View More View Less
  • 1 Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Budapest, Nagyvárad tér 4. XX. emelet, 1089
Open access

Absztrakt

Az egészségügyi teamen belüli kommunikáció meghatározó a dolgozók érzelmi, szakmai biztonságérzetének megteremtése és a gyógyítás minősége szempontjából. A tanulmány célja az orvosok és szakdolgozók megfelelő kommunikációját akadályozó tényezők feltárása annak érdekében, hogy a kommunikációs zavarokat hatékonyan ki lehessen küszöbölni. A főbb orvosi adatbázisokban, valamint általános keresőrendszerek segítségével történő kutatás módszerét alkalmaztam a jelenség elemzésére. Megállapítható, hogy egyéni, hivatásbeli és rendszerszintű tényezők is korlátozzák az orvosok és szakdolgozók kommunikációját. Ezek között szerepzavarok, bizalomhiány, hierarchiai különbségekből származó kommunikációs gátak, vezetői problémák, képzettségbeli eltérések, kiégés és szervezeten kívüli tényezők egyaránt szerepelnek. A magyarországi orvos–szakdolgozó kommunikáció hatékonyságára erősen rányomja bélyegét a munkahelyi bizonytalanságból eredő félelem, az eltérő mértékű hálapénzzel terhelt finanszírozási nehézségek sora, valamint a kiégés. Egyéni, hivatásbeli és rendszerszintű változtatások egyaránt szükségesek ahhoz, hogy az orvosok és szakdolgozók kommunikációja jelentősen javuljon. Az erős szervezetfejlesztési tudással megvalósított közös tréningek, közös konferenciák elősegíthetik a jobb információáramlást és a kölcsönös elismerést, összehangolódást. Orv. Hetil., 2016, 157(17), 659–663.

If the inline PDF is not rendering correctly, you can download the PDF file here.

  • 1

    Chatman, I. J. (ed.): The Joint Commission Guide to Improving Staff Communication. 2nd ed. Joint Commission Resources, Oakbrook Terrace, 2005. http://www.jcrinc.com/assets/1/14/GISC09_Sample_Pages1.pdf

  • 2

    Dinh, T.: Improving Primary Health Care Through Collaboration: Briefing 2 – Barriers to successful interprofessional teams. 2012. http://www.wrha.mb.ca/professionals/collaborativecare/files/IPHCTC-Briefing2.pdf

  • 3

    Grant, R. W., Finnocchio, L. J., and the California Primary Care Consortium Subcommittee on Interdisciplinary Collaboration: Interdisciplinary Collaborative Teams in Primary Care: A Model Curriculum and Resource Guide. Pew Health Professions Commission, San Francisco, 1995.

  • 4

    Matekovits, Gy.: The doctor and his patient on the common bedside of minorities. [Orvos és betege a kisebbség közös betegágyán.] Korunk, 1997, 8(2), 74–77. http://epa.oszk.hu/00400/00458/00086/1997honap2cikk1244.htm [Hungarian]

  • 5

    Cairo, M. J.: Emergency physicians’ attitudes toward the emergency nurse practitioner role: validation versus rejection. J. Am. Acad. Nurse Pract., 1996, 8(9), 411–417.

  • 6

    Rosenstein, A. H.: Nurse-physician relationships: Impact on nurse satisfaction and retention. Am. J. Nurs., 2002, 102(6), 26–34.

  • 7

    Conn, L. G., Oandasan, I. F., Creede, C., et al.: Creating sustainable change in the interprofessional academic primary care setting: an appreciative inquiry approach. J. Res. Interprofess. Pract. Educ., 2010, 1(3) 284–300.

  • 8

    Cheng, C., Bartram, T., Karimi, L., et al.: The role of team climate in the management of emotional labour: implications for nurse retention. J. Adv. Nurs., 2013, 69(12), 2812–2825.

  • 9

    West, S. L.: Physical assessment: whose role is it anyway? Nurs. Crit. Care, 2006, 11(4), 161–167.

  • 10

    Cooney, A. T.: An orientation program for new graduate nurses: the basis of staff development and retention. J. Contin. Educ. Nurs., 1992, 23(5), 216–219.

  • 11

    Harrison, T. R., Williams, E. A. (ed.): Organizations, communication, and health. Routledge, New York, 2016.

  • 12

    Gilardi, S., Guglielmetti, C., Pravettoni, G.: Interprofessional team dynamics and information flow management in emergency departments. J. Adv. Nurs., 2014, 70(6), 1299–1309.

  • 13

    Hunziker, S., Johansson, A. C., Tschan, F., et al.: Teamwork and leadership in cardiopulmonary resuscitation. J. Am. Coll. Cardiol., 2011, 57(24), 2381–2388.

  • 14

    Parush, A., Kramer, C., Foster-Hunt, T., et al.: Communication and team situation awareness in the OR: Implications for augmentative information display. J. Biomed. Inform., 2011, 44(3), 477–485.

  • 15

    Sawyer, T., Laubach, V. A., Yamamura, K., et al.: Improvements in teamwork during neonatal resuscitation after interprofessional TeamSTEPPS training. Neonatal Netw., 2013, 32(1), 26–33.

  • 16

    Sands, S. A., Stanley, P., Charon, R.: Pediatric narrative oncology: interprofessional training to promote empathy, build teams, and prevent burnout. J. Support. Oncol., 2008, 6(7), 307–312.

  • 17

    Mash, B. J., Mayers, P., Conradie, H., et al.: How to manage organisational change and create practice teams: experiences of a South African primary care health centre. Educ. Health (Abingdon), 2008, 21(2), 132–146.

  • 18

    Knoll, M., Lendner, I.: Nurses’ perspective on interprofessional communication on an intensive care unit. Pflege, 2008, 21(5), 339–351.

  • 19

    Weber, H., Stöckli, M., Nübling, M., et al.: Communication during ward rounds in internal medicine. An analysis of patient–nurse–physician interactions using RIAS. Patient Educ. Couns., 2007, 67(3), 343–348.

  • 20

    Li, B., Bruyneel, L., Sermeus, W., et al.: Group-level impact of work environment dimensions on burnout experiences among nurses: a multivariate multilevel probit model. Int. J. Nurs. Stud., 2013, 50(2), 281–291.

  • 21

    Gaal, I.: Beyond medicine. Patients, relatives, physicians and nurses on health care. [Túl a medicinán. Betegek, hozzátartozók, orvosok, ápolók az egészségügyről.] http://www.hospicehaz.hu/assets/nyitotanulmany.pdf [Hungarian]

  • 22

    Ham, C., Coulter A.: Explicit and implicit rationing: taking responsibility and avoiding blame for health care choices. J. Health Serv. Res. Policy, 2001, 6(3), 163–169.

  • 23

    Gazelle, G., Liebschutz, J. M., Riess, H.: Physician burnout: coaching a way out. J. Gen. Intern. Med., 2015, 30(4), 508–513.

  • 24

    Hegerl, U.: Burnout – alcohol problems – risk of suicide. Role reversal: the doctor as patient. MMW Fortschr. Med., 2007, 149(27–28), 26–27.

  • 25

    Dhingra, M., Tewari, R., Li, M.: Resilience training in medical school: the solution to doctor burnout? Med. Teach., 2016, 38(3), 319–320. (Epub 2015 Nov 11)

  • 26

    Weng, H. C., Hung, C. M., Liu, Y. T., et al.: Associations between emotional intelligence and doctor burnout, job satisfaction and patient satisfaction. Med. Educ., 2011, 45(8), 835–842.

  • 27

    Siedsma, M., Emlet, L.: Physician burnout: can we make a difference together? Crit. Care, 2015, 19, 273. http://ccforum.biomedcentral.com/articles/10.1186/s13054-015-0990-x

  • 28

    Brunetto, Y., Farr-Wharton, R., Shacklock, K.: Communication, training, well-being, and commitment across nurse generations. Nurs. Outlook, 2012, 60(1), 7–15.

  • 29

    Randall, A.: No more Mr. Bad Guy, please. Prejudices often get in the way of managers and nurses working effectively as a team. Nurs. Times, 2001, 97(3), 27.

  • 30

    Eckhardt-Abdulla, R.: Evaluation of patient satisfaction as quality assurance measure in the hospital. Pflege, 2007, 20(3), 137–147.

  • 31

    Li, M., Huang, C., Lu, X., et al.: Evaluation of medical staff and patient satisfaction of Chinese hospitals and measures for improvement. Biosci. Trends, 2015, 9(3), 182–189.

  • 32

    Németh, A., Lantos, K., Bársony Kis, K.: The effect of work uncertainty on burnout and health of nurses. [Munkahelyi bizonytalanság hatása a kiégésre és az egészségre ápolók körében.] Nővér, 2015, 28(2), 11–16. [Hungarian]

  • 33

    Németh, A., Betlehem, J., Lampek, K.: The health care changes affected the everyday lives of nurses. [Egészségügyi változások hatása az ápolók mindennapjaira.] Nővér, 2013, 26(6), 18–25. [Hungarian]

  • 34

    Balázs, P.: Gratuity for doctors: what is the secret of our opportunism? [Orvosi hálapénz: mi a megalkuvásunk titka?] Lege Artis Medicinae, 2013, 23(2), 144–149. [Hungarian]

  • 35

    Ádám, Sz., Cserháti, Z., Mészáros, V.: High prevalence of burnout and depresion may increase the incidence of comorbidities among Hungarian nurses. [A magyar egészségügyi szakdolgozók körében megfigyelhető gyakori kiégés és depresszió megnövelheti számos betegség megjelenésének az esélyét.] Ideggyogy. Sz., 2015, 68(9–10), 301–309. [Hungarian]