Bevezetés: A kiégés gyakran előforduló jelenség az egészségügyi dolgozók, így az orvosok körében is. Célkitűzés: A kiégés esetleges összefüggésének feltárása az egészséggel, pszichoszomatikus tünetekkel, életérzéssel, alváskörülményekkel. Módszer: Kvantitatív keresztmetszeti vizsgálat online kérdőívvel 186 orvos részvételével. A kiégés mérésére Pines és Aronson 21 tételből álló kérdéssorozatát alkalmazta a szerző. Az adatok típusainak megfelelően χ2-próbát, független kétmintás T- és Mann–Whitney-tesztet, korrelációanalízist végzett a szerző. A kiégés stresszorainak vizsgálata lineárisregresszió-analízissel történt. Eredmények: A kiégés mértéke negatívan korrelált az életkorral (p = 0,040; r = –0,151), az egészségügyben eltöltött évek számával (p = 0,027; r = –0,162), a pozitív jólléttel (p<0,001, r = –0,670), és pozitívan korrelált a negatív jólléttel (p<0,001; r = 0,585), az élettel való elégedettséggel (p<0,001; r = –0,532). A burnout által érintettek rosszabbnak ítélték meg egészségi állapotukat (p<0,001), gyakrabban jelentkeztek pszichoszomatikus tünetek (p<0,001), daganatos (p = 0,007), allergiás (p = 0,030), pszichiátriai (p = 0,025) megbetegedések és alvászavar. Következtetések: A kiégés a válaszadó orvosok egyharmadát érinti; a magasabb életkor és a több gyermek protektív tényezőnek bizonyult. Orv. Hetil., 2016, 157(16), 623–630.
Freudenberger, H. J.: Staff burn-out. J. Soc. Issues, 1974, 30(1), 159–165.
Fekete, S.: Risks of helping professions. Helfer syndrome and burnout phenomenon. [Segítő foglalkozások kockázatai. Helfer-szindróma és burnout jelenség.] Psychiatr. Hung., 1991, 6(1), 17–29. [Hungarian]
Fuchs, S., Mesenholl-Strehler, E., Endler, P. C.: Physician burnout in general practitioners reflections upon prevention and treatment. Int. J. Communication, 2011, 2(5), 53–60.
Shanafelt, T. D., Boone, S., Tan, L., et al.: Burnout and satisfaction with work-life balance among US physicians relative to the general US population. Arch. Intern. Med., 2012, 172(18), 1377–1385.
Linzer, M., Levine, R., Meltzer, D., et al.: 10 bold steps to prevent burnout in general internal medicine. J. Gen. Intern. Med., 2014, 29(1), 18–20.
Suñer-Soler, R., Grau-Martín, A., Font-Mayolas, S., et al.: Burnout and quality of life among Spanish healthcare personnel. J. Psychiatr. Ment. Health Nurs., 2013, 20(4), 305–313.
Tziner, A., Rabenu, E., Radomski, R., et al.: Work stress and turnover intentions among hospital physicians: The mediating role of burnout and work satisfaction. J. Work Organ. Psychology, 2015, 31(3), 207–213.
Dewa, C. S., Loong, D., Bonato, S., et al.: How does burnout affect physician productivity? A systematic literature review. BMC Health Serv. Res., 2014, 14(1), 325.
Sablik, Z., Samborska-Sablik, A., Drożdż, J.: Universality of physicians’ burnout syndrome as a result of experiencing difficulty in relationship with patients. Arch. Med. Sci., 2013, 9(3), 398–403.
Ádám, Sz., Győrffy, Zs., Csoboth, Cs.: Burnout syndrome in the medical profession. [Kiégés (burnout) szindróma az orvosi hivatásban.] Hippocrates, 2006, 8(2), 113–117. [Hungarian]
Ádám, Sz., Torzsa, P., Győrffy, Zs., et al.: Frequent occurance of level burnout among general practitioners and residents. [Gyakori a magas fokú kiégés a háziorvosok és háziorvosi rezidensek körében.] Orv. Hetil., 2009, 150(7), 317–323. [Hungarian]
Győrffy, Zs., Girasek, E.: Burnout among Hungarian physicians. Who are the most jeopardized? [Kiégés a magyarországi orvosok körében. Kik a legveszélyeztetettebbek?] Orv. Hetil., 2015, 156(14), 564–570. [Hungarian]
Papp, Sz., Túry, F.: Future perspectives and health conditions of recently graduated physicians. [A pályakezdő orvosok jövőképe és egészségi állapota.] LAM, 2010, 20(6–7), 423–429. [Hungarian]
Bognár, T., Kolosai, N., Hegedűs, K., et al.: ‘To hold the hand of the dyin!’ In-depth interviews with doctors regarding the difficulties during caring for dying people. [„Kellene, aki megfogná a haldokló kezét!” Orvosokkal készült mélyinterjúk elemzése a haldoklógondozás nehézségeiről.] LAM, 2001, 11(2), 154–162. [Hungarian]
Linzer, M., Manwell, L. B., Williams, E. S., et al.: Working conditions in primary care: physician reactions and care quality. Ann. Intern. Med., 2009, 151(1), 28–36.
Prins, J. T., van der Heijden, F. M., Hoekstra-Weebers, J. E., et al.: Burnout, engagement and resident physicians’ self-reported errors. Psychol. Health Med., 2009, 14(6), 654–666.
Maslach, C., Jackson, S. E.: Maslach Burnout Inventory. 2nd ed. Consulting Psychologists Press, Palo Alto, 1986.
Kovács, M.: The phenomenon of burnout in view of the Hungarian and international literature. [A kiégés jelensége a kutatási eredmények tükrében.] LAM, 2006, 16(11), 981–987. [Hungarian]
Pines, A. M., Aronson, E.: Burnout: from Tedium to Personal Growth. The Free Press, New York City, 1981, 17–20.
Irinyi, T., Németh, A.: The impact of unfavourable external factors on the emotional wellbeing of paramedical professionals. Practising nursing in Hungary today is a one-way ticket to mental and physical burnout! [Az egészségügyet ért kedvezőtlen külső hatások következménye a szakdolgozók lelki egészségére. A nővér hivatásának gyakorlása Magyarországon, ma egyenes út a szellemi és fizikai kiégéshez!] Nővér, 2010, 23(5), 23–31. [Hungarian]
Irinyi, T., Németh, A.: A burnout health assessment and the results of the following interventions. [Egy burnout egészségfelmérés és az azt követő beavatkozás eredményei.] IME, 2011, 10(1), 25–28. [Hungarian]
Németh, A., Irinyi, T.: Comparison of somatic and psychological health of health care workers in Csongrád County between the years of 2008 and 2012. [Egészségügyi szakdolgozók testi és lelki egészségének összehasonlítása Csongrád megyében: 2008–2012.] Nővér, 2012, 25(4), 28–35. [Hungarian]
Németh, A., Bársonyné Kis K., Lantos, K.: Effects of stress management and recreational training on employees in public health. [Stresszkezelő és regenerációs program hatása egészségügyi munkavállalókra.] IME, 2015, 14(1), 27–30. [Hungarian]
Ofori-Attah, B., Németh, A.: The effects of night shifts on nurses. [Éjszakai műszak hatásai az ápolókra.] Nővér, 2015, 28(4), 3–9. [Hungarian]
Kopp, M., Skrabski, Á., Réthelyi, J., et al.: Self related health, subjective social status and middle-aged mortality in a changing society. Behav. Med., 2004, 30(2), 65–72.
Kopp, M., Skrabski, Á.: Psychological and social background factors of having children in the Hungarian population. [A gyermekvállalás pszichológiai és szociális háttértényezői a magyar népesség körében.] Demográfia, 2003, 46(4), 383–395. [Hungarian]
Pikó, B., Barabás, K., Boda, K.: Frequency of common psychosomatic symptoms and its infuence on self-perceived health in a Hungarian student population. Eur. J. Public Health, 1997, 7(3), 243–247.
Bradburn, N. M.: The structure of Psychological Well-Being. Aldine Publishing, Chicago, 1969.
Diener, E., Emmons, R. A., Larsen, R. J., et al.: The satisfaction with life scale. J. Pers. Assess., 1985, 49(1), 71–75.
Regehr, C., Glancy, D., Pitts, A., et al.: Interventions to reduce the consequences of stress in physicians: a review and meta-analysis. J. Nerv. Ment. Dis., 2014, 202(5), 353–359.
Major, J., Ress, K., Hulesch, B., et al.: Burnout phenomenon in the medical profession. [A kiégés jelensége az orvosi hivatásban.] LAM, 2006, 16(4), 367–373. [Hungarian]