepatology, 2014, 59(1), 328–339.

  • 51

    Hakansson, A., Molin, G.: Gut microbiota and inflammation. Nutrients, 2011, 3(6), 637–682.

  • 52

    Eiseman, B., Silen, W., Bascom, G. S., et al.: Fecal enema as an adjunct in the treatment of pseudomembranous enterocolitis. Surgery, 1958, 44(5), 854–859.

  • 53

    Borody, T. J., Khoruts, A.: Fecal microbiota transplantation and emerging applications. Nat. Rev. Gastroenterol. Hepatol. 2011, 9(2), 88–96.

  • 54

    Vincze, Á.: Fecal transplantation. [Székletátültetés.] Magyar Belorvosi Archívum, 2015, 68(3), 153–155. [Hungarian]

  • 55

    Chen, Z., Guo, L., Zhang, Y., et al.: Incorporation of therapeutically modified bacteria into gut microbiota inhibits obesity. J. Clin. Invest., 2014, 124(8), 3391–3406.

  • 56

    Li, J. V., Ashrafian, H., Bueter, M., et al.: Metabolic surgery profoundly influences gut microbial-host metabolic-crosstalk. Gut, 2011, 60(9), 1214–1223.

  • 57

    Cho, Y. M.: A gut feeling to cure diabetes: potential mechanisms of diabetes remission after bariatric surgery. Diabetes Metab. J., 2014, 38(6), 406–415.

The author instructions are available in PDF.
Instructions for Authors in Hungarian HERE.
Mendeley citation style is available HERE.

Főszerkesztő - Editor-in-Chief:
 
Zoltán PAPP (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Budapest)

Read the professional career of Zoltán PAPP HERE.

All scientific publications of Zoltán PAPP are collected in the Hungarian Scientific Bibliography.

Főszerkesztő-helyettesek - Assistant Editors-in-Chief: 

  • Erzsébet FEHÉR (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet)
  • Krisztina HAGYMÁSI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)

Főmunkatársak - Senior Editorial Specialists:

  • László KISS (a Debreceni Egyetem habilitált doktora)
  • Gabriella LENGYEL (ny. egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)
  • Alajos PÁR (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)

 A Szerkesztőbizottság tagjai – Members of the Editorial Board:

  • Péter ANDRÉKA (főigazgató, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • Géza ÁCS Jr. (egyetemi tanár Floridában)
  • Csaba BALÁZS (egyetemi tanár, Budai Endokrinközpont, Budapest)
  • Péter BENCSIK (volt folyóirat-kiadás vezető, Akadémiai Kiadó, Budapest)
  • Zoltán BENYÓ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Transzlációs Medicina Intézet, Budapest)
  • Dániel BERECZKI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Neurológiai Klinika, Budapest)
  • Anna BLÁZOVICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Farmakognóziai Intézet, Budapest)
  • Elek DINYA (professor emeritus, biostatisztikus, Semmelweis Egyetem, Budapest)
  • Attila DOBOZY (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Bőrgyógyászati Klinika, Szeged)
  • András FALUS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet, Budapest)
  • Csaba FARSANG (egyetemi tanár, Szent Imre Oktató Kórház, Belgyógyászati Osztály, Budapest)
  • János FAZAKAS (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Transzplantációs és Sebészeti Klinika, Budapest)
  • Béla FÜLESDI (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Debrecen)
  • Beáta GASZTONYI (egyetemi magántanár, kórházi főorvos, Zala Megyei Kórház, Belgyógyászat, Zalaegerszeg)
  • István GERGELY (egyetemi docens, Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, Románia)
  • Judit GERVAIN (osztályvezető főorvos, Fejér Megyei Szent György Kórház, Belgyógyászat, Székesfehérvár)
  • Béla GÖMÖR (professor emeritus, Budai Irgalmasrendi Kórház, Reumatológiai Osztály, Budapest)
  • László GULÁCSI (egyetemi tanár, Óbudai Egyetem, Egészségügyi Közgazdaságtan Tanszék, Budapest)
  • János HANKISS (professor emeritus, Markusovszky Lajos Oktató Kórház, Belgyógyászati Osztály, Szombathely)
  • Örs Péter HORVÁTH (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Sebészeti Klinika, Pécs)
  • Béla HUNYADY (egyetemi tanár, Somogy Megyei Kaposi Mór Kórház, Belgyógyászat, Kaposvár)
  • Péter IGAZ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • Ferenc JAKAB (c. egyetemi tanár, Uzsoki Utcai Kórház, Sebészet, Budapest)
  • András JÁNOSI (c. egyetemi tanár, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • György JERMENDY (egyetemi tanár, Bajcsy-Zsilinszky Kórház, Belgyógyászat, Budapest)
  • László KALABAY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Családorvosi Tanszék, Budapest)
  • János KAPPELMAYER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Debrecen)
  • Éva KELLER (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • Mátyás KELTAI (ny. egyetemi docens, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • András KISS (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, II. Patológiai Intézet, Budapest)
  • László KÓBORI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Transzplantációs és Sebészeti Klinika, Budapest)
  • Lajos KULLMANN (ny. egyetemi tanár, Országos Rehabilitációs Intézet, Budapest)
  • Emese MEZŐSI (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika, Pécs)
  • József MOLNÁR (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Mikrobiológiai és Immunológiai Intézet, Szeged)
  • Péter MOLNÁR (professor emeritus, Debreceni Egyetem, Magatartástudományi Intézet, Debrecen)
  • Györgyi MŰZES (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Bálint NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Humángenetikai Tanszék, Debrecen)
  • Endre NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Belgyógyászati Intézet, Debrecen) 
  • Péter NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, I. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet, Budapest)
  • Viktor NAGY (főorvos, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Zoltán Zsolt NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • Balázs NEMES (egyetemi docens, Debreceni Egyetem, Transzplantációs Tanszék, Debrecen)
  • Attila PATÓCS (tudományos főmunkatárs, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Gabriella PÁR (egyetemi docens, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)
  • György PFLIEGLER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Ritka Betegségek Tanszéke, Debrecen)
  • István RÁCZ (egyetemi tanár, főorvos, Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Belgyógyászat, Győr)
  • Imre ROMICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Urológiai Klinika, Budapest)
  • László Jr. ROMICS (Angliában dolgozik) 
  • Imre RURIK (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék, Debrecen)
  • Zsuzsa SCHAFF (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, II. Patológiai Intézet, Budapest)
  • Péter SCHMIDT (házi gyermekorvos, Győr)
  • Kornél SIMON (ny. osztályvezető főorvos, Siófoki Kórház, Belgyógyászat, Siófok)
  • Gábor SIMONYI (vezető főorvos, Szent Imre Kórház, Anyagcsere Központ, Budapest)
  • Gábor Márk SOMFAI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • Anikó SOMOGYI (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Péter SÓTONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • Péter Jr. SÓTONYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Városmajori Szív- és Érsebészeti Klinika, Budapest)
  • Ildikó SÜVEGES (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György SZABÓ (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Arc-Állcsont-Szájsebészeti és Fogászati Klinika, Budapest)
  • Ferenc SZALAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • Miklós SZENDRŐI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Ortopédiai Klinika, Budapest)
  • István SZILVÁSI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Miklós TÓTH (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • László TRINGER (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, Budapest)
  • Tivadar TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, I. Gyermekgyógyászati Klinika, Budapest)
  • Zsolt TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Lívia VASAS (ny. könyvtárigazgató, Semmelweis Egyetem, Központi Könyvtár, Budapest)
  • Barna VÁSÁRHELYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • László VÉCSEI (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Neurológiai Klinika, Szeged)
  • Gábor WINKLER (egyetemi tanár, Szent János Kórház, Belgyógyászati Osztály, Budapest)

Nemzetközi szerkesztőbizottság - International Editorial Board:

  • Elnök/President Péter SÓTONYI (Budapest)
  • Ernest ADEGHATE (Al Ain)
  • Ferenc ANTONI (Edinburgh)
  • Maciej BANACH (Łódź)
  • Klára BERENCSI (Rosemont)
  • Angelo BIGNAMINI (Milano)
  • Anupam BISHAYEE (Signal Hill)
  • Hubert E. BLUM (Freiburg)
  • G. László BOROS (Los Angeles)
  • Frank A. CHERVENAK (New York)
  • Meinhard CLASSEN (München)
  • József DÉZSY (Wien)
  • Peter ECKL (Salzburg)
  • Péter FERENCI (Wien)
  • Madelaine HAHN (Erlangen)
  • S. Tamás ILLÉS (Bruxelles)
  • Michael KIDD (Toronto)
  • Andrzej KOKOSZKA (Warsaw)
  • Márta KORBONITS (London)
  • Asim KURJAK (Zagreb)
  • Manfred MAIER (Wien)
  • Neil MCINTYRE (London)
  • Lajos OKOLICSÁNYI (Padova)
  • Amado Salvador PENA (Amsterdam)
  • Guliano RAMADORI (Goettingen)
  • Olivér RÁCZ (Košice)
  • Roberto ROMERO (Detroit)
  • Rainer SCHÖFL (Linz)
  • Zvi VERED (Tel Aviv)
  • Josef VESELY (Olomouc)
  • Ákos ZAHÁR (Hamburg)

Akadémiai Kiadó Zrt. 1117 Budapest
Budafoki út 187-189.
A épület, III. emelet
Phone: (+36 1) 464 8235
Email: orvosihetilap@akademiai.hu

2020  
Total Cites 1277
WoS
Journal
Impact Factor
0,540
Rank by Medicine, General & Internal 155/169 (Q4)
Impact Factor  
Impact Factor 0,310
without
Journal Self Cites
5 Year 0,461
Impact Factor
Journal  0,17
Citation Indicator  
Rank by Journal  Medicine, General & Internal 203/313 (Q4)
Citation Indicator   
Citable 261
Items
Total 229
Articles
Total 32
Reviews
Scimago 21
H-index
Scimago 0,176
Journal Rank
Scimago Medicine (miscellaneous) Q4
Quartile Score  
Scopus 921/1187=0,8
Scite Score  
Scopus General Medicine 494/793 (Q3)
Scite Score Rank  
Scopus 0,283
SNIP  
Days from  28
submission  
to acceptance  
Days from  114
acceptance  
to publication  
Acceptance 72%
Rate

2019  
Total Cites
WoS
1 085
Impact Factor 0,497
Impact Factor
without
Journal Self Cites
0,212
5 Year
Impact Factor
0,396
Immediacy
Index
0,126
Citable
Items
247
Total
Articles
176
Total
Reviews
71
Cited
Half-Life
6,1
Citing
Half-Life
7,3
Eigenfactor
Score
0,00071
Article Influence
Score
0,045
% Articles
in
Citable Items
71,26
Normalized
Eigenfactor
0,08759
Average
IF
Percentile
10,606
Scimago
H-index
20
Scimago
Journal Rank
0,176
Scopus
Scite Score
864/1178=0,4
Scopus
Scite Score Rank
General Medicine 267/529 (Q3)
Scopus
SNIP
0,254
Acceptance
Rate
73%

 

Orvosi Hetilap
Publication Model Hybrid
Submission Fee none
Article Processing Charge 900 EUR/article
Printed Color Illustrations 20 EUR (or 5000 HUF) + VAT / piece
Regional discounts on country of the funding agency World Bank Lower-middle-income economies: 50%
World Bank Low-income economies: 100%
Further Discounts Editorial Board / Advisory Board members: 50%
Corresponding authors, affiliated to an EISZ member institution subscribing to the journal package of Akadémiai Kiadó: 100%
Subscription fee 2021 Online subsscription: 844 EUR / 1124 USD
Print + online subscription: 956 EUR / 1326 USD
Subscription fee 2022 Online subsscription: 858 EUR / 1157 USD
Print + online subscription: 975 EUR / 1352 USD
Subscription Information Online subscribers are entitled access to all back issues published by Akadémiai Kiadó for each title for the duration of the subscription, as well as Online First content for the subscribed content.
Purchase per Title Individual articles are sold on the displayed price.

Orvosi Hetilap
Language Hungarian
Size A4
Year of
Foundation
1857
Publication
Programme
2021 Volume 162
Volumes
per Year
1
Issues
per Year
52
Founder Markusovszky Lajos Alapítvány -- Lajos Markusovszky Foundation
Founder's
Address
H-1088 Budapest, Szentkriályi u. 46.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address
H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher
Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 0030-6002 (Print)
ISSN 1788-6120 (Online)

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Jun 2021 251 2 1
Jul 2021 317 1 2
Aug 2021 316 1 1
Sep 2021 279 3 3
Oct 2021 234 9 12
Nov 2021 296 1 2
Dec 2021 0 0 0