View More View Less
  • 1 Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Budapest, Nagyvárad tér 4., 1089
  • 2 Semmelweis Egyetem, Budapest
Open access

Absztrakt

Az egészségügyi ellátás során tapasztalt problémák miatt egyre több a kártérítési per, azonban egyes orvosokat nagyobb valószínűséggel, illetve gyakrabban perelnek be, mint másokat. Számos kutatás igazolja, hogy ennek az okai között a perbe fogott orvosok kapcsolati, kommunikációs készségeinek a hiányosságai játsszák a legfőbb szerepet – többek között a beteg kikérdezésének, meghallgatásának, az információk átadásának az elégtelenségei. Kiemelt jelentősége van a kommunikációnak a betegellátás során bekövetkező hibák kezelése során is. A legtöbb orvos a hiba eltitkolására törekszik, ez azonban a beteg állapotának további romlásához vezethet. Azokban az intézményekben, amelyekben a hibákkal kapcsolatos nyílt kommunikációt – az egészségügyi teamen belül és a beteg, illetve a hozzátartozó felé egyaránt – bevezették, csökkent a kártérítési perek száma. A kártérítési perek az orvosok számára is nagy megterhelést jelentenek, ezért szükség lenne az orvosok támogatási lehetőségeinek kialakítására, kommunikációs képzésekre, valamint arra, hogy a jogi környezet is támogassa az ellátási hibák nyílt kommunikációját. Orv. Hetil., 2016, 157(17), 654–658.

If the inline PDF is not rendering correctly, you can download the PDF file here.

  • 1

    Mohr, J. C.: American medical malpractice litigation in historical perspective. JAMA, 2000, 283(13), 1731–1737.

  • 2

    Danzon, P. M.: The frequency and severity of medical malpractice claims: new evidence. Law Contemp. Probl., 1986, 49(2), 57–84.

  • 3

    Dósa, Á.: Liability of health care providers. [Az orvos kártérítési felelőssége.] HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 2004. [Hungarian]

  • 4

    Huntington, B., Kuhn, N.: Communication gaffes: a root cause of malpractice claims. Proc. (Bayl. Univ. Med. Cent.), 2003, 16(2), 157–161.

  • 5

    Sloan, F. A., Mergenhagen, P. M., Burfield, W. B., et al.: Medical malpractice experience of physicians. Predictable or haphazard? JAMA, 1989, 262(23), 3291–3297.

  • 6

    Entman, S. S., Glass, C. A., Hickson, G. B., et al.: The relationship between malpractice claims history and subsequent obstetric care. JAMA, 1994, 272(20), 1588–1591.

  • 7

    Hickson, G. B., Clayton, E. W., Entman, S. S., et al.: Obstetricians’ prior malpractice experience and patients’ satisfaction with care. JAMA, 1994, 272(20), 1583–1587.

  • 8

    Levinson, W., Roter, D. L., Mullooly, J. P., et al.: Physician-patient communication. The relationship with malpractice claims among primary care physicians and surgeons. JAMA, 1997, 277(7), 553–559.

  • 9

    Adamson, T. E., Tschann, J. M., Gullion, D., et al.: Physician communication skills and malpractice claims. A complex relationship. West. J. Med., 1989, 150(3), 356–360.

  • 10

    Hagihara, A., Tarumi, K.: Association between physicians’ communicative behaviors and judges’ decisions in lawsuits on negligent care. Health Policy, 2007, 83(2–3), 213–222.

  • 11

    Hamasaki, T., Takehara, T., Hagihara, A.: Physicians’ communication skills with patients and legal liability in decided medical malpractice litigation cases in Japan. BMC Fam. Pract., 2008, 9, 43.

  • 12

    Ambady, N., LaPlante, D., Nguyen, T., et al.: Surgeons’ tone of voice: a clue to malpractice history. Surgery, 2002, 132(1), 5–9.

  • 13

    Cuschieri, A.: Nature of human error: implications for surgical practice. Ann. Surg., 2006, 244(5), 642–648.

  • 14

    Guillod, O.: Medical error disclosure and patient safety: legal aspects. J. Public Health Res., 2013, 2(3), e31.

  • 15

    Moskop, J. C., Geiderman, J. M., Hobgood, C. D., et al.: Emergency physicians and disclosure of medical errors. Ann. Emerg. Med., 2006, 48(5), 523–531.

  • 16

    Garbutt, J., Brownstein, D. R., Klein, E. J., et al.: Reporting and disclosing medical errors: pediatricians’ attitudes and behaviors. Arch. Pediatr. Adolesc. Med., 2007, 161(2), 179–185.

  • 17

    O’connor, E., Coates, H. M., Yardley, I. E., et al.: Disclosure of patient safety incidents: a comprehensive review. Int. J. Qual. Health Care, 2010, 22(5), 371–379.

  • 18

    Hobgood, C., Tamayo-Sarver, J. H., Elms, A., et al.: Parental preferences for error disclosure, reporting, and legal action after medical error in the care of their children. Pediatrics, 2005, 116(6), 1276–1286.

  • 19

    Witman, A. B., Park, D. M., Hardin, S. B.: How do patients want physicians to handle mistakes? A survey of internal medicine patients in an academic setting. Arch. Intern. Med., 1996, 156(22), 2565–2569.

  • 20

    Blendon, R. J., DesRoches, C. M., Brodie, M., et al.: Views of practicing physicians and the public on medical errors. N. Engl. J. Med., 2002, 347(24), 1933–1940.

  • 21

    Gallagher, T. H., Lucas, M. H.: Should we disclose harmful medical errors to patients? If so, how. J. Clin. Outcomes Manag., 2005, 12(5), 253–259.

  • 22

    Wu, A. W., Folkman, S., McPhee, S. J., et al.: Do house officers learn from their mistakes? Qual. Saf. Health Care, 2003, 12(3), 221–226.

  • 23

    Mavroudis, C., Mavroudis, C. D., Naunheim, K. S., et al.: Should surgical errors always be disclosed to the patient? Ann. Thorac. Surg., 2005, 80(2), 399–408.

  • 24

    Mazor, K. M., Reed, G. W., Yood, R. A., et al.: Disclosure of medical errors: what factors influence how patients respond? J. Gen. Intern. Med., 2006, 21(7), 704–710.

  • 25

    Mazor, K. M., Simon, S. R., Gurwitz, J. H.: Communicating with patients about medical errors: a review of the literature. Arch. Intern. Med., 2004, 164(15), 1690–1697.

  • 26

    Vincent, C., Phillips, A., Young, M.: Why do people sue doctors? A study of patients and relatives taking legal action. Lancet, 1994, 343(8913), 1609–1613.

  • 27

    Gallagher, T. H., Studdert, D., Levinson, W.: Disclosing harmful medical errors to patients. N. Engl. J. Med., 2007, 356(26), 2713–2719.

  • 28

    Hoy, E. W.: Disclosing medical errors to patients. Ear Nose Throat J., 2006, 85(7), 410–412.

  • 29

    Wojcieszak, D., Banja, J., Houk, C.: The sorry works! Coalition: making the case for full disclosure. Jt. Comm. J. Qual. Patient Saf., 2006, 32(6), 344–350.

  • 30

    Boothman, R. C., Blackwell, A. C., Campbell, D. A. Jr., et al.: A better approach to medical malpractice claims? The University of Michigan experience. J. Health Life Sci. Law, 2009, 2(2), 125–159.

  • 31

    Kachalia, A., Kaufman, S. R., Boothman, R., et al.: Liability claims and costs before and after implementation of a medical error disclosure program. Ann. Intern. Med., 2010, 153(4), 213–221.

  • 32

    Berkhof, M., van Rijssen, H. J., Schellart, A. J., et al.: Effective training strategies for teaching communication skills to physicians: an overview of systematic reviews. Patient Educ. Couns., 2011, 84(2), 152–162.

  • 33

    Aspegren, K.: BEME Guide No. 2: Teaching and learning communication skills in medicine – a review with quality grading of articles. Med. Teach., 1999, 21(6), 563–570.

  • 34

    Stroud, L., Wong, B. M., Hollenberg, E., et al.: Teaching medical error disclosure to physicians-in-training: a scoping review. Acad. Med., 2013, 88(6), 884–892.

  • 35

    Group, D. W.: Canadian Disclosure Guidelines: Being open with patients and families. 2011. http://www.patientsafetyinstitute.ca/en/toolsResources/disclosure/Pages/default.aspx

  • 36

    McLennan, S., Rich, L. E., Truog, R. D.: Apologies in medicine: Legal protection is not enough. Can. Med. Assoc. J., 2015, 187(5), E156–E159.

  • 37

    Hannawa, A. F., Beckman, H., Mazor, K. M., et al.: Building bridges: future directions for medical error disclosure research. Patient Educ. Couns., 2013, 92(3), 319–327.

  • 38

    Ryll, N. A.: Living through litigation: Malpractice stress syndrome. J. Radiol. Nurs., 2015, 34(1), 35–38.